Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-10 / 59. szám

1997. MÁRCIUS 10. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 Egy „diktátor" tündöklése és bukása Nagymányok község köz­pontjában — a földmű­vesszövetkezet irodája falán — a következő meszelt felirat látható: „Tengelics, vár a barátod a Dudás (a mennyországban”. Ki is ez a Tengelics és miért küldik Dudás után, merül fel a kérdés. Nem is keil sokat nyomozni, kutatni, csak néhány községbelivel és néhány öreg bányásszal kell beszélni ahhoz, hogy a tényeket megtudjuk. Tengelicset nem a mennyország­ba, hanem a pokolba kívánják mindazok a bányászok, akiknek az ellenforradalom idején igen sok ál­matlan éjszakát okozott, mert bi­zony a „forradalmi” munkástanács elnöke .működésével sok rossz órát percet szerzett nemcsak a bányá­szoknak hanem a község lakói­nak is. — Hogyan is tudta ez a messzi­ről jött ember befolyásolni a dolgo­zókat — kérdezzük. — Mint MDP tag, bíztunk benne, hisz a vájáriskola nevelőjeként ke­rült községünkbe — mondja T. J. — Bíztunk benne hisz a naggyűlé. seken hozzászlólásaiban mindig a párthűségről a kommunista öntu­datról beszélt... Most már csak az októberi események idején csele­kedetei nyomán világosan látjuk, hogy nemcsak köpönyegforgató, ha­nem áruló volt. Mint a forradalmi munkástanács elnöke, ő volt a sztrájk főszervezője nemcsak a nagymányoki bányánál, hanem a környező üzemekben, a Bonyhádi Cipő és a Zománcgyárban is. — Az öreg bányászok közül B. A. is tagja volt a munkástanácsak. Ó és még jónéhányan már a har­madik, negyedik nap arról beszél­tek, hogy nem értenek egyet a sztrájkkal. — Több sztrájkban vettem részt a vasasi bányánál 1936—38. és a 40-es években. Akkor igenis helyeseltük a sztrájkot, mert a cél az volt, hogy akadályozzuk a burzsoá kormányt háborús politikájának végrehajtá­sában. Az 1956-os sztrájk azonban munkásellenes volt, mert a munkás_ hatalom megdöntésére irányult, te­hát mi vérbeli bányászok ezt nem helyeselhettük, -— mondotta. — Hogy mi volt a válasz? Sajnos, igen gyorsan intézkedtek B. A.-t felmentették munkástanács; funk, ciója alól sőt, „jutalmul” munka­helyéről is elmozdították. B. A., mint lőmester, éveken keresztül a műszaki gárdához tartozott. (Úgy látszik azonban, hogy a nagymá­nyoki bányánál működő „forradal­mi” munkástanács határozatainak még mindig érvénye van, mert B. A.-t még mindig nem helyezték vissza régi munkahelyére, ahonnét akkor büntetésből távolították el.) Két hónapon keresztül tartották fenn sztrájkot Tengelics és társai és Nagymányokon akkor is sztrájkol­tak, amikor az ország jelentősebb bányáiban már megindult a terme­lés. A forradalmi munkástanács el. nöke minden erővel azon dolgozott, hogy akadályozza a kibontakozást — mert mint mondotta — ,,Nem vagyok hajlandó elismerni a Kádár­kormányt.'’ (Egyébként még a mai napig is ezt hangoztatja és igen so­kat remél a MUK-tól.) A munkások nagy töbhsége élőt; Tengelics már teljesen elvesztette befolyását, hiszen ténykedése alap­ján alkalmuk volt megismerni és úgy kezelik, mint a volt MDP-be befurakodott árulót. Mélységesen elítélték akkor is te. vékenységét, amikor december hó­napban Szekszárdról asszonyok küldöttsége kereste fel a bányászo­kat és szenet kértek. A munkás­tanács elnöke, akinek mellesleg illetményszene biztosítva volt, való. ságos gúnyt űzött a szenetkérő kül­döttség tagjaiból. — Szégyeljék magukat, — mon­dotta — én inkább a hátamon hor­danám a fát, akár 10—12 kilométer­ről is, ahelyett, hogy a feleségemet könyörögni küldjem szénért. Tud­ják