Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-15 / 63. szám

s

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG

1957. MÁRCIUS 15.

Kállai Gyula elvtárs besxéde

(Folytatás az 1. oldalról.)

sáért. A Kommunisták Magyarországi Pártja 1919-ben a Lenin vezette Bolsevik Párt után

elsőnek vitte diadalra a szocialista forradalom vörös zászlajátA Magyar Tanácsköztársaság talál elsőnek megoldást a nemzeti kérdésre, az egyenlőség és az önrendelkezés alapján. Ez a rend biztosítja először a „kunyhók lakóinak“ is az állampolgári jogokat, s e jogok gyakorlásának anyagi feltételeit — ahogyan azt Petőfi követelte Ez a forradalom hívta zászlaja alá 1849 óta az első hadsereget, amely az ország függetlenségéért vívott dicső harcot az antant imperialista hódítók ellen.

A Magyar Tanácsköztársaság bukása után a magyar történelem egyik legsötétebb korszaka következett.

A Kommunisták Magyarországi Pártja a második világháború alatt is mindvégig álhatatosan hirdette, szervezte s építette 1848 szellemében a nemzeti ellenállás széles antifasiszta, demokratikus frontját, kiadta a legszélesebb tömegeket mozgósító stratégiai jelszót: Független, szabad, demokratikus Magyarországot! Az antifasiszta harc e hívó szavára a felszabadító nemzeti harc élenjáró osztaga, a magyar munkás- osztály köré tömörültek a dolgozó parasztság tömegei s a haladó értelmiség legjobb képviselői,

A kommunista párt ezt nem utolsó sorban azzal érte ■ el, hogy 1848—49 forradalmi örökségét teljes mértékben vállalta s az új körülményeknek és következményeknek megfelelően a nemzeti felszabadító harc új, átfogó programjává szélesítette.

A párt ezekben az években szüntelenül arra hívta fel a figyelmet, hogy

az a szilárd politikai alap, amely körül az összes antifasiszta erők nek csoportosulniok kell, az ipari munkásság és a parasztság szövetsége.

Kállai Gyula ezután így folytatta: — 1944 végén, 1945 elején a szovjet hadsereg csapást csapásra mérve kezdte kiszorítani a Szovjetunió s más országok megszállott területéről a fasiszta hódítókat. A szovjet fegyverek győzelme meghozta népünk számára is a várva-várt fel- szabadulást. Eljött végre az az idő, amikor Magyarország hosszú évszázadok gyarmati függősége után visz- szanyerte nemzeti függetlenségét és szabadságát. Eljött végre az az idő, amikor a munkásság a sötét gyárra szegezhette az ember ötágú vörös csillagát. Bármit is mondjon a hazai és a külföldi reakció, merjük nyíltan kimondani: A dolgozó magyar nép örökre szívébe zárta a Szovjetunió nagy felszabadító tettét és sohasem felejti el, hogy nemcsak felszabadított bennünket, hanem

12 éven át mint igazi barát és szövetséges, hűségesen őrt állt nemzeti függetlenségünk és szabadságunk védelmében.

Ezt tette most is, amikor az ellen- forradalom sötét erői a legsúlyosabban fenyegették népi államhatalmunkat, szocialista építőmunkánk eredményeit, hazánk függetlenségét. A szocialista országok internacionalizmusa ismét fényesen kiállta a próbát. Ismét bebizonyosodott, hogy a szocialista tábor vezető országára, a Szovjetunióra a baj és a veszély Idején minden baráti ország úgy

számíthat, mint hű testvér segítségére és támogatására.

Kállai Gyula a továbbiakban ezeket mondotta:

— Az 1848 jelmezeiben fellépő mostani ellenforradalom egyik legfőbb tanulsága az is, hogy az idegen reakcióval szemben mindenkor csak a belső reakció felszámolása biztosítja a győzelmet. Az 1849-es békepárt az árulók, a megalkuvók a kapitulánsok pártja bomlasztotta a forradalom erőit. Mit tettek a Görgeiek mai utódai és szövetségesei, Nagy .Imre és társai? Szavakban a Rákosi-féle vezetés hibái ellen léptek fel, de fellépésüket arra használták fel, hogy eltorzítsák a demokratizmus jelszavát.

