Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-14 / 62. szám
TOLNA Tolnai VILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ^*8 _Qffli Könyvtár P fiCÖ ' MAGYAR SZOC.IA LISTA MUNKÁSP A RT BL ÉTFOLYAM 62. SZÄM. ARA: 50 FILLÉR TANÁCSOK I.APJA CSÜTÖRTÖK, 1957. MÁRCIUS 14. Jó kondícióval telelt át a vadállomány A gemenci vadgazdaságban, annak ellenére, hogy a Vízügyi Igazgatóság árvízveszélyt nem jelentett, készülnek az esetleges áradásra. Megemelték az 1955-ös évben épült vadvédelmi dombokat, úgy, hogy azok magassága az 1956. évi legmagasabb jégár szintje felett vannak. A vadállomány, ahogy erről Parti István, a vadgazdaság vezetője tájékoztatott bennünket, kitűnő állapotban telelt át. A vaddisznó szaporulat a vadőrök megfigyelései szerint, kielégítőnek mondható: eddig 70—80 db februári születésű malacot tartanak számon. Megállapították azt is, hogy az EUrópa-hírű szarvasállomány nagyszerű kondícióban van, amelyet igazol az a szokatlan jelenség is, hogy a szarvasok már január közepén elhullatták agancsaikat, amely feltétlenül a jó kondíciónak és erőnlétnek a bizonyítékai. Ebből a jelenségből a vadgazdaság dolgozói arra következtetnek, hogy az idei agancs „felrakás“ fejlődése kiváló lesz. Új munkásokat vesznek fel a Tolnai Selyemgyárba A nagymennyiségű feldolgozásra váró nyersanyag miatt március 11-től kezdve két műszakban dolgozik a Tolnai Selyemgyár fonodája. A két műszakban végzett munka folytán 60—70 munkás felvétele válik szűk ségessé. Ezáltal előreláthatóan 14—16 százalékkal fog növekedni a fonoda termelékenysége. A cérnázóban pedig a három műszakra való áttérést tervezik a közeljövőben. Rjándíkol kapott a paksi szociális otthon a nfitanácstil A megyei nőtanács nevében Takács Mihályné ajándékcsomagot adott át március 12-én, kedden a paksi szociális otthonnak. A csomag 30 méter lepedővásznat és 20 méter barchetot tartalmazott. Racsmány Ferencné, aki a paksi nőtanácsot képviselte, megígérte a paksi asszonyok nevében, hogy a szociális otthonnak ajándékozott barchetból társadalmi munkával fognak meleg ruhát varrni az otthon lakói részére. A szociális otthon vezetői nagy megelégedéssel fogadták a paksi asszonyok önzetlen felajánló, sát. A varratási díj megtakarított pénzét a szociális otthon szebbé, otthonosabbá tételére fogják fordítani. Csaló mértékek — és mértéktelen csalók Az általánosan elterjedt szólásmondás szerint, borban az igazság. Ez természetesen helytálló megállapítás, csak nem úgy, ahogy a közhit tartja. A részeg ember ugyanis sok bolondságot fecseg a csekélyke igazság mellett, de amikor a szesz maga szólal meg, az nem hazudik. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai kitűnően érterek a szesz nyelvén, s Bonyhádon a legutóbbi vizsgálatok alapján megállapították, hogy 11.5 fokos bor gyanánt, amelynek 26 forint az ára az 53-as italboltban, 6.2 fokost mértek. így a jámbor, szomjas torkú vendég a 26 forinttal elég drágán fizette meg a vizet. Érdekes az apar- hanti eset is, itt az üzletben lefokolt bor 7.2-es, ugyanez az ital a pincében 7.