Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-08 / 57. szám

1957. MÁRCIUS 8. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Fél nap a Vöröskeresztnél Levél Finnországból: Nálunk nincs munkanélküli segély, mindenki úgy jön ki, ahogy tud ÖRÖM HlR, ez jutott eszembe, amikor értesítettek, hogy a megyei vöröskereszt a Nemzetközi Vöröske­reszt adományait szerdán kezdi szétosztani. Sajnos, mint legtöbb esetben, egy kis üröm is cseppent az örömhírhez. Nem úgy történt, ahogy előre elképzeltem, nem is annyira a rászorultak, mind in­kább a hidegen számítók jelentek meg, hogy kérjenek, hivatkozva minden lehetőre és lehetetlenre. Szerdán az egész délelőttöt a vöröskereszt irodájában töltöttem el. Megpróbálom az olvasóval ér­zékeltetni, ami ott történt. Reggel hét órakor már gyülekez­tek. Többségében egész délelőtt csak asszonyok jelentek meg ké­relmekkel. Csupán két férfi kért segélyt. A vöröskereszt valamennyi beosztottja egész éjjel dolgozott. Az érkezett árukat, a segélyszállít­mányt osztották szét. Hat órakor mentek haza az éjjeli munkából, de nyolc órára már ott volt min­den dolgozó és aktívan felkészülve a napi munkára, a segélyt kérők igényeinek kielégítésére. NYOLC ÖRÁTÖL egyesével jöttek a vöröskereszt irodájába a segélyt kérők. Legtöbben ruhát akartak. Néhány kérelmező: Horváthné, egyik fia katona volt, most szerelt le, másik fia most megy katonának, férje dol­gozik, lánya 17 éves szintén állás­ban van. Mondja a magáét, köz­ben, amikor jóindulatúan arról vi­lágosítják fel. hogy nagyon sok olyan család van. aki rászorul a segélyre, akkor elkezd vitatkozni. Szid mindenkit; aki a segélyt küldte, aki elosztja, aki már ka­pott, vagy aki még kapni fog. Egy másik: Idős néni. Bottal a kezében botorkál fel a lépcsőn. Hosszasan elkezdi mesélni, hogy ketten férjével élnek együtt, ő 66 míg férje 67 éves. Jövedelmük A tudósok érc 1957 július 1 nevezetes dátum lesz. Greenwichi idő szerint 0 óra 0 perc­kor a világ több mint 50 országának sokezer tudósa közös és tervszerű ro­hamot indít bolygónk természeti tit_ kai ellen. Hangtalanul szétnyílnak az obszer­vatóriumok kupolái s a teleszkópok, a tudomány e békés ágyúinak csöve az égboltra irányul, rádiós kutatóballo­nok emelkednek a levegőbe, az ocea­nográfiai hajók fedélzetéről baromé­terek ereszkednek a mélybe, terep­járókocsik lánctalpa; hasítanak ba­rázdát az Antarktisz szűz haván, a Déli-sark csendjét megreszketteti a repülőmotorok dübörgése, soha nem látott rakéták száguldanak a sztrato­szférába ... megkezdődik a Nemzet­közi Geofizikai Év. Közös erőfeszítésekre van szükség A múlt század végéig a tudósok a természeti jelenségek vizsgálatát java részt egyedül, szervezetlenül közös terv nélkül végezték. Kari Wey- precht osztrák sorhajó hadnagyban fogant mg a gondolat, hogy hangolják össze a különböző országok tudósai­nak tevékenységét. A Ferenc József Föld felfedezése során Weyprecht arra a szomorú kö­vetkeztetésre jutott, hogy az osztrák —magyar sarki expedíció, amelynek ő volt a vezetője, óriási pénzt és erőt emésztett fel, hihetetlen nehézsége­ket kellett legyűrni az expedíció tagai csaknem elpusztultak, a zord sarkvidékre vonatkozó szegényes is­mereteket mégis csak vajm; kevéssel sikerült gazdagítanak. Kari Weyprecht 1875-ben javasolta, hogy a különböző országok tudósai szervezzék meg az Északi-sarkvidék földrajzának, növény- és állatvilágá­nak, geológiájának, mágnességének rendszeres együttes tanulmányo_ zását. Az eszme támogatásra talált, s 1882. évben 12 ország összefogott, hogy bi­zonyos tudományos teendőket elvégez­zen. Ez volt a Nemzetközi Sark; Év. A tudósok a nagy nehézségek ellenére bőséges anyagot gyűjtöttek. ötven évvel ezután került sor a II. Nemzetközi Sarki Évre. Ekkor már 22 ország vett részt a kutatásokban, s nincs, csupán az a 100 forint, amit a városi tanácstól kap havonta. Boldogan hálálkodva távozik a vöröskereszttől, a csomagban 1—1 télikabát, szoknya, egy öltöny ruha, egy pár cipő és alsóruhák. A nagy csomagot Rubányiné, a vörös kereszt egyik dolgozója segíti le­vinni az emeletről. Egy harmadik: özv. Hartmann Jánosné, ózsáki lakos, tavaly le­égett a házuk, a szurdikban lak­nak. Két apró gyereke van. Fel­írják nevét, jövő héten kedden hazaviheti a segélyt. Egy negyedik: Farkas Gyuláné, hatgyermekes, Schaffer Györgyné 7 gyermekes. Az előzetes vizsgála­tok alapján kérelmüket jogosnak találják, meg is kapják az ajándék csomagot. KÖZBEN újabb és újabb segély­kérők jönnek. Az ajtó nem tapé- tás, behallatszik, hogy kívül be­szélnek: „Majd én megmondom nekik, hogy igazságtalanságok tör­ténnek az elosztásnál.“ Halk ko­pogás, belép egy fiatal asszony, nem lehet több 30 évesnél. Megáll az ajtóban, „kérem, hol lehet ruhacsomagot íratni, én is rászo­rult vagyok.“ Megkérdezik a csa­ládi körülményeit, férje az SZTK- nál dolgozik, 1050 forintot keres, 3 gyermeke van. Sajnos, ő sem kaphat. Sok rászorulót fosztaná­nak meg akkor a segélyezéstől. És elkezd érvelni. Nem jogosultak, akik eddig kaptak, mert ő látta, hogy jómódú parasztok batyuszám hordják a segélycsomagokat. Nem nevez meg senkit. Végül kiderül a tévedés, arról van szó, amit az új­városi plébánia osztott ki. Azt mondja, ha így van, akkor ott ki­vételek voltak. Ezt nem tudjuk. Azután számítóan beszél minden­ről, minden érvet felhoz, hogy csak üres kézzel ne tudjon el­a megfigyelések programja jóval bő­vebb volt, mint az 1882—1883. évek. ben. Miért geofizikai ? A tudósok a harmadik nagyszabású közös erőfeszítésüket, amely boly­gónk tanulmányozására irányult, Nemzetközi Geofizikai Évnek nevez­ték el. A komplex kutatások már kiterjed­tele az egész földkerekségre, mivel mindenütt — az Északi- és Déli-sar­kon, a trópusokon és a mérsékelt ég­övek alatt, az atmoszférában, az óceá. nők mélyén és a föld gyomrában — különféle olyan folyamatok mennek végbe, amelyeket a tudósok geofizikai folyamatoknak neveznek. Az eső és a hó, a meleg és a hideg, a vihar és a sarki fény, a tájfun és a földrengés, a mágneses viharok és a dagály — mind geofizikai jelenségek. Tanulmányozásuk óriási gyakorlat; jelentőségű. Lehetővé teszi az idő­járás-prognózist, a tenger; és légi közlekedés viszonyainak meghatáro­zását, a mágneses viharok a rádió­zási viszonyok előrejelzését, a föld­rengések valószínűségének megálla­pítását. Mivel az összes geofizikai jelensé­gek szoros kapcsdlatban állnak egy­mással, az emberiség csakis komplex kutatásokkal, egyidejűleg azonos módszerekkel, s lehetőleg a föld mi­nél nagyobb területén végzett meg­figyelésekkel ismerheti fel azokat mélyrehatóan és minden oldalúan. Ehhez pedig a világ tudósainak terv­szerű és összehangolt együttműködé­sére van szükség. S lám most több, mint 50 ország tudósa; állapodtak meg abban, hogy ;lyen szorosan együttműködve dolgoz­nak a Nemzetköz; Geofizikai Év ide­jén. amely másfél évig, 1957 július 1-től 1958 december 31-ig tart. Mit tanulmányoznak majd a tudósok ? Az egyik