Tolna Megyei Népújság, 1957. április (2. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-02 / 78. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! , U- $full ot Kádár János elvtárs távirata II. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR a tanácsok lapja KEDD, 1951. ÁPRILIS 2. Hazaérkezett a Szovjetunióból a magyar kormány- és pártküldöttség Lelkes fogadtatás a Ferihegyi repülőtéren dr. Münnich Ferenc és Kádár János beszéde Vasárnap visszaérkezett a Szovjet­unióból a magyar kormány- és pártküldöttség, amely résztvett a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, valamint a Szovjet Szo­cialista Köztársaság Szövetségének kormánya közötti tárgyalásokon és pártközi tárgyalásokat folytatott a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselőivel. A magyar kormány- és pártkül­döttséget Kádár János, az MSZMP központi bizottságának elnöke, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke vezette. Vasárnap a déli órákban a Feri­hegyi repülőtér hatalmas betonpá­lyáit, a terraszokat, az örömteli vá­rakozás légköre jellemezte. Ezrével jöttek el a kormány- és pártküldött­ség üdvözlésére a budapesti üzemek, intézmények dolgozói. A repülőtér betonján felsorakozott a honvédség díszőrsége és a csepeliek zászlajával a budapesti munkásőrség díszezrede. A küldöttség fogadására megjelent Biszku Béla, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor az MSZMP intéző bizottságának tagjai, Fock Jenő, az MSZMP központi bi­zottságának titkára, Kossá István pénzügyminiszter, Dögéi Imre föld­művelésügyi miniszter, Doleschall Frigyes dr. egészségügyi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, valamint a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. Jelen volt a fogadásnál V. V. Asz- tafjev, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvi­vője, valamint a követség tagjai, ott volt a fogadásnál több budapesti képviselet vezetője. Pontosan 13 órakor szállt le a re­pülőtér kifutójára a párt- és kor­mányküldöttség két különrepülő- . gépe: Iljusin mintájú szovjet utas- szállító gépek. A hatalmas tömeg lelkes tapsa közepette szálltak ki a repülőgépből a küldöttség tagjai, akiket elsőnek dr. Münnich Ferenc, a kormány első elnökhelyettese, Marosán György államminiszter, Biszku Béla belügyminiszter, .Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MSZMP intéző bizottságának tagjai, valamint V. V. Asztafjev, a Szovjet­unió magyarországi nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője üdvözöltek. Felhangzott a díszjel, tisztelet- adást teljesítettek a honvédség és a munkásőrség alakulatai, majd Kádár János, Dobi István, dr. Münnich Ferenc és Révész Géza elléptek a felsorakozott alakulatok előtt. Fel­csendült a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió himnusza, majd a megjelentek lelkes ünneplése köze­pette lépett a díszemelvényre Ká­dár János, Dobi István és dr. Mün­nich Ferenc. •Úttörők vörös szekfű- csokrokkal kedveskedtek a kormány és a párt vezetőinek, akik üdvözöl­ték a diplomáciai testület jelenlevő tagjait és a fogadásukra megjelent személyiségeket. A pártot, a szovjet —magyar barátságot éltették és a megjelentek, miközben dr. Münnich Ferenc, a kormány első elnökhelyet­tese lépett a mikrofonhoz, hogy egész népünk nevében üdvözölje a párt. és kormányküldöttséget. Münnich Ferenc beszéde — Kedves Elvtársak! Kedves Ba­rátaim! Pártunk és egész dolgozó népünk nagy érdeklődéssel és várakozással figyelte párt és kormány delegá­ciónk moszkvai útját. Az a fogadta­tás, amelyben a világ leghatalma­sabb országának vezetői és népe ré­szesített benneteket, kifejezésre jut­tatta a Szovjetunió szocialista politi­kájának egyik alapvető elvét, hogy a nagy és kis népek barátsága az egyenlőségen, egymás megbe­csülésén, egymás független ál­lamiságának tiszteletben tartásán alapszik. — Ez a fogadtatás közvetlen, me­leg, baráti légkört teremtett, amely­ben őszinte gyümölcsöző tárgyaláso­kat lehetett folytatni. Dolgozó né­pünk tisztában volt azzal, hogy eze­ken a tárgyalásokon napirendre ke­rül az ellenforradalom ütötte sebeink gyógyításának kérdése, a Szovjetunió által eddig nyúj­tott óriási anyagi és erkölcsi se­gítség és további felemelkedé­sünk biztosításának problémája. A napirendre tűzött kérdések meg­oldása mellett, e tárgyalástok célja az is volt, hogy még szorosabbra fűzzük, kimé­lyítsük országaink szövetségi és baráti jóviszonyát. örömmel vettük tudomásul, hogy a tárgyalások a várt eredménnyel jártak. Most már lehetővé válik, hogy a felemelkedés alapfeltételei­nek, saját erőfeszítéseinknek számba vételével a nagylelkűen megadott baráti segítségre is támaszkodva biz­tosabban határozzuk meg gazdasági életünknek azt az irányvonalát, amely országunk szocialista fejlődé­sét, független államiságát, népünk jólétének fokozatos emelését bizto­sítja. A proletárinternacionalizmus szel­lemétől áthatott közös párt. és kor­mánynyilatkozatok országaink barát­ságának, pártjaink elvi közösségének történelmi okmányai, bizonyítékai annak, hogy nincs olyan erő, amely letérít­hetne bennünket a szocializ­mus építésének útjáról, kitép­hetne a szocialista tábor eszmei közösségéből. Az ellenforradalom okozta szörnyű pusztítás nehéz helyzetet teremtett és bizonyos átmeneti időre lesz szük­ség, hogy termelő munkánkat az október 23 előtti színvonalra hoz­zuk, annak folyamatos emelkedését biztosíthassuk. De a Szovjetunió, Kína és a többi szocialista barátunk támogatása megsokszorozza erőinket. Pártunk és kormányunk határozott és céltudatos vezetése mellett, dol­gozó népünk öntudatos munkájára támaszkodva feladatainkat sikerben fogjuk megoldani. Uj erővel, új bi­zalommal építjük népi demokrácián­kat, erősítjük a proletariátus dikta­túráját, mert országunk csak így maradhat a szocialista béketábor megbecsült független és egyenjogú tagja, csak így teljesítheti ebben a ke­retben magasztos nemzetközi fel­adatát, a béke védelmét. —- Kedves Elvtársak! Kedves Ba­rátaink! Dolgozó népünk nevében szeretet­tel köszöntünk szocializmust építő hazánk földjén. Éljen a magyar-szovjet barátság! Ezután Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, az MSZMP központi bizottságának elnöke, a küldöttség \ ezetője mondott beszédet. Kádár János^beszéde — Kedves Münnich Elvtárs! Kedves Elvtársak! Barátaink! — A baráti Szovjetunióból haza­érkezett kormány, és pártküldöttsé­günk valamennyi tagja és a magam nevében szívből köszönöm mindany- nyiuknak a meleg üdvözlő szavakat, a kedves fogadtatást, amelyben ré­szesítettek bennünket a hazai föl­dön. Küldöttségünk feladata az volt, hogy a baráti Szovjetunió vezetőivel megtárgyaljuk a szovjet—magyar kapcsolatokat érintő valamennyi fontos, időszerű állami és pártkér­dést és megállapodásokat hozzunk létre ezekben a kérdésekben. Küldöttségünk a Szovjetunióban tartózkodva erkölcsi -^kötelezettségé ■ nek tudta, hogy a szovjet dolgozók tömegeivel közvetlenül találkozzék és elmondja nekik, mi történt ná­lunk, hogyan látjuk helyzetünket, s köszönetét mondjunk személyesen is a szovjet dolgozóknak azért a sok­oldalú segítségért, amelyet a Szov­jetunió a Magyar Népköztársaság­nak fennállása óta, legutóbb az ok­tóberi imperialista és ellenforradal­mi támadás idején nyújtott. Célunk volt, hogy hivatalos tár­gyalásaink és a szovjet dolgo­zókkal való közvetlen találkozá­sok eredményeképpen megerő­sítsük a magyar—szovjet barát­ságot. Kedves Elvtársak! Küldöttségünk azt tapasztalta, hogy a szovjet kormány a Magyar Népköztársaság iránt igaz barátsá­got, gondjainkat megértő magatar­tást tanúsít, s államaink szocialista jellegű kapcsolatában az