Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-31 / 126. szám

1957 MÁJUS 31. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Az „állatkőrházbcm».0 A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL Egy mondatban a fesztiválról JJ izony, előfordul néha, hogy a ló, vagy a tehén is megkapja a kórházi beutalót, ami annyit je­lent, hogy műtétre, vagy hosszabb kezelésre szorul. így aztán mindig van „fekvőbeteg“ a Tavasz utcai ál­latorvosi rendelőben és nem csak Szekszárdról, vagy környékéről, ha­nem a megye távolabbi községeiből is. Látogassuk meg hát közelebbről. Éppen az egyik „beteg“ ló gyógy­kezelése folyik. Dr. Magyari Jenő állatorvos hosszú gézcsíkot töm az oldalába. — Műtéten esett keresztül, hererejtő volt — magyarázza — az volt a rossz tulajdonsága, ha meglá­tott egy szürke lovat, vagy egy vilá­gos tehenet, már vitte félre a kocsit. Megoperáltuk, most még kezelésre szorul, de nemsokára gyógyultan mehet haza. Egy iregszemcsei egyéni gazdáé... — Egy-két héttel ezelőtt sokkal nagyobb volt a forgalom, mint most — magyarázza az állatorvos, miköz­ben a pejkót visszavezetik a helyére — jelenleg ezen kívül még két bete­günk van, még egy ló, pataműtéten esett keresztül és egy fiatal bika a nyakán volt egy daganat, ugyancsak műtéttel távolították el. — Ez a pataműtét — mutatja — kordélyos ló, nagyon rossz bőrben került be hozzánk, három lábon, magas lázzal. Borogatásokkal, injek dókkal levettük a lázat, utána ope­ráltuk. Most már szépen gyógyul, rövidesen el lehet engedni. Külön­ben, nézzük végig a „kórházunkat...“' — Itt van a laboratórium, egyút­tal kisműtő is, a kisállatokat itt operáljuk, ezen a műtőasztalon. Be lehet állítani a tetszés szerinti irány­ba, magasságra, és ha szükséges, fű­teni is lehet. A műtéteket, akárcsak az embereknél érzéstelenítéssel és altatással, illetve bódítással végez­zük, hiszen a fájdalmat az állat is érzi. Nemrég operáltunk egy ku­tyát, bélműtétet kellett rajta vé­gezni. — És milyen betegség a leggyako­ribb? — Nem lehetne ezt rámondani egyre sem. A legváltozatosabb ba jókkal, betegségekkel hozzák be a3 állatokat, lovat, tehenet, kutyát, macskát és ha úgy adódik, a kisálla­tokat is itt tartjuk kezelésre, külön hely van a számukra is. Itt vannak például a fogászati műszerek. (Meg­felelően a fogak nagyságához mére­tezve.) Ez a foghúzó csipesz, a szá­rait csavarral össze lehet szorítani, nem kell még ahhoz is erőt kifejteni. El lehet képzelni, komoly erőfeszí­tés kell a foghúzáshoz egy lónál. Aztán itt van a fog-olló, a fog­reszelő, ezekkel levagdossuk, lere­szeljük az éles fogakat. ÍZ” őzben egy parasztbácsi lép be. — bejöttem a csikóval, nem tudom mi lehet vele, nagyon kedvet­lenül eszik. A TUDÁS FORRÁSA Végre sor kerül a régóta tervezett dunai hajókirándulásra. Egy apa és nyolc-kilencesztendős fia a korlát mellett helyezkedik el. — Mondd apa, mi hajtja tulaj­donképpen ezt a hajót? — kíván­csiskodik a fiú. — Fjhhez nem értek, fiacskám — így az apa. Egy idő múlva ismét megszólal a fiú: — Nézd csak apa azt a nagy em­lékművet a parton. Vajon mi lehet? — Fogalmam sincs. fiacskám! — vonogatja vállát az apa. A fiú hall­gat egy ideig, aztán felkiált: — Nézd azt a gyönyörű várromot a hegy tetején. Vajon milyen vár lehet az? — Mire az apa: — Sajnos, nem tudom ... A fiú egy ideig csendben ül, aztán apjához fordul: — Ugye, nem haragszol apa, hogy — Hőmérőzzük meg, Pista — szól az állatorvos a segédnek. A hőmérő azt mutatja, nincs láza a csikónak. Előkerül a szájfeszítő pánt, a „pá­ciensnek“ ez nem nagyon tetszik, de hát mit tehessen, megadja magát a sorsának. — Hű, milyen élesek a fogai, meg kell reszelni —- és az előbb említett szerszámok használatba kerülnek. — Szájhurutja is van a lónak — hangzik az újabb „diagnózis“ — ki lehet mosni a száját. — A segéd hi- permangános vízzel kiöblíti a csikó száját, az állatorvos azalatt a gazdá­nak adja meg az ápolásra vonatkozó utasításokat. — A főetetések után, tehát reggel és este, gyenge ecetes, hipermangános vízzel kell a lovacska száját kiöblíteni. írok fel étvágyja­vítót is, egy-egy kávéskanállal kell mindig az abrakba keverni belőle. Aztán, amikor legközelebb erre jár, jöjjön be újból. — Mit fizetek, doktor úr? — Nem kell fizetni bácsikám sem­mit. Ez teljesen igyenben van. — Mostanában nagyon sok egyéni gazda keres fel bennünket — magya­rázza az állatorvos amint az öreg el­ment — ebben a hónapban 23 beteg állatot vettünk fel kórházi ápolásra, ebből 17 egyéni gazdáé volt. Látszik, hogy ők is többet törődnek az álla­taikkal, és jóval kevesebb a gyógy­kezelési költség, mint az a kár, ami az elhullás esetén érné őket. Ha itt bent van a jószág, tíz forintot kell fizetni naponta gyógykezelési költ­ségként ,ebben a gyógyszer ára is bent van. ... annyira el volt merülve, észre sem vette, hogy alulról figyelik mun káját. Leheivári Sándor, a Tolna megyei Építőipari Vállalat dolgozója a villanyoszlopon éppen a közvilágí­tási falikar szerelését végezte nagy szorgalommal és igyekezettel. Csak akkor vett észre bennünket, amikor a munka elvégzése után már biztos talajon állt, földet ért. Mászóvassal a lábán együtt vizsgálják a munkát Fekete Ferenccel, a villamos rész­leg vezetőjével, hogy egyenesen áll- nak-e a szigetelések, megfelelő-e a villanydrótok fesztávolsága. — Még csak véletlenül sem lehet hibát találni a munkán — mondotta Fekete elvtárs, amikor újra ketten maradtunk. Lehelvári Sándor már ismét a villanyoszlopon van, úgy látszik, valami igazítanivalót talált még, amit fentről nem vett észre. — Jól dolgoznak a fiúk, pedig mind a négyen fiatalok. Látszik, hogy bele­adják a munkába — ahogy mondani szokták — az apait, anyait. Igaz, hogy a brigádnak ezek az első önálló külső hálózati szerelése, s ki akarnak tenni magukért. — Hát igen, nagy körültekintéssel dolgoztunk — mondja Lehelvári olyan sokat keretezek? Az apa fejét rázza: — Dehogy haragszom. Úgy ta­nulsz a legtöbbet, ha kérdezőskö- döl... * AZ URÁNKUTATÓ Egy newyorki lakos gépkocsijá­val Arizonán áthajtva, egy magá­nos vándorra lesz figyelmes, akit aranyásónak néz. — Mondja, maga aranyat keres? — kérdi tőle. — Nem, uránt. — És milyen az? — Fogalmam sincs. — Dehát akkor, hogy akarja meg­találni, ha még azt se tudja, hogy néz ki? — csodálkozik az autós. — Mire a vándor: — Ha Kolumbusz is úgy gondol­kodott volna, mint maga sohasem fedezte volna fel Amerikát. — Doktor úr, legyen szíves gyor- j san kijönni — jön lélekszakadva egy j szekszárdi gazda — odavannak a sül- j dők ,az egyik már el is feküdt. — Mit adtak enni nekik? — Krumplit... utána gazt adott nekik az asszony ... nem is tudom ... — Rendben van, menjen csak, me­gyek azonnal. Valószínű, takarmány­mérgezés lesz — mondja, miközben táskájába készíti a szükséges dolgo­kat. A kis Opel néhány perc múlva meg is áll a gazda portája előtt. — Egyik süldő már kimúlt, a másik há­rom is nagyon bágyadtan jár-kel az ólban. — A krumplilevet is odaöntötték? Nem kaptak vizet a gaz után — ér­deklődik az állatorvos és a válaszok­ból kitűnik, hogy gyanúja nem volt alaptalan. — Ez bizony takarmány- mérgezés. Ezeken talán még tudunk segíteni, hánytató és szíverősítő in­jekciókat kapnak. ^ z injekcióadagokat megkapja mindhárom süldő, néhány perc múlva jelentkezik a hatás. Az állatorvos még felboncolja az elhul­lott süldőt. Sokat időzni nem lehet, az állatorvost egy gazda várja már a rendelőben, a lovát kell megvizs­gálni. Búcsúzáskor még ad néhány tanácsot. — Ha zöldet adnak a jó­szágnak, sohasem szabad utána vizet adni nekik, mert nagyon hamar meg­történik a baj. Még szerencsére észre vették a bajt, — ha kissé későn is —, ha történetesen nincsenek itthon ... Az Opel indul vissza, az állatorvost várják az újabb „betegek”. Sándor, a brigádvezető, miközben újra földet ért. — Reméljük, hogy nem talál hibát a DÉDÁV a műszaki átadáson, amelyre előreláthatóan 31-én kerül sor. Ekkor lesz ugyanis bekapcsolva a villanyhálózatba a kajdacsi Újtelep. — Van egy kis szépséghibája a munkának — de ez rajtunk kívül­álló — mondja a brigádvezető. — Sokkal szebb lenne a munka, ha telített fenyőoszlopok állnának az akácosziopok helyén. — Nem baj... kicsire nem adunk — kapcsolódik a beszélgetésbe Berki István, az Újtelep egyik lakója. — Persze, hogy szebben néz ki az utca a szép, egyenes villanyoszlopokkal, de a legfontosabb mégis csak az, hogy mi, az újtelepi lakók is villanyt kapunk, erre várunk már évek óta. Mert bizony vannak már, akik a villanyvasalót, rádiót, sőt a mosó­gépet is megvásárolták —• újságolja. — Igen, 50 fogyasztóval több lesz Kajdacson az újtelepi hálózat be­kapcsolásával, sőt négy épületbe az ipari áramot is bevezetik. Villany hajtja majd az újtelepi asztalos kör­fűrészt, a lakatos forgácsológépét, gyaluját. Fejlődik a falu és valóban közelebb kerül a városhoz — mondja Lehelváry Sándor. A fiatal szerelő nemcsak az ilyen szállóigévé vált példázatok hangoz­tatásával érzékeltetik a falun beál­lott változást. Sokszor beszélgetnek munkaközben a falusiakkal, és bi­zony nem egyszer találkoznak olyan hangokkal is. hogy egyesek sajnál­ják a méltóságáékat, a falu földbir­tokosát. Sokszor el kell magyaráz- niok, hogy a Sztankovászkiék még itt lennének, mint nagybirtokosok, Kajdacs községben sok minden más­ként lenne. Az újtelep helyén fá­cánok sétálgatnának és nem épülhet tek volna fel ezek a takaros, szép kis családi házak. A kastély termeiben sem tanulhatnának a kajdacsi nebu­lók, hanem a kastély urai, a földbu- tokosok dőzsölnének, mulatoznánai Hasznosak a munkaközbeni beszé getések és beszélni is kell a falusiam előtt nyíltan és őszintén a múltra a jelenről. Beszélni kell a hibákro és az eredményekről, hogy eloszlás suk a kétségeket, hogy tisztuljanat a fejek és az emberek tudatát is be­világítsa a fény. A világ több mint hatvan orszá­gában működnek külön nemzeti előkészítő bizottságok. Nem teljes adatok szerint a fesz­tivál szervezésében 12 nemzetközi és 580 más különböző kisebb szer­vezet vesz részt. A fotoamatőrök részére, akik a helyszínen szeretnék előhívatni filmjeiket, Moszkva 25 pontján 400 dolgozóval fotolaboratoriumo- kat nyitnak. A fesztivált megelőző három na­pon, naponta 26 különvonat szál­lítja a küldötteket Moszkvába. A hat legnagyobb moszkvai Az angol, francia és amerikai gyarmatosítók minden lehetőt megtettek annak érdekében, hogy gátolják Kína ipari fejlődését. Kí­nának a nyersanyag-szállító és a felvevő piac szerepét szánták. Meg­engedték a kézműipar fejlődését, mint például a textiliparét, amely olcsó, úgyszólván rabszolga-munka erőt alkalmazva egzotikus szöve­tet készített. Az úgynevezett „civi­lizált" gyárosok el sem tudták kép­zelni a kínai gépipart. Csehszlovákia területén jelenleg Prágában, Ostraván és Bratislavá- ban működik televíziós adóállo­más. A televíziós „lázból“' azonban az ország keleti része sem marad­hat ki. A bratislavai stúdió fel­építése után rövidesen hozzálátnak további adóállomás létesítéséhez, hogy ilymedon Közép, és Kelet­Osztrák fiatalok egy vasárnap a Pottendorff felé vezető vasútvonalat találták a legmegfelelőbbnek arra, hogy Rock and Roll-bált tartsanak. Tekintettel azonban arra, hogy utóbb már a sínek sem tetszettek, a Liesing folyót átszelő vasúti hídra telepítették át tánchelyiségü. két. A fiatalok vadul ropták a di­vatos táncot. Még a közelben lévő szemafor sem fékezte meg őket, pályaudvar — a kazanyi, a kurszki, a bjelorusz, a kievi, a leningrádi és a jaroszlavi — felkészültén várja a kora délelőtti órákban érkező kül­dötteket. A fesztivál idején Moszkva 78 pontjáról rádió, 25 helyéről pedig televíziós közvetítést adnak. A fesztivál idejére pótlólag 54 nemzetközi telefonvonalat állítanak be. A rigai „VEF“ gyárban olyan speciális rádiókészüléket gyártot­tak, amellyel e,gyidőben húsz hely­ről tíz irányba közvetíthetnek adá­sokat. Annál csodálatosabbak Kínának a felszabadulás óta eltelt néhány év alatt elért eredményei az iparo­sítás terén. A sanghaji Dzsunkuo textilgép- gyár automata szövőgépeket gyárt. Sőt, mi több, a textilgépeket nem­csak hazai használatra készíti, ha­nem exportra is. 1956-ban Kínában 250 automata szövőgépet gyártot­tak az egyiptomi köztársaság ré­szére, amely fejleszteni kívánja sa­ját textiliparát. Szlovákia lakosságát is bekapcsol­ják a televíziós adásokba. A tele­víziós antennát minden valószínű­ség szerint a Körmöcbánya mel­letti hegy tetejére építik fel. Az új televíziós központ lehetővé teszi majd, hogy Kelet-Szlovákia dol­gozói a prágai és bratislavai tele­vízió adásait is élvezzék. tanuságtétele sem pedig a 6 óra 18 perces sze­mélyvonat szirénája. Zavartalanul folytatták a táncot. A mozdonyvezető nem akart tö­megszerencsétlenséget okozni, ezért nem volt más választása, mint hogy leállítsa a vonatot, s megvárja, amíg a táncosok elhagyják a hidat. Az egyébként pontosan közlekedő vonat, több mint 3 percig veszte­gelt a nyílt pályán. Leggazdagabb kutya Ruth Maurer asszonynak, a pennsylvaniai Reading város (Egyesült Államok) lakosának 4 esztendős kutyája volt. A kutya jelenleg a világ leg­gazdagabb kutyája. Ehhez kétség nem fér, mert asszonya április 29-én elhunyt, s 213 ezer márkát kitevő vagyonát egyetlen kutyájára hagyta. A dúsgazdag kutyát Freda Kerby, az elhunyt Maurer asszony legjobb ba­rátnője gondozza a kutyára maradt lakással együtt, havi 600 márka fize­tés ellenében. Freda Kerby asszony minden este szellőzőberendezéssel fel­szerelt elegáns hálószobába viszi aludni az örököst. Sajnos, arról már nem tudunk, hogy Kerby asszony altatódallal is kellemesebbé teszi-e a kutya álmát. Ha a kutya azonban eltávozna az élők világából, a család többi tagja — Maurer asszony egy unokája, két fiútestvére és egy nővére is — osztozhatna az örökségen. Nevessünk (BOGNÁR) Munka közben ... Napkemence hajlított tükrökből A francia nemzeti tudományos kutató központ a Pirenneusokban Felix Trombeaux konstrukciója alapján megépítette a legnagyobb napkemen­cét. A nyolcvannyolc négyzetméteres parabolatükör többszáz apró tükör­ből áll. A naptükröket eddig rendszerint síktükrökből állították össze, mert ezeket egyenként a szükséges parabola formára csiszolni rendkívül nehéz dolog. A sík tükrök azonban nem tudják elég kis helyre összponto­sítani a napfényt. A pirenneusi napkemence kis tű kreit ezért acélkapcsok hajlítják meg. A tükörben helyet foglaló kis tükrök nem nagyon változtatják alakjukat a szél, a hőmérsékletingadozás és a rezgés hatására. Az új tükörrendszer­nek az is előnye, hogy az egész konstrukció rendkívül könnyű, mert a tükörrészecskék nagyon vékony üvegből készülnek. Kína automata gépeket szállít Egyiptomnak Túl sokat költenek az eszkimók A kanadai kormányt az aggasztja, hogy az eszkimók túlságosan bol­dogan költik el pénzüket. A kanadai sarki útvonal megépítésekor az esz­kimók igen nagy jövedelemhez jutottak s mivel nincsenek hozzászokva a pénzhez, mindent megvásárolnak, még ha semmi szükségük sincs is rá. így például ernyőket vesznek, jóllehet náluk sohasem esik az eső, író­gépeket, jóllehet írástudatlanok. A kanadai kormány most úgy határozott, hogy „pénzügyi tanácsadókat” küld az eszkimók közé, hogy segítsenek a pénz megfelelő felhasználásában. Természetesen az sem ártana, ha taní­tókat is küldenének az eszkimók közé, hogy megtanuljanak írni és hasz­nálni tudják új írógépeiket. Televíziós adóállomás Kelet-Szlovákia számára Á könnyek Dr. Ram Brumsch losangelesi orvos megállapította, hogy az erőszakolt sírás könnyeinek vegyi összetétele egészen más, mint azoké, amelyeket lelki fájdalmak idéznek elő. Dr. Ram azt ajánlja a férjeknek, hogy időn­ként elemeztessék feleségeik könnyeit, hogy ily módon meggyőződjenek az olykor patakzó könnyek igazi indító okairól. Rock and Roll-fanatikusok leállították a személyvonatot

Next

/
Thumbnails
Contents