Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-01 / 101. szám

TOLNA MFC*” .AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! lUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR SZERDA, 1951. MÁJUS 1. MA II PS Mii 18 millió forintos költséggel elkészült o kurd-csibráki vasútállomás Március 29-én a MÁV Dombóvári Építési Főnökség kurd—csibráki építkezésén üzemi gyűlést tartottak a munkások a kommunisták kezde­ményezésére. Nagy elhatározás született meg: a vasútállomás építkezését május 1-re akarták befejezni. Munkafelajánlásukat eljuttatták a Pécsi Üzletigazgatósághoz is, ahol javaslatuk támogatásra talált és az építkezés további befejezéséhez szűk séges anyag biztosítására ígéretet kaptak. A munkálatokhoz leszállí­tottak többek között 2 ezer tonna zúzott követ, ezer tonna szénsala­kot. A vasútállomás kibővítésére és korszerűvé tételére azért volt szük­ség, hogy mentesíteni tudják a kis állomást. 1952-ben kezdték meg az új állomás építését. Azóta Domb­óvártól Simontornyáig a régi, még az 1800-as évek végén lerakott 8— 10 méteres síneket felszedték és az alapozást is úgy építették meg, hogy a vonatok 100 kilométer órán­kénti sebességgel közlekedhet­nek. Sok problémát okozott a műsza­kiaknak a talajvíz elvezetése és a mintegy 18 méteres partbevágás ösz- szehangolása a pálya kiépítésével. Halmai Ferenc építésvezető számos értékes újítást nyújtott be az épít­kezés meggyorsítására. Az újítómozgalom eredménye­képpen közel ötvenezer forintos megtakarítást értek el. Az állomás építési munkálatai az ellenforradalom idején sem szünetel­tek és a március 29-i vállalás telje­sítéseképpen április 29-én az első vonat átha­ladhatott az újonnan épített állo­máson. Az első 100 km sebességű szerel­vény áthaladására az építők április 30-án kivonultak a pálya szélére s mintegy 150-en nézték, hogy munká­juk eredményeképpen hogyan szá­guld el a vonat ott, ahol ezelőtt évekkel 10—15 kilométeres sebes­séggel közlekedhetett csak. A Pécsi vasútigazgatóság főosz­tályvezetője az ünnepélyes alka­lomkor elismeréssel adózott az építkezés dolgozóinak, a helyi MSZMP alapszervezet kommu­nistáinak munkájáról. Az építkezésen alkalmazásban lévő dolgoz,ók nagy része már az első napon ott volt az alapozási munkálatoknál, s most a kurd—csib­ráki munkahelyről az építők nagyré- szét Sárbogárdra helyezik át, ahol továbbépítik Simontornyától Puszta- szabolcsig a pécs—budapesti vas­útat a kor követelményeinek megfe­lelően. A nagymányoki építkezésen Már a harmadik kétlakásos bányász-lakóház falait húzta fel falegyenbe a nagymányoki építkezésen a Merk János és Winkelmann János oktatók által vezetett kőműves tanulóbrigád. A 8 tagú Tóth kubikos brigád dar.? val emeli helyükre a három mázsás födémgerendákat. Hol lehet szórakozni május 1-én? A Vendéglátóipari Vállalat alapo­san kitesz magáért: összes egységei nyitva lesznek, a kerthelyiségekkel együtt, mindenhol lehet halat kapni és megnyílik, még hozzá műsorral a Sörkert is. Este 8-kor a pécsi „Hu­mor” együttes (Pécsi öregdiákok) ad 3 órás műsort a Sörkertben. A föld­művesszövetkezet hasonlóképpen fel­készült május 1-re. Ezen a napon nyitják meg új kiskocsmájukat a volt Runyai-féle vendéglőt, a vasúti so rompónál. A város különböző pontjain a gazdakörökben is szórakozhatnak a dolgozók. Akinek még ez sem elég, az válogathat a sok enni- és innivaló­ban az utcán. A Népboltnak egyik sátra (bazár és játék) a Béla-téren. a másik 25 méteres sátra a központban lesz. A földművesszövetkezet szintén két nagy sátorban árusít ételt, italt és nyitvatart a borkóstoló is. A Ven­déglátó Vállalat két étel és ital sátra a cukrászpavilon felállítása mellett, különlegességet is tartogat az ünnep­lőknek. 12.50 forintért palackozott bort árul Május 1. feliratú címkével. Jó eredmények a Házai Téglagyárban Munkában a villamos kotrógép Mázán Jó eredménnyel dolgoztak a Mázai Téglagyár nyersgyártói. A hónap ele­je óta alig volt olyan nap hogy ne teljesítették volna a napi tervet, an­nál több az olyan, hogy többezerrel túlteljesítették. Volt olyan nap is, hogy — a 28 ezres tervvel szemben — 40 ezer darab nyerstéglát gyártottak a présgéppel. A kézivetők már nem tudtak ilyen jó eredménnyel dolgozni, a rossz idő­járás miatt április 10-e helyett csak a hónap utolsó napjaiban tudták meg­kezdeni a munkát. így a kézivetők nem js tudják teljesíteni havi tervü­ket. Azonban mégsincs baj a gyár tervteljesítésével. A gépi nyersgyár­tás tervét csütörtökön befejezte az üzem és a hátralévő négy nap alatt a présgépen legyártották a kézigyártási tervből még hiányzó 150.000 dara­bot is. Nehéz fizikai munkájúi mentesíti a Mázai Téglagyár dolgozóit a vil­lannyal hajtott kotrógép. Óránként tizenhárom köbméter földet termel ki a présgép részére, de teljesí tőképessége kéts)zerese ennek. Ránk köszöntött a 13. szabad má­jus 