Tolna Megyei Népújság, 1957. április (2. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-03 / 79. szám
1957 ÁPRILIS 3. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 3 V í ) A kollektiv biztonság összeurópai rendszere a tartós békéhez vezet Senki sem vitatkozhat azon, hogy korunk népeinek leghőbb vágya a béke. S ez alól Európa népei sem kivételek. Sőt, ellenkezőleg, hiszen az első és a második világháború Európában robbant ki s az európai népek sokat szenvedtek a harcok folyamán. Hol vezet a legbiztosabb út az európai tartós béke megszilárdításához? — vetődik fel a kérdés. — Erre a kérdésre legmélyebb meggyőződésünkkel válaszolunk, amikor kijelentjük, hogy ez az út a kollektív biztonság összeurópai rendszerén keresztül járható. A tartós béke csak valamennyi európai állam kollektív erőfeszítése gyümölcseként valósulhat meg. Valamennyi európai állam részvétele a kollektív biztonsági rendszerben már maga tartós biztosítékot képez a béke megtartására. Mindehhez még tegyük hozzá, hogy egyetlen európai ország sem ellenzi az Egyesült Államok részvételét a fenti rendszerben, habár nem tartozik az európai államok közé. Nyugati körökben egyesek kijelentik: mit törődünk mi Kelet-Európá- val? Biztosítsuk Nyugat-Európa biztonságát és ezért nekünk „nyugateurópai biztonság“ kell. Európa biztonságát azonban nem lehet nyugati és keleti részre osztani. A biztonság éppúgy oszthatatlan, mint a béke. Akik elutasítják a kollektív biztonság összeurópai rendszerét és csupán a „nyugati biztonságról” beszélnek, valójában semmiféle biztonságot nem akarnak. Az úgynevezett „nyugati biztonság“ hívei akarva-akaratlanul a béke megszilárdítása helyett a béke szétrobbantásán fáradoznak. Vizsgáljuk meg, mit hoz Európa számára a kollektív biztonság rendszere. A kollektív biztonság összeurópai rendszere azt jelenti, hogy bármely európai ország az agresz- szió útjára lépve, szembetalálja magát a többi európai állammal. Nyilvánvaló tehát, hogy ez kizárja az agresszió lehetőségét. S ha megszűnnek a katonai konfliktusok lehe tőségei, akkor értelmetlenné válik a fegyverkezési verseny is. Mód nyílik tehát korunk legfontosabb problémájának, a lefegyverzés, valamint az atom a hidrogén s a többi tömegMitől vörös a Castelgandolfo tó vize ? A Castelgandolfo tó vize néhány napig vörös színben játszott. A különös látvány sok kíváncsi embert vonzott oda a környékről. A Castelgandolfo tó, amelynek partján a pápa nyaralója emelkedik, tulajdonképpen egy kialudt vulkán kráterében keletkezett, ezért sokan arra gondoltak, hogy vizét talán a kitörni készülő vulkán gőze festette meg. A római egyetem geofizikusait is értesítették, akik kiszálltak és megállapították, hogy a tünemény semmiesetre sem vulkánikus eredetű. Legfeljebb arról lehet szó. hogy a tó mélyén valamilyen erózió történt, vagy tükre a vízben elburjánzott bíborszínű növényzettől kapja különös árnyalatát. Viszkoza- rost — nádból Ukrajnában, ott. ahol a Konka folyó a Dnyeprbe torkollik, hamarosan cellu- lóze-gyárat építenek, amely igen olcsó nyersanyaggal, a vadon termő náddal dolgozik. Az előzetes számítások megállapították, hogy 2—4 tonna dnyeprparti nádból egy tonna fehérített cellulózét, vagy körülbelül egy tonna viszkoza-rostot állíthatnak elő. A fenti nádmennyiségből — gyártási melléktermékként •— 240 kiló értékes takarmányélesztőt, valamint me- tilalkoholt, cukrot