Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-21 / 68. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG "?ÖLET ARJAI EGYESÜLJETEK! Az első Magyar Tanácsköztársaság „Magyarország proletársága a mai nappal a maga kezébe vesz minden ha­ltaimat“ — adta hírül harmincnyolc esz- f tendővel ezelőtt a magyar munkás- osztály egyesült pártjának és a Forra­dalmi Kormányzótanácsnak „Mindenki­hez“ szóló kiáltványa. E nappal kezdő­dött népünk történelmének egyik leg­dicsőségesebb fejezete. 1 Győzött a proletárforradalom, mert a munkásosztály lenini forradalmi pártja i— a kommunista párt —, bár alig pár i hónappal előbb alakult meg, de mégis 1 maga mögé tudta állítani a munkás- l osztály, a dolgozó nép döntő többségét. i Győzött, mert a néptömegeknek elegük ivóit az imperialista háborúból, a tőkés- • földbirtokos uralomból és az uralkodó | osztályok a tömegek forradalmi harca 'következtében már képtelenekké váltak 'a kormányzásra. Az események, az 11918-as októberi polgári forradalomtól 'kezdve már úgy alakultak, hogy egye- l dűl a kommunista párt tudott olyan 'programot adni, olyan kivezető utat mu­latni a válságból, amely a dolgozó tö­megek alapvető érdekeit, követeléseit juttatta kifejezésre. A magyar proletár- forradalom pedig győzhetett, elsősorban azért, mert másfél évvel előbb, 1917 októberében az orosz munkásosztály ki­szakította a föld egyhatodát a világ­imperializmus rendszeréből, halálos se­bet ejtett a kapitalizmuson. A magyar munkásokat, parasztokat, a háborús pusztításoktól, nyomortól sokat szenve- 1 dett népet pedig lelkesítette az orosz példa. A Magyar Tanácsköztársaság létrejötte pedig minden érvnél, elméletnél jobban bizonyította, hogy a leninizmus, a bol- sevizmus nem orosz jelenség, a proletár- diktatúra megvalósítható máshol is, sőt, a munkásosztály csak így döntheti meg a tőke hatalmát, csak így juthat uralomra. Nehéz körülmények között vette ke­zébe a hatalmat harmincnyolc esztendő­vel ezelőtt a magyar proletáriátus. A hosszú háború gazdaságilag is tönkre­tette az országot. A Tanácsköztársaság 133 napos fennállása állandó harcban telt el a külső és a belső ellenség ellen. Mégis, e rövid idő alatt is bebizonyoso­dott, hogy a munkásosztály képes a vezetésre, a proli‘tárdiktatúra népi ha­talom, a dolgozók szociális, kulturális felemelkedéséért küzdő rendszer. Tör­vényben biztosította a munkásosztály több évtizedes követelését, a nyolcórás munkanapot. Rendezte a munkabéreket, biztosította a munkanélkülieknek a munkanélküli segélyt. Hozzáfogott a dolgozók lakőskérdésének biztosításához, jelentős intézkedéseket tett a dol­gozók egészségvédelmének biztosítá­sára. A dolgozóknak adta az ország leg­szebb vidékein levő üdülőhelyeket. „A gyermekeknek adta a forradalom a ke­vés levegőjű főváros ama zárt kertjeit és magánkertjeit, amelyeket eddig a burzsoá bürokrácia és a magántulajdon II. ÉVFOLYAM, 68. SZÄM. ARA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1957. MÁRCIUS 21. Megérkezett Moszkvába Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége Szerdán reggel magyar karmán y- és pártkttldöttség utazott Moszk­vába, amely résztvesz a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány valamint a Szovjet Szocialista Közt ársaságok Szövetségének kormánya közötti tárgyalásokon. Pártközi tárgyalásokat is folytat a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselőivel. A magyar kormány- és pártkül döttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke vezeti. A küldöttséggel együtt utazott Jevgenyij Ivanovics Gromov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A magyar kormány és pártküldöttség búcsúztatására a Feri hegyi repülőtéren megjelentek dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Biszku Béla, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, a Magyar Szocialista Munkás­párt intézőbizottságának tagjai. Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Dögéi Imre földművelésügyi miniszter, dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal el­nöke, valamint a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatásnál több budapesti külképviselet vezetője. Megjelent a küldöttség búcsúztatására a budapesti szovjet nagykövet­ség több tagja. Moszkva. A Magyar Távirati Iroda tudósítója jelenti: Szerdán délelőtt megérkezett Moszkvába a Magyar Népköztársa­ság kormányküldöttsége Kádár Já­nosnak, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnökének vezeté­sével. A küldöttség tagjai: Dobi Ist­ván a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Apró Antal iparügyi miniszter, Horváth Imre külügymi­niszter, Kállai Gyula művelődés­A közeljövőben ugyancsak bérleten kívül, mint ahogyan bérleten kívüli est lesz a fiatal művészek hangver­senye is, önálló estet kíván adni Pálné, Falus Edit, a zeneiskola ének­tanára. A TTIT úgy tervezi, hogy a tavaly­ról elmaradt Liszt hangversenyt áp­rilis végén rendezi meg. Ekkor ke­rül majd sor a két Liszt-emléktábla elhelyezésére (az egyik a volt Augusz-kastély falára, a másik a volt Megyeháza nagytermébe kerül) és leleplezésére. Az emlékhangverseny vendég- művésze Zempléni Kornél zon­goraművész lesz. Husek Rezső, a zeneiskola igazga­tója is újabb önálló estre készül éí előreláthatólag májusban kerül majd sor hangversenyére. Van terv tehát bőven s úgy látszik, hogy s közeljövőben nem lesz hiány zenei eseményekben sem. A fiatal művé­szek hangversenyére a - zeneiskola gondnoka árusítja a jegyeket 10—fc —5 forintos árban. A zeneiskolai nö­vendékek és diákok számára délután 3 órai kezdettel diákelőadás lesz 2 ■f rvf rvc* «acfxrcÁö’íi« Violtrór* moll oft I >QCQOOCy)OOOOOOCXX»OOOOQOCXXXXXXXXX)CXXX30CX)OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOeOOOC Megemlékezés a Magyar Tanácsköztársaság 38. él A Magyar Tanácsköztársaságnak, az első magyar proletárdiktatúra kikiáltásának 38. évfordulója alkal mából, Szekszárdon emlékünne­pélyt rendez az MSZMP városi in­tézőbizottsága. Ma délután három órakor az in­tézőbizottság fogadást adott az 1919-es harcok veteránjai tisztele­tére. A fogadás után az idős harco­sok megkoszorúzzák volt harcos társaik, a mártírok emlékművét. Este hat órakor a volt Megye háza- nagytermében kezdődik az emlékünnepély, amelyen dr. Po­zsonyi István elvtárs mond ünnepi beszédet. A nagyteremben többek között látható lesz az a fénykép, amelyen a szekszárdi mártírok egy csoport­ja van: Gróf Pál, Cséby József, Ocskó László, Táncos Vendel, £ Prantner János, Bertók Róbert, Bertók Róbertné, Soós Sándor,? Deák Mihály, Mautner Gyula, f Kocsis Sándor. A kivégzettek kö­zött látható Kemény Sándor képe; is, aki a börtönben nem bírta ki 3 a kínzásokat és hősi halált haJt.g * Épül a szekszárdi munkás- szálló a Séd-patak mellett. Képünk azonban már egy ki­csit aktualitását múlta, mert amikor a felvételt készítettük, még csak két emeletes volt, de mire a kép az újságba kerül­hetett, már felhúzták a har­madik emelet falait is. » THi, A magyar kormányküldöttség Moszkvában MÁRCIUS 28 : Fiatal művészek hangversenye Szekszárdon A nagysikerű tanári hangverseny után, amelyen a zeneiskola tanárai egymást múlták felül jobbnál jobb teljesítményükkel, március 28-án csütörtökön este 7 órai kezdettel ugyancsak a Zeneiskola Széchenyi utcai épületének nagytermében újabb hangversenyben gyönyörködhetnek a szekszárdiak. Ezúttal öt fiatal művész láto­gat el városunkba, hogy bemu­tassa tudását a zeneiskola nö­vendékeinek és a város zene­kedvelőinek is. A művészek neve még nem ismere­tes, de annyi már bizonyos, hogy az együttesben 1 hegedűs, 1 csellista, 1 énekes és egy klarinétos kap helyet, a zongorakísérőn