Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-29 / 124. szám

4

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

1957 MÁJUS 29.

A fiatalság összefogása érdekében:

Szükség lenne a kulturházra Iregszemcsén

— Az a célunk, hogy összefogjuk, egységessé tegyük az ifjúságot. De hogyan, amikor ehhez nincs meg a feltétel? Amikor feltételt említek — félreértés ne legyen — nem az ifjúsági szervezetekre gondolok, hanem tárgyi feltételekre — mondja beszélgetésünk közben Fata László elvtárs, Ireg- szemcse VB. elnöke.

— Hogyan, ilyen nagy községben mint Iregszemcsén, itt nincsenek tárgyi feltételek?

— Igen, ez így van. De menjünk vissza a felszabadulás előtti időkbe, milyen szórakozási lehetőségek voltak. Hol is szórakozhatott máshol a fiatalság, mint a kocsmában? Arról meg szó sem lehetett, hogy ösz- szefogják a község összes fiataljait. Vegyük csak sorra. Volt a Sipos- féle vendéglő. Ide járt a szegény- paraszt-fiatalság. Volt a Furión- féle vendéglő, aztán a Katolikus kör, a Polgári olvasókör, a Gazdakör, az Iparoskor. A gazdakörben a módosabbja, az iparoskörbe meg az iparosság járt. Más nem igen mehetett közéjük, mindenki a maga társaságában szórakozott. Fennálltak a társadalmi korlátok ...

— No, de tulajdonképpen a lényegről akarunk beszélni — folytatja a tanácselnök. — Az a baj, hogy nincs a községnek kultúr- háza, ahol a fiatalság kulturális életet élhetne — holott ez hozná őket legjobban össze.

— Pedig már kiérdemeltük volna — mondja valaki a jelenlévők közül — az újság is hányszor írt arról, hogy Iregszemcse első a beadásban, első ebben, első abban, annyit legalább megérdemeltünk volna, hogy kultúrházat kapjunk.

— És most mi a helyzet? Mi van a régi kör helyiségeivel? Hol tudnak kulturális rendezvényt lebonyolítani?

—• A régi helyiségek? A Sipos- féle vendéglőből mozi lett, a Fúrián vendéglőből gyógyszertár és lakás. A katolikus körből tej csarnok, a polgári olvasókörből magánlakás, a gazdakörből ugyancsak magánlakás, az iparoskörben a párthelyiség van. Ehhez már nem kell hozzátenni semmit. A gépállomásnak van kultúrterme, amely elegendő a gépállomás és a kísérleti gazdaság létszámához, a községhez viszonyítva már kicsi. Kellene leg- .alább 600—800 személyt befogadó kultúrház. A gépállomási kultúr- ház azért sem megoldás, mert ha a községbeli fiatalság akar valamit rendezni, terembérletet kell fizetni és hozzá kell venni azt is, hogy a gépállomás, a gazdaság fiatalságának legnagyobb részét iregiek alkotják ...

— Ezek után milyen lehetőségek vannak arra, hogy a községnek is legyen kultúrháza?

— Pénz kellene. Több mint százezer forint. Van itt a központban egy ház. A tulajdonosa eladja, mert elköltözik. Azt kellene megvenni és átépíteni. Társadalmi munkát tudna biztosítani a közNagy sikert aratott Husek Rezső és Paálné Falus Edit hangversenye

bohthAdon

Husek Rezső, a szekszárdi állami Liszt Ferenc Zeneiskola művész-igazgatója és művész-tanára: Paálné Falus Edit, az elmúlt héten Bonyhádon hangversenyezett. A maga nemében első bemutatkozásra csütörtökön este, a Járási Kultúrházban közel 200 rendkívül lelkes és hálás zenekedvelő előtt került sor. A zongorairodalom, valamint az ária- és dalirodalom remekeiből egybeállított műsor, amelyet Létay Menyhért gimnáziumi tanár kísért szakmagyarázatokkal, rendkívül kedvező fogadtatásra talált.