és számos más terméket nyerhetnek. A parti nád felhasználásával évente 125 ezer köbméter értékes fát takaríthatnak meg, a cellulózé ára pedig felére csökkenthetik. pusztító fegyver betiltásának megoldására. A kollektív biztonság összeurópai rendszerének előnye még abban is rejlik, hogy — valamennyi európai állam részvétele ellenére -— egyik állam sem élvez különleges jogokat. Más szavakkal, a rendszer résztvevői teljesen egyenjogúak. Biztosítja valamennyi európai állam''1— kis és nagy hatalom — szuverenitásának teljes tiszteletbentartását. Felvethetjük a kérdést: az államok közötti ideológiai nézeteltérések nem jelentenek akadályt? Az ideológiai véleménykülönbségek nem akadályozhatják közös harcukat a békéért, mint ahogy nem akadályozták a Szovjetuniót, Angliát, az Egyesült Államokat és Francia- országot, hogy közös erővel küzdjenek a hitleri Németország ellen. Joggal kérdezhetjük tehát, hogy most a társadalmi-politikai rendszerek eltérései akadályozhatnak-e minket abban, hogy közös erővel szálljunk szembe egy új háború kirobbantására irányuló törekvésekkel és szálljunk síkra a béke megszilárdításáért és az európai biztonságért. Szeretnék felvetni még egj% kérdést, amelyet gyakran hangoztatnak az összeurópai kollektív biztonsági rendszer ellenségei: mi lesz Németországgal? Hiszen nincs egységes Németország s jelenleg két német állam létezik. De miért akadály ez? Hiszen mindkét német állam részt- vehet az összeurópai biztonsági rend szerben. Ez még inkább megkönnyítené a két német állam demokratikus alapon történő egyesítését. Bátran állíthatjuk, hogy a kollektív biztonság összeurópai rendszere megfelel valamennyi európai ország érdekeinek, a történelmi fejlődés szükségszerűségeinek és a nemzetközi helyzet objektív követelményeinek. A „nyugati !biztonság“ rendszere azonban — nézetünk szerint — visz- sza akarja forgatni á történelem kerekét. Melyek az úgynevezett „nyugati biztonság1’ rendszerének már meglévő külső megnyilvánulásai? A válasz: NATO, Nyugat-Európai Szövetség, az „Euratom“, a „közös piac“ stb., stb. E rendszer „uralkodó eszméje” az úgynevezett „erőpolitika“, amit hívei úgy neveznek, hogy a „fegyveres erők alkotta béke“. Mi is valójában a NATO, a Nyugat-Európai Szövetség? Katonai szövetség, amelyet távolról sem békés célok vezérelnek. Éppen a NATO (féktelen fegyverkezési politikájával) a nemzetközi feszültség egyik legfőbb előidézője. A Nyugat-Európai Szövetség leple alatt a német mili- tarizmus felélesztésén fáradoznak, azon a militarizmuson. amely eddig kétszer rántotta Európát a világháborúba. A NATO nem ismeri a részt vevők egyenjogúságát. Az Egyesült Államok teljes cselekvési szabadságot élvez és Washington támogatásával egyre fontosabb szerepet ját szik Nyugat-Németország is. Talán nem ezt bizonyítja Speidel hitlerista tábornok és partnereinek kinevezési' a NATO parancsnok karába? A fenti agresszív katonai tömbök létrehozása Európát két egymással szembenálló táborra osztotta. A Szovjetunió és a népi demokráciák honvédelmük érdekében kénytelenek voltak megkötni a varsói szerződést De mindenkor készen állnak a varsói szerződés likvidálására, ha ez a NATO megszüntetésével jár együtt. A NATO résztvevői nem törekednek erre. Nem, mert a NATO az agresszió eszköze. Hívei gyakran hangoztatják, hogy Németország egyesítése mellett’ tartanak ki. De nem teljesen világos-e, hogy Nyugat- Németország újrafelfegyverzése, s német militarizmus felélesztése mind újabb és újabb akadályokat gördít Németország egyesítésének útjába? Az úgynevezett „közös piac” nem tá maszt-e újabb nehézségeket a német egység elé? Az egyik nyugatnémet újság helyesen jegyezte meg. hogy a „közös piac“ az NDK és a Német Szövetségi Köztársaság között „vámhatárt“ húz. De nézzük az „Euratom”-ot. A nyugatnémet mili • taristák nyiltan kijelentik, hogy az ..Euratom“ lehetővé teszi Nyugat- Németország atomfelfegyverzését. Nem, s még egyszer nem! Ezek a tervek nem. a béke hangjait hintik el, hanem háború kel ki belőlük. Európa népei nem a „hidegháború” híveinek útját járják, hanem bátran kiállnak létérdekeik: a béke és a kollektív biztonság eszméje mellett. Levél Ausztriából: Még munkahelyeinkért is aggódnunk kell... Egy régi osztrák nőhallgatónk írja: „Kedves magyar barátaim! Nagy örömmel vettem levelüket. Most nem hallgathattam az adást, mert éppen éjjeli műszakos voltam. Márciustól ez is másképpen lesz, mert nálunk is bevezetik a rövidített munkahetet, a 45 órás munkát. így aztán a reggeli műszakban 6—2-ig dolgozom majd (szombaton 6—11) a délutáni műszakban pedig 2—11 (szombat délután ezért szabad). Természetesen ez kiha- 'ással lesz a keresetre, mert mi akkordmunkások csak annyit kapunk majd meg, amennyit ezalatt a 45 óra alatt megtermelünk. Ennek a különbségnek a behozása fokozott tempóval ,a már meglévő tempó miatt lehetetlen. Olyan sokat követelnek tőlünk ,hogy műszak után teljesen kimerülve érünk haza. Mint dolgozó asszonynak és anyának aztán még otthon van az egész háztartásom, így aztán igazán nem könnyű. Igaz, hogy sok időt megtakarító technikai újítás létezik (mosógép, porszívó varrógép, stb.), de ezt egy családfenntartó nem engedheti meg magának. Van ugyan részletre is, de ilyen rizikóba nem merek belemenni a mi bizonytalan gazdasági helyzetünkben. Biztosan hallottak már róla, hogy a Steyr-műveknél nagy elbocsátások voltak. A legrémesebb az, hogy még munkahelyeinkért is aggódnunk kell. Az exiszténeidért folyó harc annyira felőrli az embert, hogy nem is csoda, ha olyan sok az ídőelőtt megrokkant ember... Ami a magyar eseményeket illeti, csak annyit mondhatok, hogy minden tényen felül a nyugati uszítás bűnös ebben. Igaz lehet az, hogy a kor_ mány sok mindenben nem vette figyelembe a dolgozó nép érdekei’ és élet zínvonalát. Egy bizonyos, hogy az ellenforradalom volt. Félrevezetik az ifjúságot és fegyvertűzbe küldik őket. Egy német illusztrált lapban láttam képeket a magyarországi eseményekről. A címlapon egy 12 éves kislányt láttam géppisztollyal a vállán és alaVa a cím: „Gyerekek váltak hősökké!’’ Mély felháborodást váltott ki belőlem! Hogy tehették meg. hogy ilyen véres eseményekbe gyerekeke t vontak be? Ez aztán igazán bűn! Azt is meg kell mondani, hogy a nagy menekültáramlatban, nagyon sok olyan társadalomellenes elem lépte át az osztrák határt, akiknek a helye lakat alatt lenne. Ezek aztán teherként állnak itt és ezért nem a legjobb a hangulat irányukban. Nálunk is van elég szükség és nyomor. Sok összeütközés történt már ut a menekültek miatt. A mi üzemi konyhánkon is tartanak műszakot vasárnaponként ,hogy a magyar menekülteknek főzzenek. Volt már olyan eset, hogy az ételre „frász’’-f kiabálva, azt kiöntötték. Pedig ugyanazt főzik nékik, mint a mi saját dolgozóinknak. Csak nekik ingyen. A mi sok nyugdíjasunk és munkanélkülink örülne és hálás lenne, ha ilyen ebédet adnának nekik. Természe.esen nem általánosítom ezt a véleményemet az összes menekültekre. Biztos van köztük sok becsületes ember, dehát a másfajták többet ártanak egy nemzet becsületének. A végén aztán persze azt mondják a mieink: „Ezeknek nem is mehetett olyan rosszul Magyarországon!...” A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL Hat éven át hordott gyomrában sebészollót egy dalmáciai nő Krebelj Ivanka rijekai (fiumei) asszony hét évvel ezelőtt gyomor- bántalmakkal kórházba került és hamarosan meg is operálták. A műtét sikerült s a beteg gyógyultan tért vissza otthonába. Alig pár héttel később azonban különös fájdalmak kezdték kínozni. E fájdalmaktól néha a szerencsétlen asszony elvesztette eszméletét. Sorra járta az orvosokat, de mindegyik azzal vigasztalta, hogy ilyen súlyos műtét után fájdalmak még időnként jelentkezhetnek. Múltak a hetek, de az asszony állapotában nem következett be javulás. Ekkor ismét orvoshoz ment, de ezúttal röntgenoló- gushoz. A röntgenfelvétel szenzációs eredménnyel járt. Kiderült, hogy a beteg hasüregében egy 16 centiméter hosszú sebészolló van. Az asszonyt újabb műtettel megszabadították fájdalmainak furcsa okozójától. Az orvosok vigasztalni próbálták, hogy ilyesmi már többször előfordult, sőt egy német sebész szemüvegét hagyta véletlenül páciense hasüregében. Mindez azonban Krebelj Ivánkát nem vigasztalta meg és most félmillió dínáros kártérítésért beperelte sebészorvosait. Villamosítják a vasútvonalakat a Szovjetunióban Idén több mint 1200 kilométernyi vasútvonal felett szerelik fel az elektromos vezetékeket. A Szovjetunióban a vasútvonalak villamosítását egységes, 15 éves távlati terv szerint végzik. A jelenAmerikai turisták Az amerikai túristák egy csoportja meglátogatta Leningrádot. Az egyik vendég, Charles Maclain, a columbiai egyetem professzora, a következőket mondotta: — Az „Intimst“ jól megszervezte utazásunkat. Lennigrádban, Moszkvában és Alma-Atában sok mindent láthattunk. Utazásunk lehetővé tette, hogy közelebb kerüljünk a szovjet emberekhez, megismerjük életüket. Néhány évvel ezelőtt légi ötéves -terv során több, mint 8000 kilométer hosszú villamosított vasútvonalat helyeznek üzembe. Villamosvonatok járnak majd a világ leghosszabb .— Moszkva—Irkutszk — vonalán is, amely mintegy 5000 kilométert tesz ki. a Szovjetunióban már voltam a Szovjetunióban s most bátran mondhatom, hogy azóta a szovjet emberek élete javult. Minket, amerikaiakat, mindenütt szívélyesen és barátian fogadtak. Hangsúlyozni akarom, hogy az úgynevezett „vasfüggönyről“ szóló híresztelések minden alapot nélkülöznek. Erősítenünk kell a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kulturális kapcsolatokat, mert ez segíti a népek közötti kölcsönös megértés megszilárdítását. 40 tonnás autó A minszki gépkocsigyárban befejezték az ország legnagyobb tehearatójának, a 40 tomiás „MÁZ—530“ billenő teherautónak a szerelését. A „MÁZ—530“ billenő teherautó 450 lóerős motorral rendelkezik, mechanikus ttőtellel van ellátva, ami megkönnyíti a gépkocsi vezetését és biztosítja a motor teljesítőképességének hatékony kihasználását. A teherautó vezetőfülkéje hermetikusan záródik, télen fűthető, nyáron hűthető. Az új gépkocsi a bányaiparban kerül felhasználásra. Új obszervatórium épül a Lomnici-csúcson A Szlovák Tudományos Akadémia munkatársainak javaslatára a közelmúltban új obszervatórium építéséhez kezdtek a Magas-Tútra egyik legmagasabb csúcsán, a Lomnici csúcson, 2634 méter magasságban. A -Magas-Tátra fekvése nagyszerű lehetőséget biztosít ahhoz, hogy az Alpok és a Kaukázus közölt felépítsék az igen fontos tudományos létesítményt. Az új obszervatórium területe 7,5X15,40 méter lesz, magassága pedig az asztronómiai kupola és a meteorológiai torony nélkül eléri a 9 métert. A korszerűen berendezett obszervatóriumban négy fizikai laboratórium, három asztronómiai laboratórium, három asztrológiai laboratórium és négy egyéb helyiség lesz. Az építkezés terveit a Szlovák Tudományos Akadémia a bratislavai műszaki főiskolával szoros együttműködésben dolgozta ki. 30 kilométer magasságot akar elérni két fiatal tudós Két, apjuk révén világszerte ismert nevű fiatal tudós, Adouin Dollfuss és Jacques Piccard, arra készül, hogy léggömbbel elérje a 30 000 méter magasságot, nem annyira a Piccard professzor által 1932 óta tartott 16 936 méteres rekord megdöntésére, hanem hogy tanulmányozzák a sztratoszférarepülés különböző élettani és fizikai kérdéseit. Ezt a magasságot tartják ugyanis legmegfelelőbbnek a sztratoszférautazások számára. I A kísérletre júniusban kerül sor a franciaországi Meuodonban, az ottani csillagászati-fizikai intézet irányításával. Mind J. Piccard, mind A. Dollfuss 33 éves és kilenc, illetve hétéves korukban szálltak fel először léggömbbel. Alumíniumból készült, gömbalakú gondolájukat most készíti az „Aluminium Francais“ vállalat. Piccard lesz a pilóta, Dollfuss pedig csillagászati megfigyeléseket végez. Maga a léggömb 80 méter átmérőjű lesz és 14 000 köbméter hidrogént tud befogadni. Napi 43 ezer zivatar A világ minden részén működő több mint háromezer meteorológiai állomás összesíteti feljegyzései alapján megállapítható, hogy évente kereken 16 millió, tehát naponta 43 000 különböző erősségű és jellegű zivatart jegyeztek fel. Ez a szám többévi megfigyelés eredménye. Valóban viharos időket élünk! Életre kel-e a halott ember? Az ukrán tudósok cgv csoportja. Vsze- volod Jankovszkij professzor vezetése alatt, rendkívül érdekes probléma megoldásán dolgozik. A feladat nem könnyű: életet önteni a klinikai halál állapotában lévő szervezel be. — Brjuhonvenko szovjet tudós által készített mesterséges szív és tüdő segítségével végezzük kísérleteinket — mondja Jankovszkij professzor. Egészen 1 legutóbbi időkig mindannyian azt gondoltuk, hogy csak akkor tudjuk életre kelteni az elhalt szervezetet, ha a halál mindössze 4—6 perce következett be. Most sikerült kimutatnunk, hogy a 4—6 perc nem jelent végső stádiumot. Munkatársaink a mesterséges vérkeringés módszerével még olyan kísérleti állatot is felélesztettek, amelynél a klinikai halál már 15 perce beállott. Az állatnál az agyi funkciók teljesen helyreálltak. Nemrégen kidolgoztuk a hipotermia módszerét, amely a felélesztendő szervezet előzetes hűtésén alapul. Ez lehetővé tette, hogy a kutyát a vérkeringés megszűnte után 35—40 perccel is felélesszük. Öngyilkossági láz Nyugat-Németországban Most közzétett adatok szerint az elmúlt évben Nyugat-Berlinben naponta átlag két ember dobta el magától az életet. Nyugat-Németországban havonta ezer ember követ el öngyilkosságot és számuk a háború befejezése óta összesen kétszáz- ! ezerre emelkedett.
