Tolna Megyei Népújság, 1957. április (2. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-19 / 92. szám

4 TOLNA MEG VEI NÉPÜJSAG 1*57. ÁPRILIS 1» SPORT HORGÁSZ Az üstökösök keletkezése ii. Az üstökösök aránylag rövid éle­tűek. Persze ez{ a rövid életet nern az emberi élet időmértékében gon­doljuk, hanem a Világegyetem idő­mértékében ,amellyel mérve néhány ezer vagy százezer év is jelenték­telen idő. Nyilvánvaló, hogyha rövid életűek és mégis állandóan vannak, akkor valahonnan pótlódniok kell, egyébként már régen elfogytak vol­na. De honnan pótlódnak, hogyan keletkeznek? Az üstökösök, keletke­zésének okairól még ma is folynak a viták. A kérdés ugyanis nehéz, mert magát az üstökösmagot nem tudják megfigyelni csak akkor, ami­kor már valamelyes nagyságú kó­mája van. Hol járt azelőtt ez a ki­csiny égitest honnét került elő. — Naprendszerünkben volt-e mindazon sokszáz millió éven át, mióta Föl­dünk létezik? Vagy messze levő* ide­gen csillagok közűi jött a világűr roppant nagy távolságaiból? Ezekre a kérdésekre a következő elmélet adhatja meg a választ. Mesz- sze az ismert bolygókon túl, olyan nagy távolságban amelyet a Nap­rendszer legszélső határának kell tartanunk, van az üstökösök övezete. Ezalatt azt értjük, hogy ott, azokon a nagyon távoli pályákon rengeteg kisebb-nagyobb kő kering. Ez az Mivel húsvét következik és ilyenkor minden háznál festik a nyuszitojásokat, szépítik a lakásokat, mi is foglalkozzunk egy kicsit az arc helyes festésével. Azt sem árt tudni, hogy mikor és hol kezdő­dött el a szépítés. A kozmetika szinte egyidős az embe­riséggel. Már az ősember is festette és tetoválta testét, ezzel azt akarta elérni, hogy szebb, mutatósabb legyen. Az ókor kultúmépei, az egyiptomiak, a hinduk, perzsák, görögök és rómaiak a fürdésre nagy gondot fordítottak, fürdés után pe­dig a testüket illatos zsiradékkal ken­ték be. Az arc kendőzése, a szemöldök és szempillák festése már a régi egyipto­miaknál divatban volt, sőt a körmüket is pirosra festették. A rómaiak is hasz­nálták a piros és fehér arcfestéket, hintőporokat, stb. Az illatszerek haszná­lata is úgy a görögöknél, mint a ró­maiaknál elterjedt volt. Európa népei a középkorban és az új­kor nagyobbik felében a fürdő haszná­latában messze elmaradtak az ókor kul- túmépeitől. A test ápolására és az arc szépítésére szolgáló eljárások csak a ré­giek által alkalmazott eljárások vol­tak ismeretesek. Csak a XVIT. szá­zad első felében újítják fel francia, ró­mai és arab orvosok tanítását, hogy a övezet a Naptól körülbelül egy fény­évnyi távolságra lehet. (Egy fényév az a távolság, amit a másodpercen­ként 300.000 km sebességgel haladó fénysugár egy év alatt megtesz. Ez körülbelül 9.5 billió km.) Ilyen tá­volságban már a szomszédos csilla­gok tömegvonzása is érvényesül, bi­zonyos zavarásokkal, hiszen 4—5 fényévnyire a Naptól már vannak csillagok. Ilyen zavaró hatásra egy- egy kőtömeg kitérül útjából és meg­indul a naprendszer belső tarto­mányai felé. Ezek egyrésze azután megjelenhet a földlakók égboltján. Természetesen nagyon hosszú időbe, néhány millió évbe telik, míg az úgynevezett határövezetből a köze­lünkbe érkezik. Végül is azonban ideér körülkerüli a Napot és újra el­távolodik. A régi helyére már nem mindegyik kerülhet vissza, mert a bolygók vonzása arra kényszeríti, hogy hosszabb vagy rövidebb elipszi- sen, azaz hosszabb vagy rövidebb idő alatt újra meg újra visszatérjen a Nap közelébe. Az újabb megállapítások szerint a bolygórendszerbe bejövő üstökösök­nek körülbelül a felét, a bolygók perturbációja hiperbola pályára kényszeríti és így kilöki a naprend­szerből. (Folytatjuk.) test szépsége az egész szervezet egész­séges működésével szoros összefüggés­ben áll. A kozmetikának a ferde iránya Olasz­országban kezdődött a XVII. században es a X\ III. szazad elején Franciaország­ban érte el a tetőfokát. Nagyon fehérre mázolták az arcot, rengeteg púdert hasz­náltak, s a szépséghibákat fedőkenőcsök­kel igyekeztek eltakarni. Egész testük, karjuk vastagon volt bekenve és ezáltal hamarosan tönkrementek. Napjainkban egészen más, az egészsé­ges napbama szín a divatos. Mindenki tudja már, hogy a bőr szépsége elsősor­ban a bőr egészséges voltától függ, bár­milyen színű. Nem leszünk szebbek a sok mindenfele kenőcstől, ha az nem megfelelő és főképpen a kikészítésnél vigyázzunk, hogy a természetes határon no menjünk túl, mert ez nem szépít, ha­nem esetleg öregít. Most tavasszal nappal az arcrúzst le­hetőleg mellőzzük, a szájra is egészen világos színt használjunk, a bőr Síné­hez megfelelően, az arcot kell nézni, jól áll-e az a szín. A szemöldök-divat szé­les és sötét. Púdért mindig a bőr színe szerint válasszunk, mert ha nem, na­gyon elüt. Egyszóval kíméletesen bán­junk a festékkel, mert akkor szebbek leszünk. Á faddi sporthorgászok életébő! A faddi Holt-Dunaág olyan, mint egy hatalmas tó, amely fél karéj alakban veszi körül Fadd községet. A faddi sporthorgászok igen előnyős helyzetben vannak, mert nem kell kilométereket gyalogolniuk, kerék­pároztok, csak azért, hogy kedvenc sportjukat űzhessék. Fehér Ferenc­nek az egyesület népszerű „Lojzi" bácsijának például a kertje végét mossa a Holt-Duna, így abban a kel­lemes helyzetben van, mint mondja: — Ha kedvem szottyan ,hajnalban, délben, este kiülhetek a víz partjára, ha időm engedi, bármikor töllhetem kedvemet a horgászattal. A jó időben népes is a faddi Holt- Duna parija, amely nemcsak a falusi sporthorgászokat vonzza, hanem a gyönyörű táj és a halfogási lehető­ség miatt szívesen töltik üt hétvégi pihenőjüket a szekszárdi, kalocsai, sőt, a pécsi vendéghorgászok is, aki­ket a faddiak igazi, magyaros ven­dégszeretettel fogadnak. — Valamikor igen halgazdag volt a faddi Holt-Dunaág — mondja Má- csik András. — Nem volt ritka a 8— 10 kilogramos egydarabbani halzsák mány. Mostanában úgy vesszük észre — és erről már igen sokat beszélget­tünk a horgásztársakkal — kevés hal van és ennek meg is van a magya­rázata. Minden sporthorgász évente 30 forintot köteles fizetni halasítási díjként. A pénzt ugyan befizetjük, de jónéhány év óta egyetlenegy hal­ivadékot sem tett vízbe a Tolnai Ha­lászati Szövetkezet. Az ilyen rabló- gazdálkodás következtében nem js csoda, ha csökken a halállomány. — Ettől függetlenül, vannak sze­rencsés horgászaink — veszi át a szót Dömötör Károly. Emlékezzetek csak Kovács Pali fogására, aki nem is olyan régen 9 és félkilós csukát fogolt. Szóval mégiscsak van hal és lehet is fogni, csak egy kis szerencse kell hozzá, de abban'igazuk van a faddi sportherrgászoknak, halasítani kell a faddi Holt-Dunaágat, hisz a halsza­porítás nemzetgazdasági szempont­ból is igen fontos. A halszaporodást nem bízhatjuk csak a természetre. Ugyanis napjainkban már nem for­dulnak elő olyan csodák amelyekről gyermekkorunkban hallottunk. Ma­napság nincsen ,,csodálatos halsza­porítás." A faddi sporthorgász egyesület tagjainak, mint azt Honti Károly az egyesület titkára mondja, szép ter­veik