Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-05 / 54. szám
TOLNA r' A MAGYAR SZÖGI ALIST A II. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR KEDD, 1957. MÁRCIUS 5. A parasztság hűségesen helytállt a népi demokrácia mellett Dobi István*rádióbeszéde Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke vasárnap rádióbeszédet intézett a magyar néphez: — Testvéreim! Parasztok, munkások, értelmiségiek! Más esztendőkben, csendesebb időkben ilyenkor március elején alig volt egyéb országos gondunk, mint az időjárás és a tavaszi mezőgazdasági munkáknak az elindítása, ez a gond az idén semmivel sem kisebb, mint máskor, de az elmúlt hónapok folyamán ezer egyéb baj és elvégezni való csatlakozott hozzá és ha egyrészük- kel meg is birkóztunk, bőven van tennivalónk és ehhez minden tisztes séges és jószándékú magyar embernek az összefogása szükséges. A helyzet és a feladatok megbeszélésének a szándéka állított a rádió elé és csak másodsorban az a gondolat, hogy dolgozó parasztságunkat közvetlen előtte álló tennivalókra és az idei mezőgazdasági munka különleges jelentőségére emlékeztessem. Sohasem becsültem valami sokra a propagandának azt a fajtáját, amit az elmúlt években különösen kedveltek: rádión vagy sajtón keresztül mozgósítani a parasztságot valamilyen munkának az elvégzésére. Nem hiszem, hogy ebben az országban rádióbeszédek, vagy újságcikkek hatása alatt az évek folyamán egyetlen barázdával többet szántottak volna a parasztok. Egyetlen kiló maggal többet tettek volna a földbe, mint amennyi józan eszük és ítéletük szerint helyes és szükséges volt. Ha most mégis szükségesnek tartom hangsúlyozni az előttünk álló tavaszi mezőgazdasági munka különleges fontosságát, csak azért teszem, mert általában beszélni akarok a mezőgazdaság helyzetéről, s annak jelentőségéről, hogy az idén minden szem terményt kihozzunk a földből, amit egyáltalán megtermelni képesek vagyunk. Ez most egyformán érdeke a parasztságnak és a kormánynak, s hogy ennek az előfeltételei meglegyenek, a kormány minden lehetséges támogatást megad a dolgozó parasztoknak. Dobi István ezután foglalkozott az ellenforradalmi eseményekkel, vázolta, milyen veszélyben forgott népünk sorsa, elért eredményeink, sőt a béke ügye is. — Eszeveszett jobb felé való rohanás volt itt. Október végén Szovjetuniónak az elhatározása, hogy fegyveresen beavatkozik, megfékezi az ellenforradalmat Magyar- országon. Dobi István a továbbiakban szólott a nyugati imperialisták féktelen uszításáról, arról, hogy a világtörténelemben példa nélkül álló módon 14—16 éves gyermekeket küldtek harcba tankok ellen — majd így folytatta beszédét: — Nyugatról jöttek ide nyilasok, horthisták, legitimisták, kalandvágyé újságírók és diákok. Volt csendőrök és katonatisztek, nagybirtokosok és egykori miniszteri tanácsosok, fegyvert adtak a gyerekeknek és a börtönből kiszabadult betörőknek, gyilkosoknak, majd mikor végétért az ellenforradalom fegyveres szakasza, a sztrájkok folytatásával, vásárlási hisztéria szításával próbálták tönkretenni a magyar népi államot. Egyidejűleg tömegesen csábították kivándorlásra az embereket, /akiknek a Szabad Európa, az Amerika Hangja és a londoni rádió csodálatos könnyű életet ígért. Odakint megkapták a lágerek szalmazsákjának, csajkalevesének, az életveszélyes belga és francia szénbányáknak, a kevés keresetnek, a hányódásnak, a me'gvetettségnek kegyetlen valóságát. A magyar népi hatalmat nem sikerült fegyveres erővel tönkretenni. A fegyveres ellenforradalom elbukott. Kádárék tisztánlátásán, a dolgozó nép szocialista vívmányáért érzett aggódásán és a Szovjet Hadsereg idejében érkezett segítségén, gazdasági életünk nagy gonddal kitervezett tönkretétele nem sikerült. Hiába raboltatták ki az áruházakat és a raktárakat. Hiába prédálták el sok nagy gyárunk készleteit az ellenforradalmi zűrzavarban. Ha ez a nép valaha testvéreket és igaz jóbarátokat érzett maga mellett, megpróbáltatásának idején — az ugyan ritkán történt meg nehéz századaink során —, de akkor hazánk költői, írói és történetírói még