meg, mi bányászok a máért nem adjuk el a holnapunkat. (Ez azt jelentette ,hogy bár a környéken már több helyen megindult a ter­melés, Tengelics és társat a bá­nyász sztrájk folytatása mellett döntöttek.) A törtető és köpönyegiörgató munkástanács elnökének a pálya­futása, mely eseménydús. de rövid volt, hamarosan végétért. Esemény, dús volt, mert azokban a napokban állandóan utazott, utasított, szer­vezte a sztrájkot különböző üze­mekben. Mint ahogy sajátmaga is elmondotta, többször megfordult Budapesten újabbnál újabb követe­lésekkel, amelyeknek a többsége a bányászok tudta nélkül készült. A „diktátor” uralma szerencsére rö­vid ideig tartott, mert kizárták a munkástanácsból. És miután min­den idegszálával ragaszkodott a pozícióhoz, a szakszervezeti veze­tést ragadta magához. Azonban itt sem sokáig tűrték meg a dolgozók, sőt, a szakszervezeti bizottság tagjai közül többen ki is jelentették: „Nem hajlandók Tengeiiccsel együtt dolgozni.” így ért véget Nagymányokon egy köpönyegforgató, elvtelen ember dicstelen pályafutása, igy került neve a földmű vesszövetkezet fa­lára, amelynek láttára a többség véleménye az, akárki írta ki Ten­gelics nevét, igaza volt de ez még nem elég ... Százéves az akvarisztika! ! CIPÉSZ KTSZ, PAKS Nem vásárlási szándékkal kerestem jel a paksi cipészek szövetkezetének bolt­ját. Úgy hallottam, hogy nagyon jól dolgoznak, s ha cipőt akarok csinál­tatni, akkor ne sajnáljam a fáradságot és időt, keressem jel ezt a szövetkezetei. A község központjában van a szövetke­zel boltja. '■ Csinosan rendezett kirakat csalogatja a vásárolni akarókat, és a kiváncsiakat is az üzletbe. Nagyon jólesik a vevőnek, ha észre­veszik, amikor belép az üzletbe. A ked­ves elárusítónő engem is észrevett, s nem változtatott modorán akkor sem, amikor közöltem: nem akarok vásárol­ni, csak az árukat akarom megnézni. Sok üzletben követhetnék ezt a figyel­mes kiszolgálást. Szakszerűen, a leg­nagyobb gondossággal mesélte el, hogy melyik cipőnek mi a hibája és erénye. Mert nem takargatják azt sem, ha va­lami esetleg régebbi divatéi, vagy éppen nem a legsikerültebb példány. De ilyen kevés van s talán csak az újságíró veszi észre. Nem hiszem el azt, hogy valaki is üres kézzel menjen el a szövetkezet boltjából, aki vásárlási szándékkal tér be. Nagy a választék, szép és jóminőségü cipőkben lehet válogatni. Havonta ez az üzlet mintegy 40 ezer forintot forgal­maz. A szövetkezet boltja mellett van a ci­pőrészleg. .4 hosszéi asztalok mellett készítik a méretes és a kereskedelemnek készülő cipőket. Sok cipőt készítenek, de mégis kevés. Nem tudják kielégíteni a nagykereskedelmet. Meg az is a helyzet, hogy a börellátással is sok baj van. Na­gyon hosszéi utat tesz meg a bőr, mire Paksra ér, sok időt vesz igénybe. A ja­vítórészlegben pedig mindenféle-fajta cipő, bakancs és csizma vár az orvosló kezekre, hogy 'megéijhódva szolgáljéik gazdájukat. A bevéiltóhelyiségben a pol­cokon az elkészült és még javításra szo­ruló cipők tucatja áll. Gyorsan dolgoz­nak a cipészek, hét-három nap alatt el­készítenek egy javítást. Méretes cipő rendelésekor pedig a vevőnek csak tíz napot kell várni, hogy hazavihesse a tet­szése szerint elkészített, cipőt. Talán nem is tudja a vásárló, hogy a legjobb tutyit, a falusi asszonyok ked­velt lábbelijét, Pakson készítik. Sok a megrendelés ebből a cikkből is. Ebben az évben negyvenezer pár tutyi elkészí­tésére kötöttek szerződést a nagykeres­kedelmi vállalatokkal, de készíthetnének hatvanezret is, mert annyi megrendelést kaptak. Naponta 