Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-13 / 61. szám

í TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. MÁRCIUS 13. Budapestre érkezett az új szovjet nagykövet Gromiko és Zsukov Berlinbe érkezett Anton Jugov beszámolója a bolgár nemzetgyűlésben Jevgenij Ivanovics Gromov rend­kívüli meghatalmazott nagykövet, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége új magyarországi nagykö­vete március 12-én kedden Buda­pestre érkezett. A nagykövet üdvöz­lésére a Ferihegyi repülőtéren meg­EÍTSZ (MTI). Az ENSZ-ben mű­ködő diplomaták hétfőn, aggodalmuk­nak adtak kifejezést, hogy Egyiptom lépése a gazai tengerparti sáv köz_ igazgatásának átvételére új és sú­lyos válságba taszíthatja a Közép. Keletet. Hammarskjöldhöz közelálló forrá­sok szerint a főtitkár sajnálatosnak minősítette a kairói lépést. Úgy tű­nik — hangoztatják a politikai körök, — hogy Egyiptom akciója figyelmen kívül hagyja a Hammarskjöld és Favzi külügyminiszter között létre­jött megállapodást. Olyan vélemények hangzottak el, hogy az ENSZ-közgyű. lést esetleg késedelem nélkül össze kell hívni. jelent Csatorday Károly, a külügy­minisztérium protokollosztályának ve zetője, a budapesti szovjet nagykö­vetség tagjai V". V. Asztafjev, ideig­lenes ügyvivő vezetésével, valamint számos Budapestre akkreditált diplo­máciai képviselet vezetője és tagja. AFP-közlés szerint az izraeli kor­mány szóvivője kijelentette: „Izrael­ben nagy nyugtalanság uralkodik amiatt, hogy a gazai parti sávba egyiptomi katonai kormányzót ne­veztek ki.” Az AFP jelenti a kairói rádió alap_ ján: a izraeli megszállás során felosz. látott gazai városi tanács, amely az egyiptomi közigazgatás nevében va­sárnap óta újra megkezdte működé­sét, hétfőn többízben összeült, hogy tanulmányozza a város helyzetét. Az ülések után jegyzéket intéztek Hanjmarskjöldhöz. A jegyzék elveti a nemzetközivététel mindenfajta ter­vét, vagy gondolatát és az egyiptomi közigazgatás visszaállítását kéri. A nyilt agresszió veszélye csökkent. A felforgató tevékenység veszélye ugyanakkor fokozódott. A miniszteri tanács keddi zárt ülé­sén ismét felszólalt Dulles amerikai külügyminiszter és hosszasan foglal­kozott az Egyesült Államok politiká­jával a Kínai Népköztársaság irányá­ban. Dulles a többi között kijelentette, hogy az Egyesült Államok „sziklaszi. lárdan kitart eddigi kinai politikája mellett”. 1. Továbbra is a formózai nacionalista kínai kormányt ismeri el. 2. Nem ismeri el „az úgynevezett Kínai Népköztársaságot”. 3. Tovább. ra is ellenzi a kommunista Kína fel­vételét az ENSZ-be. mólójából kicsendül a gyarmatosí­tóknak a délkeletázsiai országok nem zeti felszabadító mozgalma fejlődése miatt érzett aggodalma és az a szán­déka, hogy fokozzák beavatkozásukat ezeknek a7 országoknak belügyeibe. Az amerikai külügyminiszter be_ széde támadásokat tartalmazott az ázsiai országok nemzeti felszabadító mozgalma ellen és az amerikai dip­lomáciai szokás szerint a „kommu­nista veszéllyel” próbálta fenyegetni a semleges ázsiai államokat. Dullts ennek során attól sem riadt vissza, hogy durván megrágalmazza a Szovjetunió békés külpolitikáját. Gromiko szovjet külügyminiszter egy szovjet kormányküldöttség élén kedden repülőgépen. Berlinbe érke­zett egy megállapodás aláírása céljá­ból a Szovjetunió és a Német Demo, kratikus Köztársaság között a szov­jet csapatok keletnémetországi állo­másozásáról — írja az