— Kedves Elvtársak! Március 15-éről nem lehet megemlékezni anélkül, hogy néhány szót ne szólnánk a magyar értelmiségről, elsősorban a magyar írókról és a fiatal értelmiségről, a főiskolásokról. Már csak azért is meg kell róluk emlékezni, mert kiemelkedő szerepük volt az 1848-as forradalomban és sajnos, jelentős részük volt az 1956- os ellenforradalomban is. Szégyenkezve kell kimondani, a magyar értelmiség, az írók, az újságírók és az egyetemi hallgatók egy része hűtlenné vált 1848 hőseihez és eszméihez.

— A magyar ifjúság megtévesztett részének — folytatta beszédét — ugyancsak van oka a magábaszállás- ra ezen a napon és van jóvátenni- valója. Egyik írónk azt mondta: Az 1848-as márciusi ifjúság után támadt a hazának egy 1956-os októberi ifjúsága is. Nos, nekünk éppen ezzel az októberi ifjúsággal — a magyar ifjúság megzavart és megtévedt részével van vitázni valónk. Amit tettek, bármilyen okból cselekedték, akarva- akaratlanul az ellenforradalmat segítették vele. Az októberi ifjúságnak ki kell gyógyulnia az ellenforradalmi eszmei fertőzésből. Éppen ezért az „októberi szellemet’’ nem éleszteni, hanem mint szégyenfoltot kell letörölnie magáról s minél előbb újra március ifjúságává kell válnia. Segíteni fogja ebben a magyar ifjúságot a Magyar Kommunista Ifjúság Szövetsége, amely pár nap múlva a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján bontja ki zászlaját.

— Kedves Elvtársak! A mai március 15-i ünnepünket nemsokára két másik ünnep követi. E hó 21-én ünnepeljük a magyar proletariátus nagy történelmi vívmányának a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 39. s utána néhány héttel április 4-én hazánk felszabadulásának 12. évfordulóját. Mintha szimbolikus jelentősége volna annak, hogy március 15-e és április 4-e között ott van az első magyar proletárdiktatúra születésének ünnepe. Kétségtelen hogy március 15-től április 4-ig az út március 21-én keresztül vezet s március 21-e e két dátumot nem szétválasztja, hanem összeköti. A proletárdiktatúra, a kommunizmus nagy eszméje így veszi át, valósítja meg s fejleszti tovább 1848—1849 forradalmi örökségét.

Éljen 1848—1849. dicső forradalmi emléke!

Éljen 1848—1849. forradalmi örököse, a szocialista Magyarország!

Éljen szocialista építőmunkánk vezetője, a Magyar Szocialista Munkáspárt!

Éljen a szocialista országok és minden békeszerető nép imperialistaellenes harci szövetsége!

Tegnap, csütörtökön március

14- én délután 4 órakor a volt Megyeháza nagytermében ünnepi gyűlés volt március 15-e emlékére Szekszárdon. A díszünnepségen Hunyadi Károly, az MSZMP intézőbizottságának tagja, a Hazafias Népfront megyei irodájának vezetője mondott ünnepi beszédet. Beszédében méltatta 1848 március

15- ének jelentőségét, a márciusi ifjak szerepéről emlékezett meg, majd arról szólt, hogyan valósultak meg Petőfi álmai. Beszéde második felében tényekkel, történelmi adatokkal bizonyította, hogy 1848 örökösei a kommunisták, akik megvalósították azokat a feladatokat is, amelyekre a múlt század közepén az osztrákok támadása és győző,Íme miatt már nem kerülhetett sor.

Az ünnepségen rövid kultúrműsor is volt.

A Himnusz hangjaival ért véget a díszünnepély.

II magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozata az 1957. évi Kossuth-diiak odaítéléséről

i.