sok-sok emberöltő múltán is keresték az alkalmat, hogy kifejezésre juttassák a nemzet háláját. Én nem tudom, hogy akinek most köszönettel tartozunk megsegítésünkért igényt tartanak-e hálanyilatkozatokra, de azt tudom, hogy ha ilyen megrázkódtatás után, ami bennünket éri, egy ország talpraáll és újjáépül, helyes és szükséges a népnek és vezetőknek elgondolkodni rajta: milyen mélyen zuhantunk és milyen tényezők járultak hozzá a felemelkedésünkhöz és ha ezt lemértük, meg fogjuk tudni becsülni a Szovjetunió és a népi demokráciák segítségét. (Folytatás a második oldalon.) Bonyhádi Zománcművek : Még a héten visszaveszik a korábban szabadságolt dolgozókat Csupán napok kérdése és a zománcművekben a termelés eléri a régi színvonalat. A gyár vezetőinek sikerült olyan termelési technológiát kidolgozni hogy elérték a termelés egyenletes emelkedését Ennek eredménye az is, hogy most már megkezdték azoknak a dolgozóknak a visszahívását, akiket korábban 50 százalékos fizetéssel szabadságoltak. Úgy tervezik, hogy még e héten valamennyi dolgozót visszaveszik. A termeléshez nyersanyaggal és egyéb feltételekkel rendelkeznek. Műszaki intézkedéseket tettek egyes cikkek zavartalan termelésére. Sőt, az elmúlt napokban egy agregátort is kaptak, melyet akkor állítanak üzembe, ha áramszünet lesz. Tervbevették egy új gép beállítását is, mellyel az áruk költsége csökkenni fog. Úgy tervezik, hogy a közeljövőben a régen gyártási programban szerepelt táblagyártást újból bevezetik. Ez jelentős munka- mennyiséget és hasznot fog hozni. A táblagyártást az exportrendelésekre is ki akarják terjeszteni, csakúgy, mint az edénygyártás exportálását. Á vállalatvezetéssel ismerkednek a munkástanács-tagok A Simontornyai Bőrgyárban a válla lat munkástanácsa tanfolyamot Indított a munkástanács-tagok részére. A tanfolyam részvevői megismerkednek a vállalati ügymenettel, a jogi, pénzügyi, kereskedelmi, tervezési kérdésekkel, hogy: így a munkástanács eredményesebben végezhesse irányító és ellenőrző tevékenységét. ÖTMILLIÓ égetését akarják a paksi téglagyári an a dolgozók ebben az évben megvalósítani. Ennek érdekében bővíü ni kellett a kemencét is. Négy új kamrát építenek majd a régi kéméi céhez. Képünkön a téglagyár saá- rítótere és az épülő kemence egy része látható, ahol a tetőzést a napokban bel ejezik. Még ezévben elkészül a Trachoma-kórház Munkásszállás Két emeletes raktár Boncolóhelyiség Ebben az évben még gazdagabb a szekszárdi építőipari vállalat programja, mint 1956-ban volt. Nemcsak Szekszárdon, hanem, a megye több községében jelentős építkezéseket végeznek. A termelési program érdekessége, hogy amit ebben az évben elkezdenek építeni, vagy amit az elmúlt évben már elkezdtek, azt még ebben az évben átadják a rendeltetésének. Szekszárdon a vállalat munkás . szállóját a közeljövőben adják át a dolgozóknak. Már az utolsó falegyent is felépítették, most már csak a tető. zés és a belső szerelés van vissza. — Úgy tervezik, hogy a 20 tantermes iskolát is átadják még ebben az évben. Régen óhajtott kérése teljesül a szekszárdi kórház orvosainak. Felépítik még ebben az évben a hullatoon- coló helyiséget. A most épülő proszektúra a modern követelményeknek teljesen meg fog felelni. És az év végén már az új helyiségben végezhetik kísérleteiket, tanulmányaikat a kórház orvosai. Bonyhádon felépítik a 40 ágyas trachoma-kórházat is. És ugyancsak a vállalat kőművesei dolgoznak a Zománcművek 2 emeletes raktárának építkezésén. Az elmúlt héten rakták fel az utolsó födémet az épületre. Az építkezéshez már minden anyagot kiszállítottak, van elegendő mész, cement, tégla és egyéb építőanyag, és ami lényeges a vállalat Nagy yvwvyyytvyyyyyyvyyyyyyyyvwyyvvyyyywwvvvvyyyvvvvyvvyyvyyyyyyywyyy'? ttiyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyytyyyyyyyyyyyyyyyyyyy^ programúkat68 "kar;*á!'