egyenjogúság, a függetlenség és a szuverenitás lenini elveit tiszteletben tartja és gyakorlatilag alkalmazza. A pártjaink közötti tárgyalásaink során a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Mun­káspárt viszonyában az eszmei-poli­tikai egység és egyetértés, a prole­tárinternacionalista testvéri kapcso­lat érvényesült. A szovjet munkásokkal, kolhoz­parasztokkal, értelmiségi jdolgozók- kal Moszkvában,\ Leningrádban, Szverdlovszkban, Sztálingrádban, Kievben történt találkozásaink kül­döttségünk minden egyes tagját szí­ve mélyéig meghatották. Küldöttsé­günk nemcsak látta és hallotta, ha­nem mindenütt, amerre csak járt, érezte is, hogy a szovjet dolgozók feszült figye­lemmel, igaz baráti szeretettel és együttérzéssel kísérik a ma­gyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköz- társaság harcát, gondjait és si­kereit. Nagy örömmel teszünk eleget most, hazaérkezésünk első percében a legkülönbözőbb foglalkozású szov­jet dolgozók százszor és százféle formában hozzánk juttatott kérésé­nek, és megbízatásának is. A szovjet emberek forró, test­véri üdvözletüket küldik a magyar munkásoknak, parasz­iV. A, Bulganyin és JV. Sas, Hruscsov elvtársaknak N. A. BULGANYIN ÉS N. SZ. HRUSCSOV ELVTÁRSAKNAK MOSZKVA Kreml. Amikor az Önök hatalmas és szép országát elhagyjuk, engedjék meg, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya és pártküldöttsége ne­vében kifejezésre juttassam mélységes megelégedésünket tárgyalásaink eredményeivel kapcsolatban. A Magyar Népköztársaság kormány- és pártküldöttsége őszinte kö­szönetét fejezi ki a Szovjetunió kormányának, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja központi bizottságának és személy szerint Önöknek, Bulga- nyin és Hruscsov elvtársak, a tárgyalások folyamán a Magyar Nép- köztársaság iránt tanúsított megértéséért, valamint a szívélyes meleg és baráti vendégszeretetéért. Felejthetetlen marad számunkr a az a meleg, testvéri fogadtatás, amelyben a szovjet dolgozók, munkások, kolhozparasztok, értelmiségi dolgozók személyes találkozásaink alkalmával bennünket részesítettek. Megállapodásaink nagy segítséget jelentenek számunkra a Magyar Népköztársaság erősítése, biztonságának növelése szempontjából és el­mélyítik a magyar és a szovjet nép igazi barátságát. Meg vagyok győződve arról, hogy az országaink közt a proletárinter­nacionalizmus szellemében folytatott baráti tárgyalások eredményei erő­sítik az egész szocialista tábor és a népek közötti béke ügyét is. KÁDÁR JÁNOS, a magyar kormány és pártküldöttség vezetője. toknak, értelmiségieknek, nők­nek, fiataloknak, egész népünk­nek. (Taps.) * Azt kívánják, hogy sikert érjünk el a szocializmus építésében, népünk egészségben és boldogságban éljen, s virágozzék hazánk, a Magyar Nép- köztársaság! Elmondhatjuk, hogy párt- és kor­mányküldöttségünknek a Szovjet­unióban tett látogatása és ott vég­zett munkája nyomán sikerült elmélyíteni és erősíteni a magyar—szovjet barátságot. (Taps.) Kedves Elvtársak, Barátaink! A kormányok és pártok közötti moszkvai tárgyalások eredményeit önök a közzétett két egyezmény szö­vegéből már ismerik. A tárgyalá­sok a várakozásoknak megfelelően a legnagyobb mértékben sikerrel jártak. A megállapodások a két or­szág, a két nép, a két párt kölcsö­nös kapcsolatait erősítik, a magyar nép érdekeit jól szolgálják és problé­máink megoldását igen kedvezően elősegítik. Teljes megértés van a magyar és szovjet kormány, a Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja központi bizottsága kö­zött az összes megtárgyalt polit kai kérdésben. A szovjet elvtársak teljesen egyet­értenek velünk abban az értékelés­ben. amelyet pártunk a régi vezetés hibáival kapcsolatban kialakíl ott. Egyetértenek velünk abban is, hogy munkánkban nagy figyelmet sze lte­lünk a pártélet lenini szabályainak betartására, hogy a törvényesség, a tömegekhez való viszony területén a múltban elkövetett hibák kiújulá- sát mindenképpen megakadályoz­zuk. Teljes az összhang a Nagy Imre— Losonczy-féle csoport áruló szerepé­nek szigorú megítélésében. Helyes­lik harcunkat, amelyet a párt és a Népköztársaság erejét aláásó revizio­nista nézetek ellen, az osztályellen­ség és az imperialisták aknamun­kája ellen folytatunk, a párt forra­dalmi egységének a Népköztársaság állama, a magyar proletárdiktatúra megerősítéséért, az ellenforradalom erőinek teljes szétzúzásáért. (Taps.) Nagyon jelentősek a gazdasági kérdésekben létrejött megállapodá­sok. Az összesen 875 millió rubel ér­tékű hosszúlejáratú hitel és segély, az egymilliárd forint értékű adósság elengedésével, a műszaki és tudomá­nyos együttműködéssel nagy anyagi segítséget kaptunk a Szovjetuniótól az ellenforrada­lom által népünknek okozott ká­rok helyrehozatalához, népgazda­ságunk fennálló nehézségeinek leküzdéséhez. Különösen nagy jelentősége van a gazdasági segítségen belül annak, hogy a szovjet kormány jelentős mennyiségű különböző nyersanya­gok szállítását biztosította szá­munkra. Fontos megállapodások jöttek lét­re kulturális kapcsolataink tovább­fejlesztésére és elmélyítésére is. Kedves Elvtársak, Barátaim! A Moszkvában most megkötött magyar—szovjet kormány, és párt- megállapcdásoknak a szocialista tá­bor országaiban, s a békéért és a népek közötti barátságért küzdő tö­megekben az egész világon jelentős és kedvező visszhangjuk van, ami a jövőben is érezteti majd hatását. Meggyőződésünk szerint megállapodásaink által feltétle­nül erősödött a szocialista tábor országainak egysége és ereje. (Taps.) A két párt között lefolyt tárgyalá­sok s a létrejött megállapodások si­keresen előmozdítják valamennyi kommunista és munkáspárt proletár internacionalista testvéri kapcsola­tait, a marxizmus—leninizmus zász­laja alatt harcoló munkás és más dolgozó tömegek nemzetközi összefo­gását. Ma, amikor a népek függetlensé­gének és az emberiség békéje meg- védelmezésének fő ereje a szocialista országok egységében, valamint a világ összes kommunista és munkás­pártjának proletárintemacionalista tömörülésében van, akkor a prolefárinternacionalizmust erősítő szovjet—magyar egyez-, mények előmozdítják és szolgál­ják a függetlenségükért harcoló népek és a világ béke ügyét is. Kedves Elvtársak! Magyar dol­gozók! Az a nagy erkölcsi, politikai elis­merés és támogatás, az a jelentős anyagi segítség, amelyet a szovjet kormány, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottsága, a szovjet nép a most létrejött moszkvai megállapodások keretében részünkre ismét nyújtott, még fokozottabb mértékben rá kell, hogy irányítsa fi­gyelmünket saját itthoni feladata­inkra. A felszabadulás utánj évek nagy országépítő munkájában sikereink fő forrása az volt, hogy a kommunisták pártja által helyesen felismert célok és meghatározott feladatok megvaló­sítása érdekében megmozdult és len­dületes munkába fogott az egész ma­gyar dolgozó nép. Ennek tulajdonít­ható, hogy a Horthy-fasiszta rendszer nagytőkés és nagybirtokos uraitól örökölt, tönkretett és romokkal borí­tott országból új hazát épített magá­nak a felszabadult magyar nép, amely jelentős lépéseket tett a szocialista fejlődés útján. Ezt a gyönyörű és lelkesítő munkát zavarták a későbbi években a vezetés ben megmutatkozott hibák, majd meg szakította, visszavetette és megsem­misítéssel fenyegette az októberi, az imperialisták által szított és mozga­tott ellenforradalmi támadás. Ha egy pillantást vetünk hazánk november 4-i súlyos helyzetére és ha számbavesszük az azóta megtett út le nem becsülhető nagy eredményeit, akkor azt is látnunk kell, hogy az eredmények fő forrása — a szocia­(Folytatás a 2. oldalon.) 50114 r&u

Next

/
Thumbnails
Contents