A kormány a tudományok, találmányok újítások, a termelő munka módszerének alapvető tökéletesítése terén elért eredményeiért a Kossuth, díj I. fokozatával és a velejáró ötvenezer forintos pénzjutalommal tünteti ki:

MARTON GÉZÁT, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt, (Eötvös Loránd Tudományegyetem) a polgári jogi felelősségi rendszer önálló mély elméleti alapokon nyugvó kidolgozásáért;

ZIMMERMANN ÁGOSTON akadémikust ,az összehasonlító anatómia területén kifejtett munkásságáért.

A Kossuth-díj II. fokozatával és a velejáró harmincötezer forintos pénzjutalommal tünteti ki:

BALLENEGGER RÓBERT, nyug. egyetemi tanárt, több mint öt évtized óta kifejtett mezőgazdasági tudományos munkásságáért;

BARTHA ISTVÁNT, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt (Budapesti Műszaki Egyetem) 1956-ban megjelent Rádió- készülékek és erősítők című könyvéért;

BARTA JÓZSEFET a Műszaki Tudományok doktorát kutató mérnököt, (Építőtudományj Intézet) az elméleti műszaki mechanika, elsősor, ban a rugalmasságtan területén végzett tudományos munkásságáért;

DUDICH ENDRÉT a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt (Eötvös Lóránd Tud. Egyet.), több évtizedes zoológiái tudományos és nevelő munkájáért;

EGYED LÁSZLÓT, a föld- és ásványtani tudományok doktorát (egyetemi tanárt Eötvös Lóránd Tud. Egyetem) „Geofizikai alapismeretek” című tankönyvjellegű művéért, valamint a „Föld ,fizikája” című könyvéért;

FEJES-TÓTH LÁSZLÓT, a matematikai tudományok doktorát, egyetemi tanárt (Veszprémi Vegyipari Egyetem) a geometriai szélsőérték fel adatok, elhelyezési és fedési problémák terén elért tudományos eredményeiért;

FÜLÖP LAJOST, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt (Eötvös Lóránd Tud. Egyetem) kiváló művészettörténészet! és művészetelméleti tudományos munkásságáért;

GILLEMOT LÁSZLÓT, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt (Budapesti Műszaki Egyetem) a hazai nyersanyagok ból történő titángyártás módszerének elvi kidolgozásáért és félüzemi megvalósításáért;

DR. HAYNAL IMRE akadémikust, egyetemi tanárt (Budapest, Orvostudományi Egyetem) a neuro-éndokrin rendszer betegségeinek terén végzett jelentős kutatásaival elért eredményeiért;

KOLBAI KÁROLYT, a Mezőgazdasági Tudományok doktorát,egyetemi tanárt, (Agrártudományi Egyetem) a gödöllői ikersoros kukoricatermesztés módszerének kidolgozásáért, a keszthelyi trágyakezeléssel, a fűmag termesztéssel elért kísérleti és gyakorlati eredményeiért valamint oktató-nevelő munkájáért;

MÁNDI ANDOR gépészmérnök — (Ganz Villamossági Gyár) a villamosgépek elmélete és szerkesztése terén elért eredményeiért;

SURÁNYI JÁNOST, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, a száraz viszonyok között is biztosan termő takarmánycirok-félék meg, honosításáért és elszaporításáért, a különféle búzafajták használati értékének megállapításáért és szakirodalmi tervékenységéért;

SZABÓ ZOLTÁNT, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt, (Szegedi Tudomány Egyetem) új négylépcsős reakciómechanizmus kidolgozásáért, a reakciokinetika, a homogén katalízis és gyökstabilizáció területén végzett eredményes elméleti kutatásaiért, valamint új reakciokinetikai is- kola megteremtéséért.