150—160 pár tutyi ke­iül ki az üzem dolgozóinak keze alól. Az elmúlt évben a 24 ezer páros rendelés helyett 36 ezret készítettek. Az elmúlt napokban a szövetkezet egyik embere az országot járta.. Sikerült is jelkutatnia egy kötőgépet, most ennek segítségével és még egy kötőgép beállí­tásával akarták a termelést növelni. Eb­ben az évben a 200 páros napi termelést akarják elérni. A tutyikészítök jól értik mesterségü­ket. Néhány példa erre: a szövetkezet fennállása óta az első évben 230, a má­sodikban 50, a harmadikban 35, míg ta­valy csupán 16 pár tutyit értékeltek a második osztályba. Ebben az évben még jobban alakul a helyzet. Az első két hó­napban 5882 párból a MEO mindössze négy pár tutyit értékelt le. Terveikről, a szövetkezet jövőjéről szívesen beszélnek. Különösen szereti ezt a témát a szövetkezet elnöke, Radványi Pál. Elmondják, hogy 1951-ben alakult a szövetkezet 12 taggal, azóta már 54 tag dolgozik itt. Most is van olyan kis­iparos, aki be akar a szövetkezetbe lép­ni. Csalogatja a kintlevőket a szövetke­zet jó hírneve, a jó kereseti lehetőség is. A cipészrészlegnél az átlagkereset pél­dául 1200 forint, a tuliysok ' még ennél is többet, 1600 forintot is megkeresnek átlagosan. Es még egy, ami vonzza a kintlevőket, és jobb munkára ösztönzi a szövetkezet tagjait: az elmíilt évben nye­reséggel dolgoztak s most a mérlegbe­számoló elkészítése után az évi kereset 10—12 százalékát fizetik ki részesedés­ként. Elégedettek a szövetkezel munkájával a paksiak, a nagykereskedelmi vállalatok és hírnevüket még jobb munkával akar­ják emelni. (PÁLKOVÁCS) Miért nem az illetékesekkel tárgyalnak ? A második világháború pusztító vihara bár látszólag teljesen tönkre­tette a magyar akvarisztikát mégis büszkén állíthatjuk, hogy az akva­risztika éppen az utóbbi évtizedben vált hazánkban igazi tömegmozga­lommá. A fiatalság ezrei úttörőházak élősarkaiban és az iskolák biológiai szakköreiben, üzemek, hivatalok, kultúrotthonok dolgozói az üzemi szakkörökben kezdtek behatóan akva risztikával és terrárisztikávai fog­lalkozni. Az akvarisztika és terrá- risztika régi tapasztalatokkal rendel­kező, tudományos eredményeket el­ért, legavatottabb képviselői a TT1T biológiai szakosztályának meghívott tagjaiként irányítják a társulat buda­pesti és vidéki szakköreinek tartal­mas tevékenységét. Világszerte, így a népi demokratikus országokban is az akvarisztika; szaklapok egész sora jelenik meg, ezek gazdag anyaga; azonban csak keveseknek válhatott nálunk közkincsévé. Egy ilyen lap megjelenését közönségünk úgyszólván minden előadás alkalmával sürgető- • leg vetette fel, a szakköri tagok alá­írt, íveken kérték. Biológiai szakkör; mozgalmunk, a magyar akvarisztika és rokon szakte­rületei joggal megérdemlik társula­tunk most induló külön folyóiratát, az Akvárium és Terrárium-ot. A ma­Válasz a MESZÖV-nek Lapunkban megjelent a „Jóindu­latú törvénysértés, vagy olcsó nép- szerűséghájhászás’’ című cikk, mely a MÉSZÖV megyei vezetőit bírálja. A cikkel kapcsolatos kifogások és észrevételek alapján a szerkesztőség újra megvizsgálta az ügyet és meg. állapítja, hogy a MÉSZÖV vezetői* 1 (mivel a racionalizásáról szóló rende­let még nem volt életben) az a szán­dék vezette, hogy elküldjék azokat a dolgozókat, akik munkájukat nem végezték becsülettel. E cél érdekéber hozta az igazgatóság azt az intézke­dést is, hogy ezek ,közül aki önkén* otthagyja állását, háromhavi fizetés* kap. A szándék dicséretes, s nem a? olcsó népszerű séghajhászás volt a cél hanem a vállalati ügyvitel egy­szerűsítése. A