kívül. De vannak távolabbi tervei is a város hangversenyéletét irányító Zeneiskolának, illetve a TTIT-nek. ügyi miniszter, Kiss Károly, i Magyar Szocialista Munkáspár ideiglenes központi bizottságának titkára, Révész Géza altábornagy honvédelmi miniszter és Boldcczk János, a Magyar Népköztársasá; moszkvai rendkívüli és meghatalm; zott nagykövete. A szovjet főváros népe nagy sze retettel fogadta a magyar kormány­küldöttséget. A szerda reggeli szov jet lapok nagy részletességgel fog lalkoztak a küldöttség látogatásával Valamennyi lap közölte Kádár Já nos és Dobi István fényképét é; életrajzát. A Pravda és az Izvesz­tyija vezércikkben foglalkozott t magyar—szovjet barátsággal, a kél nép kapcsolataival és a küszöbön- álló tárgyalások jelentőségével. A Trud, a szovjet szakszervezetei! lapja külön cikkben köszöntötte í magyar kormányküldöttséget. A magyar kormányküldöttség fo­gadására az ünnepi díszbe öltözötl vnukovoi repülőtéren megjelentek i szovjet állam és a Szovjetunió Kom­munista Pártjának vezetői: Bulga- nyin, Hruscsov, Vorosilov, Mikojan (Folytatás a 2. oldalon.) hét lakatja zárt el előlük“ — adja hírül a Közoktatásügyi Népbiztosság egyik ki­adványa. Bevezette a szülési szabadsá­got, jelentős intézkedéseket telt az anya- és gyermekvédelemre. Megteremtett a nők egyenjogúságát, megszüntetve a nők addigi lealázó helyzetét. Sok intézkedést hozott a kultúrpolitika terén is. A Magyar Tanácsköztársaság létrejötte óriási riadalmat keltett az imperialista táborban. A külföldi tőkések — az első naptól kezdve szervezkedtek a proletár­hatalom megdöntésére. A Tanácskormány megszervezte az ország védelmét és szö­vetséget kötött Szovjet-Oroszországgal. „A proletárság uralmának biztosítására és az Antant-imperializmus ellen a leg­teljesebb és legbensőbb fegyveres és szellemi szövetség kötendő az orosz szov­jetkormánnyal“ — mondja ki a március 21-i határozat. Soha el nem múló tanulság népünk részére, hogy az ország függetlenségé­nek, szabadságának leghűségesebb, leg­harcosabb védői voltak ekkor a kommu­nisták. Míg az ellenforradalom erői, a megdöntött uralkodóosztály tagjai ekkor az Antantnál könyörögtek — és nem is eredménytelenül — segítségért saját né­pük ellen, a szinte napok alatt létrejött Vörös Hadsereg védte az ország hatá­rait. Soha sem lett volna úrrá hazánk­ban a Horthy-ellenforradalom, ha .-lem kap jelentős támogatást a külföldi impe­rialistáktól és nem segíti elő aknamun­káját belső árulás. Nem ők voltak az igazi hazafiak, hanem azok a munkások, parasztok, akik a túlerővel szemben védték az országot. Az ellenforradalom győzelmétől aztán egyenes út vezetett a fehérterrorhoz, az ország kiárusításához, végül ahhoz, hogy Magyarországot a világ legreakciósabb, legimperialistább hatalmának, a fasiszta Németországnak csatlósává tették a má­sodik világháborúban. Nem önzetlenül segítették 1919-ben a magyar ellenforra­dalmat az imperialisták, mint ahogy ma sem önzetlenül ágálnak ellenünk a „szabadság“ e bajnokai. A Tanácsköztársaság rövid, 133 napos fennállás után elbukott. A bukás okai elsősorban külső körülmények voltul*! de okozták a belső hibák is. A föld­kérdés nem megfelelő megoldása, a li­beralizmus az ellenséggel szemben, az opportunisták beengedése és megtörése a munkásosztály pártjában. Ma azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. Tag­jai vagyunk a hatalmas, kilencszázmilliós szocialista tábornak, amely útját tudja állni minden ellenforradalmi, imperialista törekvésnek. Újjászületett pártunk leszá­mol az elmúlt évek hibáival és egyre inkább elismert vezetőjévé válik ismét dolgozó népünknek. Tanultunk 1919 eredményeiből és hibáiból, el vagyunk szánva arra, hogy nem engedjük még- egyszer megismétlődni az 1919-es — és az 1956-os — ellenforradalmat.

Next

/
Thumbnails
Contents