vannak, melynek megvalósítá­sához a megyei halászati felügyelő segítségére is szükségük volna. — Nagyon emelné községünk idegen forgalmát, ha a várszegi révtől a Gerjen felé eső részt mint önálló horgászterületet megkaphatná a sporthorgász egyesület, mert abban az esetben a FÖLDSZÖV hozzájáru­lásával kellemes kirándulóhellyé fej­leszthetnénk egy kis stranddal és egy dunaparti csárdával. Kozmetikai tanácsadó Pályázni lehet 1—6 éves korú gyermekek fényképével (lehetőleg levelezőlap nagyságú). A hátoldalon tüntessük fel a gyermekek nevét és lakhelyét. Valamennyi képet a Népújságban Iekőzlünk, s az olvasók döntik el a verseny sorsát! Szavazni úgy kell, hogy a Népújságból ki­vágjuk annak a gyermeknek a fényképét, amelyet legszebbnek tartunk s azt beküldjük a szerkesztőség címére. A legtöbb szavazatot kapott gyermekek nyerik el a Népújság díjait. A fényképek beküldési határideje május 10. 1. díj: Gyermektrieikli. 5. díj: Bababútor. 2. » Diavetítő, filmmel. 6. „ Hintaló. 3. ff Kb. 1 m hosszú gyermek­7. „ Értékes alvóbaba. szekér. Sí „ Tűzoltóautó. 4. Babaház. bútorral beren­9. „ Kötélhinta. dezve. 10. v Homokjáték. VASÁRNAPI ebéd SÖSKALEVES, TOJÁSSAL Hozzávalók: 15—20 dkg sóska. 3 dkg zsír, 1 kanál liszt, 1 kanál tejföl, csi­petnyi cukor, 4 db tojás. A sóskát a száraitól és a vastag erek­től megtisztítjuk és több vízben jól megmossuk. A zsírt megforrósítjuk, hoz­záadjuk a sóskát, megsózzuk és fedő alatt addig pároljuk, amíg egészen pép- szerű lesz. A lisztet a tejföllel össze­keverjük, a szükséges vízmennyiséggel felhígítjuk, a sóskára öntjük és jól fel­főzzük. Négy egész tojást egyenkint óva­tosan a levesbe engedünk és 4—5 per­cig csendesen főzzük, amíg a tojás- fehérje megalvad. Vigyázva megkavar­juk, hogy ha a tojás leragad a fazék aljához, elváljon. ízlés szerint egy-lcét bsipet cukrot is adunk hozzá. Ha kevés a tojásunk, akkor egy egész tojást ke­ményre főzzük és apró kockákra vágva, a levesbe keverjük. Készíthetjük tojás nélkül is, akkor tetejére pirított zsem­lyekockákat adunk. TEJFÖLÖS PONTY Hozzávalók: 1 kg ponty, 5 dkg zsír. 2 dl tejfel, paprika, hagyma. A pontyot megtisztítjuk és besózzuk. Ha a ponty nagyobb, hosszában ketté­szeljük. Bezsirozott zománctepsibe tesz­............................................ í gy sorsolják LOTTÓT Százezrek, de túlzás nélkül mondhat­juk azt is, hogy milliók várják hétről hétre a, Lottó legújabb sorsolását. A bu­dapesti lottózók abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy, ha jóval a kezdés előtt elmennek a lottóhúzás színhelyére és bejutnak a terembe, ak­kor saját szemükkel nézhetik végig a sorsolást. Cikkünkben szeretnénk azok­kal is megismertetni a lottósorsolás me­netét, akiknek egyelőre még nem állt módjukban személyesen résztvenni azon. Miután az Országos Takarékpénztár központjában feldolgozták, számsor­rendbe, kötegekbe rakták az utoljára utólag befutott lottószelvényeket is és a kettévágott lottószelvények ellenőrző szelvényeit elzárták a páncélszekrénybe, engedélyt adnak a nyilvános sorsolás megtartására. A sorsolási terem — a MEDOSZ Jókai utcai kultúrterme — már zsúfolásig megtelt. Felgördül a füg­göny, és a színpadon a „sorsolási ke­rék” válik láthatóvá. Helyet foglalnak a színpadon a sorsolási bizottság tag­jai, a Sportfogadási és Lottó Igazgató­ság' szakemberei, illetve a pénzügymi­nisztérium kiküldötte. A színpadon fog­lal helyet egy közjegyző is, aki szintén a sorsolás szabályszerű lebonyolítását ellenőrzi. A sorsolásban