Husek Rezső a legnagyobb sikert Beethoven Holdfényszonátájával és Liszt Spanyol capricciojával aratta. Játékát ezúttal is elsősorban az interpretálás alázatossága, brilliáns, de sohasem öncélú technika és a művek mély átélése jellemezte, pedig a rendelkezésére állott régi típusú, bécsi mechanikás zongora nem is volt igazán alkalmas igazi tudásának a bemutatására. Az énekszámok kíséretét is rendkívül finoman és alkalmazkodóan látta el. Méltán részesült ugyancsak megérdemelt nagy sikerben Paálné Falus Edit, a zeneiskola művész-tanára is. Hatalmas, szélesskálájú hanganyag, részletekbe menő precizitás, igazi muzikalitás jellemezték előadását és különösen az operaáriákkal aratott hataknas sikert úgyannyira, hogy Puccini Pillangókisasszonyából előadott áriáját meg is kellett ismételnie.

A bonyhádi hangverseny az első ilyen próbálkozás volt arra, hogy a szekszárdi zeneiskola a hangversenyezés szempontjából is kiterjessze hatósugarát a szomszédos községekbe. Ez a próbálkozás teljes sikerrel járt és arra mutat, hogy ma már a megye nagyobb községei is igénylik a legmagasabbrendű művészetek bemutatását. Úgy véljük, hogy helyes ez az út és ezt az utat kell járnunk annak érdekében, hogy szerte a megyében híveket toborozzunk a komoly muzsikának. A nagysikerű bonyhádi bemutatkozás után nagy érdeklődéssel várjuk a két művész-tanár szekszárdi önálló estjét, amelynek időpontjaiban változás állott be. Paálné Falus Edit ária- és dalestjére Szekszárdon június 6-án, Husek Rezső zongoraestjére pedig június 13-án kerül sor a zeneiskola nagytermében.

Kirándultak a bonyhádi úttörők

Az úttörőmozgalom egyik fő célkitűzése az úttörők szocialista hazafiságra való nevelése. A mozgalomnak ez a célkitűzése az elmúlt években elhalványult. Az igazi szocialista hazafiságra nevelés gondolatának jegyében a járási és helyi pártszervezet támogatásával a bonyhádi Vörösmarty Mihály általános iskolában újjáalakult az úttörőcsapat.

Az úttörőcsapat új szellemét sok szép eredmény igazolja. Az eredmények elérését a helyi pártszervezet erkölcsi támogatásán kívül anyagi támogatása is elősegítette. A helyi pártszervezel zászlót, függönyt és egy asztalt ajándékozott a csapatnak.

A május elsejei felvonuláson a menetelésre jól kiképzett és zászlóerdőben kivonuló úttörők mindenkitől dicséretet kaptak.

A jól sikerült felvonulás megjutalma- zásául az iskola vezetősége elhatározta, hogy lehetővé teszi az úttörök üveghutai kirándulását. A helyi pártszervezet közvetítése révén a Bonyhádi Cipőgyár és i földművesszövetkezet tehergépkocsijai szállították a vidám csapatot. A kirándulókat a helyi pártszervezet titkára is A elkísérte. f

ség, pénzt azonban nem. Tudjuk azt, hogy az ország most anyagi nehézségekkel küzd, takarékoskodni kell a kiadásokkal, azok is kellenek fontosabb dolgokra is, de hátha ki lehetne szorítani valahonnan ezt az összeget.

— Már csak azért is kellene megragadni ezt az alkalmat, mert a házat esetleg eladják magánosnak — magyarázza az előbbi közbe szóló. — A kultúrház így itt lehetne, teljesen a község központjában és kevesebbe is kerülne, mintha teljesen újonnan építenék fel. Szóbakerült már ugyanis, hogy lesz kultúrház, állítólag terv is lenne rá, de majdnem a falu szélére akarják építeni. Az pedig sem miképpen sem lenne helyes megoldás.

— Aki ismeri az iregszemcseie- ket, megállapíthatja, hogy eléggé kultúrigényesek. Szeretik és értékelni tudják a komolyabb előadásokat — viszont ilyesmiben nagyon ritkán lehet részük, mert nincs kultúrház. A fiatalok részére pedig nincs elég szórakozás, csupán a mozi meg a futballmérkőzés. Nem követelésként mondjuk, de ez az ötezer lélekszámú község végre megérdemelhetne egy kultúrházat — mondja Fata László tanácselnök.

Jómagam pedig mit tehetek — közreadom ezt a kívánságot.