legnagyobb feladat a me­teorológusokra hárul, ök az egész Földre kiterjedően az atmoszférát ta. nulmányozzák 20—25 kilométer ma­gasságig. A magnetológusok megfigyelik azo. menni. Udvariasan talán már ne­gyedszer mondták meg neki, hogy nem kap segélyt. Amikor elmegy, még a lépcsőházból is visszahallat- szik méltatlankodása. Azután jönnek olyanok, akik már egyszer segélyben részesültek a plébániától, az Actio Katolika- szervezet révén. Itt is kérnek, vagy itt akarják kicserélni azt a ruhát, amit ott kaptak. EZEN A DÉLELÖTTÖN több mint 50 ügyfele volt a vöröske­resztnek. Több mint 50 családba látott bele az ember, az elmondot­tak alapján és azt kell megállapí­tani, hogy a vöröskereszt vezetői nagy körültekintéssel végzik mun­kájukat. A jogos kérelmezőket nem engedik el üres kézzel. Az első viharos délelőtt a Nem­zetközi Vöröskereszt adományainak osztása végétért. Szabóné, a me­gyei titkár megjegyzi: „Látja, ennyi gondunk van. Igazságosak akarunk lenni. És a sok jogos ké­relmezőt kielégíteni. Csak ne volna ennyi lelkiismeretlen ember.“ Még ezután jön egy csapat cigány is. Erős, egészséges asszonyok, ök is segélyt akarnak, ott könyörögnek egy félórát, ök nem kapnak. Nem is dolgoznak. Amikor a munkára küldést meghallják, csak összehúz­zák magukat, hallgatnak, és újból felcsap hangjuk könyörgésbe. Ne­héz ügy ez. Délben, amikor eljöttem, a rak­tárakban még csomagolták a vi­dékre küldendő csomagokat. Gép­kocsival vitték ki Paksra, Duna- kömlődre, Bölcskére a segélyt. A teveliek is elvitték ezen a napon. Sorsok, emberek. Segítség, se­gíteni akarás. Alapos körültekin­tés, gondos kivizsgálás. Ez jel­lemzi ezekben a napokban is a vöröskereszt dolgozóinak munká­ját. (Pálkovács) kát a változásokat amelyek boly_ gónk mágneses és elektromos meze­jében végbemennek, tanulmányozzák a sark; fények természetét és jellegét, megfigyelik a jelenségek kapcsolatát a naptevékenységgel és a kozmikus sugarakkal valamint az atmoszféra felső rétegeinek összetételével és tu­lajdonságaival. A csillagvizsgáló intézetekben vi­lágszerte megszervezik a Nap tevé­kenységének rendszeres megfigyelé­sét, mivel igen sok geofizikai jelen­ség a napfoltok, a Nap felületén végbemenő fellobbanások és kitöré­sek számával és méreteivel kapcsola. tosak. Maga a Nemzetközi Geofizikai Év idejének megválasztása sem vélet­len, hanem egybeesik a maximális Naptevékenységgel, amikor az összes geofizikai jelenségek a legintenzí­vebben nyilvánulnak meg. Az Északi- és Déli-sarkon, a magas hegyvidékeken a tudósok igyekeznek megállapítani a jégmezők, a hótaka­rók méreteit és viselkedését, vala­mint az időjárásváltozásokra gyako­rolt befolyásukat. A tudósok a Föld különböző vidé­kein méréseket végeznek a gravitá. ciós gyorsulás meghatározására, ta­nulmányozzák a Föld kérgének a Hold vonzása következtében végbe­menő deformációit, bővítik ismere­teiket a Föld belső szerkezetét ille­tően. A Nemzetközi Geofizikai Év során tanulmányozzák majd a földrajzi szélességek és hosszúságok változó sát, megfigyelik a pólusok eltolódását, ami gyakorlatilag eddig még alig is­meretes, foglalkoznak a Föld forgá­sának egyenetlenségeivel. Az oceanografusok a különböző medencékben meghatározzák a víz összetételét hőmérsékletét és áram­latait. A tudósok tanulmányozni fogják az ionoszférát, az atmoszféra legfelső rétegét, annak elektromos sajátossá­gait. a benne végbemenő különböző folyamatok és a rádióhullámok ter­jedésének összefüggését. Az amerika; és szovjet kutatók mesterséges holdakat akarnak felre­píteni, amelyek segítenek majd a tudománynak bolygónk és a világ- egyetem jobb megismerésében. Régi finn hallgatónk írja a Ma­gyar Rádiónak: „A Lapp-földön utaztam, amikor az első híreket hallottam megrázó eseményeikről. Nem kevésbé szomorúak voltak egyéb októberi híreink sem: A köz­ségi választásokon vesztettünk man­dátumainkból, ezután pedig a leg­fontosabb közszükségleti cikkek árait emelték, ugyanakkor a mun­kások bére azonos maradt. Ezután jöttek a hírek az Önök országából és rögtön utána az egyiptomi táma­dásról. Mi sokat beszélgettünk és beszélünk ma is a magyar esemé­nyekről. Többféle értékelés van. A polgári és szociáldemokrata sajtó nagyrésze teljesen ,,amerikai" ma. gyarázatot ad. Kezdetben a munkás­sajtó is zavaros volt. Most már vala­mennyire javult a helyzet. Én is írtam egy kis értékelést a Vapaa Sana-ban. (Szabad Szó, baloldali lap. A ford.) Több barátoml akik is­merik Magyarország iránti tisztele­temet — kérdezték véleményemet. Véleményem szerint a legjobb érté­kelést Charlie Coutsin írta meg a Vapaa Sana-ban. A Szovjetunió rá­Fred Higingbothamnak, egy amerikai repülős katonának, aki az okinavai re­pülőtéren a földi kezelős személyzetnél teljesít szolgálatot, olyan élményben volt része, amit még dédapa korában is meg­emleget. Lökhajtásos gép érkezett a repülőtérre és sürgősen el kellett látni üzemanyag­gal. Higingbothamnak az volt a feladata, bogy földelő kábelt kapcsoljon a gép orrához, az esetleges szikraképződések megakadályozására. Az előírások ponto­san megállapítják, milyen távolságra sza­bad a működő lökhajtásos gép első és hátsó levegőbeszívó nyílásait megközelí­teni. De éppen ebédidő volt és Fred sie­tett. A befutó gép vezetője — az előírá­soknak megfelelően a motor végleges ki­kapcsolása előtt még köteles a motort 60 százalékos teljesítménnyel járatni. A haj­tómű még járt, amikor Higingbotham a földelő kábellel a lökhajtásos gép orrá­hoz közeledett. Annyit érzett, hogy levegő-ujjak meg­markolják hajlott hátát, amint a kábelt a földön egyengette és letépik sapkáját. ... Dél-Amerikában, pontosabban Guayana és Venezuela tengerparti vidékein nagy tejerdők húzódnak? Az úgynevezett tehénfa zamatos te­jet ad a lakosságnak. A tejfa 30 méter magasra is megnő. Kérgéből sűrű, ragadós fehér folyadékot nyernek, amely egy hétig is eláll. Ennek a „tejnek” még az az előnye is megvan, hogy megalvadás után gyertyái lehet belőle készíteni. Az ottani asszonyok bizonyára nem azt mondják: Megyek az istállóba a te­henet megfejni, hanem: Megyek az erdőbe, a tehénfát megfejni. * ... Földünkön 60 milliós város van? Statisztikai adatok szerint Föl. dünkön jelenleg 60 olyan város van, amelynek lakossága meghaladja az egy milliót. Sokan azt hiszik, hogy a legtöbb milliós város Amerikában van. — Ez tévedés. — Csudálatosképpen Európában, Ame­rikában és Ázsiában egyformán 19—19 olyan város van, amelyben több, mint egymillió ember él. — Ausztráliában csak két város, Afri­kában pedig egy város lakosságá. nak száma haladja meg az egy­milliót. ... a világ legkisebb faluja Saint- Cyrice a Francia Alpokban? Húsz évvel ezelőtt még nyolc lakosa volt, Drákói intézkedések részeg gépkocsivezetek ellen Törökországban drákói intézkedéseket hoztak a részeg gépkocsivezetők meg­büntetésére. A részeg gépkocsivezetőket a kocsijukkal elviszik 25 kilométerre a városon kívülre, ott kirakják őket a ko­csiból és visszahajtanak