Tolna Megyei Népújság, 1957. április (2. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-02 / 78. szám
2 TOLNA MEGYEI NÍPÜJ8AG 1951. ÁPRILIS 2. Bulganyin üzenete a dán miniszterelnökhöz A TASZSZ jelentése szerint a moszkvai lapok közölték Bulganyin. nak, a minisztertanács elnökének Hansen dán miniszterelnökhöz intézett üzenetét. A szovjet kormányfő azt írja, hogy a NATO-hatalmak kísérletet tesznek a nemzetközi helyzet bonyolítására és a népeket a háborús veszély fokozására vivő útra akarják taszítani. Ezek a háborús készülődések — mondja Bulganyin — nemcsak azokra az országokra veszélyesek, amélyek ellen irányulnak, de távolról sem kis mértékben e készülődések résztvevőire is, főképp azokra az országokra, amelyek, mint például az európai N ATO-tagállamok, azt a szerepet kapták. hogy a támadás előretolt felvonulási területei és támaszpontjai legyenek. Az északatlanti tömb e háborús készülődéseinek fényében Dánia magatartása feltétlenül figyelmet kelt a szovjet kormányban. Bulganyin hangsúlyozza, hogy Dánia területének óriási része, Grönland, már régóta az Egyesült Államok katonai támaszpontja lett és gyakorlatilag már nem Dánia ellenőrzi. Bulganyin kijelenti, hogy Dánia igen komoly és indokolatlan kockázatot vállal ,amikor megengedi, hogy bevonják néhány hatalom háborús készülődéseibe. A szovjet kormány nem teljesítené a Szovjetunió népeivel szemben fennálló kötelességét, ha az agresszióra válaszul nem hozna haladéktalan intézkedéseket abból a célból, hogy pusztító csapást mérjen az agresszorra, valamim támaszpontjainak egész hálózatára, amely a Szovjetunió ellent támadás céljából létesült. A modern fegyverek pusztító ereje olyan, hogy a Dániához hasonló területű országok számára külföldi államoknak adott támaszpont az atomháború kitörése esetén öngyilkosságot jelentene. Dánia biztonsága problémáinak megoldását megtalálhatná függetlenségének és területi sértetlenségének nemzetközi biztosítékaiban is addig, amíg Európában nem jön létre a kollektív biztonság hatékony rendszere. Bulganyin annak a reményének ad hangot, hogy a dán kormány kellő figyelemmel fogadja a Szovjetuniónak az európai kollektív biztonságáról szóló javaslatait és maga is hozzájárul az összes érdekelt fél számára elfo_ gadható összes konkrét utak kérésé, séhez. A népek nem bocsátanak meg kormányuknak — mondja Bulganyin —, ha tekintettel azokra a borzasztó következményekre, amelyekkel az új háború járhat főképp a dolgozó lakosság nagy tömegeire nézve, nem tennének meg minden szükséges intézkedést a háború veszélyének kiküszöbölése céljából. Bulganyin ezután rámutat arra, hogy a Szovjetunióban nagy jelentőséget tulajdonítanak a Dániával való kapcsolatok fejlesztésének. A szovjet kormány és a dán kormány vezetőinek tavalyi találkozása a két ország népei közötti együttműködés fokozódásának új távlatait nyitotta meg. A szovjet kormányfő befejezésül ezt írja: — Bármennyire is örvendetes a szovjet—dán kapcsolatok fejlődése, véleményem szerint lehetőségei még távolról sincsenek teljesen kihász. nálva. Nem kétséges ,hogy az országaink közötti bizalom és együttműködés megszilárdulása közepette a kölcsönösen kereskedelmi és kulturális kapcsolatok továbbfejlődését és a két ország műszaki tudományos tapasztalatainak kicserélését el lehetne érni. Véleményünk szerint az igen hasznos volna -a Szovjetunió és Dánia népei számára. A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata a bermudai tanácskozásra Moszkva (MTI). A Szovjetunió kül ügyminisztériuma nyilatkozatot tett közzé Eisenhower amerikai elnök és Macmillan brit miniszterelnök tanácskozásának eredményeiről. A bér mudai tanácskozás megmutatta — mondja a nyilatkozat —, hogy az Egyesült Államok és Nagybritan- nia kormánya a továbbiakban is agresszív irányzatot kíván követni külpolitikájában. Ezen a tanácskozáson olyan határozatokat hoztak, amelyek fokozzák a nemzetközi feszültséget és az új háború veszélyét. Az Egyesült Államok és Nagy-Bri- tannia kormánya az atomháború közvetlen előkészítését tűzte ki célul. A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata megjegyzi, hogy Eisenhower elnök és Macmillan miniszterelnök tárgyalásainak előkészí tése, továbbá maga a tanácskozás is titokzatosság közepette folyt, több kérdésben titkos megállapodásokat is kötöttek. Ezt lényegében sem az Egyesült Államok. sem Nagy-Bri- tannia kormánya nem tagadja. A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata hangoztatja, hogy a bermudai tanácskozásokról kiadott közleményben foglalt állítás, amely szerint az Egyesült Államok és Nagy Britannia mértéktartó lesz nukleáris fegyverkísérletek folytatásában, nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy bizonyos mértékben elaltassák a világközvéleményt, amely állhatatosan követeli a nukleáris fegyverkísérletek haladéktalan megszüntetését és hatékony intézkedések megtételét e fegyver teljes és feltétlen eltiltására. A szovjet kormány — mondja a Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata — úgy vélte és hogy továbbra is úgy véli, hogy nem szabad helyet adni diplomáciai mesterkedéseknek és felfogásoknak. A Szovjetunió a leghatározottabban állást foglal a nagyhatalmaknak az atom- és hidrogénfegyver eltiltásáról kötendő megállapodása haladéktalan megkötése mellett. A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió kormánya kész első lépésként megállapodást kötni a nukleáris fegyverkísérletek meghatározott időre való eltiltásáról. A szovjet kormány kötelességének tartja felhívni az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányának figyelmét arra, hogy az atomháborús előkészületek útja, amelyre egyre nyíltabban rálépnek, azokat viszi katasztrófába, akik másokra akarják az ilyenfajta háborút ráerőszakolni. A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata megállapítja, hogy az Egyesült Államok részesévé válik a gyarmatosító és természeténél fogva agresszív bagdadi tömbnek, amelyet azzal a céllal létesítettek, hogy rabságba döntsék a kelet népeit. Ez újabb bizonysága az Egyesült Államok közel- és középkeleti politikai irányzata agresszív voltának. Éppen ezért nem nehéz megérteni — hangsúlyozz^ a Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata — miért foglaltak el a nyugati hatalmak kormányai negatív álláspontot a szovjet kormány javaslatával kapcsolatban, amely a nagyhatalmaknak a közel, és középkelet tekintetében követendő elveit tartalmazó nyilatkozatról szól. A moszkvai diplomáciai testület látogatása V. I, Lenin egykori lakásán A TASZSZ jelenti: A Szovjetunió külügyminisztériumának protokollosztálya a Moszkvában működő külföldi diplomaták kívánságára, március 31-én, vasárnap a Kremlben bemutatta a diplomáciai testület tagjainak V. I. Lenin egykori lakását és dolgozószobáját. — A diplomaták megtekintették azokat a helyiségeket, amelyekben a szovjet állam alapítója élt és dolgozott, megnézték a könyvtárat, Lenin személyi holmijait, a tömérdek ajándékot és fényképet, majd megtekintették a népbiztosok tanácsának üléstermét. Kaxahevies: CSILLAG 29. Travkin feltekintett a zsoldkönyv- ből és eszébe ötlött, hogy a némettel végezni kell. A fogoly, mintha megértette volna gondolatát, hirtelen remegni kezdett és minden szót megnyomva. azt mondta: — Herr Kommunist, Kamerad, ich bin Arbeiter, Schauen Sie meine Hände an. Glauben Sie, mir, ich schwöre, bin kein Nazi. Bin selbst Arbeiter und Arbeiterssohn. Anikanov körülbelül megértette a német beszédét. Ismerte az „Arbeiter” szót. — A kérges tenyerét mutogatja és azt mondja, hogy munkás — mondta Anikanov eltűnődve. — Ez azt jelenti, hogy tudja, mi megbecsüljük a mun_ kásembert tudja, ki ellen harcol és mégis harcol... Travkint ifjúságától fogva szeretet- re és a munkásemberek megbecsülésére nevelték, de — ezt a lipcsei nyomdászt meg kell ölni... A német érezte a szánalmat, de látta a hajthatatlanságot is Travkin szemében. Nem volt buta. Szedő lévén, sok jó könyvet olvasott és megértette, miféle emberek állnak előtte. Elkezdett zokogni, ahogy enn|ek a szép erdei szellem képében megjelenő fiatat férfinak szomorú konok tekintetében megpillantotta a halált... KILENCEDIK FEJEZET Mi ment végbe bennük? Maguk sem tudták. Minden mindegy volt, minden elmúlt mögöttük, eltűnt az emlékezetükből) ha felbukkant is időn ként ,csak elmosódva, határozatlan körvonalak között. A feladatért éltek és csak erre gondoltak. Anikanov elől ment Golubbal, körülbelül negyven méterrel hátrább haladt Travkin Szemjonowal, aki a rádióállomást vitte, balról, csaknem az árokban, párhuzamosan az ország- úttal, Mamocskin és Bikov, jobbról, a csoportot az erdő felől fedezve, Brazs- nyikov. Egyenlőszárú háromszöget alkottak, az alap közepén Travkin, csúcsa Anikanov volt. Olykor megorrontva a németek jelenlétét, figyelve az éjszakai neszekre. Anikanov madárfüttyére mindnyájan megmerevedtek. Balra az országúton autók és vontatók vonultak libasorban. Német da lókat, német káromkodást, parancsszavakat lehetett hallani. Néha gyalogság is jött és a katonák beszéde olyan közelről hallatszott, hogy az volt az érzésük, hogy csak ki kell nyújtani a kezüket és „elcsíphetsz egy németet, beleütközöl egy német arcba, megégeted magad egy német cigaretta parazsán ...” Travkin szilárdan elhatározta, hogy nem fog több „nyelvet’’. Érezte, hogy az ellenséges részek állásainak központjába került. Egy óvatlan mozdulat, elfojtott felkiáltás — és rájuk rohan az egész SS-raj. Tudta, hogy itt összpontosították a „Wiking” páncé_ los hadosztályt, azonban nem ismerte ennek erejét és azt, hogy mire készül. Az erejét körülbelül megállapíthatta a részekből, a tankokból és a tüzérség számbavételéből de a vezetőség szándékát csak egy jól beavatott német mondhatta volna meg, olyan, mint az iménti. Mégis el kell csípni egy ilyen németet a vasútállomás felderítése után. Travkin gondosan felépített terve váratlanul felborult. Balfelől hirtelen neszt hallott, majd a sötétben ott ter_ mett Mamocskin és halkan azt mondta: — Itt fekszik egy német az út mellett. Tökrészeg... Hazaérkezett a magyar kormány- és pártküldöttség (Folytatás az 11 oldalról.) lista országok testvért segítsége mellett — ismét az volt, hogy a párt által világosan kitűzött célok és meghatározott feladatok érdekében tevékeny , munkába kezdtek a bányász, a munkás, paraszt és értelmiségi tömegek, aktív harcokkal alkotó munkájukkal <egítették országunk fejlődését. Mit kell tehát most tennünk, kedves elvtársak, hogy a Magyar Nép- köztársaság a jövőben a szocialista országok testvéri közösségének, a saját lábán szilárdan álló, fejlődő és valóban virágzó állama legyen?’ Először és mindenekelőtt: tovább erősítjük államunk vezető erejét, a Magyar Szocialista Munkáspártot. (Ütemes taps: éljen _a párt.) A tömegeknek saját tapasztalata révén meg. született bizalom alapján tömöríteni kell a nép minden egészséges erejét párt köré. A nép tömegek cselekvő aktivitását ,a szocalista demokráciát fejlesztve .erősítenünk kell a proletariátus diktatúráját a tömegek vonalán. (Taps.) Másodszor: fokoznunk kell a pártban, az államban, a munkásosztályban, az egész dolgozó népben az éberséget az osztályellenség és az imperialisták aknamunkája ellen. Erősíteni kell a proletárdiktatúrát az osztályellenség elnyomására. Teljesen meg kell semmisítenünk a megvert ellenforradalom szétszórt erőit és hatásosan meg kell védenünk népköztársaságunkat az imperialista aknamunkával szemben. Harmadszor: állami és társadalmi szerveinknek, valamint a dolgozó tömegeknek igen komoly kézbe kell venniük a gazdasági építés kérdésének megoldását. Nagy segítséget kaptunk most is a Szovjetuniótól, segít a többi testvéri szocialista ország is. Fejlett iparunk és mezőgazdaságunk nagy lehetősége hét rejt magába népgazdaságunk további egészséges fejlődéséhez, az élet- színvonal emelésének egyedüli reális alapja megteremtéséhez. Ehhez azonban elsősorban saját erőinket kell mozgósítanunk, ezt semmiféle külső segítséggel nem lehet helyettesíteni. Minden gyárban, bányában, a földeken, az alkotás és munka minden helyén maguknak a munkás, paraszt, értelmiségi tömegeknek kell kézbe venniök a termelés és a termelékeny, ség növelésének, az önköltség csők. kentésének ügyét, mert csak így biztosítható, hogy a szocialista társadalom építése együtthaladjon a dolgozó Travkin csak egy pillantást vetett a részeg németre és már tisztában volt mindennel. A német elővigyázatlanul bemerészkedett az erdőbe, Ma- mocskin leütötte, megrugdalta és lefegyverezte.. Mamocskin ügyetlenül próbálkozott magyarázkodni: —■ Nekem jött... ugyan mit tehettem volna?... Nem volt idő a tárgyalásokra, fölszedték a foglyot és eltűntek vele az erdőben. Már hallani lehetett az orosz fülnek idegenszerű hivogatást, ahogyan az eltűnt baj társ után kurjongattak: — U-uh! U-uhu! — Willibald! Willibald! — Herr Benecke! Benecke! A tóparton letették a foglyot a fűre, Mamocskin meglocsolta vízzel, sőt, még egy kis pálinkát sem sajnált tőle, a szájába öntött egy keveset. Mamocskin csak úgy ragyogott és szorgalmasan tett-vett a „németje” körül, akit igen feldícsért: — Ez ám a valódi SS-ember, ez mindent tud ... Nézze csak hadnagy bajtárs, tiszt ez, Istenemre, tiszt. Golub Jura érdeklődve méregette végig a németet. Kicsi orrát bosszúsan összeráncolva, szomorúan sóhajtozott: — Mindenki fog nyelvet, csak az én utamba nem tud akadni egy se.... (Folytatjuk.) tömegek anyagi & kulturális színvonala állandó emeléséveL Negyedszer: Amikor az imperialisták és ellenforradalmárok áskálódnak társadalmi rendünk, nemzeti függetlenségünk, békés alkotó munkánk ellen nekünk erősítenünk kell kapcsolatainkat:. a: szocialista tábor oszágai- val, éppen ezért párttagságunk és dolgozó népünk internacionalista nevelése elengedhetetlen feltétele a párt erősödésének, a népköztársaság fejlődésének, a béke védelmének, a magyar nép boldogulásának. Elvtársak! Nyíltan meg kell mon dani azt is, hogy amíg a népek békéjét fenyegető agressziv szándékú NATO SEATO és hasonló imperialista katonai tömbök léteznek, mindaddig az önvédelem céljait szolgáló, minden csatlakozni szándékozó előtt nyitvaálló varsói szerződésre szükség lesz (taps) és e szerződésnek a Magyar Népköztársaság törhetetlen hívg marad. (Taps.) Azon a véleményen vagyunk, hogy a jelenleg Magyarországon tarőzkodó szovjet csapatok függetlenségünket és népköztársaságunk határait segítik védelmezni a külső imperialista tá- madószándékokkal szemben, s addig maradnak itt, ameddig erre szükség lesz. (Taps. Úgy van! Hurrá!) Szovjet —magyar barátság! Éljén a szovjet hadsereg! — kiáltások.) Kedves elvtársak! Négy nap választ el bennünket nagy nemzeti ünnepünktől, április 4-tői. Most 1957-ben, 12 évvel azután, hogy a Szovjetunió felszabadított bennünket a hitleri fa. s izmus szörnyű elnyomása alól, hálával gondolunk a Szovjetunióra azért is mert november 4-én nyújtott nagy segítségével ismét megvédelmezte népünket az - imperialista hódítók fenyegető igájától és attól hogy újból háborús tűzfészekké változtassák már eleget szenvedett hazánkat és áldozatul szánt népünket. (Taps.) Örülünk, hogy pártunkat a proletár internacionalizmus szellemében a testvéri kommunista és munkáspártokkal, elsősorban a legnagyobb forradalmi tapasztalatokkal rendelkező párttal, a Szovjetunió Kommunista Pártjával szoros baráti kapcsolat köti össze. Központi bizottságunk feladatának tekinti, párttagjainkat abban a szellemben nevelni, amely óv a másolástól, ugyanakkor azonban képessé teszi pártunkat arra, hogy az összes testvérpárt gyakorlatában fellelhető hasznos tapasztalatokat átvegye és felhasználja saját elméleti és gyakorlati munkájának fejlesztése érdekében. Kedves Elvtársak, Barátaink! A Szovjetunióban járva a testvéri fogadtatás forró légkörében gyakranmondottuk a szovjet dolgozóknak, hogy ügyünk igazába vetett hitünkben megerősödve térünk haza körük bői. Erősítettek bennünket az itthonról kapott hírek is, március 21 méltó megünneplése, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezésének megkezdése, a csepeli, a köztársaságtéri az angyalföldi, az erzsébeti és a kőbányai tömeggyűlésekről érkezett hírek is lelkesítettek bennünket. Való igaz kedves barátaim, hogy a Magyar Szocialista Forradalom erőinek növekedése, a dolgozó tömegek fokozódó támogatása, a magyar— szovjet barátság erősödése, hazánk és népünk boldogabb jövőjének nemcsak bíztató jelei hanem reális, a barátot megrövendeztető, az ellensé. get megrettentő hatalmas erőforrásai. (Taps.) Éljen a Szovjetunió! Éljen a Magyar Népköztársaság! Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja! Éljén a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen a megbonthatatlan szovjet —magyar barátság! Kádár János nagy tapssal, lelkesedéssel fogadott beszéde után felcsendültek az Internacionálé hangjai, majd a küldöttség tagjai üdvözölték a budapesti dolgozók jelenlévő küldötteit, s ezrek ünneplése közben szálltak gépkocsiaikba, hogy elhagyják a repülőteret.