Szovjet—magyar kulturkapcsolatok a tamási járásban

Voltaképpen azzal kezdődött a dolog, hogy április elején meghívták egy barátságos futballmérkőzésre a pincehelyiek a tamási szovjet helyőrséget. A mérkőzés után nagyszabású sportbált rendeztek amelyen még jobban megbarátkoztak a szovjet katonákkal — így kezdődtek a baráti kapcsolatok.

Az elmúlt vasárnap aztán viszonzásul a pincehelyiek látogattak el Tamásiba, legalább háromszázan, öregek, fiatalok egyaránt. A futballmérkőzés visszavágója után — az eredményt jóformán el is felejtették már, hiszen nem az volt a fontos, hanem a barátság — a pincehelyiek ellátogattak a laktanyába és kultúrműsorral lepték meg a szovjet katonákat.

De nem is akármilyen műsorral. A községbeli fiatal pedagógusok a műsorszámok nagyrészét betanulták oroszul és a szovjet katonák saját nyelvükön hallhatták a nagy magyar költő, Petőfi Sándor verseit, Deák Lajos és Fehér Margit előadásában. Balogh János tangóharmonikán adott elő zeneszámokat, magyar és orosz dalokat. Majd magyar és orosz táncok következtek a műsorban, Nagy tetszést aratott a szovjet katonák között, hogy a táncokat egy óvodás kislány, Székely Annuska nyitotta meg.

Igen kedélyes hangulatban zajlott le a műsor, a találkozó, amelynek előkészítésében főleg Tiborc Rozália kultúrotthonigazgató, Grünvald Pál VB elnök Dmitrenko százados, az alakulat politikai helyettese tévé. kenykedett elsősorban.

Nemcsak a pincehelyiek az egyedüliek, akik igyekeznek elmélyíteni a barátságot a szovjet katonákkal. Hívják őket a járás többi községeibe is.

Rövidesen

átrendezve várja az érdeklődőket a nagyszokolyi falumúzeum

Bognár István

A jókedvű fiatalokat lenyűgözte az erdő szépsége. Az úttörővezető és a kiránduláson részt vett nevelők a kirándulás előzetes megtervezésekor örsi akadályversenyt is iktattok a nap műsorába. Sok hangulatot és örömet nyújtott a kirándulóknak a pallón való átkelés, a tűzrakás, a gombvarrás, a kincskeresés és a játék rögtönzése. Az egyes verseny- számok megnyeréséért nemes és lelkes verseny folyt. A győztes őrsök büszkén vették át a csapat vezetősége által adott nyereményeket.

A délutáni számháború fejezte be a kedves és hangulatos kirándulást. A májusi madárdaltól hangos erdei hangulatban mindenki érezte, hogy milyen szép az úttörőélet.

Övömuap a, gyermekeknek

Szekszárdon a programnak megfelelően zajlott le a gyermeknapi ünnepség, ezért csak arról számolunk be% amiről eddig még nem írtunk:

A felvonulás a rossz idő ellenére is szépen sikerült. Csillogó koronás tündérkirálynő (Hadnagy Ilona) vezette a sok apróságot, s végig az utcán rengetegen rézték az ünnepeltek felvonulását. A Nőtanács körülbelül 3000 gyermeket ajándékozott meg az óvodákban és iskolákban cukorkával és csokoládéval. Közel 120 pedagógus gyermeket vendégeltek meg, s a kórházban mintegy 50 mesekönyvet ajándékoztak a kis betegeknek. A Vendéglátó Vállalat 30 állami gondozott kisgyermeknek adott finom uzsonnát.

Bonyhádo-n 800 gyermek ingyen ment moziba, 260 pedig bábszínházba. A Nőtanács is ellátogatott a nyomorék gyermekek otthonába és az állami gyermekotthonba is, mindkét helyre sok szeretettel és ajándékkal. Pakson közel 7000 forint értékű ajándékot osztottak ki a gyermekeknek, Tolnán pedig — Bonyhádhoz hasonlóan — moziba és bábszínházba vitték az apróságokat. Ezekből is látható, a Nőtanács mindig és továbbra is feladatának tekinti, hogy szeretettel vegye körül a gyermekekeket, különösen azokat, akik még a szülői ház melegét is nélkülözik.

ságok, könyvek, dísztárgyak. A régi okiratokból derült ki többek között, hogy a XII. században a község helyén Johan- nita-rendi kolostor állott, s hogy a mostani községet egy 1720-ban Igáiból betele pült, Kovács nevű egyén alapította.

