Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-14 / 62. szám

TOLNA Tolnai VILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ^*8 _Qffli Könyvtár P fiCÖ ' MAGYAR SZOC.IA LISTA MUNKÁSP A RT BL ÉTFOLYAM 62. SZÄM. ARA: 50 FILLÉR TANÁCSOK I.APJA CSÜTÖRTÖK, 1957. MÁRCIUS 14. Jó kondícióval telelt át a vadállomány A gemenci vadgazdaságban, an­nak ellenére, hogy a Vízügyi Igaz­gatóság árvízveszélyt nem jelentett, készülnek az esetleges áradásra. Megemelték az 1955-ös évben épült vadvédelmi dombokat, úgy, hogy azok magassága az 1956. évi legmagasabb jégár szintje felett vannak. A vadállomány, ahogy erről Parti István, a vadgazdaság vezetője tájé­koztatott bennünket, kitűnő állapot­ban telelt át. A vaddisznó szaporu­lat a vadőrök megfigyelései szerint, kielégítőnek mondható: eddig 70—80 db februári születésű malacot tarta­nak számon. Megállapították azt is, hogy az EUrópa-hírű szarvasállomány nagyszerű kondícióban van, amelyet igazol az a szokatlan je­lenség is, hogy a szarvasok már január közepén elhullatták agancsaikat, amely feltétlenül a jó kondíciónak és erőnlétnek a bizonyítékai. Ebből a jelenségből a vadgazdaság dol­gozói arra következtetnek, hogy az idei agancs „felrakás“ fejlődése kiváló lesz. Új munkásokat vesznek fel a Tolnai Selyemgyárba A nagymennyiségű feldolgozásra váró nyersanyag miatt március 11-től kezdve két műszakban dolgozik a Tolnai Selyemgyár fonodája. A két műszakban végzett munka folytán 60—70 munkás felvétele válik szűk ségessé. Ezáltal előreláthatóan 14—16 százalékkal fog növekedni a fonoda termelékenysége. A cérnázóban pedig a három műszakra való áttérést ter­vezik a közeljövőben. Rjándíkol kapott a paksi szociális otthon a nfitanácstil A megyei nőtanács nevében Takács Mihályné ajándékcsomagot adott át március 12-én, kedden a paksi szo­ciális otthonnak. A csomag 30 méter lepedővásznat és 20 méter barchetot tartalmazott. Racsmány Ferencné, aki a paksi nőtanácsot képviselte, megígérte a paksi asszonyok nevében, hogy a szociális otthonnak ajándéko­zott barchetból társadalmi munkával fognak meleg ruhát varrni az otthon lakói részére. A szociális otthon ve­zetői nagy megelégedéssel fogadták a paksi asszonyok önzetlen felajánló, sát. A varratási díj megtakarított pénzét a szociális otthon szebbé, ott­honosabbá tételére fogják fordítani. Csaló mértékek — és mértéktelen csalók Az általánosan elterjedt szólás­mondás szerint, borban az igazság. Ez természetesen helytálló megálla­pítás, csak nem úgy, ahogy a közhit tartja. A részeg ember ugyanis sok bolondságot fecseg a csekélyke igaz­ság mellett, de amikor a szesz maga szólal meg, az nem hazudik. Az Állami Kereskedelmi Felügye­lőség munkatársai kitűnően érterek a szesz nyelvén, s Bonyhádon a legutóbbi vizsgála­tok alapján megállapították, hogy 11.5 fokos bor gyanánt, amelynek 26 forint az ára az 53-as italboltban, 6.2 fokost mér­tek. így a jámbor, szomjas torkú ven­dég a 26 forinttal elég drágán fi­zette meg a vizet. Érdekes az apar- hanti eset is, itt az üzletben lefokolt bor 7.2-es, ugyanez az ital a pincé­ben 7.