AFP. Zsukov marsall szovjet honvédelmi miniszter is tagja a kormányküldöttségnek. Külügyminiszteri kinevezése óta Gromikónak ez az első külföldi uta. zása. KÜLFÖLDI HÍREK Az AP jelentése szerint a mosz­kvai japán nagykövetség közölte, hegy K. Nidzeki ügyvivő jegyzéket adott át a szovjet külügyminiszté­riumban és abban kérte a Szovjet­unióban folytatott nukleáris kísérle­tek felfüggesztését. Niizeki hangsúlyozta, hogy a jegy. zék nem tiltakozást, hanem kérelmet tartalmazott. A japán, kormány — mint ismere­tes —• hasonló jegyzéket juttatott el Nagy-Britanniához és kérte a Kará­csony-sziget térségében rendezendő nukleáris kísérletek felfüggesztését. * Belgrád (MTI). Belgrádiján az el­múlt napokban előzetes tárgyalások folytak a jugoszláv funkcionáriusok és a svéd kormány megbízottai kö­zött, akik bizonyos számú magyar menekült átvétele végett érkeztek Ju­goszláviába. A svéd megbízottak megtekintet­ték a menekült-táborokat. A Tanjug értesülései szerint a svéd funkcionáriusok kifejezésre juttatták készségüket, hogy egyelőre kétszáz magyar menekültet hajlandók Svéd­országban letelepíteni. * A TASZSZ jelenti: A Szovjetunió Legfelső Tanácsa hat esztendővel ez­előtt fogadta el a szovjet békebizott­ság javaslatára a békevédelmi tör­vényt. N. Sz. Tyihonov a szovjet békebizottság elnöke ebből az alka­lomból elmondotta, hogy a békevé­delmi törvényt a béke hívei II. világ- kongresszusának a parlamentekhez intézett felhívása nyomán fogadták el. Emlékeztetett e törvény nagy je­lentőségére és kijelentette, hogy a szovjet békehívek mindig támogatták és támogatni fognak minden olyan kezdeményezést, amely a békét és a népek biztonságát szolgálja. * A TASZSZ jelenti: A Bolgár Nép- köztársaság nemzetgyűlésének ülés­szaka március 11-én újból megkezdte munkáját. Az ülésszak a következő kérdésekkel foglalkozik: A moszkvai bolgár szovjet tárgyalások eredmé­nyei, beszámoló a bolgár kormány- küldöttség albániai utazásáról, az 1957. évi állami költségvetés terve­zete. Dulles beszélt a SEAIO miniszteri tanácsának zárt ülésein Mint az AP amerikai hírügynökség tudósítója írja, a SEATO Canberrá­ban folyó miniszteri tanácsának érte­kezletén komoly gondot okoz a „kom- munist felforgató tevékenység’’ kér­dése. Mint egy szóvivő kijelentette, a miniszteri tanács hétfői zárt ülése is foglalkozott ezzel a problémával. Dulles amerikai külügyminiszter a hétfői ülésen a „nemzetközi kommu­nizmus” veszélyéről beszélt. Az értekezlet szóvivője hétfőn a zárt ülés eredményeit összefoglalva, a többi között kijelentette: „A SEATO védelmi szervezet, elérkeztünk a ve­szélyek felmérésének szakaszába. — Nem egy, hanem több veszélyről van szó.” A TASZSZ a SEATO-értekezlefről A TASZ sajtójelentésekre hivatkoz­va hangoztatja, hogy a SEATO-ta- nács mostani ülésszakának fő fel­adata a SEATO-országok katonai elő­készületeinek összehangolása és olyan intézkedések kidolgozása, amelyek­nek célja a nyugati gyarmatosító ha­talmak egyre inkább ingadozó hadál­lásainak megerősítésére a földkerek­ség e részében. Közölték például hogy ezen az ülés szakon megvizsgálják az „indonéziai helyzetet’’, bár Indonéziának semmi köze sincs a SEATO-hoz . Dulles külügyminiszternek az ülés­szak megnyitóján elhangzott beszá­Bonyodalmak a gazai sáv körül Kasakevirs: CSILLAG 15. Kisvártatva Travkin is megjött. — ülj le — mondta a hadosztály- parancsnok. Katja félt, hogy az ezredes