Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-21 / 68. szám

I Megérkezett Moszkvába a Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége (Folytatás az 1. oldalról.) Malenkov, Szuszlov és Zsukov. Ott volt a Szovjetunió miniszterta­nácsának sok tagja, a Külügyminisz tórium kollégiumának tagjai, a Szovjetunió marsalljai, a szovjet hadsereg tábornokai, a szovjet poli­tikai, gazdasági és kulturális élet ki­emelkedő képviselői. Megjelent a küldöttség fogadásán a Moszkvában működő diplomáciai képviseletek számos vezetője. A nagy hideg ellenére nagy számban gyűltek össze a repülőtéren a szov­jet főváros lakói, hogy köszöntsék a baráti Magyarország küldötteit. A magyar kormányküldöttséget szállító TU—104 típusú repülőgép pontosan 10 órakor érkezett meg a repülőtérre. A felsorakozott díszőr­ség tisztelgése közben szálltak ki a gépből a küldöttség tagjai, akiket elsőnek Bulganyin, Hruscsov és Vorosilov üdvözölt. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után a küldöttség tagjainak bemutatták a fogadásukra megjelenteket. A magyar vendégek üdvözölték Mosz­kva város lakosait, akik nagy sze­retette^ zúgó tapssal köszöntötték a küldöttség tagjait. Ezután a dísz­őrség díszmenetben vonult el a kül­döttség tagjai előtt. Bulganyin elvtárs üdvöslő beszéde Ezt követően N. A. Bulganyin, a Szovjetunió minisztertanácsának el­nöke köszöntötte a magyar kormány küldöttséget. — Kedves Kádár elvtárs! — Kedves Dobi elvtára! — Kedves elvtársak, a magyar kormány- és pártküldöttség tagjai! — Üdvözlöm Önöket a szovjet kor mány, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és az egész szovjet nép nevében. Öröm­mel fogadjuk Önöket hazánk fővá­rosában, Moszkvában. — A Magyar Népköztársaság kor­mány- és pártküldöttségének meg­érkezése a Szovjetunióba nagyon fontos esemény nemcsak országaink viszonyának szempontjából, hanem a nemzetközi élet szempontjából is. Moszkvai baráti látogatásuk abból a célból, hogy tárgyalásokat foly­tassunk, amelyek feladata,a Szovjet­unió és Magyarország testvéri vi­szonyának és gyümölcsöző együtt­működésének további fejlődése Nagyszerű tanúsága a szocialista viliágrendszer nagy életerejének, e rendszer állandó előrehaladásának. — Mély meggyőződésünk, hogy az Önök látogatása és tárgyalásaink a Szovjetunió és Magyarország mind nagyobb közeledését, országaink ba­rátságának és testvéri együttműkö­désének további fejlesztését fogják szolgálni. — Szeretettel üdvözöljük Önöket kedves elvtársak! — Éljen a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság! Az üdvözlésre Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke válaszolt. Kádár János elvtárs válasza — Kedves Bulganyin Elvtáre! — Kedves Elvtársak, kedves bará­taink! — Szívből köszöntőm Önöket a Magyár Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány küldöttsége, valamint a ma­gam nevében. Engedjék meg, hogy átadjam Önöknek és Önökön keresz­tül a Szovjetunió népeinek és Mosz­kva város lakóinak a magyar dolgozó nép szeretetteljes üdvözletét. — Őszinte köszönetünket fejezzük ki Önöknek e meghívásért. E meghí­vásnak örömmel tettünk eleget. Meg. tisztelő ez pártunk és kormányunk, népünk számára. Bizalommal telt szívvel lépünk a Szovjetunió földjére. A magyar nép nagy várakozással és figyelemmel tekint tárgyalásaink elé. Népünk e tárgyalások eredményeitől a fennálló jóviszony, a barátság to­vábbi elmélyítését és megerősítését várja. — Vészterhes napokat élt át a kö­zelmúltban a magyar nép. Súlyos megpróbáltatásokon ment keresztül munkás-paraszt államunk, a Magyar Népköztársaság. A belső reakció, a nemzetköz} imperializmus vezérleté­vel és annak támogatásával — kiak­názva a régi vezetők hibái keltette