jószándék mellett azon­ban változatlanul fennáll a törvény­sértés, mivel intézkedésük (a kifize­tést illetően) a Munka Törvényköny­vével ellentétes. gyár akvaristák jelentős tudományos megfigyelései kiváló tenyészeredmé- nyei, technikai újításai és nem utolsó, sorban lelkes ismeretterjesztő mun­kájuk továbbá külföldön is nagy el­ismerést kivívott dokumentumfil­münk („Akvárium”) és szakköny­vünk mind-mind együttvéve méltán indokolják ezt az ajándékot. Vannak ugyan, akik az akvarisz­tika nagy fellendülését helytelenül ítélik meg. Az akvarisztikában egy­oldalúságot, a mindennapi élettől való elfordulást látják. Az akvariszti- kával-terrárisztikával való foglalko­zás sohasem jelenti az élettől való befelé fordulást. Ellenkezőleg! A dol­gozók szabad idejének egyik felüdítő, tartalmas szórakozását, természettu­dományos művelődésüket biztosítja, s konkrét tapasztalataink szerint nem MILYEN BARACKOT TELEPÍT­SÜNK A SZEKSZÁRDI HEGYEN Városunk jelenleg csak kitűnő vörös boráról bíres, de nem valószí­nűtlen, hogy pár év múlva az ex­portra kerülő barackjairól is emle­getik majd. Az őszibarack kutatók megállapítása szerint ugyanis Szek- szárd és a vele összefüggő melcgfek- vésű dombvonulaton többszáz ka- tasztrális hold őszibarack export te­rülete alakulhatna ki. Számos érdeklődő kérésére közöl­jük, hogy Sáray Vilmos tudományos munkatárs, milyen barackfajtákat ajánl telepíteni. A helyi piac számára legalkalma­sabbak a júliusban érő Mav Flower, Győztes és Amnden, az augusztus­ban érők közül az igénytelen Green- borot és Miss Lolot. Ez utóbbi két faj inkább a belföldi piacon kere­sett és kedvelt cikk, míg export­piacokon a Champion és az Elberta típusúak a keresettek. Szekszárdon a közeli napokban ismét megkezdi működését a gyü- mölcsfa-lerakat, amely nagyobb mennyiségben árusít barackfákat is. GAZDAASSZONYOK FIGYELEM! A tolnai keltetőállomásról a na­pokban 17 000 darab naposcsirkét fejleszti ki az emberekben az egy­oldalúságot, a közélettől való elfor­dulást. A7 akvarisztika igazi értékét, jelentőségét egyébként ma már a föld keregségen minden művelt nemzet ismeri és ezért hivatalosan is támo­gatja. Az akvarisztika tehát kulturá. lis jelentőségű világmozgalom! Lapunknak is az a célkitűzése, hogy a biológiai szakkörök munkáját, s az akvarisztika és terrárisztika fej­lődését elősegítse. Az akvarisztika 100 éves évfordu­lója alkalmával szeretettel nyújtjuk át és indítjuk útjára az Akvárium és Terrárium-ot.. Forgassa minden természetbará­tunk haszonnal ismereteinek bővíté­sére és nyújtson mindenkinek szabad idejében pihenést! vittek el a gazdaaszzonyok és most röviden arról szeretnénk beszélni, hogy mit is etessünk a kis jószá­gokkal. A legtöbb gazdaasszony, őszintén szólva, kevés gondot fordít a kis állatok takarmányozására, egy marék kukoricadarát szórnak eléjük reggel és míg abból tart, nem kapnak másikat. Nagyon fontos, hogy a kiscsirkék pámapos koruk­tól kezdve változatos, kukoricadará­ból, árpából, zab darából, vagy kor­pából álló takarmányt kapjanak. Nagyon meghálálják a kis állatok, ha keverékbe a gazdaasszony főtt tojást reszel, vagy túrót ad, s ami a legfontosabb, a kiscsirkék előtt ne álljon mindig az eleség, csak addig a 15—20 percig, amíg esznek, így mindig jó étvággyal fogyasztják el a takarmányt. A takarmány mennyisége azon­ban változó. Az egyhetes kiscsirkék napi takarmánya (1 darabra számít­va) 8 gramm (apróra vágott zölddel együtt) azonkívül minden 50 darab csirke után egy darab főtt tojást lehet adni. Az állati eredetű fehér­jét, a