mulatni fog szerelmén, de ez egy szót sem ej­tett erről. A beszélgetés valamiféle lo­vakról folyt és Katja bátortalanul né­zett a hadnagy fiatal, komoly arcába. Hallgatta világos, pontos válaszait a hadosztályparancsnok kérdéseire, annak ellenére, hogy nem értette jelentésüket. Elviselhetetlen keserűséget érzett. — Hogyan is volnék én hozzá való — gondolta Katja. — Ö okos, komoly, testvére hegedűművész és ő maga is tu­dós lesz. És én? Travkin legkevésbé sem sejtette a leány igazi érzéseit. Váratlan látogatá­sai a magtárban, kéretlen gondoskodása az ő kényelme érdekében — mindez il­letlennek, tolakodónak és butának tűnt előtte. Szégyelte magát felderítői előtt, akik a leány megjelenésekor sokatmon­dóén néztek egymásra, bosszantotta ta­pintatlan próbálkozásuk, hogy egyedül hagyják őket. Most a legnagyobb mér­tékben csodálkozott, a hadosztály- parancsnok szállásán látva a leányt, méghozzá teázás közben. És amikor a parancsnok a lóügyről kezdett beszélni, Travkin először azt hitte, hogy az egész dolog mögött Katja áll, aid a felder!tők beszélgetését a lovakról most elpletykálta a hadosztályparancsnoknak. Travkin röviden elmagyarázta az ezredesnek az ügy állását és a hadosz­tályparancsnok előtt egyszerre megele­venedtek az előnyomulás napjai, a foly­tonos menetelések, a rövid összecsapá­sok és az a márciusi délelőtt, amikor ő, az ezredes, a felszaggatott úton állva, oly gúnyosan korholta a felderítőket. A hadosztályparancsnok zöldesszürke szeméből a múlt háború felderítő altiszt­jének, Szerbicsenkónak bátorító pillan­tása szegezó'dött Travkinra. — Derék, Travkin. Az ezredes megkérdezte: — De visszaadtad te a parasztok minden lovát? Travkin igenlően válaszolt: — I?en, pontosan. Kopogtak az ajtón és a kü­szöbön megjelent Baraskin kapitány.-— Te mit akarsz — kérdezte elége­detlenül Szerbicsenko. — Nem hivatott ezredes bnjtárs? — Három órával ezelőtt hivattalak. Beszélt veled Szemerkin? — Beszélt, ezredes elvtárs. — Na és? — Igenis, küldünk egy osztagot az ellenség mögöttes területére. — Ki lesz a rangidős? — 0, Travkin — válaszolta titkolt kárörömmel Baraskin. Baraskin elszámította magát. Travkin egyáltalában nem fogta fel, hogy a ki­ejtett szavak szerelme sorsával szoros kapcsolatban állnak. Az egyetlen, áld Baraskin szavainak jelentőségét meg­értette, a hadosztályparancsnok volt, de nem talált ürügyet arra, hogy keresz­tezze Baraskin döntését. Valóban nem is lehetett volna jobb jelöltet találni ennek a hallatlanul nehéz vállalkozásnak veze­tőjéül.' — Rendben van — mondta a had­osztályparancsnok és elbocsátotta Baras- kint. Nemsokára Travkin is felállt. — Hát — menj —... és az ezredes szerencsés utat kívánt. — Készülj cl, nézd csak, az ügy komoly ... — Igenis — mondta Travkin és ki­ment. A felderítő távolodó lépteinek zaját hallgatva, az ezredes komolyan mondta. —: Derék fiú. Travkin távozása után Katjának nem volt maradása. Nemsokára elbúcsúzott és kiment. Meleg, holdfényes éjszaka volt, az erdő mély, tökéletes csendjét csak ritkán törte meg távoli robbanások és magános teherautók dübörgése. Kalja boldog volt. Úgy tűnt neki, hogy Trav­kin ma berátságosabban nézett reá, mint máskor. Azt gondolta, hogy a minden­ható parancsnok, aki oly jóságos volt hozzá, meggyőzi Travkint arról, hogy ő nem is olyan rossz leány és vannak ér­tékes, becsületes tulajdonságai. A hold­fényes éjszakában mindenütt szerelme­sét kereste