Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-11 / 109. szám
AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A M AGY Á R S L O CIA LI A M,U N K A SPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM. ARA: f*0 FILLÉR SZOMBAT, 1957 MÁJUS 11. Új lakosok, családi házak épülnek állami segítséggel (4. oldal) Régi történet... (4. oldal) TANÁCSKOZIK az országgyűlés Minden erőnkkel erősítjük a népi államot, fejlesztjük közéletünk demokratizmusát Kádár János elvtárs beszéde Az országgyűlés csütörtöki ülésén Kádár János elvtárs a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke számolt be az ország bel- és külpolitikai helyzetéről. Az alábbiakban közöljük beszédének befejező részétIntézkedések a lakosság helyzetének javítására Kormányunk határozott célkitűzése, hogy kijavítja a múlt években előfordult hibákat. Az előző hónapokban számos réteget érintő bérrendezést hajtottunk végre. Rendeztük a bányászati munkások bérét. Az állami iparban a munkások és kisegítő dolgozók bérét. E rendezés nyomán az érintett dolgozók idén 1 milliárd 200 millió forinttal többet keresnek mint azelőtt. Az építőipari munkások és kisegítők bérének rendezése, valamint az idénypótlék 560 millió forintot, a közlekedés dolgozóinak bérrendezése 265 millió forintot, a kereskedelmi dojgozók fizetésének rendezése 246 millió forintot jelent. Megjavítottuk az ipar és az építőipar műszaki dolgozóinak kereseti lehetőségét, ennek bér- kihatása 1957-ben 240 millió forint. Az oktatásügyi intézmények nevelőinek és egyéb alkalmazottainak bérrendezése ez év végéig 180 millió forintot jelent. Valamelyes bérjavítás vált lehetségessé a mezőgazdaság területén és néhány más dolgozó kategóriánál is. Mindezek a rendelkezések egy évre számítva, hozzávetőleg 4 milliárd 300 millió forinttal növelték a bérből és keresetből élő dolgozók jövedelmét. A mezőgazdasági lakosságot érintő számos intézkedés történt. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete megszüntette a mezőgazdasági termények és termékek kötelező beadását. Egy másik törvényerejű rendelet az előző évivel azonos szinten hagyta meg a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját. A parasztság jövedelme a beadás megszüntetésével több milliárd forinttal emelkedett, illetve emelkedik. Hasonlóképpen a parasztság érdekeinek megfelelően intézkedett a kormány amikor a községekben fizetendő adó kivetésével és kezelésével kapcsolatos elsőfokú hatósági feladatokat a községi tanácsok illetékes szakigazgatási szerveire bízták. A tavaly decemberben hozott egyik kormány- határozat lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezetek esedékes kötelezettségeik teljesítését egy évre felfüggesszék. Törvényerejű rendelet intézkedett arról, mekkora mező- és erdő- gazdasági földterületeket vásárolhatnak magánszemélyek. Hasonlóképpen az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete rendezett egy sor égető kérdést a mezőgazdaság területén. Törvényerejű rendelet megszüntette a kötelező tűz- és jégbiztosítást. Kormányhatározat intézkedett a mezőgazdaság-fejlesztési járulék megszüntetéséről. Széles rétegeket kedvezően érintő intézkedéseink sorába tartozik, hogy megszüntettük a gyermektelenségi adót; április 3-tól visszakapták a féláru utazási kedvezményt mindazok, akik munkakörüknél fogva a korábbi években rendelkeztek ezzel. Intézkedett a kormány a törvénytelenül megvont nyugdíjak rendezéséről. A közszolgálati alkalmazottak belföldi kiküldetése esetén felszámítható költségeket is rendeztük. A kormány előterjesztése alapján az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete jutalmat biztosít a 6 gyermekes anyáknak. Rendezte a kormány a munkaszüneti napokat, eleget tett a dolgozók kívánságának, amikor a húvét hétfőjét és karácsony másodnapját ismét fizetett munkaszüneti nappá nyilvánította. A kormány rendezte a kisiparosok, kiskereskedők több jogos és rendezést igénylő kérését is. A kormány több rendelkezéssel igyekezett egyszerűsíteni és ésszerűsíteni a mértéktelenül felduzzadt, rendkívül sokba kerülő adminisztrációt az állami igazgatásban és a gazdaságvezetésben. összevontunk több minisztériumot 22 ezer fővel csökkentettük az államapparátusban dolgozók létszámát. Az ellenforradalom okozta súlyos pénzügyi és gaz dasági helyzet ellenére, a lehető legjobban gondoskodni kívántunk az elbocsátott közalkalmazottakról. Átmenetileg alacsonyabbra szállítottuk le a nyugdíjazási korhatárt, és átmenetileg emeltük a legalacsonyabb nyugdíjkategóriákat. Intézkedtünk munkanélküli segély fizetéséről, és az elbocsátott dolgozók új elhelyezkedésének megkönnyítéséről. Köszönet mindazoknak, akik a kormány munkáját eredményhez segítették összefoglalva a beszámoló e részét — úgy gondolom —, megállapíthatja a tisztelt országgyűlés, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány eredményesen harcolt a néphatalom megvédéséért, a pusztulás szakadékának szélére sodort országban a normális munka és élet helyreállításáért, az előző esztendőkben történt hibák kijavításáért. Távol áll a kormánytól, hogy a végzett munkát hibáktól, vagy hiányosságoktól mentesnek tekintse. De azt gondoljuk hogy politikai és gazdasági munkánk fő iránya feltétlenül helyes volt. Amennyiben az országgyűlés ezzel egyetért, úgy legyen segítségünkre az előttünk álló, sokrétű és nem könnyű politikai és gazdasági feladatok végrehajtásában. Féléves munkánk eredményéről szóló beszámolónkat nem fejezhetjük be anélkül, hogy köszönetét ne mondanánk mindazoknak, akiknek az eredmények elsősorban köszönhetők: munkásosztályunknak. dolgozó parasztságunknak, az értelmiségi dolgozóknak. Segítettek eredményeink elérésében a pártszervezet, a szakszervezetek, erősödő ifjúsági szervezeteink, nő- mozgalmunk. Annak a felmérhetetlen és áldozatos segítségnek amelyet a baráti országok népeitől és kormányaitól, elsősorban a Szovjetunió népeitől és kormányától kaptunk nagy szerepe volt abban, hogy életünk normális mederbe terelődött. Köszönet illeti az államigazgatás területén dolgozókat, akik nehéz viszonyok között megteremtették az egységes központi vezetés lehetőségét és harcoltak az állami fegyelem megszilárdításáért. Köszönetét kell mondanunk az országgyűlés elnökségének és bizottságainak és különösen az országgyűlés jogkörét gyakorló Elnöki Tanácsnak a kormánynak nyújtott sokoldalú segítségért. Engedjék meg, hogy külön is kifejezzem igaz elismerésemet és köszönetemet Dobi István elvtársnak, aki ezekben a nehéz hetekben és hónapokban a szocializmus ügyéhez rendíthetetlenül hű dolgozó parasztságunk méltó fiaként harcolt és dolgozott. (Meleg, hosszantartó taps.) A belpolitika néhány kérdése Tisztelt országgyűlés, kedves elvtársak! A megtett út áttekintése után rátérek azokra a fontosabb feladatokra, amelyek a különböző területeken megoldásra várnak. Először a belpolitika néhány kérdéséről kívánok szólni. Az ellenforradalom súlyos tapasztalatai arra tanítanak bennünket, hogy a népi hatalom ellenségei még Október egyik legfontosabb tanulsága számunkra, hogy a párt, a mun kásosztály, a dolgozó nép a szocializmus építése során jelentkező valamennyi feladatot megoldhatja mindaddig, ameddig megőrzi a marx izmus)—leninizmus tisztaságát minden