a városba. A gépkocsivezetők gyalog kénytelenek visszatérni a városba. Mire hazaérnek, ki is józanodnak. diója ugyan adott értékelést, de ezekben általában mellékletként ke­zelték a belső okokat, (a kormány és a munkáspárt hibáit), amelyek lehetőséget adtak az ellenforradal­mároknak a tömeg megnyerésére. Hiszen a mozgalomnak olyan mé­retei voltak, hogy az nem lehetett csak külföldi agitáció ered. ménye. — Novemberben próbáltam hallgatni adá­saikat és arra gondoltam, hogy többé nem is lesz adásuk. Ma este (január 9) hallgattam először, meg­lehetősen zavarták. Szomorú dolog, hogy most Önöknél is munkanélkü. liség van. Gondolom, hogy a munka nélküliek nagy része most a bá­nyákba megy t mivel ott hiány van munkásokban, de természetesen nem mindenki tud odamenni. Érde_ kés volna hallani, hogy milyen se­gélyt tudnak most ottan adni a munkanélkülieknek? Magam is egy hónapja munka nélkül vagyok, já­rok minden naP a közvetítő be, de eredménytelenül. Nálunk nincs sem­miféle munkanélküli segély. Min­denki úgy jön ki, ahogy tud.” önkénytelenül felegyenesedett és sapkája után nyúlt. A távolabb állók csak annyit láttak, hogy Fred kinyújtott kézzel, lábbal víz­szintesen repül a gép tátott orrnyílása felé és eltűnik benne. A szívó turbina szárnyai előtt egy fémkúp van a tengelyre szerelve, a le­vegő elosztására. Fred szerencséjére az óránkint 500 kilométeres vihar erejével működő légáramlás úgy nyomta neki en­nek a kúpnak, hogy- — miután közben a gép kikapcsolása folytán a szívás ereje is csökkent —, tíz centiméternyire a tur­bina éles lapjaitól térdével, mellével és karjával meg tudott támaszkodni. Segít­ségére volt a többszörösen rátekeredett kábel is. Pár pillanat múlva már ki is húzták a gépből. Néhány kisebb horzsolástól — és az ijedtségtől — eltekintve, semmi baja sem történt s másnap már foly­tatta munkáját. Legfeljebb már nem volt olyan sürgős az ebéd és azóta megvárja, míg a gép motorja teljesen leáll. Semmi kedve mégegyszer megjárni — a szó szo­ros értelmében — a halál torkát. néhány évvel később már csak hat, ma pedig egyetlen egy ember él a faluban. * ... a pacsirta 900 méter magasra is felszáll? 300 méter magasban már nem lehet a Földről látni, de hang­ját még 600 méter magasból is jól lehet hallani. * ...az európai madarak közűi a hattyú a legnagyobb és a ,,királyka” a legkisebb? ... a fészekrakás nem is olyan könnyű dolog? Egy cinkefészekben 2400 apró tollacskát találtak. A cin­keszülők hordták össze a tollakat, hogy a fiókáknak puhára béleljék a fészket. * ... a középkorban Svájcban pert indítottak a cserebogarak ellen? A ma is őrzött periratok szerint Chur püspökségben bíróság elé idézték a cserebogarakat, sőt, még védőügy. védeket is állítottak nekik. A bíró­ság Graubündenbe való száműze_ tésre ítélte a cserebogarakat, ügy látszik, a cserebogarak nem sokat törődtek az ítélettel, mert utódaik még ma is ott élnek Churban. * ... Japánban nem a születés év­fordulóján ünnepük a születés­napot? Minden japán január 1-én tartja mej születésnapját, függetle­nül attól, milyen napon és hónap­ban született. Az évek számát sem a születés idejétől, hanem az azt követő január 1-től számítják. * ... amikor reggel felkelsz, na­gyobb vagy, mint amikor este lefe­küdtél? A test a «api munka után összezsugorodik és egészséges alvás után ismét visszanyeri normális nagyságát. A Nemzetközi Geofizikai Év Jól behúzták a esőbe . • • Tudja-e, hogy ...

Next

/
Thumbnails
Contents