VANKÓ RICHÁRD gépészmérnököt, tervezőintézeti osztályvezetőt (Bányászati Tervező Intézet) a bánya gép-tervezés terén elért kiváló eredményeiért;

VÁMOS GYÖRGYÖT, a műszaki tudományok kandidátusát, kutatóintézeti igazgatót (Papíripari Kutató Intézet) a hazai papírgyártás terén elért tudományos és gyakorlati eredményeiért;

GNÄDIG BÉLA főmérnököt, THOMA JÓZSEF mérnököt, (Mélyépítési Tervező Vállalat) eredeti utófeszítési rendszer kidolgozásáért és ilyen rendszerű feszített vasbeton híd, födém és tartályszerkezetek gazdaságos megvalósításáért, valamint korszerű gazdaságos mélyépítési szerkezetek terveinek készítéséért (a díj egyenlő arányban megosztva) ;

A Kossuth-díj III. fokozatával és a velejáró húszezer forintos pénzjutalommal tünteti ki:

CHOLNOKY TIBORT, az Építőipari és Köziek. Műszaki Egy. rektorát, eredményes oktató-nevelő és egyetemszervező munkájáért;

DUBNICZKY MIHÁLY olvasztárt (Csepeli Vas- és Fémművek), az előirányzott tervek jelentős túlteljesítéséért, az előirányzott programszerűség biztosításáért és több kivájó olvasztár betanításáért;

DR. GÖMÖRI PÁLT, a Tudományos Akadémia levelező tagját, (Budapesti Orvostudományi Egyeltem) a víz és sóanyagcsere kortanának területén végzett kutatásaival elért eredményeiért;

HORVÁTH SÁNDOR csapatvezető vájárt (Középdunántúli Szénbányászati Tröszt) kiváló termelési eredményeiért, valamint az anyagtakarékosság terén elért eredményeiért;

KERTÉSZ ISTVÁNT az EMAG kovácsát, az export-kombájn gyártása terén végzett kiváló munkájáért, anyag- és energiai takarékosságot biztosító újításaiért;

KOVÁCS LÁSZLÓ vájárt (Nógrádi Szénbányászati Tröszt zagyvái üzem), jó munkaszervezéssel elért kiváló termelési eredményeiért, valamint a fiatal bányászok oktatásában elért eredményeiért;

MIKE ISTVÁN termelőszövetkezeti elnököt (Környe, Dózsa Termelőszövetkezet), az általa vezetett termelőszövetkezet kiemelkedő termelési eredményeiért, valamint a termelőszövetkezeti mozgalomban végzett jó munkájáért;

NAGY ENDRE kutatóintézeti osztályvezetőt (Vasipari Kutató Intézet), a „permalloy“ és egyéb híradástechnikai, valamint villamosipari anyagok gyártási módszerének kidolgozásáért és gyakorlati megvalósításáért;

POTZNER FRIGYES tengerészkapitányt (Magyar Duna Tenger- hajózás), több évtizedes tengerész- h a jóparancsnoki beosztásában végzett kiváló munkájáért;

SZEMERE GYULÁT a Fejér megyei Tanács Végrehajtó Bizottága művelődésügyi osztályának csoport- vezetőjét, a nyelvtan és helyesírástaní tás megjavítása terén végzett eredményes munkásságáért, tankönyvírói tevékenységéért;

TANGL HARALDOT, a Mezőgaz. dasági Tudományok doktorát, kutatóintézeti osztályvezetőt (Állatn tenyésztési Kutató Intézet), a mező- gazdaság fejlesztése érdekében végzett kimagasló munkásságáért;

VAJTA LÁSZLÓ osztályvezető főmérnököt (Kőolajipari Tröszt), a kőolajfeldolgozóipar, különösképpen a hazai bitumengyártás megvaiósítasa terén végzett eredményes szervező, tervező és kutató munkásságáért;

DR. WENT ISTVÁNT, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt (Debreceni Orvostud. Egyetem) a hormonális ellenreguláció területén végzett kutatások eredményeiért;

BORS JÁNOS gyáregységvezetőt és MARÓTI LAJOS főtechnológust (Győri Magyar Vagon és Gépgyár), a díj egyenlő arányban megosztva.

KAPUVÁRI ÍJENŐ gyáregység- vezetőt,

RÁTZ SÁNDOR szer készt és veze- tőt;

PÉCSI SÁNDOR gyáregységvezető helyettest (Győri Magyar Vagon és Gépgyár), díj egyenlő arányban megosztva). A Diesel forgattyústen- gely sajtoló eljárással történő kidolgozásáért, valamint számos jelentős technológiai feladat közös kidolgozásáért;

RIGLER JÁNOS főművezetőt (Pápai Textilgyár), a pamuttisztítógépek tekercsképző berendezése automatikus váltószerkezetének megtervezéséért és alkalmazásáért.