torzulással és torzítással szemben. és a parasztsággal szövetséges munkásosztály a hatalmat szilárdan kezében tartja. A hatalom szilárd birtokában a munkásosztály és a dolgozó nép minden magaelé tűzött célt elérhet, enélkúl csak a burzsoázia rabjaként élhet, ezért a hatalom a legfőbb dolog a nép életében és boldogulásában. A népi demokratikus állam erejének, a munkásosztály szilárd hatalmának első és nélkülözhetetlen feltétele, egy olyan forradalmi munkáspárt léte és vezetése amely képes helyesen kidolgozni a marxizmus— leninizmus tanításait, vezérfonalként alkalmazva a munkásosztály politikáját a mindenkori adott helyzetre, továbbá bírja a munkásosztály tömegeinek. a dolgozó nép széles körének bizalmát, a tömegekre támaszkodik. azok aktív támogatását igényli, és ki is tudja fejleszteni. Véleményem szerint pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt fejlődésének iránya egészséges és máris betölti ezt a szerepet. Ha megőrizzük fejlődésének egészséges irányát és ez főképp annak köszönhető, hogy az ellenforradalommal vívott harcban szerveződött újjá — a jövőben méginkább képes lesz kielégítően betölteni történelmi szerepét. A proletárdiktatúra megerősítése ma azt a feladatot állítja a párt és az egész, munkásosztály elé, hogy saját egységét őrizve és erősítve, mélyítse el, szilárdítsa a munkás- paraszt szövetséget, államunk legfon nem nyugodtak bele vereségükbe és még jelentékeny erőt képviselnek. Következésképpen szükséges hogy a párt és az ország vezetői, de legalább ugyanolyan mértékben maguk a dolgozó tömegek, mindenekelőtt a munkásosztály öntudatos tömegei állandó figyelmet fordítsanak a munkás-paraszt állam erejének, a proletárdiktatúra erejének növelésére. Ezt a proletárdiktatúrát, a munkások és parasztok hatalmát a lenini tanításoknak megfelelően kell erősítenünk és gyakorolnunk. Ez azt jelenti, hogy egyidejűleg kell fejlesztenünk államhatalmunk diktatórikus és demokratikus oldalát. Mi tehát egyrészt azon voltunk, és továbbra is azon leszünk, hogy minden erőnkkel védelmezzük és erősítsük népi demokratikus államunk intézményeit és szerveit, másrészt államunk minden erejével és a dolgozó tömegek támogatásával fejlesz- szük közéletünk demokratizmusát. Mint már a januári kormánynyilatkozatban mondottuk: határozott szándékunk az államvezetés demokratizmusának további kibontakoztatása; el akarjuk érni a dolgozók hatékony részvételét gazdasági és kulturális életünk irányításában, hogy „népi államunk demokratikus tartalma minél teljesebb érvényre jusson.“ Feltétele népköztársaságunk egészséges fejlődésének, hogy biztosítva legyen a munkásosztály vezető szerepe társadalmi életünkben. Azoknak a jóhiszeműeknek vesztét, akik az októberi események előtt, vagy alatt politikailag utat tévesztettek, nem kis részben a revizionistáknak az a hazug és a marxizmus—leninizmus tanításaival homlokegyenest ellenkező ferdítései okozták amelyek szerint a párt és a munkásosztály vezető szerepéről szóló tanítások elavultak volna. Van nak olyan burzsoá nézetek, amelyek szerint ma, ahogy ők nevezik, az atomkorszakban, a társadalom vezető osztálya az értelmiség vagy mint mások hirdették, az ifjúság volna. A marxizmus—leninizmus világos tanításai szerint az értelmiség ugyan igen fontos rétege a társadalomnak, de nem osztály, s így nem is lehet vezető osztály. Még kevésbé osztály az ifjúság. Ezeknek a hamis nézeteknek leleplezésével a kellő helyen és alkalommal, és a szükséges gonddal még foglalkozni kell. Ide csak a kérdés napi politikai oldala tartozik. Az elmúlt események gyakorlati oktatást adtak mindannyiunknak arra vonatkozóan, hogy mit jelent az egészséges osztályszemlélet elvesztése, a burzsoá, úgynevezett, osztályfelettiség és nacionalizmus. A nép számára és talán leginkább éppen az értelmiség és az ifjúság számára tragédiához vezetett az, hogy a párt és a munkásosztály vezetése helyett az értelmiség és az ifjúság akarta a nemzet vezetését átvenni. tosabb politikai alapját á munkás- osztály vezetése alatt. A munkás-paraszt szövetség elmélyítésének és megszilárdításának ma különösen kedvezőek a feltételei. A munkás-paraszt szövetség hazánkban a második világháború idején kezdett komoly erőként jelentkezni és nagyon megerősödött a fel- szabadulást követő években. Ennek a szövetségnek akkor legfontosabb tartalmi része, alapja a demokratikusabb vívmányokért, a feudális maradványok megszüntetéséért, a föld felosztásáért a munkásosztály vezetése alatt vívott harc volt. A kitűzött cél elérése, majd a kiosztott föld megvédése a paraszti tömegekben a munkásosztály vezetői tekinté. lyét megerősítette. így ez a szövetség a szocialista társadalom felépítésének valóraváltásáért vívott közös harc szakaszában tovább fejlődött. A harc során azonban a munkás-paraszt szövetségben lazulás következett be a szövetkezeti mozgalom fejlesztése terén és a begyűjtési rendszer megvalósítása során előfordult hibák következtében. Október után új, kedvező feltételek vannak. Parasztságunk tudja, hogy az ellenforradalom leverésével a párt és a munkásosztály ismét segített megvédeni a földet. A szocialista társadalom felépítése azonban ezen túlmenő közös cél. Parasztságunk tudja, hogy a falu szocialista átalakításában most gyakorlattá vált a meggyőzés elve és megszűnt minden adminisztratív eszköz alkalmazása. Meggyőződésünk, hogy ez a mód nem hátráltatja, hanem elő fogja mozdítani a magyar falu szocialista fejlődését. Ez a cél megkívánja a kormányzat részéről a falu meglevő szocialista egységeinek, az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek, továbbá a mostanában örvendetesen szaporodó különböző egyszerűbb termelési társulások támogatását. Egyénileg gazdálkodó parasztsá - gunk számos fontos intézkedés nyomán tapasztalja, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány híven a munkás-paraszt szövetség politikájához és a nemzetgazdaság érdekeinek teljesen megfelelően elő kívánja mozdítani az egyénileg gazdálkodó parasztságunk termelésének fejlesztését. A termelés fejlesztése viszont megkívánja, hogy egyénileg gazdálkodó parasztságunk jelentősen megnövekedett jövedelmének megfelelő részét . gazdasága féjlesztésére fordítsa. Az erős munkás-paraszt szövetség a mi államunkban az a politikai alap, amelyen létrejöhet a szocializmus felépítésének célkitűzéseivel egyetértő összes rétegek nemzeti ősz szefogása. Küzdünk azért, hogy a munkások és parasztok alapvető tömegei mellett tömörítsük az értelmiségi dolgozókat, sőt ezen túlmenően a városi kispolgárság ösz- szes haladó elemeit is. Lenin tanítja a proletárdiktatúráról, hogy annak feladata többek között tömöríteni a szocializmus fejlődésének útján az összes haladásra képes társadalmi erőket. Ennek a lenini tanításnak szellemében akarjuk feléleszteni, politikai életünk tényleges aktív tényezőjévé emelni a Hazafias . Népfront-mozgalmat. Az egyházak és az állam viszonya Szólni kívánok az egyházak és az állam viszonyáról is. A kormány tiszteletben tartja minden állampolgár vallásos, vagy nem vallásos meggyőződését a lelkiismereti szabadság jegyében biztosítja mindenki (Folytatás a 2. oldalon.) A nép csak a hatalom birtokában érheti el céljait A munkás-paraszt szövetség mélyítésének feltételei