&-as volt- Ilyen bort egyébként nem is szabad árusítani. Még nagyobb a saját zsebre dolgozó italboltkezelők találékonysága a töményszesz árusításánál. Akik nem tudnak jobbat kitalálni, azok egyszerűen csalnak. A gyönki földművesszövetkezet 2-es sz. italboltjában 3-szor féldeci Commers-rum mérésénél kétí cent szűkmérés volt, ami 1.6# forint árdrágításnak felel meg. A bonyhádi földművesszövetkezet majosi boltja ugyanígy csapta be látogatóit a Casino rummal, s ezt a módszert alkalmazta a gerjeni 1-es számú italbolt is. Tolnán, a szigeti KERESKEDELMI HÍREK A kereskedelmi apparátus (felkészült a hagyományossá vált húsvéti sonka, tojás, cukor és figurális áruk — nyuszi, csibe, tojás, stb. — forgalmának lebonyolítására. Mintegy 60 mázsa sonkát, 40 mázsa tojáscukorkát és 37 mázsa fent említett figurát és árut r.oz forgalomba a megyei kereskedelem a húsvéti ünnepekre. Mint örvendetes jelentőséget közölhetjük olvasóinkkal, hogy a vásár- és piacterek karbantartására nagyobb pénzösz- szeget kapott a megye. A 120 000 forinttal helyi szükségletek szerint a járások gazdálkodnak. * A vendéglátóipari dolgozók naponta egyszer téritésnélküli étkezést kapnak. Ez az újabb intézkedés a megye vendéglátóipari dolgozóinak több mint 110 000 forint megtakarítást jelent ne- gyedévenkint. szúnyogcsárdában, Burián János már nem elégedett meg ennyivel. Ö négy féldeci szilvapálinká- nál 4.7 centet tartott vissza „saját rezsi költségekre*’ — s öt cent az már egy féldeci. A szokványostól eltérően dolgozott Herbert Márton, a kisvejkei földművesszövetkezet 1-es számú italboltjában. Három féldeci Com- mers rumot Casino rum árában számolt el, 12 helyett 16.20 forintért. A Felsőnyéki 1-es számú italbolt még óvatosabb volt. A raktári 50 fokos szilvapálinka, mire a pultra került, már csak 45-ös lett. Szabály- szerben „lefokozták.“ Természetesen nem mindenhol csalnak és lopják meg a vevőket, az' államot az italboltosok. Mindenki dicsérettel szól a cl un a- szentgyörgyi 2-es, úgynevezett gerjeni csárdáról, ahol Lantos Jánosáéi hiindíg rendet és tisztaságot tart. Ugyanilyen jó híre van a hőgyészi 1-es számú italboltnak, a kisszéke- lyinek és még sok másnak. De ha a fogyasztók olyan" szemérmetlen Üs^Jlássti tapasztalnak, mint amilyenről ugyancsak a kereskedelmi felügyelőség értesített bennünket, hogy az apahhanti földművesszövetkezet egyes italboltjában 50 fokos pálinka helyett 36 fokost mértek; értesítsék Szekszárdon az Állami Kereskedelmi Felügyelőséget. Talán így sikerül leszoktatni a saját kasszára dolgozókat, kellemetlen és káros „üzleti módszereikről.“ Kétezer hold borsót vetettek el Dunaföldváron Néhány héttel ezelőtt hírt adtunk arról, hogy a megyében elsőnek Dunaföld- vár határában kedték meg a tavaszi munkát, a kqratavaszi növények vetését. Abban'ai időben azt is hírül adtuk, hogy közel 2000 holdon termelnek a dunaföldváriak zöld borsót, hogy korán tudjanak szállítani a dunapen- telei és a budapesti piacokra. A dunaföldvári gazdák eddig a határban jó munkát végeztek. Pontosan 2000 hold borsót vetettek eddig, és szaporán folyik a többi koratavaszi magvak vetése is. Amint Bíró elvtárs, a községi tanács elnöke, szerkesztőségünket tájékoztatta, szinte kivétel nélkül minden dunaföldvári gazda hozzálátott a mezei munkához. Kik és hogyan folytathatnak magánkereskedést ? A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete alapján a belkereskedelmi miniszter utasítást adott ki az egyes állami boltok bérbeadási feltételeiről és a magánkiskereskedés gyakorlásáról. A lakosság ellátásának javítása érdekében azokban a szakmákban és azokon a területeken, ahol