és csaknem az Énekek Éneke ősi szavait suttogta, holott sohasem ol­vasta és sohasem hallott róla. (Folytatjuk) A TASZSZ jelentése szerint a bol­gár nemzetgyűlés hétfői ülésén An­ton Jugov, a minisztertanács elnöke beszámolt a bolgár kormányküldött­ség Szovjetunióban tett látogatásáról. Anton Jugov rámutatott arra, hogy a tárgyalások két kérdés köré össz­pontosultak mégpedig a nemzetközi helyzet és a bolgár—szovjet gazda­sági együttműködés köré. A két küldöttség leszögezte, hogy Bulgáriának és a Szovjetuniónak ér­dekében áll a balkáni országok kap­csolatainak megjavítása, a balkáni né­pek közötti bizalom helyreállítása és erősítése. Jugov beszámolójában kitért s szocialista országok egységének kér­désére is. Hangsúlyozta> hogy viszo­nyuk újfajta viszony”, amely csak egyforma, szocialista rendszerű álla­mok között jöhet létre, Jugov élesen elítélte az imperialista beavatkozási kísérleteket és kijelentette: — Minél tömörebb egységünk, an­nál erősebbek leszünk, annál nagyobb súlya lesz az egész szocialista tábor­nak nemzetközi vonatkozásban. A szovjet—bolgár gazdasági együtt­működéssel kapcsolatban Jugov vá­zolta a bolgár gazdasági élet fejlődé­sének kilátásait. Ä marxizmus—lemnismus elvei: a szocialista országok külpolitikájának alapja A Pravda kommentárja Koesa Popovics beszédéről A Pravda hétfői számában „Szem­leíró“ aláírással cikk jelent meg, amely kommentálja Kocsa Popo- vics jugoszláv külügyi államtitkár­nak a szövetségi nemzetgyűlésben megtartott beszédét. A cikk idézi Kocsa Popovi cs be­szédének azt a részét, amely szerint a világ két táborra szakadása nem annak a következménye volt, hofy a kapitalista rendszer mellett meg­jelent a szocialista világrendszer, ha­nem annak következménye, hogy „két katonai tömb jött létre.“ A Pravda cikkírója megállapítja, hogy a katonai tömbök létezését és a szocialista tábor létezését nem szabad összekeverni egymással, mert a szocialista tábor annak a szükség- szerű ténynek politikai megnyilvá­nulása, hogy létrejött a szocialista világgazdasági rendszer. Ez a tör­vényszerű, objektív folyamat — szö­gezi le a cikk, majd emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió már régen indít­ványozta: szüntessék meg az atlanti tömböt összes leányvállalataival és szüntessék meg a varsói szerződés koalícióját, amelyet néhány szocia­lista állam az imperialista tömb fe­nyegetésének hatására volt kényte­len megalakítani. Jugoszlávia „tömbellenes álláspontjával kapcso­latban a Pravda szemleírója utal arra, hogy maga Jugoszlávia is részt vesz a balkáni paktumban, amely­nek egyes tagjai az északat­lanti tömbhöz tartoznak. A továbbiak során a cikk arról ír, hogy a szocialista országok nem le­hetnek elszigeteltek egymástól. Ma, amikor a szocializmus világrend- szerit vált, a feladat az, hogy a proletárinternacionalizmus elvét ki­terjesszük a szocialista országok ál­lamközi viszonyára is. Az osztályharc olyan adottságai között, amikor az imperialista kö­rök elsőrendű jelentőséget tulajdo­nítanak a szocialista országok egy­mástól való elszakítására irányuló terveknek, a nemzetközi küzdőtéren minden beszédnek, intézkedésnek, politikai akciónak — akár a kapita­lista, akár a szocialista országokban — szükségszerűen objektív osztály - értelme van — állapítja meg a Pravda, majd megbírálja azokat a teoretikusokat és politikusokat, akik valamilyen módon szeretnék eltus­solni a