&-as volt- Ilyen bort egyéb­ként nem is szabad árusítani. Még nagyobb a saját zsebre dol­gozó italboltkezelők találékonysága a töményszesz árusításánál. Akik nem tudnak jobbat kitalálni, azok egyszerűen csalnak. A gyönki földművesszövetkezet 2-es sz. italboltjában 3-szor fél­deci Commers-rum mérésénél kétí cent szűkmérés volt, ami 1.6# forint árdrágításnak felel meg. A bonyhádi földművesszövetkezet majosi boltja ugyanígy csapta be látogatóit a Casino rummal, s ezt a módszert alkalmazta a gerjeni 1-es számú italbolt is. Tolnán, a szigeti KERESKEDELMI HÍREK A kereskedelmi apparátus (felkészült a hagyományossá vált húsvéti sonka, tojás, cukor és figurális áruk — nyu­szi, csibe, tojás, stb. — forgalmának lebonyolítására. Mintegy 60 mázsa son­kát, 40 mázsa tojáscukorkát és 37 má­zsa fent említett figurát és árut r.oz forgalomba a megyei kereskedelem a húsvéti ünnepekre. Mint örvendetes jelentőséget közölhet­jük olvasóinkkal, hogy a vásár- és piac­terek karbantartására nagyobb pénzösz- szeget kapott a megye. A 120 000 forint­tal helyi szükségletek szerint a járások gazdálkodnak. * A vendéglátóipari dolgozók naponta egyszer téritésnélküli étkezést kapnak. Ez az újabb intézkedés a megye ven­déglátóipari dolgozóinak több mint 110 000 forint megtakarítást jelent ne- gyedévenkint. szúnyogcsárdában, Burián János már nem elégedett meg ennyivel. Ö négy féldeci szilvapálinká- nál 4.7 centet tartott vissza „sa­ját rezsi költségekre*’ — s öt cent az már egy féldeci. A szokványostól eltérően dolgo­zott Herbert Márton, a kisvejkei földművesszövetkezet 1-es számú italboltjában. Három féldeci Com- mers rumot Casino rum árában számolt el, 12 helyett 16.20 forintért. A Felsőnyéki 1-es számú italbolt még óvatosabb volt. A raktári 50 fokos szilvapálinka, mire a pultra került, már csak 45-ös lett. Szabály- szerben „lefokozták.“ Természetesen nem mindenhol csalnak és lopják meg a vevőket, az' államot az italboltosok. Mindenki dicsérettel szól a cl un a- szentgyörgyi 2-es, úgynevezett gerjeni csárdáról, ahol Lantos Jánosáéi hiindíg rendet és tisz­taságot tart. Ugyanilyen jó híre van a hőgyészi 1-es számú italboltnak, a kisszéke- lyinek és még sok másnak. De ha a fogyasztók olyan" szemérmetlen Üs^Jlássti tapasztalnak, mint amilyen­ről ugyancsak a kereskedelmi fel­ügyelőség értesített bennünket, hogy az apahhanti földművesszövetkezet egyes italboltjában 50 fokos pálinka helyett 36 fokost mértek; értesítsék Szekszárdon az Állami Kereske­delmi Felügyelőséget. Talán így si­kerül leszoktatni a saját kasszára dolgozókat, kellemetlen és káros „üzleti módszereikről.“ Kétezer hold borsót vetettek el Dunaföldváron Néhány héttel ezelőtt hírt adtunk arról, hogy a megyében elsőnek Dunaföld- vár határában kedték meg a ta­vaszi munkát, a kqratavaszi növények vetését. Ab­ban'ai időben azt is hírül adtuk, hogy közel 2000 holdon termelnek a dunaföldváriak zöld borsót, hogy ko­rán tudjanak szállítani a dunapen- telei és a budapesti piacokra. A dunaföldvári gazdák eddig a határ­ban jó munkát végeztek. Pontosan 2000 hold borsót ve­tettek eddig, és szaporán folyik a többi koratavaszi magvak vetése is. Amint Bíró elvtárs, a községi tanács elnöke, szerkesztőségünket tájékoz­tatta, szinte kivétel nélkül minden dunaföldvári gazda hozzálátott a mezei munkához. Kik és hogyan folytathatnak magánkereskedést ? A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete alapján a belkereskedelmi miniszter utasítást adott ki az egyes állami boltok bérbeadási feltételeiről és a magánkiskereskedés gyakorlásáról. A lakosság ellátásának javítása érdekében azokban a szakmákban és azokon a területeken, ahol a ma­gánkezdeményezés az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem háló­zatát megfelelően kiegészíti és ahol a helyi árualapok fokozott feltárá­sát a mezőgazdasági termények és termékek felvásárlását r1 ősegíti, le­hetővé teszi a magánkereskedés gyakorlását. Kereskedő iparigazolványt egyéni cég vagy legfeljebb három tagú köz­kereseti társaság kaphat, erkölcsi­leg megbízható személyek, akik állam vagy vagyon elleni bűncse­lekmény miatt büntetve nem voltak. A kereskedés gyakorlásában a kereskedő házastársa le és felmenő rokona közreműködhet, de kettőnél több alkalmazottat nem szabad tar­tani. A központi árualapból kaphat el­látást a vegyeskereskedés, a fűszerke­reskedés, a tüzelőanyagkereske­dés, a rövidáru, a cipő- és a kárpitoskellékek, a háztartási cikk, a papír- és írószer, a ba­záráru, a játékáru, a dohány­kereskedés, a kifőzés, a virágke­reskedés, ezenkívül a drogéria, a vendéglő, a könyv- és a zene- műkereskedés. A díszhalkereskedésnek, a zöld­ség- és gyümölcskereskedésnek, a cukorka-, a divatáru- a sportruhá­zat-, a gépjárműalkatrész-, a házi­ipari és még számos más kereskedés­nek központilag nem biztosítanak árualapot. A belkereskedelmi miniszter uta­sítása külön foglalkozik az egyes állami boltok bérbeadási feltételei­vel. Bérbeadni csak azokat a kis­forgalmú élelmiszer-, iparcikk-bol­tokat és vendéglátóipari egységeket lehet, amelyeket a területi elhelyez­kedés', az üzemeltetés idényjellege, vagy egyéb adottságok miatt az állami vállalat gazdaságosan nem tud üzemeltetni. A bérbeadást megfelelő iparigazol ványhoz köti. Szükséges hozzá leg­alább három éves igazolt gyakorlat. A kijelölésnél előnyben részesí­tik azt, aki az üzlet alkalma­zottja volt, vagy az állami kereskedelemnél hosszabb ideje kifogástalanul dolgo­zik. A bérbeadást óvadékhoz is kö­tik, amely az egyévi bérnek megfe­lelő összeg lehet. Az óvadék alól azokat, akik leg­alább három év óta az állami kereskedelemben dolgoztak, mentesíteni lehet. A bérlet legkisebb időtartama 3 év, a leghosszabb pedig 5 év. Egy kis túlzás • • • Závodon az egyik, parasztember mondotta, hogy azt tartja az elmúlt évek egyik legnagyobb hibájának, hogy mindenért büntettek. Ha például az egyik parasztember udvarából kifolyt a trágyalé, becsukták. A mási­kat azért büntették meg párszáz for intra, mert nem söpörte el a háza elejét. De hála isten, az ilyenek megszűntek... — sóhajtott fel_ szinte megkönnyebbülten. Alig megyünk néhány métert, arra leszünk figyelmesek, hogy Závod község kisbirónője dobol: ,,— Közhírré tétetik, aki ekkorra és ekkorra nem takarítja le földjéről a kukorica szár at, 6 hónapi börtönnel büntetik. ’ — Hogy mennének a pokolba az ilyen hülye törvénnyel — jegyzi meg egy másik paraszt, s közben káromkodik egy kacskaringósat. Sajnos, nem tudtunk utánajárni annak, hogy ki, milyen törvényre hivatkozva doboltatta ki az említett hírt, mert a megbízott tanácselnök vásáron volt. De ettől függetlenül volna néhány megjegyzésünk. Mi szükség van arra, hogy ilyen mondvacsinált „törvényekre” hivat­kozva lejárassák a törvényeket. Különben van-e egyáltalán a.rra szükség, hogy a parasztot így „agitálják" most, amikor olyan becsülete van a föld. nekt hogy szinte verekednek érte s napjainkban igazán anyagilag is ér­dekelve van a paraszt a többtermelésben. Ha meg a závodi vezetők arra kíváncsiak, hogy a dolgozó parasztok egy része miért nem akar földdel foglalkozni, találjanak a börtönnel v aló fenyegetésnél valamivel jobb megoldást. Az ilyen módszer már nagyon „elavult’’. A dolgozó parasztok ilyen alaptalan fenyegetése 1957. márciusában enyhén szólva: túlzás. Szemes Péter igazsága Ä hátralékosok Is fizessék az adót Kisvejkén, a községi tanácsnál Seres Dezső tanácselnöktől tudtuk meg, hogy Kisvejkén 210 adófizető él, s ezek szinte kivétel nélkül pon. tosan eleget tesznek adófizetési kö_ telezettségüknek. Ha a mostan; ál­lapotot nézzük, a község I. negyed­évi adófizetési tervét 108.6 százalék­ra teljesítette március 12-ig. És Se_ rés elvtárs a fentiekhez sietett hoz. zátenni: — Kisvejke lakó; mindig pontosan kifizetik az adót. Ennek bizonyítéka, hogy a legutóbbi két évben senkit sem kellett figyelmez­tetni, illetve felszólítani, hogy fizes­sen adót. Ebből természetesen kö­vetkezik, hogy az utóbbi években zálogolás sem volt a községben. A kisvejkeieknek azért van erkölcsi alapjuk arra, hogy felvessék: A szomszédos Lengyel községben miért nem fizetnek olyan pontosan adót mint nálunk. Valamennyi kisvejkei adófizető ezzel kapcsolatos vélemé­nyét nem áll módunkban tolmácsol­ni. De elmondják, hogy vélekedik az adóhátralékokról, a hanyag adófize­tőkről Kisvejke egyik tekintélyes gazdája, Szemes Péter. Szemes Péter 8 hold szántón gaz­dálkodik. Évi pénzadója az elmúlt években is, most is körülbelül 4000 forint. S hogy ne torlódjon össze fizetnivalója, pontosan minden hó­napban 300 forint adót fizet. Úgy mondja, hogy bizony az elmúlt években neki sem volt könnyű min­dig pontosan eleget tenni kötelessé, gének. De azért hátraléka sose volt, mert azt tartotta s tartja ma is, hogy az állam csak úgy tudja fenn. tartani magát, ha polgárai pontosan fizetnek adót. Olyan állam ugyanis nincs a világon, ahol ne kellene adót fizetni. Megkérdeztük Szemes Pétert: — Van-e tudomása arról, hogy aszom_ szédos. Lengyel községben sok az adóhátralék. Erre azt mondotta: — Sokszor beszélek a lengyéli adó­beszedővel. Tőle tudom, hogy sok lengyeli adófizetőnek nem fülik a foga fizetni. A pontosság kedvéért itt mindjárt megjegyezzük: Lengye_ len 187 adófizető van. Ezévi adófize­tési kötelességének részben, vagy egészében mintegy 90 dolgozó pa­raszt tett eleget. Ennek alapján Lengyel mintegy 67 százalékra teljesítette első negyed­évi adóbeszedési tervét. Szemes Péter szerint azért van Lengyel községben sok adóhátralé­kos, mert a hatóságok elnézőek. És abban spekulál sok hátralékos gaz. da, hogy majd úgyis elengedik tar­tozását. — Én ezt nem igen hiszem és igazságtalannak is tartanám, ha bárkinek engednének el adósságá­ból. Ha mi sokezren eleget tudunk tenni kötelezettségünknek, fizessen más is, mert ha azt látom hogy va­lakinek is elengedik hátralékját, ez­után én se fizetek pontosan, mert remélhetem, hogy egyszer majd csak elengedik az én felgyülemlett tartozásomat is. Igaz, vagy nem? — szögezte le álláspontját Szemes Péter. — Mit javasol a hatóságoknak az adóhátralékokkal kapcsolatban — kérdeztük. — Én azt mondom, legyenek a ha. tóságok kíméletlenek. Hajtsanak be minden adóhátralékot. Elvégre az állampolgári fegyelem mindenkire egyformán vonatkozik. Különben is nagyon sértené a pontos adófizetők önérzetét, ha bárkivel is kivételi tennének az adófizetés terén. Szemes Péternek igaza van.

Next

/
Thumbnails
Contents