1-e. Az üzemekben, falvakban, talán még soha nem készültek a dol­gozók oly lelkesedéssel megünnepelni a Munka Ünnepét, a proletárinter­nacionalizmus nagy ünnepét, mint az idén. Ezen a napon a világ öt ré­szén: Európában és Ázsiában, Afri­kában Amerikában és Ausztráliában a munkásosztály hatalmas sereg­szemlét tart. Sok helyen az állam biztosítja május 1 méltó megünneplé­sét, másutt azonban üldözés, börtön jár érte. De mindez nem tántorítja vissza a világ proletariátusát. Május elseje 1917 előtt az imperia­lizmus igája alól való felszabadulá­sért folyó küzdelem egy-egy fontos dátumát jelentette. Május 1 a felsza­badulás szimbóluma volt. A tőkés or­szágok munkásosztálya csakúgy, mint az elnyomott gyarmat; népek szim­bólumnak tekintették ezt a tavaszi napot, amelyen évtizedeken át oly sok sikeres osztályharcot — gazdasági és politikai téren vívtak. De 1917 óta már mást is jelent május 1. Jelenti a tőkés iga alól felszabadult népek sza­bad alkotó munkájának ünnepét, arnelye; a munkásosztály saját lété nek javítására, boldogulására, más népek felszabadításának elősegítésére fordít. A hatalmas seregszemlét érthetően nem nézték egyetlen évben sem jó szemmel a tőkés rend hívei. Megtet­tek mindent, hogy a proletariátust ismét elnyomják. Ott, ahol ők diri­gálnak, ahol még a tőke az úr, meg­erősített rendőregységek vigyáznak a „rendre’’. Letartóztatják a dolgozók legjobb képviselőit a kommunistákat, börtönbe vetik azokat, akik szimpati­zálnak a haladás eszméivel. Nálunk is fegyveres ellenforradalomban akar­tak ismét tőkés jármot kényszeríteni a 12 éve szabad magyar népre. Ezt szerették volna 1956 októberében megvalósítani Magyarországon az ellenforradalmárok, a külső és a belső ellenség. Fő erőiket a Párt el­len összpontosították, mert tudták: mindaddig, amíg a proletariátusnak erős, egységes pártja van, amíg a munkásosztály szervezett vezető érő­vé; képes dolgozni, addig minden kí­sérletük hiábavaló, a proletárhatal- mat nem lehet megdönteni. Az ellenforradalom leverte az öt­ágú csillagot, a lángok martalékává tette a vörös zászlót. A magyar mun­kásosztály, a magyar dolgozók ma ismét magasra emelik a vérrel szen­telt vörös zászlót, jelezve azt. mi is ott vagyunk a munkásmozgalom, a társadalmi fejlődés élvonalában. Ma­gasra emeljük, magasabbra, mint éveken keresztül, mert megtanultuk októberben: a legdrágább veszett volna el a szocialista orszá­gok segítése nélkül. Elveszett volna a proletárhatalom. De hiába volt a belső és külső ellenségnek koncent­rált támadása a nép; hatalom él és napról napra erősödik. Az ellenforradalom átmenetileg bi­zonyos sikereket ért el. A zászlóbon­tás^ azonban már nem kerülhetett sor, mert a szovjet hadsereg a prole­tárinternacionalizmus szellemében se­gítséget nyújtott a magyar porletá- roknak, megsemmisült az ellenforra­dalom. A párt pedig rendezve sorait, rendezte a magyar munkásosztály sorait is, végső leszámolásra indulj az ellenforradalmárok ellen, akik nem mást, mint a proletárhatalom megdöntését, a földosztás eredmé­nyeinek megsemmisítését tervezték, a gyárakat, a bankokat vissza akar­ták adni a tőkéseknek. Ma, amikor hosszú sorokban vonulnak fej mun­kások és parasztok, értelmiségiek és mindenki, aki a nép; hatalom híve, azok egyúttal ünnepük a proletár­internacionalizmus nagyszerű eszmé­jét, ünnepük a Szovjetuniót, ünnep­ük a magyar nép szabadságát, az el­múlt 12 szabad esztendő minden vív­mányát. A magyar nép nagy lelkesedéssel készült ennek a napnak megünneplé­sére. Nem szavakban tette ezt, ha­nem mindenekelőtt a termelő munka állandó javításával. És ha ez valaha fontos volt, most égetően szükséges. Az ellenforradalom, amikor már be­látta, hogy fegyverrel nem képes a munkáshatalmat megdönteni, eszeve­szett uszításba kezdett, buzdított és fenyegetett sztrájkra, hogy gazdasági téren a teljes csődbe vezesse az or­szágot. Óriás; károk származtak eb- ből.Üzemeink termelése a minimálisra csökkent, s az ipar kenyere, a szén, pedig az összes tartalékkal együtt elfogyott. Sikerülhetett volna az el­lenforradalom terve, ha a Szovjet­unió és a többi szocialista állam és néhány nyugati tőkés állam dolgozói nem sietnek népünk megsegítésére. De csak ezt látni — kevés. Ahhoz, hogy lényegében elkerültük az in­flációt, hogy gazdasági életünk egyre inkább normalizálódik, hogy egyre több üzemünk jelenti: Elérték az ok­tóber előtti termelési szintet, ahhoz hozzájárult a bányászok, a vasöntők, a vasutasok, vagyis az egész munkás- osztály áldozatos, odaadó, lelkes munkája. Ma a magyar munkásosztály ország világ előtt kinyilvánítja: az ellenfor­radalom felett aratott győzelem után egységesebb, elszántabb mint bármi­kor ha a proletárhatalom, a nemzet­közi összefogás erősítéséről van szó. Éljen május l,a proletár Internacionalizmus nagy ünnepe! /O' A ^ w

Next

/
Thumbnails
Contents