elégedetlenséget — ellenforradalmat robbantott ki Magyarországon. Ej akarták pusztítani népi demokratikus rendszerünket, ki akarták szakítani hazánkat a szocialista táborból és né­pünk veszedelmére, szocialista építő, munkát folytató békés szomszédaink fenyegetésére Magyarországot hábo­rús tűzfészekké akarták változtatni. — E megpróbáltatások súlyos nap­jaiban a Szovjetunió — a magyar for­radalmi munkás-paraszt kormány kérésére — sokoldalú segítséget nyúj­tott és fegyveres erővel is segített a magyar népnek, hogy felszámolhassa az ellenforradalmat, megvédhesse szocialista vívmányait és gyorsan ki­gyógyulhasson az ellenforradalom ütötte súlyos sebekből. — Most nyilvánvalóvá lett az egész világ előtt, hogy nagy bajok, veszé­lyek és megpróbáltatások idején a szocialista tábor bármely állama bíz­vást számíthat valamennyi testvéri szocialista ország támogatására, leg­főképpen pedig a Szovjetunióéra. — Most kitűnt, hogy a szocialista tábor országait semilyen erő sem szakít­hatja el egymástól. Ezeknek az orszá. goknak népeit egybefűzi a szocializ­mus építésének nagy közös ügye, a proletár internacionalizmus legyőz­hetetlen eszméje és ereje; — A magyar nép most keményen dolgozik, hogy mielőbb helyrehozza az ellenforradalom okozta károkat, rendületlenül haladjon tovább a szo­cializmus építésének útján és a pro­letár internacionalizmus szellemében maga is kivegye részét a szocializmus ügyének védelméből. — Küldöttségünk azért jött a Szov­jetunióba, hogy kölcsönös kapcsola­tainkat érintő fontos kérdéseket meg_ tárgyaljunk és baráti látogatást te­gyünk a szovjet dolgozóknál. Magam is és küldöttségünk minden egyes tagja is biztos abban, hogy a mostani tárgyalásaink még közelebb hozzák egymáshoz népeinket és még szoro­sabbra fűzik országaink baráti kap­csolatait az államj szuverénitás az egyenjogúság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás lenini elvén épülő együttműködés alapján. Hi­szem, hogy miként a magyar nép, a szocialista tábor minden népe, a ha­ladó és a békeszerető emberek min­denütt a világon, örömmel fogadják majd ezt. — A magyar párt- és kormánykül­döttség tagjai nevében köszönetét mondok a megtisztelő és szívélyes fogadtatásért, amelyben bennünket részesítettek. — Éljen a magyar nép és a szovjet nép barátsága! A nagy tetszéssel fogadott beszé­dek után a küldöttség tagja; a ma­gyar és szovjet zászlókkal feldíszített utcákon keresztül hajtattak szállá, sukra. Az útvonalakon a szovjet fő­város lakói nagy szeretettel köszön­tötték a magyar kormányküldöttség tagjait. A magyar kormányküldöttség látogatásai Moszkva (MTI). A Magyar Népköz- társaság kormányküldöttségének tag­jai röviddel Moszkvába érkezésük után felkeresték a szovjet államfér­fiakat. Horváth Imre külügyminiszter Boldoczki János rendkívüli és megha­talmazott nagykövet társaságában lá­togatást tett A. A. Gromikónál, a Szovjetunió külügyminiszterénél, Ré­vész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter pedig G. K. Zsukov mar- sallnál, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterénél. Pontban délben a magyar kormány küldöttség tagjai Kádár Jánosnak, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének vezetésével látogatást tet­tek N. A. Bulganyin miniszterelnök­nél, majd K. J. Vorosilovnál a Szovjet unió Legfelső Tanácsa elnökségének elnökénél. Ezt követően Bulganyin miniszter- elnök a Kremlben villásreggelit adott a delegáció tiszteletére. A villásreg­gelin N. A. Bulganyin és Kádár János pohárköszöntőt mondott. TOLNA MEGYEI NßPÜJSAG 1957. MÁRCIUS 21. Üdvözlünk benneteket, kedves barátaink! A Pravda vezércikke külföldi hírek Berlin (MTI). A nyugateurópai UNIÓ külügyminiszterei kompromisszumos ala­pon átmenetileg megoldották az angol csapatok létszámcsökkentésének terve következtében beállott válságot. A kom­promisszumos megállapodás szerint az angolok jövő év március 31-ig 13 500 katonát kivonnak ugyan Nyugat-Német- ország területéről, de a létszámcsökkentés alá eső csapatok nem lesznek „straté­giailag fontosak.