tojást, túrót nem szabad saj­nálni a kiscsirkéktől, mert. fejlődé­sükkel többszörösen meghálálják azt. Pénteken, a Vasipari Vállalat Wesse­lényi utcai asztalosüzemében megjelent a volt tulajdonos veje, nem sokkal később a Városi Tanács részéről két hivatalnok. Párperces szemlélés után mérések kö­vetkeztek. Amikor a műhely dolgozói érdeklődtek, hogy mit akarnak, mi cél­ból mérik a helyiséget, azt a választ kapták, hogy mivel a helyiség „nincs kihasználva’’, lakás céljára akarják majd igénybevenni. (Jelenleg is 10 12 mun­kás dolgozik állandóan a helyiségben.) Hogy a dolgozók mit gondolhattak a látottak és a hallottak alapján, nem ne­héz kitalálni. Az is igaz, hogy a vállalat «oofXiiuCJOOOOroJJíXOCXyjOOOOCkgXdXMümOOüOOÜflOOflOQ A SZERZŐDÉSES NÖVÉNYEK ÁTVÉTELI ÁRARÖL A Mezőgazdasági Közlönyben megjelent 1/1957 (II. 6.) F. M. — A. H. számú rendelet bővebben fog­lalkozik a szerződéses növények át­vételi árával. A rendelet kimondja; hogy az a gazda, vagy termelőszö­vetkezet, aki lucernamag termeszté­sére köt szerződést, minden leszállí­tott 1 q lucernamag után 3500 Ft-t kap. Az átadott egy mázsa és leg­alább 88 százalékos tisztaságú lu­cerna, illetve vöröshere mag után 20 kiló fémzárolt vetőmag illeti meg a termelőt nyersmag áron. Ezenfe­lül 30 kiló fémzárolt vetőmagra elő­vásárlási joga van a termelőnek, nagykereskedelmi, illetve fogyasztói áron. EGY MÄZSA KOMLÓ 6500 FORINT Jó jövedelmet biztosít a komló­termesztés. Első osztályú minőségű 1 mázsa komló után 6500 forintot kap a termelő, míg az V. osztályúért is mázsánként 4500 forintot kaphat. A termelő a telepítés befejezése­kor minden telepített kateszteri hold után természetbeni juttatásként 100 liter sört vásárolhat, literenként 1.50 forintos áron. Az átadott és minősí­pár hónap múltán az asztalosokat másik üzemrészbe helyezi, de ez még nem je­lenti azt, hogy lefnond a helyiségről. Régi célkitűzése a vállalatnak, hogy a kisebb' részlegeket egy helyre összponto­sítja, tehát így egy másik részleg köl­tözik majd a helyiségbe. Mindettől függetlenül érthetetlen, hogy a városi tanács részéről hogy találhat meghallgatásra és támogatásra — még csak elvileg is — ilyen „lakáskérdést“ a vállalatvezetőség megkerülésével és an­nak véleménye kikérése nélkül. tett komló minden 100 kilója után természetbeni juttatásként 400 kiló szárított malátacsírát, 10 kiló szárí­tott sörélesztőt hatósági áron és 40 liter sört kaphat literenként 3.80 forintos áron. HASZNÁLJUNK KALIUMMÜTRAGYÁT A nitrogén és foszfor mellett ká­liumtápanyagra is szüksége van a növénynek. A kálium tápanyag nél­külözhetetlen a káliigényes növé­nyeknél, így különösen a sörárpánál cukorrépánál, szőlőnél, gyümölcsös­nél, zöldségnél, stb. A burgonyánál igen fontos a ke­ményítőtartalom növelése. A cukor­répánál, valamint a takarmányrépá­nál pedig a cukortartalomtól függ a répa ipari értéke, illetőleg annak takarmártyértéke. A gyümölcsösnél is lényeges a cukortartalom növe­lése és az íz, szín és zamatanyagok kifejlődése. Az ízes, zamatos, szí­nes gyümölcs az, mely exportképes­ség szempontjából tekintetbe jöhet. Különleges jelentősége van a ká­liumtápanyagnak, még a dohánynál is. Itt azonban vigyázni kell, a 40 százalékos kálisóban ugyanis a do­hányra nézve káros klórvegyületek vannak. Ezért klórme.ntes, kénsavas kálit kell a dohány alá alkalmazni. TTIT KERNER JÓZSEF Gazdáknak A baracktelepítésről Gazdaasszonyoknak „ A szerződéses növényekről — A komlo ara Használjunk kálium műtrágyát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents