Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-29 / 124. szám
1957 MÁJUS 29. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Tolna megye kommunistáira számíthat a központi Bizottság Aktíva ülés Szekszárdim Gondok, amelyeken lehetne segíteni Csupán csak a vásárlóközönség igényeinek számbavevésére kellene több figyelmet fordítani az őcsényi földművesszövetkezetnek és máris megszabadítaná az őcsényi gazdákat legfőbb gondjaiktól. Mik is ezek a gondok? Miért is hali az ember őcsényben annyi jogos panaszt a földművesszövetkezetre ? Lapunk tegnapi számában tudósítást közöltünk a megyei pártaktíva első napirendi pontjáról. Az aktíva I második napirendjeként kiegészítet- i ték a Megyei Pártbizottságot és a je- ; lenlegi intézőbizottság tagjai mellett az alábbi elvtársakat választották meg egyhangúlag a pártbizottság tagjainak. Az MSZMP megyei bizottsága tagjai Babarcai József: 1896-ban született Csibrákon, származása agrárproletár. 1945 óta párttag, termelőszövetkezeti tag a zombai Vörös Csillag Tsz MSZMP szervezetének elnöke. Bakos Ferencné: 1921-ben született Ozorán, származása paraszt. 1846 óta párttag, jelenleg az SZTK dolgozója. Bregovics Mihály: 1924-ben Puszta hencsén született, paraszt származású. 1948 óta párttag. A Simontornyai Bőrgyárban mint fizikai munkás dől gozik. Az üzem pártszervezetének elnöke. Csatári Miklós: 1922-ben született Budapesten, apja földműves. 1945 óta párttag, eredeti foglalkozása szerszámlakatos. Jelenleg a Bonyhádi Zománcgyár igazgatója. Cserenyecz István: 1921-ben született Endrődön, származása agrárproletár. 1948 óta párttag, jelenleg a Kanacsi Állami Gazdaság párt- szervezetének elnöke. Daradics Ferenc: 1924-ben született jVajdahunvadon, agrárproletár családból származik. 1944 óta párttag, 1940 óta vesz részt a munkás- mozgalomban. Az illegalitás idején ifjúsági vezető volt. Eredeti foglalkozása kőművessegéd. Jelenleg az MSZMP bonyhádi járási intézőbizottságának elnöke. Dávid András: 1901-ben Székely- kevén született, eredeti foglalkozása bognár. Jelenleg termelőszövetkezeti tag, az MSZMP hőgyészi szervezetének elnöke. Eterrer Sándor: 1907-ben Halmi községben született. Eredeti foglalkozása fűtőházi géplakatos. Jelenleg a Dombóvári Fűtőház vezetője. Fórizs Sándor: 1927-ben Török- szentmiklóson született, paraszt szár mazású. Pedagógiai főiskolát végzett, jelenleg a faddi általános iskola nevelője. 1946 óta párttag. Gazsó Istvánné: 1914-ben Csanád- poltán született. Parasztszármazású, eredeti foglalkozása gyárimunkás. 1941 óta párttag, jelenleg a Szekszárdi Kendergyár telepvezetője. Halász Józsefné: 1914-ben Kenderesen született, munkásszármazású 1945 óta párttag, háztartásbeli, a férje a Bonyhádi Cipőgyár igazgatója. Herceg János: Parasztcsaládból származik, foglalkozása egyéni paraszt 1945 óta párttag. Ifj. Horváth Ferenc: 1931-ben Dombóváron született, parasztszármazású. Mezőgazdasági szakiskolát végzett, foglalkozása agronómus. 1949 óta párttag, jelenleg a megyei tanács dolgozója. Lakatos Antal: 1929-ben Bukovi. nában Hadikfalván született, származása paraszt, 1953 óta párttag, jelenleg a zombai községi tanács vb. elnöke. Orosz Lajos: 1909-ben Miskolcon született, munkásszármazású, 1928 óta vesz részt a munkásmozgalomban. 1930 óta párttag. Eredeti foglalkozása kőműves. Jelenleg a Tolna megyei rendőrfőkapitányság vezetője. Palkovics István: 1922-ben Tamásiban született, paraszt származású. 1946 óta párttag, aktív katonatiszt volt, jelenleg a munkásőrség megyei parancsnoka. Dr. Papp Lajos: 1927-ben Sajópüs- pökiben született, munkás származású. 1952 óta párttag, jelenleg a gépállomások megyei igazgatója. Petrits Ferenc: 1925-ben Tolnán született, eredeti foglalkozása üzemi munkás. 1950 óta párttag, jelenleg a Tolna megyei Népújság felelős szerkesztője. Péti János: 1921-ben Tamásiban született, származása paraszt, 1951 óta párttag, országgyűlési képviselő, tsz elnök. Puha László: 1925-ben Nagylókon született, 1945 óta párttag. Jelenleg a Dunaföldvári Kendergyárban fizikai munkás. Dr. Radnai Zoltán: 1926-ban nyír- kécsen született, paraszt származású, jogi egyetemet végzett, 1945 óta párttag. Jelenleg a megyei ügyészség vezetője. Az MSZMP Tolna megyei Bizottságának póttagjaiként egyhangúan az alábbi elvtársakat választották meg: Eolyás József: 1913-ban született Mórágyon, 1945 óta párttag, munkás származású, MÁV mozdony - vezető. A bátaszéki vasúti pártszer vezet vezetőségi tagja. Novák Nándorné: 1924-ben született Tolnán, munkás családból származik, eredeti foglalkozása gyárimunkás. Jelenleg a Tolnai Selyemgyár üb. elnöke 1946 óta párttag. Az országos pártértekezleten az alább közölt elvtársak képviselik Tolna megye kommunistáit. Rapai Gyula: Az MSZMP megyei intézőbizottságának elnöke. Dabronoki Gyula: az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Bregovics Mihály: Üzemi munkás, a Simontornyai Bőrgyár MSZMP szervezetének elnöke. Báli Zoltán: Az MSZMP megyei intézőbizottságának tagja, tsz elnök. Faludi Imre: Az MSZMP paksi járási intéző bizottságának tagja, gépállomási igazgató. Somi Benjamin: 1925-ben Sarkadon született, paraszt származású, 1945 óta párttag. Jelenleg az MSZMP szekszárdi járási intézőbizottságának elnöke. Sulin József: 1925-ben Tahitót- falun született, származása agrárproletár. 1945 óta párttag, jelenleg az állami gazdaságok megyei igazgatója. Schrottner Károly: 1922-ben szüleietek Körmenden, munkásszármazású, 1947 óta párttag, jelenleg a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke. Szabópál Anfal: 1931-ben Szek„ szárdon született, munkás származású sztahanovista kőműves. Jelenleg az MSZMP Szekszárd városi intézőbizottságának elnöke. 1947 óta párttag. Schönfeld Lajosné: 1904-ben Szegeden született, MÉSZÖV dolgozó, 1947 óta párttag. Tóth Lajos: 1914-ben Tamásiban született, paraszt származású, mezőgazdasági akadémiát végzett. 1949 óta párttag. Jelenleg az Alsóleperdi Állami Gazdaság igazgatója. Tuska Pál: 1911-ben született Tótkomlóson, munkás származású. A jogtudományi egyetem levelező hallgatója. Eredeti foglalkozása asztalos, 1945 óta párttag, a Tolna megyei Tanács vb. elnöke. Perecsi Ferencné: 1927-ben született Gallán, munkás származású, 1946 óta párttag. Jelenleg a Tolna megyei Népújság kiadóhivatalának vezetője. Szlaczki József: 1908-ban Enyin. gen született, eredeti foglalkozása géplakatos. 1945 óta párttag, jelenleg a tamási gépállomás igazgatója. Walter János: 1923-ban született Belecskán, paraszt származású, 1946 óta párttag. Eredeti foglalkozása mezőgazdász. Jelenleg a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. Daradics Ferenc: Az MSZMP bonyhádi járási intéző bizottságának elnöke. Az aktivaülés igen lelkes hangulatban tárgyalta a megye kommunistái előtt álló legfontosabb tennivalókat és választotta meg a párt- bizottság tagjait, póttagjait, valamint a megye küldötteit az országos pártértekezletre. Valamennyi kommunista kifejezte, hogy becsületes munkával, a párt további erősítésével készül az országos pártértekezletre. Az országos pártértekezlet küldöttei A Megyei Pártbizottság póttagjai A polgármester és a Zrínyi utcai ivóvízcsatoma Ásás, lapátos emberek jelentek meg nemrégiben Szekszárdon a Zrínyiutcában és csaknem utcahosszat kes- keny, mély árkot ástak az utca kövezete és a vízlevezető csatorna között. Csakhamar kiderült ,hogy bővítik az ivóvízhálózatot. Eddig az utca lakói többségének vagy a szomszéd utcába kellett elzarándokolni egy-egy kanna vízért, vagy pedig az udvarban levő rosszvizű kutat kellett használ- niok, mert ebben az utcában alig volt vízcsap ,tehát kevésbé volt bekapcsolva a vízhálózatba. Eddig nem is lenne semmi különös érdekessége a dolognak, mert a városnak más részein is található hasonló el hanyagolt állapot és másutt is igyekeznek azt felszámolni. De eddig is feltűnő volt, hogy ez a viszonylag forgalmas, népes utcáról hogyan feledkezhettek meg, mert ha a város központjához való közelségét, forgalmát, népességét vesszük figyelembe, akkor a sorrend szerint már régebben be kellett volna kapcsolni a vízhálózatba. De nem kapcsolták be. Mi ennek az oka? Hogy fordulhatott ez elő? Ezek a kérdések foglalkoztatják az utca újdonsült, fiatal lakóit .Szerencsére egynémelyike az utca lakóinak még emlékszik az utca történetére és tudják azt is, hogy miért nem volt eddig utcahosszat vízvezeték. Az egyik lakó a következőket mesélte: — Még a régi rendszerben építették ki a város vízvezeték-hálózatát éh akkor tervbe volt véve a Zrinyi-utca bekapcsolása is. Híre ment azonban, hogy vízdíjat is kell fizetni. Persze a parasztoknak nem volt mindegy, hogy a sok adó, fizetnivaló növekszik-e, vagy nem, azért egy küldöttség ment a polgármesterhez előadni az utca kívánságát, miszerint szeretnék, ha az utcába nem szerelnék be a vízvezetéket. A polgármester azt mondta, hogy szívesen teljesítik a kívánságot és szavát adta, hogy a Zrinyi-utcában nem lesz vízvezeték. Szavát be is tartotta, kihúzták a Zri- nyi-utcát. Az utca lakói dicsérték is érte a polgármestert. — Mégiscsak rendes polgármesterünk van nekünk, — mondogatták — ha kérünk tőle valamit, minden szó nélkül teljesíti. Csak akkor volt nagy a meglepetésük, amikor nekik is éppen úgy kivetették a vízdíjat, mintha bekap- dßoltdk volna ezt az utcát is a ríz- hálózatba. Ezután már egészen más véleménnyel voltak a ,,rendes’’ polgár mesterről. Az őcsényi „dunai kertek alján” szép, rendezett almáskertek vannak. örül az ember, ha nézi ezeket a rendezett kerteket, és a kilátásban lévő bő almatermésre gondol. Ha azonban közel megy az almafákhoz, levéltet- vek nyüzsgő éhes seregéi észleli a zsenge halványzöld leveleken. Van olyan fa is, amelyiken már csak elfonnyadt, lukacsossá rágott leveleket láthat. Az almafák többségét még meg lehet menteni nikotinos permetezéssel. Ezt az őcsényi almáskertek gazdái is tudják. El is mentek a földművesszövetkezet boltjába, hogy a permetezéshez szükséges anyagot beszerezzék. Nikotint kaptak is, csak káliszappant nem kaptak hozzá. Mert káliszappant nem. tart boltjában a földművesszövetkezet. Szek- szárára, vagy a szomszédos Decsre kell elmenni az őcsényieknek, ha meg akarják permetezni almafájukat. Nagy és sürgős munkák kötik le ilyenkor a parasztembert. Kevés ideje van arra, hogy más községekbe, vagy városba utazzon ilyen esetben, a levéltetvek így aztán a földművesszövetkezet jóvoltából vidáman lakmár óznak az álmafák levelein. A szőlők permetezése is nagy problémát okoz őcsényben. Igaz, réz- gálicot kapnak a földművesszövetkezet boltjában a gazdák, de nem kapnak hozzá meszet, mész árusításával nem foglalkozik a földművesszövetkezet. Mészért is vidékre kell menni azoknak, akik permetezni akarnak. És persze azoknak is, akiknek meszeléshez vagy építkezéshez lenne szüksé gük a rnészre. Ahogy az őcsényi gazdákkal számolgattuk, 100 holdnyt szőlőterület van őcsény határában és ehhez permetezés céljára körülbelül 30—10 q rnészre lenne szükség. És ha ezt a mennyiséget meghozatná a földművesszövetkezet, egycsapásra megoldódna a mészprobléma, vagyis a permetezés problémája őcsényben. Ha a földművesszövetkezet vezetői jobban szívükön viselnék a helyi földművelő lakosság vásárlási igényeit, akkor hozattak volna meszet a MÉSZÖV mészégető telepéről, Bátaszékről. Az nem lehet kifogás, hogy nincs Tüzép-telepe a földművesszövetkezetnek. A felsőnyéki és nagy- kónyi földművesszövetkezeteknek sincs, mégis beszerezték maguknak azt a mészmennyiséget, amellyel ki tudják elégíteni a dolgozó parasztok igényeit falujukban. H. T. Ezresekkel segít a bajban, ha íilléreiddel te is támogatod... Szakadáton történt a múlt évben, Pálinkás Péter egyénileg gazdálkodó parasztembernek kigyulladt az istállója, a tűz nagyméretű volt, mert az istálló padlásán levő széna is égett. Ehhez hasonló csapás katasztrófát jelent a gazdaember számára. Pálinkás Péter szakadáti gazda azonban nem ment tönkre, nem nyögte évekig a tűz által okozott károkat. Hogy miért nem, azért, mert az Állami Biztosító 23 120 forint készpénzt fizetett neki, mint kártszenvedett biztosítottnak a tűzeset után, s így aztán rövid idő elteltével új istálló építésének kezdhetett neki. Sokszor még vadul száguldó motorkerékpáros, vagy mozgásban levő személyvonat sem kell ahhoz, hogy az embert baleset érje. Horváth Ferenc dombóvári lakos esete bizonyítja ezt. A télen, amikor a jégeső esett, gyanútlanul ment végig a kihalt utcán. Nem is képzelte, hogy a halál fekete árnyéka nyomon követi. Egy helyen, ahol lejtett a járda, megcsúszott, elesett, eltörte a lábát és rövid pár nap leforgása után meghalt trombózisban. A magáramaradt özvegy pénz nélkül, tanács nélkül, s a legtöbbször barátok nélkül szokott ilyenkor maradni. Horváth Ferenc özvegye nem így volt, mert férje már előre gondolt a láthatatlan veszedelemre, balesetbiztosítást kötött. Halála után a balesetbiztosítótól kapott 15 000 forinttal indult neki özvegye a szomorú, de mégsem reménytelen életnek. Hetvenkétéves öreg nénike feküdt otthon egy bátaszéki házban súlyos betegen. A fia, Lauffer József, feleségével együtt a határban dolgozott. Az öreg néni felkelt az ágyból és tüzet akart, gyújtani. Gyenge volt és erőtlen. A tűzhelyből, amelyben tüzet gyújtott, kiesett a parázs, égni kezdett a fáskosár. A néni segítségért kiabált, de mire a szomszédok segítségére siettek, már az ágy is lángokban állt. Szerencsére sikerült eloltani a tüzet. Nagy kár nem lett, mivel azonban a ház gazdája „lakásbiztosítást“ is kötött, 600 forintot fizetett neki a biztosító az elégett ágy pótlására. Az állatbiztosítás is hasznos dolog. Ezt legjobban Künszler Károly bonyhádi lakos tudná tanúsítani, aki 4760 forintot kapott májgyúlladásban elpusztult tehene után. Nem is beszélve a jégbiztosításról. Tavaly súlyos jégkárok érték megyénket. A jól dolgozó szőlőtermelő gazdák, akik között az Állami Biztosító 3 400 000 forint kártérítést fizetett ki a múlt évben, most is tömegesen jelentkeznek önkéntes biztosításra. A biztosítottak száma ma már eléri a tizenötezret megyénkben, s ez a szám egyre nő, mert az emberek rájöttek arra, hogy filléreik ellenében, amit a biztosítóért fizetnek, súlyos ezreket kapnak a biztosítótól, ha bajba jutnak. Körrepülések a BUDAPESTI IPARI VÁSÁR felett A MALÉV hétköznaponként 10-től 18 óráig, a vásár két vasárnapján pedig 8-tól 20 óráig külön nagy utas- szállító gépeket indít a Ferihegyi re- pülőtérről a vásár területe felett való rövid körrepülésre. A repülés esetenként körülbelül 40 kilométeres utat jelent és — minthogy népszerűsítési akcióról van szó — a MALÉV rendkívül olcsó áron bonyolítja le. Felnőttek a 10 perces repülésért 30 forintot, 12 éven aluli gyermekek 20 forintot fizetnek, amely árban bennfog- laltatik az ugyancsak MALÉV által rendelkezésre bocsátandó autóbuszok viteldíja a város belsejétől a repülőtérre és onnan vissza a városba. Az autóbuszok mindenkor a felszállás előtt egy órával indulnak el a Vörös- marty-tér 5. szám alatti központi irodától. Az első autóbusz hétköznapokon 9 órakor, vasárnap pedig már 7 órakor indul a Vörösmarty-térről és oda is tér vissza. Az oda- és visszautazás, valamint a felszállás összesen mintegy kétórai időt vesz igénybe. A körrepülésre szóló jegyek a MALÉV központi jegyirodájában (Vqrösmarty- tér 5.) és az IBUSZ József nádor-tér 12 .szám alatti irodájában elővételben már most kaphatók.
