Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-11 / 109. szám

1957 MÁJUS 11. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÁG 3 TANÁCSKOZIK az országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról.) arányú gazdasági segítséget is biztosított számunkra, amely- raegteremtette az alapjait annak, hogy saját erőforrásainkat is maxi­málisan kihasználva, súlyosabb megrázkódtatások nélkül kihe­verjük az ellenforradalom okoz­ta pusztításokat és megteremt­sük az egészséges gazdasági fej­lődés alapjait. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a szovjet kormánnyal folytatott tárgya­lásaink jelentősége, túl a két ország kapcsolatainak megszilárdításán, ál­talában is megerősítette hazánk nem­zetközi helyzetét. Ezúton is köszönetét mondunk a Szovjetunió népeinek és kormányá­nak sokoldalú testvéri segítségért, azért, hogy az igazi internacionaliz­mus szellemében megosztják velünk javaikat, segítő kezet nyújtottak és nyújtanak a magyar dolgozó népnek. (Nagy taps.) Köszönet a csehszlovák és román szomszédainknak Éreztük és élveztük többi bará­taink—. a nagy Kína és a szocialista tábor több országának testvéri segít­ségét is. A szomszédos Csehszlovák Köztársaság és a Román Népköztár­saság kormányküldöttségei már az első napokban felkerestek bennünket, hogy biztosítsanak legteljesebb szoli­daritásukról és megbeszéljék velünk, hogyan enyhíthetnének nehézségein­ken. A cseh és román testvémépek leg­különbözőbb formák között megnyil­vánuló áldozatos és azonnali segítsé­ge igen nagyjelentőségű volt szá­munkra. A Román Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság népeit és kormányait ezért a segítségért tiszte­let és elismerés illeti. (Taps.) A múltban a magyar, a román, a cseh, a szlovák népeket az uralkodó körök egymás ellen uszították. Az októberi-novemberi hetekben a ma­gyar népnek is alkalma volt felis­merni a népeink közötti új .szocialis­ta viszonyt mindannyiunk számára áldásos jellegét és az önzetlen segít­ségnyújtás a magyar tömegekben for­ró testvéri érzéseket váltott ki a szomszéd népek iránt. Indokoltnak tartjuk külön szólni a lengyel és a magyar népköztársasá­gok között fennálló baráti viszonyról. Ebben a viszonylatban is érvényesül­nek valóban kölcsönhatások. A lengyel kommunisták most. miközben ke­mény harcot folytatnak a múlt hibái­nak felszámolásáért, erősítik a szo­cializmus pozícióit, növelik a párt ve­zető szerepét. Üdvözöljük ezt a fejlődést, és sok sikert kívánunk a lengyel népnek, a Lengyel Egyesült Mun­káspártnak és szerencsének tart­juk, hogy harcukat olyan kipró­bált kommunista vezeti, mint Gomulka elvtárs. (Nagy taps.) Szívélyes baráti viszonyt akarunk Jugoszláviával A szocialista táborhoz tartozó or­szágok után elsőnek Jugoszláviáról kell beszélnem, mert Jugoszlávia népej is a szocializmus felépítésén fáradoznak. A magyar dolgozók ehhez az építő munkához szívből sikert kí­vánnak. A mi népünkben, a magyar kommunistákban élénken élnek azok nak a hősi harcoknak a7 emlékei, amelyeket Jugoszlávia népei vívták Q közös ellenségeink, a Hitler-fasiz- mus és ennek Horthy-fasiszta csat­lósat ellen. Mindezek ellenérp nem volna he­lyes. ha elhallgatnánk, hogy vannak ellentétek is közöttünk. Vannak bi­zonyos jugoszláv állásfoglalások, — amelyekkel nem tudunk egyetérteni. Ilyen az az állásfoglalás, amely a szo­ciális^ tábort katonai blokként kezeli. Mi, magyarok, ha soha, most október-novemberben a magunk tapasztalatain lemérhettük a szocialista tábor egységének je­lentőségét ,ezért talán mi, ma­gyarok, tudjuk a legjobban, hogy a szocialista tábor nemcsak és < nem is elsősorban katonai vé­delmi közösség hanem a proletár internacionalizmus szellemétől át­hatott új világ, amelynek éppen egységében, összeforrottságában a közös gondok és örömök meg­osztásában, az egymás iránti testvéri szolidaritásban van le- bírhatatlan ereje. Nem tudjuk elfogadni a jugoszláv elvtársaknak az októberi ellenforra­dalom, majd a megalakult munkás- tanácsok kérdésében velünk ellenté­tes értékelését sem. Nem érint bennünket kellemesen a7 az egyoldalú gyakorlat, amelyet a ju­goszláv sajtó alkalmaz velünk szem­ben. A jugoszláv sajtóban napirenden vannak az olyan cikkek, amelyek magyarázni kívánják nekünk hogy mit teszünk jól, mit rosszul, mit és hogyan kellene szerintük csinálnunk A mi sajtónkban viszont 1953 óta egyetlen olyan cikk sem jelent meg, amely a jugoszláv párt valamelyik határozatát, vagy Jugoszlávia kor­mányának valamely intézkedését bí­rálta volna. Ezeknek az ellentéteknek a nyílt feltárása mellett a magyar kormány tudatában van annak, hogy sokoldalú államközi kapcsolataink tovább­fejlesztése Jugoszlávia szocializ­must építő népeivel és kormá­nyával a magyar nép érdekeit is szolgálja. A német militarizmus növekvő ve­szélye csak megerősít bennünket ab­ban a7 elhatározásunkban, hogy elvi engedményeken kívül mindent meg­tegyünk annak érdekében, hogy vi­szonyunk Jugoszláviához necsak a békés egymás mellett élés elveinek feleljen meg, hanem szívélyes és ba­ráti legyen. Támogatjuk Ázsia és Afrika népeinek harcát A nemzetközi helyzet, jelentős té­nyezője a7 a hatalmas méretű füg­getlenségi mozgalom, amely a Közép- Keleten, Afrikában és Ázsiában fo­lyik. Ez a hatalmas mozgalom szer­vesen beleilleszkedik a világ népeinek a békéért, az imperialista agresszió ellen folytatott harcába. A magyar kormány szükséges­nek tartja ismételten kijelenteni, hogy támogatja a békeszerető ázsiai és afrikai népek jogos nemzeti törekvéseinek megvaló­sítására irányuló harcát. Az elmúlt esztendőben az agresszív imperialista körök általános támadá­sa egyidőben indult meg Magyaror­szág és Egyiptom eilen. A magyar nép már akkor a legteljesebb szoli­daritásáról biztosította Egyiptom né­pét. Kormányunk most is kifejezi teljes együttérzését Egyiptom szabad­ságharcával és mélyen elítéli az Egyiptom ellen; agressziót akár impe rialista nagyhatalmak, vagy ezek biz­tatására Izrael részéről történt is. Osztrák szomszédunkkal az ellen- forradalmi események következtében megromlottak a kapcsolatok. A ma­gyar kormány korrekt és jószomszédi kapcsolatokat akar Ausztriával. — Ezért örömmel üdvözölné, ha egy sor olyan, a két ország közötti viszony­ban problémákat okozó kérdésben, mint a kiskorúak hazatelepítése, az elhurcolt magyar vagyon visszaszol­gáltatása, a határsértések kérdése, a megoldást elősegítő pozitív lépéseket tapasztalnánk az osztrák kormány ré­széről. Ezek elősegítenék a népeink érdekeit kölcsönösen szolgáló kapcso­latok helyreállítását és tovább; javí­tását. zoltam néhány fontos kérdésben kor­mányunk álláspontját. Meggyőződésem, hogy a magyar országgyűlésnek adott kormánybe­számoló, az efölötti vita lezárja az ellenforradalmi támadást követő fél­éves munkánk szakaszát és egyben az önök bizalma és támogatása friss lendületet, újabb erőt ad a kormány további munkájához — fejezte be be­szédét nagy taps közepette Kádár elvtárs. Kádár János beszéde után Rónai Sándor javaslatot tett, hogy az ország gyűlés legközelebbi ülését pénteken délelőtt 10 órai kezdettel tartsa. Az országgyűlés pénteki ülése Az Amerikai Egyesült Államok szerepe az októberi eseményekben A nemzetközi helyzetben a feszült­ség enyhítéséért folyó harcot most is, mint a múltban, a Szovjetunió vezeti. Ezt szolgálják a Szovjetuniónak a legutóbbi időben a leszerelés kérdé­sének megoldása érdekében tett nagy fontosságú újabb javaslatai is. Ugyan akkor az imperialista nagyhatalmak, elsősorban az Amerikai Egyesült Ál­lamok a feszültség fenntartására tö­rekszik. Ez nyomja rá bélyegét ha­zánk és az Egyesült Államok kapcso­lataira is. Mint az várható volt, a Magyar Népköztársasággá; szemben ma a legbarátságtalanabb álláspontot az Amerikai Egyesült Államok kor­mánykörei foglalják el. A budapesti amerikai követség diplomatáinak tevékenysége és magatartása is bizonyítja azt a különleges szerepet, amelyet az Amerikai Egyesült Államok az októberi eseményekben játszott. A Berliner Zeitung című német lap szerint, tavaly október végén az Egye sült Államok tekintélyes képviselői több titkos értekezletet tartottak a magyar fasiszta emigráció vezetőivel. E megbeszéléseken Jackson őrnagy, a Nyugat-Né- mctországban állomásozó ame­rikai fegyveres erők képviselő­je biztosította a magyar emigrán­sok vezető katonai szervét, hogy haladéktalanul rendelkezésre bo­csátja a szükséges anyagi segít­séget, beleértve a személyi- és fegyverszállításra szolgáló esz­közöket .tehergépkocsikat és re­pülőgépeket is. Ugyanerről a kérdésről a Libera­tion című francia lap így ír, idézem: „Nyugat-Németországban levő mene­kült magyarok elbeszélése szerint, a budapesti amerikai követség nem ma­radt tétlen a7 októberi események idején. Október 27-én az Egyesült Ál­lamok ideiglenes ügyvivője felaján­lotta a magyar kormánynak, hogy közvetítőt szolgálatot teljesít a felke­lők és a kormány között. Erre a kül­detésre Nyerges Miklós másodtitkárí és Nagy Ernő attasét javasolta. Mind ketten magyar származású ameri­kaiak. Nyerges kapcsolatban állott az Országos Forradalmi Bizottsággal és számos katonatiszttel is. így különö­sen Király Bélával. Megerősítik azt is hogy Nyergest használták fel az Egyesült Államokból érkező taná­csok és az úgynevezett Magyar Fel- szabadítási Bizottság utasításainak a felkelőkhöz való közvetítésére. Nyer­gesen keresztül kaptak a magyar föld alatti mozgalom vezetői október 22-én utasítást, az úgynevezett Magyar Me­nekültek Központjától.’’ Nem véletlen tehát, hogy a7 októ­beri ellenforradalom leverése óta az Amerikai Egyesült Államok kor­mánykörei barátságtalan magatar­tást tanúsítanak a Magyar Népköz- társaság iránt. Nem véletlen az sem, hogy az amerikai követségen keresett és talált menedéket a burzsoá restau­ráció zászlóvivője, Mindszenty is. Amerikai hivatalos szervek minden eszközzel gátolják washingtoni követ­ségünk tevékenységét, letartóztatják a követségre látogató személyeket, megtűrik a fasiszta tüntetéseket, nem engedték beutazni Amerikába n spor­tolókat. a korcsolyabajnok Nagy­testvérpárt, eltanácsolták Jehudi Me­nuhin hegedűművészt attól, hogy Bu­dapestre jöhessen hangversenyezni. És így lehetne folytatni tovább. A magyar forradalmi munkás­paraszt kormány határozottan visszautasítja az Amerikai Egye­sült Államok hivatalos köreinek Magyarország belügyeibe törté­nő beavatkozási kísérleteit. Mi a normális államközi kapcsolatok megteremtésének és fejlesztésének hívei vagyunk, de ehhez elsősorban az szükséges, hogy felhagyjanak a Magyar Népköztársaság elleni akna­munkával. A normális államközi kapcsolatok elősegítése érdekében a kormány az amerikai mesterkedé­sekkel szemben messzemenő türelmet tanúsított: szabadlábra helyezte a budapesti amerikai követség magyar alkalmazottját, kiutasították az or­szágból a Life tudósítónőjét, aki ille­gálisan lépte át az ország határait, el­engedtük az embercsempésző ame­rikai diákot is. Nem növeli a magyar dolgozó nép soraiban Anglia és Franciaország kormányai iránti megbecsülést az, hogy feltétel nélkü; követik az Ame­rikai Egyesült Államok magyarelle­nes politikáját. A Magyar Népköztársaság és az ENSZ Végű; néhány szót a Magyar Nép- köztársaság viszonyáról az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. Emlékeze­tes, hogy hazánkat az imperialisták által okozott akadályok miatt csak évekig tartó huzavona után vették fel ebbe a fontos nemzetközi szervezetbe. Nem gondoltuk, hogy hazánk ellen éppen az ENSZ-ben .annak felhasz­nálásával indítanak támadást. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány kezdettől fogva következe­tesen képviselte hazánk érdekeit ami­kor kijelentette, az úgynevezett ..magyar kérdés” napirendre tűzése és erőszakolt megvitatása az ENSZ- ben sérti az ENSZ alapokmányát, nyílt beavatkozást jelent hazánk bel­ügyeibe. A Magyar Népköztársaság RNSZ-küldötlsége, mivel a közgyűlé­sen minősíthetetlen hangon beszéltek Magyarországról. elhagyta a közgyű­lés termét. Az úgynevezett „magyar kérdés” további napirenden tartása cél­jából felállítottak egy ötös bi­zottságot, amelynek célja nem más, mint az imperialisták által ellenünk terjesztett rágalmak­nak hamis tanúvallomásokkal való dokumentálása. Az ötös bi­zottság működése ellentétben’ áll az ENSZ alapokmányával és ezért törvénytelen. Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésén felvetett s vitatott kérdé­sek személyes megtárgyalása céljából kormányunk , meghívta Hammars­kjöld urat, az ENSZ főtitkárát Ma­gyarországra. Mint az államok békés egymás mellett élésének hívei, az Egyesült Nemzetek Szervezetében továbbra is olyan tevékenységet kívánunk foly­tatni. amely elősegíti a7 alapokmány alkalmazását a nemzetköz; béke és biztonság megőrzése érdekében. Tisztelt országgyűlés, kedves elv­társak! A forradalmi munkás-paraszt kor­mány nevében beszámoltam a kor­mány féléves tevékenységéről és vá­Az országgyűlés pénteken délelőtt a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének beszámolója fe­letti vitával folytatta ülésezését. Résztvett az ülésen Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, valamint a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány tagjai. Kiss Károly felszólalása A vitában elsőnek Kiss Károly képviselő, az MSZMP intézőbizott­ságának tagja szólalt fel. Bevezető­ben rámutatott arra. Kádár János részletes összefoglalójából is kitűnt, hogy a november negyediké óta megtett út eredményes volt, sok ne­hézséget sikerült leküzdeni, s mindez bizonyítja a kormány alapjában helyes politikáját. Az ellenforradalom a párt, a vezető erő ellen támadt elsősorban, az ál­lamvédelmi szervek, az egyéb fegy­veres erő, a munkáshatalom védő karja ellen másodsorban. Régi úri huncutság ez. A parasztháborúktól kezdve, a későbbi bér- és politikai harcok idején is ez volt a tőkés tak­tika: Előbb fosszad meg őket a veze­tőjüktől és védelmezőjüktől, ezután könnyűszerrel leigázod őket. Félévvel ezelőtt halálos veszélyben volt hazánkban a munkáshatalom. De népünk és az egész haladó emberi­ség szerencséjére akadt hazánkban olyan erő — a kommunistáké, a munkások, a parasztság és az értel­miség legjobbjaié —.amely az újjászerveződő párt vezetésé­vel megtalálta a kivezető utat az elkerülhetetlennek látszó katasz­trófából. Népünk szerencséjére erős szálak kö­töttek össze bennünket a szocialista táborral. Akadt olyan szocialista nagy hatalom is, a világ haladó népeinek reménysége, a szocializmust építő barátja és támasza, a Szovjetunió, amely kérésünkre nem nézte tétlenül miként esik áldozatul sokat szenve­dett hazánk, jobb sorsra érdemes munkásosztályunk és parasztságunk az imperialisták és a belső reakciós erők összeesküvésének, segélyt kérő kiáltásunkra csele­kedett és megvédett bennünket a fasizmus felülkerekedésének és a háború kirobbanásának ve­szélyétől, _ — mondotta többek között. Ezután Ilku Pál képviselő emel­kedett szólásra. Ilku Pál felszólalása — Az ellenforradalom napjaiban — kezdte felszólalását — de azután is, sokszor foglalkoztatta az ország be­csületes dolgozóit, mi az oka annak, hogy a hadsereg — sajnos — nem tudta megsemmisíteni az ellenforra­dalmi csoportokat. — Az egyik ok az — és ez a leg­fontosabb, — hogy Nagy Imréék a