‘ valósítani Imre kormányában és a kormány ► íj-----------------------------------------------k örül Kádár János is látta a jobb* felé rohanást és a kormány tétlen-j; ségét, vagy tehetetlenségét. Megér- \ tette, hogy ha nem történik valami i elhatározó lépés, Budapesten és vi-1 déken tovább fog fokozódni r.z embervadászat, a véres fehérterror és \ talán egy hét kell hozzá, talán kettői — kitör a világháború Közép-Euró-| pában. És annak az atombombás, | hidrogénbombás harmadik világháborúnak Magyarország volna azí első áldozata. Cselekedett, a Szovjetunióhoz fordult segítségért és Magyar - ország megkapta a segítséget, mert nem Kádár kapta a segítséget, hanem Magyarország és a magyar nép. Ezt nem értette meg akkor nálunk ► mindenki, de amint múlnak a na- pok, és a hetek, egyre többen lesznek, akik megértik: az ember és az anyag áldozaton kívül mekkora világpolitikai áldozatot vállalt értünk a Szovjetunió és milyen szörnyűségektől szabadította meg az egész magyar dolgozó népet a forradalmi munkás-paraszt kormány fellépése. Kádár János segélykérése, és a Kórházi va.. í Tolnanémedi Kendergyár: Vasárnap délelőtt... A város utcái a megszokott képet mutatják, talán csak az különbözteti meg más napoktól, hogy az emberek ünneplőben vannak és nincs sietős dolguk, lassabban lépkednek, az utcán. A háziasszonyok az ebédfőzéssel vannak elfoglalva, az üzletek zárva, „üzemben van’’ viszont a sarki Újságárus, a trafikos és ... ... a kórház lcapuja előtt gyülekezik egyre több ember. Várják a tizenegy órát, amikor bebocsátják a látogatókat. Most, ezen a napon itt is szünetel a munka, csendesek a műtők. Pihennek az orvosok, ápolók. Az osztályokon csak az ügyeletes orvosok, nővérek tartózkodnak ilyenkor ... Pihennek a betegek is és várnak... Türelmetlenül várják a tizenegy órát. Akárcsak lent, a kapunál a látogatók. — Jaj, hogyan sikerülhetett a műtét — gondolja lent a látogató. — Mi történt otthon a két hét óta, mióta itt vagyok — ezzel a gondolattal várja a látogatót a beteg. Végre tizenegyet mutat az óramutató. A látogatók serege beárad, szétözönlik épületekben, folyosókon, a kórtermekben. A könnyebb betegek, akik kint sétálhatnak a folyo_ són, kint várnak türelmetlenül. — Jönnek-e látogatók? — Mert sokan vannak vidékről, távolabbról, ahonnan bajos az utazás. És ahogyan feltűnnek a lépcsőház kanyarulatában, belépnek a folyosóra, csak néhány rövid szó hallatszik. — Apám! — Fiam! — Hogyan érzed magad? — Köszönöm, már valamivel jobban. — Aztán eltűnnek az ajtók mögött a kórtermekben ahol minden egyes ágy —, már amelyik beteghez látogatók jöttek, — külön kis családi birodalom, vagy külön étterem. Mert a kosarakból, aktatáskákból, szatyrokból és egyéb alkalmatosságokból előkerül egy kis hazai, hús, sütemény, gyümölcs — már ahogyan a beteg állapota meg- ■ engedi — még egy-egy üveg bor is: — titokban. Persze, többen hiába róják fáradhatatlanul a folyosót, hiába szegezik tekintetüket az ajtóra ,mindhiába, ezúttal nem jönnek látogatók. Azért nem marad teljesen egyedül, mert szomszédjának látogatói is érdeklődnek hogyléte felől és megkínálják egy kis hazaival. így aztán megnyugodnak azok is azzal a gondolattal ,hogy talán este látogatnak be hozzá, vagy eljönnek legközelebb. Vagy ő megy haza ... Aztán letelik a látogatási idő, elmúlik egy óra elcsendesednek a kórház hosszú folyosói, a délutáni pihenő következik. Este újból a látogatók jövése-menése veri fel a kórház csendjét. Másnappal úiból megkezdődnek a szürke hétköznapok, munkához látnak az orvosok, megkezdődik a küzdelem az emberért — az életért. i 975 zsák szövéséhez elegendő kendert termeltek februárban Rövid kendert dolgoznak fel a 3 Tolnanémedi Kendergyárban s ezért J még mindig nem tudják üzemeltetni Ja nagyteljesítményű kenderturbinát. A kender feldolgozását csak kézitilo_ lássál végzik. A gyár teljesítménye így is elérte a januári szintet. Februárban, több, mint 780 mázsa kendert 3 adtak át a szövőgyáraknak. Fia ebből Ja mennyiségből csak zsákot készíte- Jnének, akkor 975 darab zsákot tudná. <nak átadni a kereskedelemnek. J A gyár februári termelésének ér- «dekessége hogy az elmúlt évi önkölt. 4 J ségnél sokkal kevesebbe került egy «mázsa kender tilolása. Műszaki intézkedésekkel tudták az önköltségcsök-«f J kentést elérni.
