Tolna Megyei Népújság, 1957. április (2. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-06 / 81. szám
1951 ÁPRILIS 6. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÁG 3 Ez az igazság... Mégegyszer a pusztahencsei történetről A szépítésnek vajmi kevés helye van itt, úgy kell elmondani és még egyszer erről beszélni, ahogyan való ban történt, s arról később magam is meggyőződtem. Lapunk március 8-i számában „Pusztahencsei történet1* cím alatt cikket írtam, s abban Káldi István, Borza András és Fábián János hen- csei gazdákat beszéltettem. A három ember előadásának mozzanataiba hiba csúszott, képzeletük elragadtatta őket és olyan dolgokat is állítottak, ami a valóságnak nem felelt meg. Pusztahencsén jártam, érdeklődtem, emberekkel beszéltem, amiről az alábbiakban számolok be: SZILI ISTVÁN VB. ELNÖK — Olvastam á cikket, s jól ismerem az említett három gazdát. Az újságírónak sok valótlan dolgot mondottak, saját magukat természetesen a legjobb beállításban tüntettek fel, s hogy az mennyire nem volt igaz, arra a következőket hozom fel: Az ellenforradalom pár napjában éppen nekik volt a legnagyobb hang juk. Első ténykedésük volt összeszedni a tanácsházán fellelhető ösz- szes papírokat, így lett a hamu martaléka egy értékes térkép is, továbbá a begyűjtési kartonok és jártatok, ők voltak az elsők, akik a termelőszövetkezetben osztozkodni, mindent széthurcolni akartak. Igen így igaz, erről beszéltek a pusztahencsei „Kossuth“ Tsz tagjai is. „OLYAN VOLT A TSZ, MINT A MEGBOLYGATOTT MÉHKAS“ — mondotta Horváth Ferenc tsz-tag. Nem tudtuk, hogy mitévők legyünk, osztozzunk, vagy dolgozzunk. És éppen Fábián, Borza és Káldi voltak azok, akik a felosztás, illetve a szétosztás mellett voltak. Hogy termelő- szövetkezetünk ma is életképes, s szorgalmasan dolgoznak a tagok, annak tudható be, hogy Fábiánékat és még egy-két tagot, kik az ő szekerüket tolták, kizárták és így lett végre csend és békesség. „FÁJT A LELKEM, amikor egyéni gazdát láttam’* — gondolt vissza Fábián János mondására Polgár György tsz tag. Ezt han goztatta az újságírónak, meg arról regéltek, hogy meggyőződésből választották a szövetkezeti utat, amelyet megszerettek De azt is elmondom, hogy miért szerették meg. Vetni mentünk egy alkalommal is. Egyet én fordultam a vetőgéppel, egyet Fábián, aztán kettőt fordultam én, s egyet Fábián, s a végén egész nap én forogtam, s Fábián ugyanannyi munkaegységet kapott, mint én. Kerülgették a munkát, mint a kutya a forró kását és előszeretettel alkalmazták azt az elvet, hegy fogd meg a csákót, aztán vidd. NEM VOLT SZÓ HÁROM FÜGGETLENÍTETTRŐL — szólt a beszélgetésbe ifj. Marko- vies György. A közgyűlésen csak arról beszéltünk, hogy a könyvelőt függetlenítsük egyenlőre, hiszen sok munkája lesz, kiváltunk a tengelici Petőfi Tsz-ből. Még nem csak ezt a feladatkört látja el, ő mos a tehenészetre, de ellátja a raktáros teendőit is. A függetlenített brigádvezető meg csak Borza András fejében született meg, erről szó sem volt közgyűlésen, s gondolhatja mindenki, emiatt senkit sem zárunk ki a tsz-ből. Hogy őket kizártuk, minden okunk megvolt rá, s őszintén örülünk. hogy így történt. „NEM SIKERÜLT A SPEKULÁCIÓ“ — mondotta a tsz egyik vezetőségi tagja, Bregovics Sándor. Úgy gondolták annak idején, hogy osszuk csak a földet, mert most a mi régi földünkben van a búzavetés. Nem volt a kizárt és kilépő tagoknak igaza, amikor annyira keresték az igazságukat és befeketítettek bennünket azzal, hogy mi csak a dombos területet akarjuk kimérni nekik. Amikor a paksi járási tanácstól ez ügyben itt jártak, megegyeztünk, hogy a kiadásra kerülő föld 50 százalékban jó, 50 százalékban pedig közepes minőségű. A 3 család közül 5 elfogadta ezt, csali éppen Borza Káldi és Fábián akadékoskodott és azt mondották, hogy inkább nem kell nekik a föld. Őszintén szólva, nagyon jól jártunk, hogy ezek az emberek kikerül tek ismét. Most már .nyugodtan dolgozunk, s reméljük, hogy ilyen és ehhez hasonló emberek nyugalmunkat többé nem zavarják meg. B. R. Mindenütt ott akarunk lenni... II a az ember mostanában egy- egy pártszervezetnél látogatást tesz, szinte kivétel nélkül új formák, módszerek keresésének, mondhatni lázas hangulatú légkörébe toppan. Az ellenforradalmi események a pártra nézve is súlyos következményei után jóleső érzés mindezt tapasztalni. Jólesik ezt hallani itt Bátaszéken is. Hosszan lehetne írni már a kezdeti nehézségek leküzdéséről, amikor a zűrzavarban csak néhányan ismerték fel a való helyzetet a pártszervezet újjáalakításának szükségességét. Még többet arról, amikor 18 taggal meg is alakult a szervezet. És utána... A megválasztott vezetők meglátogat - ták a volt MDP tagokat. Bevontak ebbe a munkába aktívákat is. Egyszóval, megindult a pártszervező munka, a felvilágosítás, a meggyőzés. A szívós, kitartó munka meg- hozta gyümölcseit. Ma már 38 főt számlál a pártszervezet, s beszélgetnek 6—7 olyan dolgozóval is a belépésről, akik még nem voltak párttagok eddig. Vitathatatlan eredmények vannak a párt tekintélyének növelése terén is. Ennek egyik fontos része volt még a kibontakozás kezdeti idején, hogy az intéző- bizottság összehívta a tömegszervezetek, vállalatok vezetőit. Ennek célja az volt, hogy egyrészt a kapcsolatot felvegyék velük, s közös erővel tudjanak dolgozni, másrészt megismerkedtek az egyes területeken lévő problémákkal. így sikerült az akkori időben például a Barne- válnál kezdődő sztrájkhangulatot sikéresen visszaverni. —- Ezt a módszert — mondotta Tóth Tibor elvtárs, az intézőbizottság elnöke — továbbra is követjük. Azt akarjuk, hogy a pártszervezet legyen kezdeményező, s hogy bizalommal forduljanak hozzánk. Nem utasítgatással, hanem felvilágosítással, tényeken alapuló meggyőzéssel igyekszünk a párt helyes politikáját elfogadtatni, fs megvalósításukra mozgósítani. 'T'udják azonban, hogy ehhez egységes erőre van szükségük. Az a véleményük tehát, hogy akik tagok, azok dolgozzanak is. Kommunistákra van szükség — mondja Tóth elvtárs — legyünk inkább kevesebben, de egységesek, mert csak így leszünk erősek. Azon is gondolkodtak már, miként lehetne a párttagok közötti kapcsolatokat is tovább mélyíteni. Kevésnek tartják ehhez csak a havi taggyűlésüket. Ezért tevük, hogy klubnapokat is szerveznek, amelyeknek kötetlen formája közelebb hozza egymáshoz a kommunistákat is. Ilyenkor aztán a férfiak sakkozhatnak, olvashatnak, a nők kézimunkázhatnak, s közben egy csoport megvitathatja a sajtó egy fontosabb cikkét, vagy más problémát. A tervek között szerepel egyik legfontosabb feladatként a kommunista ifjúsági szervezet létrehozása. Egyelőre területit szerveznek és elsősorban a párttagok fiaira, leányai ra számítanak. IÁI őst folyik a bizalmi hálózat kiépítése is. Nem könnyű ez sem, hiszen olyan elvtársakat kell választani, akik nemcsak a bélyegeket adják el, hanem egy-egy utcában elismert és tevékeny szervező, nevelő munkát is végeznek. Sokat lehetne még írni róluk, terveikről, de Tóth elvtárs búcsúszavaiban úgy gondoljuk sűrítve minden benne van: „Mindenütt ott akarunk lenni, ahol segíteni, cselekedni kell, a község, az emberek, a haza javára.’* Részletek a Dunaföldvári Horgászegyesület életéből Két évvel ezelőtt megszakadj a jóviszony a paksi Vörös Csillag Halászati Szövetkezet és a Dunaföldvári Horgászegyesület tagsága között. A két év óta folyó vita végére az elmúlt hónap 25-i megbeszélésén tettünk pon tot. Megbeszélésünkön résztvettek a MOHOSZ részéről Kolosseus József elnök, Berényi János főtitkár. A me. gye részéről Drabik János halászati felügyelő, a halászati termelőszövetkezet részéről Bencze Ferenc elnök, valamint a horgászegyesület vezetősége Klup Ferenc, Nagy Sándor és Jancsó Árpád. Közösen beszéltük meg a vitás kérdéseket, s elástuk a két év óta oly sokszor megforgatott „csatabárdot’’. Valamennyiünk örömére helyreállt a jó viszony a halászok és horgászok között. A megbeszélések során megállapodtunk abban, hogy újra a paksi halászok szelektálják a horgászok vizét és az egyesület a befolyt pénzt régi ha- lasítási tervének végrehajtására fordítja. Az egyesület vezetősége kihasználva a természetadta lehetőségeket zsiliprendszer építésével halnevelésre teszi alkalmassá a kubikgöd- röket. Most, hogy a jóviszony helyreállt, tovább folytatjuk a beruházásokat (eddig mintegy 100.000 forintos beruházás történt) és egy újabb zsilip és árok építésével halnevelő tórendszert építünk ki, melyben főleg a MOHOSZ-tól kapott zsenge pontyiva dékokat neveljük. A horgászok legnagyobb örömére megindult az élet a dunaföldvári horgász vizeken. Bár jelentősebb horgászeredményekkel nem dicsekedhetünk, de bízunk a horgász szerencsében. NAGY SÁNDOR Dunaföldvár. „1 földvári valuta“ A ,,földvári valuta’’ hatalmas kosa_ rakban, hajóúton érkezik a fővárosba. Rendszerint március elején indul meg ez az „invázió” és tart rendszerint május közepéig, végéig, addig, amíg szedni lehet a spenótot, amíg fel nem szántják és mással nem vetik el a föl_ det, illetve amíg a fogyasztók — meg nem únják. Ilyenkor már lecsökken az ára fillérekre és nem érdemes vele ■Vesződni. Bezzeg a szezon elején, amikor kilenc forintot fizetnek kilójáért! — A spenót túlnyomó részét a földművesszövetkezet vásárolja meg, de egyesek is szállítanak fel. Nem is rossz vállalkozás, főleg azoknak, akiknek fél, vagy egy holdon is terem. Az esti hajóval elindulnak Pestre, éjjel felérnek, kora hajnalban már ott vannak a piacon. A család otthon napközben szed egy újabb fuvarravalót és este szállítják fel újból. így megy ez napokon keresztül. Az útiköltség és a fuvardíj bőven megtérül már csak azért is, mert Földvárról Budapestre oda-visz- sza huszonhét forint a II. osztályú hajójegy, egy mázsa fuvardíja pedig 5.40 forint. A mostani napokban nem kevesebb, mint 50—60 mázsa spenót indul útnak a dunaföldvári hajóállomásról. Szakszervezeti munka az építőiparban Az ellenforradalmi események következtében meggyengült szakszerve. zetünk egysége is. A meglévő hibákat a dolgozók jogos elégedetlenségét felhasználva, a munkásosztály ellenségei hamis, demagóg jelszavakkal zavart tudtak kelteni a dolgozókban, így teljes volt a zűrzavar a szakszervezeti munkában is. November 4-e után szakszervezetünkben is megindult a szervezetek újjáélesztése. Az ellenség — miután nyílt harcban vereséget szenvedett — megváltoztatta módszerét és igyekezett a szakszervezetekben érvényesíteni célját. Ilyenek voltak a különböző szakmák kiválására irányuló törekvések, a követeléslisták gyártása, a szakszervezeti választások követelése, tagkönyvcsere, mert „az előző hónapokra csillagos bélyeg van beragasztva” stb. — E kísérleteket azon ban sikerült visszautasítani. Szakszervezetünk elnöksége — fi- gyelembevéve egyes szakmák jogos kérését, az érdekvédelem megjavítása céljából szakmai elnökségeket hozott létre. Ennek célja az, hogy minden szakmának meg legyen az érdekvédelmi szerve és ezek egésze alkossa az építőmunkások szövetségét. Megyei bizottságunk is hasonló érdekvédelmi szervet hozott létre, melyben képviselve van minden szakma. így a kőműves, ács asztalos, kubikos, szerelő, segédmunkás, műszaki és ad. minisztratív dolgozók képviselve vannak e szervben. Üzemi bizottságaink is ugyanígy kiegészítették szerveiket. Igen komoly feladata most szákszervezetünknek az üzemi szervezetek megerősítése. Üzemi bizottságaink igen nehezen tudnak dolgozni a jelenlegi gazdasági nehézségek miatt. A jogos követelések támogatása mellett fel kell világosítani a dolgozókat és meg kell értetni, hogyha minden követelést ,ami most általában felmerült, teljesítene a kormány, sírásói lennénk az országnak. Azonban több probléma megoldódhat e nehéz helyzetben is. így például március 1-től kezdődően új bérezés lépett életbe szakszervezetünk előterjesztése alapján. A darabbérek átlagosan 24 százalékkal emelkedtek, azonban olyan formában, hogy a bérezésnél szigorúan be kelj tartani a minőségi és mennyiségi követelményeket, nem lehet — mint korábban előfordult — nem végzett munkát elszámolni. Rendeződik a műszakiak, művezetők bére is, az övék is a fizikaiak béremelésének arányában emel kedik mintegy 24—25 százalékkal. — Megyei bizottságunk és üzemi bizottságaink mindenj elkövetnek, hogy a béremelés igazságosan legyen elosztva. Szakszervezetünk feladata megnő, de megnő a bizalom is, ha a szervezett munkások jelenlegi helyzetének megfelelően végezzük érdekvédelmi munkánkat. Üzemi bizottságainknak és a megyei bizottságnak a tagság igényeit figyelembevéve kell dolgozni és ezért felelősséggel tartozunk a vá_ lasztóknak. A dolgozók elvárják, hogy a szakszervezeti szervek valóban érdekképviseleti szervek legyenek. Ide tartozik a termeléssel való foglalkozás is, hiszen tulajdonképpen ez is „érdekvédelem’’. Ha résztveszünk a nemzeti jövedelem elosztásában, nyilván részt kell venni a tervek előkészítésében és megvalósításában is. El kell hárítani azokat az akadályokat, amelyek a dolgozókat a magasabb kereset elérésében gátolják. Figyelemmel kell kísérni mindenkor, hogy a dolgozók részére érthető bérezés legyen, helyesen alkalmazzák-e a teljesítménybérezést. Segíteni kell a műszaki szervezetlenség felszámolásában és esetenként meg kell vizsgálni, hogy miért keresnek keveset a dolgozók. Hogy ezt megoldhassuk, nagyobb hozzáértésre van szükség a gazdasági kérdésekben .a szakszervezeti funkcionáriusoknak, aktivistáknak e téren is képezniük kell magukat. Biztonságos munkaterületet kell követelni az építkezéseken, hogy a dolgozók balesetmentesen végezhessék munkájukat. Ellenőrizni a szállás helyeket is. Szakszervezeti feladat az is, hogy fejlesszük a dolgozók szakmai ismereteit, elősegítsük művelődé, süket. Megyei bizottságunk mindent elkövet, hogy a megye építőmunkásai, anyaggyártói jól dolgozhassanak, kedvező munka- és életkörülményeket biztosíthassunk számukra, SZŰCS GYÖRGY az Építők Szakszervezetének Tolna megyei bizottságának elnöke. KPDSZ fogadónapok Szakszervezetünk megyebizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a dolgo_ zóinkkal való kapcsolatok erősítésének kérdéseivel. Az elmúlt évben, a kongresszusunkra történő felkészülés időszakában .amikor az MB tagjai rendszeresen látogatták dolgozóinkat, fogadónapokat tartottak, jelentősen megélénkült a szakszervezeti munka. Ha kimegyünk a dolgozók közé, pél dául a fogadónapokon, dolgozóinkat legjobban foglalkoztató kérdéseket megismerjük, ezeknek figyelembevé. telével valóban helyesen tudjuk meghatározni a soronkövetkező feladatainkat, kialakul az egészséges bizalom légköre. Elhatároztuk ezért, hogy a jövőben rendszeresítjük a fogadónapokat. — Ezeket a járási székhelyeken, alapszerveinknél tartják majd MB tagjaink. Ennek nyomán a pénzintézeti szakosztály vezetősége a március 25-i ülésén ugyancsak elhatározta fogadónapok tartását, a Magyar Nemzeti Bank, Állami Biztosító OTP megye- székhelyi ®s vidéki szerveinél. Dolgozóinkat arra kérjük, keressék fel a fogadónapokat tartó MB tagjain kát, forduljanak bizalommal hozzánk, mert véleményeik, javaslataik jelentősen segítségül szolgálnak munkánkhoz. Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szabad Szakszervezete Megyei Bizottsága. Április 14-én indul a Tolna megyei Népújság GYERMEK SZÉPSÉGVERSENYE Pályázni lehet 1—6 éves korú gyermekek fényképével, (lehetőleg levelező-lap nagyságú). Hátoldalon tüntessük fel a gyermek sevét és lakhelyét. Valamennyi képet a NÉPUJSÁG-ban leközlünk. Az olvasók döntik el a verseny sorsát: Szavazni úgy kell, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a fényképét, amelyet legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Szerkesztőség címére. ÉRTÉKES DÍ3ÁK!