a magánkezdeményezés az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem hálózatát megfelelően kiegészíti és ahol a helyi árualapok fokozott feltárását a mezőgazdasági termények és termékek felvásárlását r1 ősegíti, lehetővé teszi a magánkereskedés gyakorlását. Kereskedő iparigazolványt egyéni cég vagy legfeljebb három tagú közkereseti társaság kaphat, erkölcsileg megbízható személyek, akik állam vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt büntetve nem voltak. A kereskedés gyakorlásában a kereskedő házastársa le és felmenő rokona közreműködhet, de kettőnél több alkalmazottat nem szabad tartani. A központi árualapból kaphat ellátást a vegyeskereskedés, a fűszerkereskedés, a tüzelőanyagkereskedés, a rövidáru, a cipő- és a kárpitoskellékek, a háztartási cikk, a papír- és írószer, a bazáráru, a játékáru, a dohánykereskedés, a kifőzés, a virágkereskedés, ezenkívül a drogéria, a vendéglő, a könyv- és a zene- műkereskedés. A díszhalkereskedésnek, a zöldség- és gyümölcskereskedésnek, a cukorka-, a divatáru- a sportruházat-, a gépjárműalkatrész-, a háziipari és még számos más kereskedésnek központilag nem biztosítanak árualapot. A belkereskedelmi miniszter utasítása külön foglalkozik az egyes állami boltok bérbeadási feltételeivel. Bérbeadni csak azokat a kisforgalmú élelmiszer-, iparcikk-boltokat és vendéglátóipari egységeket lehet, amelyeket a területi elhelyezkedés', az üzemeltetés idényjellege, vagy egyéb adottságok miatt az állami vállalat gazdaságosan nem tud üzemeltetni. A bérbeadást megfelelő iparigazol ványhoz köti. Szükséges hozzá legalább három éves igazolt gyakorlat. A kijelölésnél előnyben részesítik azt, aki az üzlet alkalmazottja volt, vagy az állami kereskedelemnél hosszabb ideje kifogástalanul dolgozik. A bérbeadást óvadékhoz is kötik, amely az egyévi bérnek megfelelő összeg lehet. Az óvadék alól azokat, akik legalább három év óta az állami kereskedelemben dolgoztak, mentesíteni lehet. A bérlet legkisebb időtartama 3 év, a leghosszabb pedig 5 év. Egy kis túlzás • • • Závodon az egyik, parasztember mondotta, hogy azt tartja az elmúlt évek egyik legnagyobb hibájának, hogy mindenért büntettek. Ha például az egyik parasztember udvarából kifolyt a trágyalé, becsukták. A másikat azért büntették meg párszáz for intra, mert nem söpörte el a háza elejét. De hála isten, az ilyenek megszűntek... — sóhajtott fel_ szinte megkönnyebbülten. Alig megyünk néhány métert, arra leszünk figyelmesek, hogy Závod község kisbirónője dobol: ,,— Közhírré tétetik, aki ekkorra és ekkorra nem takarítja le földjéről a kukorica szár at, 6 hónapi börtönnel büntetik. ’ — Hogy mennének a pokolba az ilyen hülye törvénnyel — jegyzi meg egy másik paraszt, s közben káromkodik egy kacskaringósat. Sajnos, nem tudtunk utánajárni annak, hogy ki, milyen törvényre hivatkozva doboltatta ki az említett hírt, mert a megbízott tanácselnök vásáron volt. De ettől függetlenül volna néhány megjegyzésünk. Mi szükség van arra, hogy ilyen mondvacsinált „törvényekre” hivatkozva lejárassák a törvényeket. Különben van-e egyáltalán a.rra szükség, hogy a parasztot így „agitálják" most, amikor olyan becsülete van a föld. nekt hogy szinte verekednek érte s napjainkban igazán anyagilag is érdekelve van a paraszt a többtermelésben. Ha meg a závodi vezetők arra kíváncsiak, hogy a dolgozó parasztok egy része miért nem akar földdel foglalkozni, találjanak a börtönnel v aló fenyegetésnél valamivel jobb megoldást. Az ilyen módszer már nagyon „elavult’’. A dolgozó parasztok ilyen alaptalan fenyegetése 1957. márciusában enyhén szólva: túlzás. Szemes Péter igazsága Ä hátralékosok Is fizessék az adót Kisvejkén, a községi tanácsnál Seres Dezső tanácselnöktől tudtuk meg, hogy Kisvejkén 210 adófizető él, s ezek szinte kivétel nélkül pon. tosan eleget tesznek adófizetési kö_ telezettségüknek. Ha a mostan; állapotot nézzük, a község I. negyedévi adófizetési tervét 108.6 százalékra teljesítette március 12-ig. És Se_ rés elvtárs a fentiekhez sietett hoz. zátenni: — Kisvejke lakó; mindig pontosan kifizetik az adót. Ennek bizonyítéka, hogy a legutóbbi két évben senkit sem kellett figyelmeztetni, illetve felszólítani, hogy fizessen adót. Ebből természetesen következik, hogy az utóbbi években zálogolás sem volt a községben. A kisvejkeieknek azért van erkölcsi alapjuk arra, hogy felvessék: A szomszédos Lengyel községben miért nem fizetnek olyan pontosan adót mint nálunk. Valamennyi kisvejkei adófizető ezzel kapcsolatos véleményét nem áll módunkban tolmácsolni. De elmondják, hogy vélekedik az adóhátralékokról, a hanyag adófizetőkről Kisvejke egyik tekintélyes gazdája, Szemes Péter. Szemes Péter 8 hold szántón gazdálkodik. Évi pénzadója az elmúlt években is, most is körülbelül 4000 forint. S hogy ne torlódjon össze fizetnivalója, pontosan minden hónapban 300 forint adót fizet. Úgy mondja, hogy bizony az elmúlt években neki sem volt könnyű mindig pontosan eleget tenni kötelessé, gének. De azért hátraléka sose volt, mert azt tartotta s tartja ma is, hogy az állam csak úgy tudja fenn. tartani magát, ha polgárai pontosan fizetnek adót. Olyan állam ugyanis nincs a világon, ahol ne kellene adót fizetni. Megkérdeztük Szemes Pétert: — Van-e tudomása arról, hogy aszom_ szédos. Lengyel községben sok az adóhátralék. Erre azt mondotta: — Sokszor beszélek a lengyéli adóbeszedővel. Tőle tudom, hogy sok lengyeli adófizetőnek nem fülik a foga fizetni. A pontosság kedvéért itt mindjárt megjegyezzük: Lengye_ len 187 adófizető van. Ezévi adófizetési kötelességének részben, vagy egészében mintegy 90 dolgozó paraszt tett eleget. Ennek alapján Lengyel mintegy 67 százalékra teljesítette első negyedévi adóbeszedési tervét. Szemes Péter szerint azért van Lengyel községben sok adóhátralékos, mert a hatóságok elnézőek. És abban spekulál sok hátralékos gaz. da, hogy majd úgyis elengedik tartozását. — Én ezt nem igen hiszem és igazságtalannak is tartanám, ha bárkinek engednének el adósságából. Ha mi sokezren eleget tudunk tenni kötelezettségünknek, fizessen más is, mert ha azt látom hogy valakinek is elengedik hátralékját, ezután én se fizetek pontosan, mert remélhetem, hogy egyszer majd csak elengedik az én felgyülemlett tartozásomat is. Igaz, vagy nem? — szögezte le álláspontját Szemes Péter. — Mit javasol a hatóságoknak az adóhátralékokkal kapcsolatban — kérdeztük. — Én azt mondom, legyenek a ha. tóságok kíméletlenek. Hajtsanak be minden adóhátralékot. Elvégre az állampolgári fegyelem mindenkire egyformán vonatkozik. Különben is nagyon sértené a pontos adófizetők önérzetét, ha bárkivel is kivételi tennének az adófizetés terén. Szemes Péternek igaza van.