A kormány a művészet és irodalom terén kifejtett munkásságáért a Kossuth-díj nagydíjával és velejáró 75 000 forintos pénzjutalommal tünteti ki:

, KODÁLY ZOLTÁN zenetudóst, akadémikust, egész életművéért,

A Kossuth-díj I. fokozatával és a velejáró 50.000 forint pénzjutalommal tünteti ki:

HELTAI JENŐ írót, sokoldalú, műfajokban is változatos életművéért;

MEDGYESSY FERENC szobrász, művészt, az 1956-ban rendezett gyűjteményes kiállításon bemutatott életművéért;

NÉMETH IÁSZLÓ írót eddigi irodalmi munkásságáért, különösen „Égető Eszter” című regényéért és „Galilei” című drámájáért.

A Kossuth-díj II. fokozatával és a velejáró 35.000 forint pénzjutalommal tünteti ki:

ÁDÁM JENŐ zeneszerzőt, a Zene- művészeti Főiskola tanszékvezetőjét, közel negyven éves zeneszerzői, karmesteri, pedagógiai munkásságának elismeréséül és a zenei ismeretterjesz tés terén végzett kiváló munkásságáért;

DÁVID GYULA zeneszerzőt, sikeres zenekari és kamarazene-műveiért

FODOR JÓZSEF költőt, több évtizedes irodalmi munkásságáért;

GERTLER VIKTOR filmrendezőt, a „Gázolás” és a „Dollárpapa” című filmek rendezéséért;

MALECZKY OSZKÁR operaénekest, az Állami Operaházban végzett többévtizedes munkásságáért, a magyar operák népszerűsítése terén elért kiváló eredményeiért;

SZABÓ LŐRINC költő-műfordítót, egész élete irodalmi munkásságáért;

TÍMÁR JÓZSEF színművészt, évek óta sorozatosan nyújtott kiváló drámai színészi működéséért, legutóbb Gorkij: „Éjjeli menedékhely” egyik szerepének alakításáért.

A Kossuth-díj III. fokozatával és a velejáró húszezer forintos pénzjutalommal tünteti ki:

BORSOS MIKLÓS szobrászművészt, az éremművészet területén kifejtett magasszínvonalú művészi munkásságáért;

KISS MANYI színművésznőt, Gorkij „Éjjeli menedékhely” Násztya, Móricz Zsigmond „Sári bíró” Veroni, Bartha Lajos „Szerelem” Szalayné szerepének, valamint a „Körhinta” c. film egyik szerepének alakításáért;

LAKATOS GABRIELLA szólótáncost, az operaházi balett-repertoár több szólószerepének, különösen Bartók „Csodálatos mandarin”-ja nőalak jának kiváló alakításáért;

MARTON ENDRE rendezőt Garcia Lorka: „Bemarda háza” és Sartre: „Főbelövendők klubja” rendezéséért;

MOLNÁR ANTAL zenetudóst, a Zeneművészeti Főiskola tanárát több évtizedes zenekritikusi és zenetudományi munkásságáért, Bartók és Ko_ dály művészetének az új magyar zene elismertetése érdekében folytatott tevékenységéért;

SOMLÓ ISTVÁN színművészt Shaw: „Pygmalion” Higgin® profesz- szor és Sartre: „Főbelövendők klubja” Jules Palotin főszerkesztő szerepének alakításáért;

SULYOK MÁRIA színművésznőt Csehov „Sirály” Arkagyina és Molnár Ferenc: „Olympia” Plata-Ettingené szerepének alakításáért;

SZENTIVÁNYI LAJOS festőművészt a „Hídépítők” c. festményéért;

TISZAY MAGDA operaénekesnőt operaműsorok nagy alt-szerepeinek kiváló alakításáért és az oratóriumkultúra terén végzett munkásságáért.

ünnepi gyűlés Szekszárdnn 1848 március 15. emlékére