“ * Az AFP írja: Londoni politikai körök­ben kedden este az a vélemény ural­kodott, hogy az angol kormány a ciprusi kérdést a NATO elé fogja terjeszteni. A ciprusi EOKA-szervezet fegyverszüneti ajánlatára az angol kormány azért vá­laszolt így, hogy elkerülje a közvetlen tárgyalást a ciprusiakkal. — ahogy azt a görögök kívánták — és a NATO bé­kítő ,szervezetének közvetítésével foly­tasson tárgyalásokat Görögországgal és Törökországgal. * Az AP jelenti: A Newsweek című amerikai folyóirat legújabb száma izraeli tudósítójának Ben Gurion miniszterelnök­kel folytatott beszélgetését közli. Az iz­raeli miniszterelnök az újságíró előtt ki­jelentette, ha Nasszer egyiptomi elnök megtagadja Izraeltől az Akabai-öbölben való áthaladást, „Izrael háborút indít“. A nyilatkozat további részében Ben Gurion hangoztatta, hogy Eisenhower doktrínája „bizonyára felhasználható lesz az olyan emberek fékentartására, ami­lyen Nasszer“. * Kéthónapos déli sarkvidéki megfigyelő körútjáról visszaérkezett Párizsba Paul Emile Victor, a Déli-sarkvidékre induló francia sarkkutató expedíció vezetője. Victor átrepüli az Antarktisz kétezer kilo­méter hosszan elnyúló hegylánca felett, amelynek több csúcsa meghaladja a négyezer méter magasságot is. Az egyik délsarki hegycsúcs több mint 5500 'mé­ter magas. Vidor kijelentette, hogy min­den előkészületet megtettek már a június­ban meginduló expedíciók eredményes munkájának biztosítására. * A Tanjug jelenti: A Jugoszláv Szövet­ségi Atomerőbizottság küldöttsége Pavlo Szavics akadémikusnak, a Szövetség al- elnökének vezetésével megérkezett Var­sóba. A Pravda szerdai számában „Üd­vözlünk benneteket kedves baráta­ink!’* címmel vezércikk jelent meg, amely többek között a következőket írja: A szovjet nép egész szívből üd­vözli földjén a testvéri szocialista Magyarország küldötteit. Barátilag további sikereket kíván a magyar dolgozóknak a szocializmus építésé­ben. A vezércikk ezután hangoztatja, hogy a szovjet—magyar barátság a proletárinternacionalizmus megin­gathatatlan elvein, a teljes egyen­jogúságon és az elvtársi kölcsönös segélynyújtáson alapszik, A szovjet—magyar barátság nagy­sága és ereje — írja a vezércikk — teljes egészében megmutatkozott azokban a magyar nép számára sú­lyos napokban, amikor a nemzetközi imperializmus és a belső reakció erői ellenforradalmi felkelést rob­bantottak ki, amikor Magyarorszá­got fasiszta rabság és a nép szá­mára gyűlöletes burzsoá nagybirto­kosi rend restaurációja fenyegette. A Magyarországon elhelyezett szov­jet csapatok a varsói szerződés ér­telmében a magyar kormány kéré­sére, fegyveres segítséget nyújtottak a Magyar Népköztársaság dolgozói­nak az ellenforradalom elleni harc­ban. A Szovjetunió következetesen teljesítette internacionalista köte­lességét a magyar néppel, minden szocialista ország dolgozóival, min­den békeszerető néppel szemben. A Pravda ezután arról ír, hogy a magyar nép nagyra értékeli a Szov­jetunió segítségét, amit az ellenfor­radalmi csoportok szétveréséhez nyújtott. Az ellenforradalom szét­verése döntő csapást mért az impe­rialisták gálád terveire, amelyekkel Magyarországot ki akarták szakítani a szocialista táborból, új háború ki­robbantásának felvonulási terüle­tévé akarták tenni. A vezércikk ezután hangsúlyozza, hogy a magyar dolgozók szilárdan tömörülnek a kormány és a párt köré s a nép önfeláldozó