Az év eleje óta már újból gyűjtik a múzeum részére az anyagot és a tanév befejezése után akarják átrendezni. A múzeum négy szobájából az egyiket például régi bútorokkal és használati tárgyakkal rendezik be. Gondot okoz azonban még a varrógép. Eredeti tulajdonosa ugyanis eltávozik a községből, eladná a vaiTÓgépet, — de nincs rá pénz. Vagy a tanácsnak, vagy valamelyik nagyobb múzeumnak kellene segíteni, hogy visz- szakerülhessen a nagyszokolyi falumúzeum egyik legértékesebb tárgya.

Hét évszázad magyar versei

Ha férfi vagy, légy férfi... (1847)

Színházi hét Bonyhádon

Színházi hétnek is beillő, gazdag műsor lesz június első napjaiban a bonyhádi járási kultúrházban. Nem egészen egy hét alatt három színházi előadást láthatnak a színházi előadások kedvelői. Június 3-án a Magyar Játékszín művészei a Holdfényes vőlegény című darabot mutatják be, majd három nap múlva, hatodikán, a kecskeméti Katona József Színház művészei mutatják be a Kaméliás hölgyet, nyolcadikán pedig a pécsi Nemzeti Színház vendégszerepei a Szibyllel.

Vízszintes; 1. Az idézet kezdete. 10. Betegség jele. 11. össze.vissza rángatni. 12. Nem egészen odébbl 14. Lélegzik. 15. A függ. 23. folytatása. 16. Római pénz. 17. Kettős betű. 18. Spanyol pénz. 19. T-vel aratás után a föld. 20. Tüzelő.

22. Részvény Társaság. 24. A. F. 25. Szájunkban érezzük. 26. Esztendős. 28. Víz felett vezet. 29. Disznóknak adják. 31. Nagyon fázik. 32. Nitrogén vegy- jele. 33 .Esik ránk az eső. 34. Udvarias megszólítás. 35. Fenkölt költemény. 36 Kiejtett betű. 37. Egy, római számmal. 38. I. H. 40. Libahang. 41. És, latinul. 45. Német prepositio. 43. Textília. 45. A-val a végén vízinövény. 47. Visszhang ismert idegen kifejezéssel. 49. Nemzetközi nyelv. (Utolsó előtti kockába d helyett t Írandó.) 52. Fehérnemű — fordítva. 54. Tárdu — keverve. 55. Szárnyas.

Függőleges: 1. Alszik. 2. Névelő. 3. Szürethez meg kell várni. 4. Lónév. 5. Fez keverve! 6. Erdei kúszónövény. 7. Víziállat. 8. Menni — angolul. 9. Nagy költőnk — fordítva. 10. A vízsz. 1. alatti folytatása. 13. A függ. 1. folytatása. 15. Viadal. 21. Klasszikus üdvözlés. 30. Erős szeszesital. 39. A függ. 13. folytatása. 42. Felkiáltás. 44. Enyém — németül. 45. Jóhangulat. 46. Fegyver. 48. Régi típusú pisztoly. 50. Férfi név. 51. Kihalt nép — fordítva. 53. Tiltás. 56. Módhatározó rag. 57. A leggyakrabban használt magánhangzók.

Megfejtendő az idézet a következő sorrendben: vízsz. 1., függ. 10.. 13., 39.,

23. és vízsz. 15.

Talán hihetetlennek hangzik, hogy az ellenforradalom kihatással volt egy egyszerű falumúzeum munkájára is, tie Nagyszokolyon valóban így történt. Körülbelül egy évvel ezelőtt nyílt meg a falumúzeum, amelynek anyagát legnagyobbrészt Cseke Lajosné pedagógus gyűjtötte össze. 1950-ben költözött a Cseke-házaspár a községbe, akkor kezdték kutatni a község régi hagyományait, emlékeit. A helybeliek — egyszerű parasztemberek — is a segítségükre voltak, ha szántás, pinceásás közben találtait valamilyen tárgyat, amelyről gondolták, hogy régiségszámba megy, nyomban vitték Cseke Lajosnéhoz. Így gyűlt össze a falumúzeum anyaga, régi okiratok, használati tárgyak, kézimunkák, régi új-