népi hatalom el­árulásával együtt a hadsereget, a népi hatalom fegyveres táma­szát is elárulták. A hadsereg tehetetlenségének másik oka: Nagy Imre híveinek a hadse­regben kifejtett bomlasztó, rothasztó munkája, amely már jóval október 23 előtt elkezdődött. A harmadik ok a hadsereg vezetésében meghúzódott áruló imperialista ügynökök akna­munkája, romboló tevékenysége volt, amely az események folyamán egyre nyíltabban fonódott össze Nagy Imre híveinek romboló munkájával és tevékenységével. Amikor november 4-én a felszaba­dító szovjet hadsereg a — forradalmi munkás-paraszt kormány kérésére — újra segítségére sietett a dolgozó ma­gyar népnek ,akkor — annak ellené­re, hogy az országot előzőleg már va­lósággal elöntöttg a nacionalista, so­viniszta uszítás és annak ellenére, hogy Nagy Imre szégyenletes módon ellenállásra adott parancsot a had­seregnek, a hadsereg, egyetlen lég­védelmi alegység kivételével, meg­tagadta Nagy Imre parancsának tel­jesítését. November 4, a forradalmi munkás­paraszt kormány megalakulása óta a hadsereg zömének állásfoglalása félreérthetetlenül azt bizonyítja, hogy hű maradt a népi hatalom­hoz a szocializmust építő ma­gyar hazához, a szocializmus táborához. Ilku Pál befejezésül arról szólt, hogy a hadsereg újjászervezése befe­jeződött. Leszerelték a hadseregből azokat a tiszteket ,akik nem írták alá a tiszti nyilatkozatot és eltávolítottuk azoikat a tiszteket, akiknek az ellen- forradalmi napokban tanúsított maga­tartásával kapcsolatban jogos kifogás merült fel. Az újoncok kiképzése megkezdődött. * Ezután Anton István pénzügymi­niszter szólalt fel a vitában, akinek beszédét lapunk vasárnap; számában közöljük. Felemelték néhány mezőgazdasági gép- és szerárú, vendéglátóipari és luxuscikk árát Az ellenforradalom súlyos károkat okozott népgazdaságunknak. A for­radalmi munkás-paraszt kormány ed­dig; intézkedései jelentősen, hozzájá­rultak a gazdasági helyzet konszoli­dálásához, az életszínvonal emelke­déséhez. Egyes áruféleségekben azon­ban a fogyasztást nem tudjuk ma­radéktalanul kielégíteni. Ezért a kor­mány bizonyos árucikkek fogyasztói árának emelését határozta el. Ez az intézkedés az árucikkeknek csak egy szűk körére terjed ki. To­vábbra is változatlan, országosan egységes, szilárd állami árakon tör­ténik az árusítás az élelmiszeripari termékekben, a ruházati cikkekben, a háztartási vegyi-, vas- és edény­árukban, a legtöbb kulturális szük­ségletet kielégítő cikkekben. Nem változik például a kenyér ára, hús­féléknek, zsírnak, lisztnek, cukornak, szöveteknek, kész ruháknak, cipők­nek, szappannak, mosószereknek, tü­zelőanyagoknak, játékoknak, köny­veknek, gyógyszereknek stb. Az áremelés a mezőgazdasági gé­pekre és szerárukra, az építőanya gokra, a motorkerékpárra és kerék­párra, a mosógépekre és varrógépek­re valamint egyes fényképezőgé­pekre és néhány luxuscikkre ter­jed ki. Intézkedéseket hozott a kormány a vendéglátóipari árak bizonyos mérvű emelésére. Emelkedik a bor, sör, a vermut, pezsgő és az eszpresszó fo­gyasztói ára. Emelték az idegenforgaL m; szállodák szobadíját. A vendég­látóipari egységekben ezentúl asztali fogyasztás esetén ülő fogyasztási dí­jat. illetve zenés helvek zeneszolgál- tatási felárat számítanak fel. Ezzel egyidejűleg néhány éttermet és csukrászdát osztályonfelülivé mi nősítettek megfelelően magasabb ülő­fogyasztási díjjal. Az áremelés né­hány egészségtelen aránytalanságot is megszüntet. Több cikknél, amelyek termelése jelenleg veszteséges, az új árak kedvezően ösztönzik a termelés emelkedését. Ezzel csökkenni fog a hiánycikkek száma is. Ezek az intézkedések hozzájárul­nak a spekuláció letöréséhez, a vá­sárlóerő és az árualap egyensúlyának megteremtéséhez, a forint vásárló­erejének további megszilárdulásához.

Next

/
Thumbnails
Contents