munkájá­nak eredményeként sikerült elke­rülni az inflációt és megakadályozni a munkanélküliséget. A Pravda megállapítja, hogy napról-napra nö­vekszik a Magyar Szocialista Mun­káspártnak tekintélye s lelkes he­lyeslésre találnak a pártnak és a kormánynak a korábbi vezetés hi­báinak leküzdésére, a dolgozók élet- színvonalának emelésére, a lakás- viszonyok megjavítására tett intéz­kedései. A vezércikk így fejeződik be: A Szovjetunió Magyarország és más testvérországok kommunista- és munkáspártjai, valamint kormányai képviselőinek az idén Budapesten és Moszkvában tartott találkozói meg­mutatták, hogy a szocialista tábor államainak nézetei minden nagy­fontosságú nemzetközi kérdésben egységesek. Hajthatatlanul eltökél­ték, hogy a proletárintemacionaliz- mus elvei alapján erősítik soraik egységét. A szovjet és a magyar nép minél szélesebb körben akarja fej­leszteni a kölcsönös együttműkö­dést az élet minden terén. A két or­szág népei a szocialista tábor min­den államával együtt teljes erővel harcolnak a békéért, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért. A szovjet emberek kedves magyar vendégeiket fogadva szívből mondják: — Üdvözlünk benneteket baráta­ink és testvéreink! Az AFP tudósítója jelenti: Izraeli poli­tikai körök minden illúzió nélkül várják Golda Myer külügyminiszter visszatéré­sét az Egyesült Államokból. A legbefolyá­sosabb izraeli napilapok vezércikkei és magasállású tisztviselők bizalmas kijelen­tései hangnemének hirtelen megváltozá­sából arra lehet következtetni, hogy az izraeliek esetleg hajlandók beleegyezni, hogy az egyiptomiak visszatérjenek Ga­zába. feltéve, hogy visszatérésük „nem párosul a terrorcselekmények széleskörű fellángolásával“. Svéd tudós a rádióaktivitás súlyos következményeiről Mint az AP jelenti, az Egészségügyi Világszervezet tíz ország képviselőiből álló és a rádióaktivitás kérdéseivel fog­lalkozó bizottsága jelentést tett közzé, amelynek függelékében R. M. Sievert professzor, a stockholmi Karolinska-kór- ház rádiófizikai intézetének vezetője, a rádióaktivitás káros következményeivel foglalkozik. Sievert professzor megállapítja, hogy az elmúlt években végzett nukleáris kísérletek következtében veszedelmei mennyiségű rádióaktivitás található a légréteg csaknem minden részében. A svéd tudós szerint kísérletek bizo­nyítják, hogy a tavalyi atombomba kí­sérletek után svéd tehenek rádióaktív tejet és húst adtak, továbbá, hogy a rádióaktivitással fertőzött élelmiszerek fogyasztásának veszélye jóval nagyobb, mint az emberi szervezetre gyakorolt külső rádióaktív hatás káros befolyásai Szerinte az 1956 augusztusában és szep­temberében végrehajtott atombomba kí­sérletek következtében Svédországban néhány hét leforgása alatt vetések, főze­lékfélék és szarvasmarhák fertőződtek rádióaktivitással. A svéd tudós szerint a rádióaktív su­gárzás genetikai kihatásainak tanulmá­nyozásánál számos öröklődő megbetege­désre kell a figyelmet összpontosítani. Az ENSZ leszerelési albizottságának keddi ülése London (MTI). Az ENSZ leszerelési albizottságának keddi ülése, amelyet Stassen elnökletével tartottak meg, főleg arra vonatkozott, hogy milyen eljárási módot kövessenek a további tanácskozá­sokon. Arról volt szó, hogy vajon a le­szerelés általános terveit egyiket a másik után tanulmányozzák-e, vagy pedig ahogy a nyugati küldöttségek óhajtják — témánként foglalkozzanak az egyes ter­veken belüli kérdésekkel. A szovjet küldöttség az általános ter­mészetű vita mellett foglalt állást és az albizottság többi tagjainak hozzászó­lása után a javaslatot el is fogadták. Az albizottság szerdán rövid általános vitát tartott a leszerelés kérdéséről. A kérdéseket majd később tanulmányozzák egyenkint. A tanácskozás, mint nyugati forrásból jelezték, barátságos légkörben folyt. Kaxakevics: CSILLAG 21. Travkin kábultan nézett Anikanovra, Travkin Mescserszkijjel Bugarkovhoz ment látogatóba. Meseserszkij az úton valami nyugtalanságtól hajtva, így szólt Travkinhoz: — Travkin, ha akarja, én meghívom Katját. Maga nem látta, de én igen. Nagyon sajnálom szegényt. Borzasztó lelkiállapotban ment el. Travkin, maga fölöslegesen megbántotta őt. Be is állított Bugarkov fedezékébe, kézenfogva a félelemtől félszeg Katját, aki azonban mégis észrevette Travkin bűnbánó pillantását. Remek este volt. Katja boldog remé­nyekkel telt el és Travkin számára is váratlanul, örömteli eseménnyel végző­dött. Az élénk beszélgetést Brazsnyikov sza­kította meg, ahogy lélekszakadva beron­tott a fedezékbe. Szemei ragyogtak, még sapkáját is elfelejtette felvenni, úgy hogy szöghaja homlokába hullott. „Hadnagy elvtárs, hivatják! Gyerünk gyorsan, majd meglátja, ki ... “ A csűr mellett vidám csoportosulást láttak. A felderítők Trav­kin felé rohantak, kiabálva: —■ Nézze csak, ki jött meg! Travkin megállt. Szélesen mosolyog­va, okos szemecskéit csillogtatva Ani­kanov jött feléje. Nem merte átölelni a hadnagyot, csak topogott egyhelyben. — -Itt volnék, hadnagy elvtárs. mondván, hogy mennyire meg van le­pődve. Egyszerre nagy megkönnyebbü­lést érzett és ebben a percben értette meg, hogy az utóbbi hetekben milyen kétség és bizonytalanságérzés nyomta a lelkét. — Hogy vagy? Itt maradsz, vagy csak átutazol egv másik részleghez? — kér­dezte, mikor végre leültek az asztalhoz. Anikanov felelt: — Más részleghez irányítottak, de le­maradtam a vonatról: hadd nézzem meg a hadnagyot, meg a századomat. A had­osztály egy átutazó katonájától hallot­tam. hogy itt nem változott semmi sem. Elhallgatott, majd mosolyogva így fe­jezte be: — Majd meglátjuk, mi lesz. Anikanovot megkínálták vodkával és harapnivalóval. Travkin élvezettel nézte, milyen lassan eszik, — tempósan, mohó­ság nélkül, minden fogásnál szívélyes, kedves falusi .illendőséggel köszönetét mondva a kínáló szakácsnak, Zsilinnek. Éppen ilyen lassan beszélte el, hogy a tartalékezred gazdaságában befejezve a tavaszi vetést, a frontra kérte magát és most el is küldték a menetszakasszal. — Ügy hallom, hogy német vonalak mögé mennek? — kérdezte ismét a had­nagyot. — De ki megy önnel? — íme: Meseserszkij hadnagy, Ma­mocskin, Brazsnyikov, Bikov, Szemjonov és Golub. — És Marcsenkó, — hol van Mar- csenkó? Meghökkent, látva a körülállók el­komorult arcát. Mintán értesült a történ­tekről, eltolta maga elől a tányért és cigarettát sodorva megszólalt: — Hát... az örök világosság fényes- kedjék neki. Hallgattak. Ekkor Travkin félig csu­kott szemhéjai alól Anikanovra pillantva megkérdezte: — És veled hogy állunk? Velem jössz, vagy utasításod szerint az új részleghez mész? Anikanov nem felelt mindjárt. Sen­kire sem nézett, de érezve, hogy a körül­állók figyelik válaszát, megszólalt: — Ügy gondolom, magával megyek, hadnagy elvtárs. Meg kell majd írni az új osztálynak, hogy Anikanov őrmester nem szökevény, — és általában min­dent, ami szükséges. Mamocskin a csűr ajtajához támasz­kodva, az elragadtatás és irigység ve­gyes érzésével hallgatta a beszélgetést. Ehhez csak Anikanov értett, ez világot volt. Érdemes lett volna odaadni az életet, hogy e percben Anikanov le­hessen az ember. Anikanov körülnézett, látta a sátor­lapokat a szalmán, a zöld álcázóruhákat, a kézigránát-halmot a sarokban, a szös geken függő géppisztolyokat, a késeket a katonák övében, — és a filozófus és a sokat tapasztalt ember sóhajával mondta: „itt vagyok én otthon“. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents