Tolna Megyei Népújság, 1957. április (2. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-12 / 86. szám
1957. ÁPRILIS 12. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Egy figyelemre méltó kezdeményezés — ami nem talál meghallgatásra Sok elképzelés születik meg az emberek fejében akkor, ha arra gondolnak, hogyan lehetne többet keresni, hogyan lehetne jobban jövedelmezőbbé tenni munkájukat. Igaz az is, hogy a termelés jövedelmezőségének gondolata mindenkinél csak akkor vetődik fel, ha már a bérezés helyesen megoldódott. így van ez a dombóvári Vasipari KTSZ dolgozóinak gondolataiban is. Néhány hónapja a gumijavító rész leg dolgozói azt javasolták, hogy a bevételek bizonyos százalékát adják ki, mint munkabért, a többit pedig a szövetkezet fejlesztésére, a rezsire fordítsák. Megtörtént a javaslat. A munkások napokat gondolkodtak, számoltak, hogyan is lenne jobb, ki- íizetőbb a termelés és bérezés megoldása. Most, amikor arról beszélnek, hogy a bevétel 25—26 százalékát mint munkabért fizessék ki, akkor már arról is szó esik, hogy ez ösztönzőbb lesz a termelésre is. Lévén szövetkezetről szó, helyes megoldás lenne ez. Különösen akkor, ha még hozzávesszük azt is, hogy ezideig nem tudták mit keresnek, nem tudták műszak után kiszámítani, hogy a nyolc órai munka alatt keresetük mennyivel növekedett. Mutatott egy motorkerékpár köpenyt Fux bácsi az üzemág vezetője. Tizennégy forintos munk'a, de nem tudja, hogy az után mennyi munkabért kap. Ez a helyzet más munkáknál is. Rendszerint úgy állapítják meg a fizetéseket, hogy hónap végén az üzemrész bevételét összesítik, és akkor állapítják meg, hogy a munkások mennyi fizetést kapnak ... Nem arról van szó, hogy a dolgozók elégedetlenek a keresettel, nem kérnek fizetés emelést sem! Csak azt szeretnék tudni, hogy termelésüket hogyan számolják el, hogyan kapják a bért. Hiába nyújtották be a szövetkezet vezetőségének javaslatukat, még nem is értesítették őket az elintézés módjáról. Ha pedig nagyritkán a gumijavító részlegbe betér a szövetkezet elnöke vagy a műszaki vezető, akkor, ha ez a kérés kerül szóba, elmennek, nem szívesen beszélnek a munkásokkal erről. Figyelemre méltó a gumisok javaslata. Úgy gondoljuk, helyes volna azt megvalósítani, hogy a bevétel bi zonyos százalékát fizessék ki, mint munkabért. Azért is, mert ez egyik serkentője lenne, hogy még jobban dolgozzanak. Sajnos, arról is meggyőződtünk, hogy nincs a szövetkezetnél egy olyan szerv, mely a dolgozók kérését meghallgatná^ támogatná jó javaslataikat. Egy reménységük van: a pártszervezet. A gumisok közül — négyen vannak — kettő párttag. Az volt és az is maradt a „legforróbb1’ napokban is. S most, amikor a párt- szervezet segítségét kérnék, akkor megkapják azt, hogy még az előre bejelentett taggyűlés is elmarad, mert a titkár magánügyeit intézi. Jól dolgosnak a gumisok. Munkájukat ismerik megyeszerte. Minden gumiárut megjavítanak, láttam csecsemő cuclit és Zetor belsőt javítani. Van munkalehetőség bőven. És ha bevezetnék a százalékos bérezést, akkor sem ijednének meg a tagok, ha egy-egy hónap termelése gyengébb lenne. Sipos elvtárs azt mondja: „akkor is nekünk jobb, ha többet dolgozunk a szezon alatt, és nem lesz baj, ha a nyári holtszezon alatt fizetésünk kevesebb lesz. De éppen a szövetkezet érdeke is így kivánja ezt." Csak így tudnak jövedelmező termelést elérni. Persze meg kell keresni annak is a módját, hogy a többi üzemágak rentabilitását is megoldják. S ehhez az kellene, hogy a szövetkezet vezetői meghallgassák a tagok véleményét, ha már azokra nem kíváncsiak, legalább a részlegvezető véleményét vegyék figyelembe. Akkor biztos az értékes javaslatok elősegítik a szövetkezet még jobb munkáját, hírnevét. P Részletek — a készülő Megyei Fehérkönyvből A szövetkezeti közösség segítsége . • • A „Diófa csárdától” 200 méternyire új házat építenek. A szoba- konyhás családi ház építésénél sokan szorgoskodnak, özv. Nagy József- nének, aki már 1952 óta tagja Harcon a termelőszövetkezetnek, segítenek a tsz tagjai is, azért vannak ilyen szép számmal az építők és azért folyik ilyen gyorsan a munka. „Több fejben több ész van, több kéz, nagyobb munkát végez.” — idézi a régi közmondást nevetve az egyik idősebb tsz-tag, miközben téglával megrakott talicskáját a falat rakó kőművesek felé tolja. A harci termelőszövetkezeti tagok közül az utóbbi két év leforgása alatt kilencen építettek házat, s az új házak építésénél mindig ott voltak a termelőszövetkezeti kollektíva nagy segítséget nyújtó lelkes tagjai is. A termelőszövetkezet elnöke, aki pár órára szintén az építőknek segít, megjegyzi — tíz nap múlva tető alatt lesz a ház, meglátja az elvtárs, ha mi valaminek nekikezdünk, akkor úgy megy ott a munka, mintha az ördögök zavarnák. Mégcsak alig 40 centiméter magas a fal, amit felraktak a kőművesek. Tegnap kezdtek neki a munkának és ha nem látnám a lelkesen végzett gyorsütemű munkát kételkednék a kijelentésben. De nincs ok a kételkedésre. Az összeforrott közösség, szívvel, lélekkel végzett munkája elegendő biztosíték a házépítés gyors befejezésére. özv. Nagy József né a készülő új ház boldog tulajdonosa hosszú, nagyon hosszú évtizedeken át élt férjével, nevelőanyjával és öt gyermekével együtt a Harc község mellett húzódó „Budivári” szurdikban. Partba vájt pinceoduban nyomorgott ,abban a régi „jó világban” a család. A part örökös beomlással fenyegette őket. A gyermekek éheztek, az egész család rongyokban járt. A férj és feleség pedig, ha akadt napszám a számára, elment dolgozni fillérekért a kulákokhoz, hogy az éhhaláltól megmenekülhessenek. Nagy József már nem érhette meg ezt a napot, ő már nem részesülhetett az új közösségi élet nyuj tóttá előnyökből. Nem láthatta ezt a szorgos munkát, amely a szép új nagyablakú családi otthon elkészítése érdekében folyik. A nedves pincelakásban eltöltött élet s a nehéz keserves robotmunka megölte. Tüdő bajban halt meg. A készülő Megyei Fehérkönyvből adunk újabb részleteket olvasóinknak. Úgy gondoljuk szükséges ez, hiszen még sokan vannak a mi megyénk területén is olyanok, akik vitatkozni próbálnak többek között azon is, forradalom, vagy ellenforradalom volt-e nálunk. Úgy gondoljuk az események s a résztvevők ismertetése nem hagy kétséget aziránt, hogy ellenforradalom volt. SZAKÄLY 1956. október 23 és 25 napja között a falu lakossága tudomást szerzett a Budapesten lezajló eseményekről s azt feszült érdeklődéssel de aránylag nyugodtan szemlélte. Október 26-án történt az első olyan jelenség, amelyet a megszokott rend megváltoztatására irányulóként kell felfogni. Jellemző, hogy semmiféle rendzavarás nem történt, mégis Katona Ferenc, volt mozitulajdonos és Hideg János megjelentek a tanácsházán követelve a végrehajtóbizottságtól, nyújtson segítséget nekik a nemzetőrség megalakítására, „a község nyugalmának megőrzése érdekében.“ Ugyanezen a napon Bognár Márton volt bíró meg jelent az iskolánál és a tanácsházán s követelte, hogy a nemzeti zászlót tegyék ki, címer nélkül. Október 27-én, bár szesztilalom volt, erősen ittas állapotban lévő csoport, Hideg János, Varga Miklós vezetésével és Éri József, Molnár János részvételével az iskolához vonultak és ott az általános iskola igazgatójától, Máté Aladártól követelték tegye ki a nemzetiszínű zászlót, a Kossuth-címerrel. Az iskola igazgatója nem állt ellen a követelésnek, de mindjárt nem találta meg a zászlót. Ezért Hideg János ököllel az igazgató arcába vágott. NAGYSZOKOLY A nemzeti bizottság további tevékenysége elsőként arra irányult, hogy a fegyveres őrséget felállítsák, megszervezzék. Az őrség parancsnokává Varga Lajos, volt horthysta katonatisztet bízták meg. A fegyveres őrségben is hasonszőrű személyek voltak. A vadászoktól fegyverüket elvették, mint megbízhatatlanokat az őrségbe sem vonták be őket. Gyűjtést is rendeztek a budapesti lakosság megsegítésére és az összegyűjtött élelmiszereket három tehergépkocsival szállították Pestre. Az egyik kocsival ment Puczi László és Bucskai István, ez a kocsi a Műegyetemre vitte az élelmiszert. Onnan hoztak fegyvereket, többek között egy golyószórót, puskákat és lőszereket. Utána következő nap a tabi járási székhelyre mentek, ahol a forradalmi tanácstól egy géppisztolyt, puskákat, kézigránátokat hoztak, sőt még ágyúkat is akartak, de azt nem kaptak. November 4-én kettészakadt a nemzeti bizottság. A kulákok és a börtönből Szabadultak maradtak együtt, s fegyverbe szólították az itthon tartózkodó katonákat. Kézigránátokat osztottak ki, szódásüvegeket töltöttek meg benzinnel, a golyószórót tüzelőállásba helyezték a tanácsház erkélyére, stb. Tervük az volt, hogy az esetleg arra haladó szovjet tankokat kilövik, vagy ha az nem sikerül, a benzinesüvegekVasárnap igazi kirándulásra csaló. gató idő volt és már a kora reggeli órákban népes volt a Sió partja. A szokatlanul lassú folyású víz, zöldesen csillog s a csendet a bedobott horgok csobbanása és a víz tükrére felmerészkedő halak játéka zavarja meg. A Szekszárdi Sporthorgász Egyesület tagjai közül Varga László, a Népbolt dolgozója családjával rán- dult ki a víz mellé, feleségével együtt próbálgatták a horgász szerencsét. Amott az egyik bokor alatt Kettinger bácsi és Bajusz bácsi „öreg” sporthorgászok tanyáznak, nem sok eredménnyel. Ettől függetlenül, ők türelmesen etetgetik a halakat, nem változtatják helyüket és még csak az sem zavarja nyugalmukat, ha azt látják, hogy egyik, másik sporthorgász sűrűn váltogatja helyét s napközben két-három helyen próbál szerencsét. Az egyik horgász (a nevét nem tudjuk) már harmadszor vándorol egyik helyről a másikra, még végül a taplósi kifolyótól lefelé az egyik bokor ámyatadó védelme alatt húzódott meg, mert úgy látta, hogy ott jobb lesz a fogási lehetőség. És valóban, ezen a helyen jobban „kapja”. A buktató többször víz alá merül' s egyszercsak a horognyél is megrándul. Gyorsan kapja ki a horgot, melyen egy gyönyörű — legalább 1.50 kg-os süllő ficánkolt. — Gyorsan körülnéz — rrti tagadás, A Nőtanács jogi tanácsadást tart szombaton az asszonyok részére kel felgyújtják. Amikor azonban híre érkezett hogy a szovjet csapatok Tamásiban rendet teremtettek az egész ellenforradalmi banda otthagyta a tanácsházát, otthagyva fegyvereiket. HÖGYÉSZ Október 30-án megalakult a nemzetőrség, amelynek parancsnoka, vitéz Markóczi János, magyar kir. alezredes, helyettese Rét István, volt horthysta százados. Ezeknek a megválasztását a forradalmi bizottság eszközölte. A jelen volt 15—20 személy között volt horthysta katonatisztek, csendőrök voltak. Még külön parancsnokokat is választottak, így például Kovács József volt horthysta századost és a volt csendőrökből is néhányat. November 3-án az esti órákban a Községi Tanács nagytermében gyűlést tartottak a nemzetőrség megerősítéséről, amelyen jelen voltak a fentebb már említett nemzetőrség- parancsnokod valamint csendőrök és általában a jobboldali elemek. Ezen a gyűlésen kimondták a rendőrség feloszlatását, erősen bizonygatva, hogy nincs rá semmi szükség. Majd elhatározták, hogy 5-én lefoglalják a benzinkútat és benzines palackokat készítenek a szovjet tankok ellen. November 1. és 3. között már elérkezettnek látták az időt, az elkobzott vagyonok visszaszerzésére. „Vitéz“ Tóth Márton például visszakövetelte 30 holdas vitézi telkét. Gottlieb volt téglagyáros a téglagyár visszaszerzését követelte. nagy a kísértés és ez érthető is. — Órák hosszat vár a szerencsére és amikor már itt van, kitűnik, hogy olyan hal akadt a horogra, amelynek kifogását akadályozza a tilalmi idő. — Sporthorgászunk gondolkodik néhány percig s végül is győz az igazságérzete: fájó szívvel bár, de visszadobja a halat mely újból vízbe kerülve, vígan úszik tovább s a faj- fenntartás ösztönétől hajtva, keresi magának a továbbszaporodásra alkalmas füzesaljat, vagy a köves parti részt. Sporthorgászunk ma üres szákkal kerekezik hazafelé s útközben, mint valami hőstettről számol be horgásztársainak, horgászszerencséjéről, — mely valóban az volt. hám úrrá tudott lenni, az úgynevezett kapzsiságon, betartotta a törvényt, elősegítette a süllő szaporodását s ezzel saját magának is, de másoknak is a jövőbeni jobb halfogást s végül, de nem utolsósorban ellenállt a csábításnak, mert legyőzte saját magát. A megye és a Szekszárd városi nő- tanács a nők részére jogi tanácsadást tart dr. Vida Lajos részvételével szombaton, 13-án délelőtt 9 órától a Hazafias Népfront Vörösmarty utca 5. sz. alatti helyiségében. A nőtanács kérj az asszonyokat, bármilyen jogi problémával, gyermektartási, válókereseti .apasági kereseti, gyermekelhelyezési és más jogi ügyekkel kapcsolatban keressék fel bizalommal a jogi tanácsadást.