magyarországi események objektív ellenforradalmi értelmét. Politikai tévedések viszonylatában Sztrájkolnak a francia bányászok Párizs (MTI). A francia szénbányá­szok az ország valamennyi szénbá­nyájában megkezdték a sztrájkot. A sztrájkban résztvevők aránya nyolc. van-kilencven százalék között válto­zik. Meghalt Bfrd tengernagy Mint az AFP jelenti, Richard Byrd tengernagy, az első ember, aki átre­pült az Északi Sark és a Déli Sark felett, hétfőn este Bostonban meg„ halt. mindig jogosult az á kérdés, kinek lehetnek hasznára. • A cikk ezután Kocsa Popovics be­szédéből idézi a következő megálla­pítást. „A szocializmus építésében távolról sem minden nehézség a külső aknamunka és az összeesküvő sek következménye. Ezt annyival is inkább meg kell érteni, mivel az egyetlen mód a sztálinizmus vissza­térésének megakadályozására, amely sztálinizmus — a mi mélységes^ meggyőződésünk szerint — a máso­dik világháborút követő időszakban összehasonlíthatatlanul több bajt okozott a szocializmus ügyének mint az összes imperialista összeesküvé­sek együttvéve.“’ Ezzel kapcsolatban a Pravda cikk­írója megállapítja, hogy a jugosz­láv sajtó a mesterségesen feltalált „sztálinizmus“ kifejezést gyakran használja, hogy befeketítse a szov­jet társadalmi és államrendet, az SZKP politikáját, befeketítse a szo­cialista tábort. „De hogyan nevez­heti magát kommunistának az, aki ilyen kirohanásokra vetemedik.“ — teszi fel a kérdést a Pravda, majd hozzáteszi: „Az ilyen összevetés, méltatlan és szánalmas kísérlet az itoperialisták aknamunkájának re­habilitálására, továbbá arra, hogy árnyékot vessenek a Szovjetunióra, a szocializmus egész ügyére. A má­sodik világháború után az imperia­listák vérfolyammal öntözték a föl­det, imperialista összeesküvések fojtották el a népek nemzeti felsza­badító mozgalmát, rendőri megtor­lások szorították mind szűkebbre a dolgozók demokratikus hzervezeteit a tőkés országokban, a dolgozó nép több kiváló fia adta életét a burzsoá­zia ellen, a munkásosztály ügyéért vívott harcban s az ellenforradalma rok az imperialisták segítségével egyik gálád provokációjukat a má­sik után szervezték. Kocsa Popovics- nak azonban egyetlen szava sem akadt az imperialisták merényleté­nek elítélésére — állapítja meg a Pravda, majd befejezésül ezeket írja: Őszintén azt akarjuk, hogy a marx izmus—leninizmus elvein alapuljon a viszony minden szocialista ország között, őszintén akarjuk, hogy a külpolitika alapvető kérdéseiben ne Hegyen nézeteltérésünk Jugosz­láviával. Továbbra is az a vélemé­nyünk, hogy a Szovjetunió és Ju­goszlávia baráti kapcsolatainak fej­lődése összhangban áll a szocializ­mus érdekeivel, a béke érdekeivel, népeink érdekeivel. A két ország ba ráti kapcsolatainak fejlődését gátló akadályok határozott kiküszöbölését természetesen az egész szovjet köz­vélemény a legnagyobb megelége­déssel fogadja majd. Mindenki tud­ja, hogy a Szovjetunió a maga részé­ről mindent megtett és megtesz, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia népeinek barátsága a marxizmus— leninizmus elveinek, a proletár in­ternacionalizmus elveinek alapján fejlődjék és erősödjék. Elengedhetet lenül szükséges, hogy a jugoszláv államférfiak is ne a meglevő nézet- eltérések elmélyítésére, hanem kikü­szöbölésére, Jugoszlávia barátságá­nak és együttműködésének erősíté­sére törekedjenek a szocialista tá­bor .Agaival.

Next

/
Thumbnails
Contents