ezen kívül meg a közönség öt képviselője is résztvesz, akik egyrészt kihúzzák a számokat, il­letve a közönség képviseletében ellen­őrzik, hogy minden az előírásoknak megfelelően történik-e. Az öt résztvevőt sorsolás útján vá­lasztják ki a közönség soraiból. A kul­túrterembe való belépéskor ugyanis mindenki egy számcédulát kap, s az összes számcédulák párjait bedobják a sorsolási gömbbe. Ebből egyenkint húz­zák ki a számokat és felszólítják a tu­lajdonosokat, hogy jelentkezzenek a sorsolási bizottságnál. Amennyiben va­lamelyik szám tulajdonosa nem jelent­kezne, másik számot húznak. Miután a közönség „megbízottai” el­foglalták helyeiket a színpadon, meg­kezdődik a lottó-gömbbe kerülő számok ellenőrzése. A számokat tartalmazó, szétcsavarható golyócskák egy, a néző­térről is jól látható rekeszes táblán van­nak elhelyezve számsorrendben 1—90-ig. A sorsolási bizottság tagjai és a közre­működők meggyőződnek arról, hogy az összes számok megvannak és utána a számokat összecsavarják, majd min­denki szemeláttára az addig üresen álló Lottó-gömbbe helyezik el. Ezután jól megforgatják a Lottó-gömböt és a bi­zottság elnökének felszólítására az egyik közreműködő a gömbhöz lép és kihúz egy golyócskát. A golyót felmu­tatják, a számot bemondják, majd a sorsolási bizottság tagjainak ellenőrzé­se mellett jegyzőkönyvbe vezetik. A számot egyidejűleg a színpad mellett elhelyezett fali táblára is kihelyezik, öl alkalommal ismétlik ugyanezt, termé­szetesen minden új számot a közönség sorából kisorsolt öt közreműködő má­sik-másik tag húzza ki. Amikor kihúz­ták az öt számot, megszámolják, hogy a lottó-gömbben valóban 85 golyócska marrdt-e visjsza, hitelesítik a jegyző könyveket és továbbítják a milliók ál­tal már annyira várt nyertes lottó­számokat a Rádiónak és a Magyar! Távirati Irodának. A heti számsorsolás mellett havonta jutalomsorsolást is rendez a Sportfoga-; dási és Lottó Igazgatóság. A havi ju­talomsorsolás pedig úgy zajlik le, hogy először kisorsolják: melyik hét szelvé­nyei kerülnek jutalomsorsolásra, majd a sorsolásra kerülő hét szelvényeinek számait sorsolási kerékbe helyezik és egyenkint húzzák ki a nyerőszámokat így találnak gazdára a motorkerék­párok, rádiók, bútorok és a többi ér téktárgyak. valamint a főnyeremény: a Wartburg személyautó. Az OTP Sportfogadási és Lottó Igaz gatósága tervbe vette azt is, hogy a budapesti lottósorsolások után vidékér is tart majd húzásokat. Reméljük, ezc ken még számosabban nézik végig az érdekes és izgalmas Lottó-sorsolást. szűk, megszórjuk apróra vágott hagymá­val, paprikával meghintjük, vajpapírral letakarva, kevés vizet adunk hozzá és a tűzhelyen forraljuk. Utána forró sü­tőbe tesszük, ahol 15—20 percig sütjük. Két dl tejfelt, 1 kávéskanál liszttel el­keverjük, a pontyra öntjük, ezzel is egy­szer felforraljuk és egészben tálra helyez­zük. A paprikás levet ráöntjük. Az asz­talnál kanállal adagoljuk. Rizzsel, vagy burgonyával tálaljuk. Fogast, kecsegét, csukát hasonlókép­pen készíthetünk. LINZI KOSZORÚ Hozzávalók: 10 dkg cukor, 20 dkg vaj vagy margarin, 30 dkg liszt, 1 égés:' tojás, 1 csomag vaniliacukor. Az anyagokból linzertésztát gyúrunk, hideg helyen egy órát pihentetjük, fél­centiméter vékonyra kinyújtjuk, kariká­kat vágunk. A karikák felét középen a legkisebb szaggatóval kiszúrjuk, tojás- fehérjével megkenjük és diós cukorba mártjuk. Kisülés után egy egész és egv kiszúrt korongot savanykás lekvárral ÄocToro nro CTtimlr

Next

/
Thumbnails
Contents