Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-03 / 53. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1951. MÁRCIUS A Nyugat vezetői nyugodjanak beje a szocialista országok létezésébe Hruscsov nyilatkozata a szovjet és amerikai csapatok kölcsönös kivonásáról, a két ország viszonyának normalizálásáról és a leszerelésről A New York Herald Tribune kö­zölte Joseph Alsop, a neves ameri­kai publicista beszélgetését Hrus- csowal, az SZKP központi bízott • Ságénak első titkárával. A kétórás beszélgetés során a szovjet állam­férfi az általános nemzetközi hely­zetről, valamint a szovjet—ameri­kai viszonyról tett kijelentéseket — A szovjet csapatokat — mon­dotta Hruscsov —, amelyek a jelen leg fennálló szerződések és egyezmé­nyek értelmében Európai' egyes or­szágaiban állomásoznak, visszavon­juk a Szovjetunió területére, ha a nyugat-európai országok szintén megteszik ezt a más országokban állomásozó csapataikkal, és az Egye­sült Államok ugyancsak visszavon­ná csapatait Európából és Ázsiából. Alsop, Hruscsovnak ezt a kijelen­tését kommentálva hozzáfűzi, hogy ez a legkonkrétabb és legfigyelemre­méltóbb javaslata Hruscsovnak, amelyet a rendkívül érdekes interjú során tett. A szovjet—amerikai viszonyról szólva Hruscsov kijelentette, hogy valóban normális diplomáciai vi­szonyt kíván a jelenlegi formális diplomáciai viszony helyett. Ez magában foglalná a gazdasági és kulturális kapcsolatok lehető leg­messzebbmenő kifejlesztését. Különösen az Egyesült Álla­mokhoz való viszonyunkat kí­vánjuk normalizálni 1 — mondotta a többi között —, mert az önök országa valóban nagyhata­lom és mi úgy hisszük, hogy a mi országunk is megüti ezt a mértéket. A szovjet vezető a kapcsolatok abnormalitására felhozta az ameri­kai külügyminisztérium közbelépé­sét egy csereakcióval kapcsolatban, amely a szovjet mezőgazdasági mi­nisztérium, valamint egy nyugat- amerikai vetőmagtársaság között jött létre. Ugyancsak nem voltak hajlandók átutazó-vízumot adni a szovjet olimpiai csapatnak, amely Ausztráliából az Egyesült Államo­kon át kívánt hazautazni. Hruscsov kijelentette, hogy ezek az esetek természetesen csak tűszúrások, de ezeket a tűszúrásokat azzal a céllal adták hogy megakadályozzák a két ország közötti fontosabb kérdések­ben a közeledést. Ezután a legmaga­sabb szinten történő kapcsolatokról beszélve kijelentette: — Hasznos és lényeges lenne a normális viszony kiépítése. Nem remélhetjük, hogy varázslattal át­ültethetjük gondolatainkat és nem remélhetjük, hogy az egyik fél véle­ményét távirányítással rákényszerít- hetjük egy másik ország vezetőire. Hruscsov egy esetleges találkozó céljaiként a békés együttélés felté­teleinek megteremtését, a világ né­peinek megszabadítását a felesle­ges katonai kiadásoktól, a kereske­delmi és kulturális kapcsolatok ki­építését jelölte meg. Kijelentette: Az első lépés, hogy a nyugat vezetői nyugodjanak bele a szocialista országok lé* tezésébe és fogadják ezt úgy — ahogy a hí­vők mondanák —, mint egy isten­adta dolgot. Ezután jöhet majd a kapcsolatok normalizálása. Alsop bőven idéz Hruscsovnak a leszereléssel kapcsolatban tett ki­jelentéseiből. Az amerkai újságíró­nak arra a kérdésére, miért támad­ják a szovjet vezetők az Egyesült Államokat „erőpolitikájáért“, ami­kor a Szovjetunió maga is hatásos védelmi intézkedéseket tesz, a többi között így válaszolt: Az Egyesült Államok politikája támadó jellegű, nem pedig vé­delmi. Természetesen, minden országnak joga van annyi fegyveres erő kiépí­tésére, amennyire szüksége van ah­hoz, hogy támadás esetén megvédje függetlenségét. Egészen más dolog, ha katonai támaszpontok széles há­lózatát építik ki távol az Egyesült Államoktól és közel a Szovjetunió­hoz. Mit gondolna ön és az egész ame­rikai közvélemény, ha a Szovjetunió támaszpontokat létesítene Mexicó- ban vagy Kanadában? Azt hiszem, sokan álmatlanul töltenék éjszaká­jukat. — De mi erős idegzetűek va­gyunk és nyugodtan végezzük dol­gunkat, noha politikájuk következ­tében arra kényszerülünk, hogy erőfeszítéseket tegyünk a fegyver­kezés fejlesztésére és figyelmeztes­sük népünket a háború veszélyére. Mi valóban azt hisszük, hogy az Egyesült Államok anyagi és lélek­tani előkészületeket tesz a harma­dik világháborúra. Lehet, hogy a szándék csupán az, hogy elindítsa­nak egy európai háborút és az euró­pai népek egymás ellen harcoljanak; Ez történt a legutóbbi időben is, ami­kor az Egyesült Államok ezen szé­pen keresett, de a hadviselés eszkö­zei megváltoztak. Földgömbünk egyetlen sarka sem sebezhetetlen és ha az Egyesült Államok újszerű fegyvereket gyártott is, úgy hisszük, ebben a tekintetben mi sem maradunk el — mondotta Hruscsov az amerikai újságíró tudósítása szerint, majd hozzátette: Európa népe nem lesz hajlandó betölteni a kísérleti nyúl szere­pét és követelni fogja az amerikai tá­maszpontok eltávolítását területéről. Tehát Amerika igen bölcsen tenné, ha azonnal más kiutat keresne. Hruscsov ezu,tán a közép-keleti kérdésekről beszélt az amerikai új­ságírónak, rátért az Eisenhower - tervre is, amely beavatkozást jelent más országok belügyeibe. Végül a szovjet vezető a külügy­miniszter-változással foglalkozott és ezeket mondotta: A cserét azért eszközöltük, hogy a megfelelő embereket a legjobban tudjuk kihasználni. Politikánkat Se- pilov már kifejtette a Legfelső Ta­nács előtt és ebben semmiféle vál­tozás nem következik be. Itt — az amerikai újságíró leírása szerint — Hruscsov elmosolyodott és nyilván­valóan a nyugati sajtó egyes kom­binációira utalva hozzátette: — A mogorva Gromiko is igen kedvesen tud mosolyogni, ha tár­gyalópartnerei is mosolyognak. Alsop az érdekes interjúról szóló tudósítás végén hangsúlyozza: A külpolitikai beszélgetés erős, vilá­gos és jól átgondolt külpolitika 'be­nyomását keltette. Arthur Miller amerikai drámaíró a bíróság előtt Dobi István beszéde Karcagon Dobj István, az Elnöki Tanács és a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke ellátogatott Karcag termelőszövetke­zeti városba, ahol jelenleg több mint kétezerötszáz dolgozó paraszt folytat nagyüzemi társas gazdálko­dást mintegy huszonnyolcezer hold területen. A művelődési otthont zsúfolásig megtöltötték az MSZMP városi ideiglenes intézőbizottsága által ren­dezett nagygyűlés résztvevői: Karcag város kommunistái termelőszövet­kezeti parasztjai. Kovács István az intézőbizottság elnökének üdvözlő beszéde után, Dobi István emelkedett szólásra. Részletesen ismertette az októberi eseményeket, majd az események falusi kihatásait elemezte. Megálla­pította, hogy a termelőszövetkezetek­nek több, mint a fele oszlott szét. — Ezeknek jelentékeny részében a szö­vetkezésnek sem gazdasági, sem poli­tikai alapja nem volt meg. A kívül­állók és az ellenforradalmi elemek nyomására feloszlottak virágzó, meg. elégedett termelőszövetkezetek is. — Megelégedéssel állapíthatom meg azt is — folytatta. —, hogy fegy­veres erőink, hadseregünk és rend? ségünk felső vezetése helytállása eg aránt kifogástalan. Ez a fegyver erő a szervezés alatt álló munkáső séggel — amely a bányákban, üz mekben és termelőszövetkezetekb« ügyel a dolgozó nép vagyonára - feltétlenül biztosítani tudja a rende és a békességet a rendzavarókkí szemben. A magyar—szovjet barátságró szólva rámutatott Dobi István arrí hogy népünknek ezeréves történél me során sohasem volt igaz és j< barátja. Most a világ leghatalma sabb nemzetének barátsága bizton ságos érzéssel tölthet el bennünket! Ezt a barátságot azonban egész néni zetünkre és nem egy kis poltikai csoportra kell építeni. A nemzettel nyugodtan meg lehet beszélni a Szovjetunióhoz fűződő egész viszo­nyunkat, így kereskedelmi szerződé­seinket is és akkor helyt tudunk állni a reakció megtévesztő propa­gandájával szemben. Beszéde befejező részében a mező- gazdaság szocialista átalakításáról szólott Dobi István. Az izraeli külügyminiszter felszólalása az ENSZ közgyűlésén Mint az AFP jelenti, az ENSZ köz­gyűlés péntek délutáni ülésén Golda Myer izraeli külügyminiszter . szólalt fel elsőnek. Hangoztatta, hogy Izrael kész maradéktalanul és a legrövidebb időn belül kivonni csapatait a Gazai övezetből és az Akabai-öböl mentén fekvő Sarm El Seik térségből, bízva abban, hogy az Akabai öbölben és a Tirani szorosban mindenki számára biztosítják a hajózási szabadságot és azok a körülmények, amelyek Gázá­ban alakultak ki az izraeli megszál­lás előtt, nem alakulnak ki többé. Az izraeli külügyminiszter fenntar. tóttá a jogot országa számára, hogy felszólaljon jogainak védelmében, ha az események nem felelnek meg vá­rakozásának. Izrael kész visszavonni csapatait az Akabai öböl mellékéről, — foly­tatta Myer asszony — annak tudatá­ban, hogy az ENSZ nemzetközi erői haladéktalanul elfoglalják a kiürített állásokat és az ENSZ főtitkára, ígé­retéhez híven, a nemzetközi erők visszavonására vonatkozó mindenne­mű indítványát az ' ENSZ-közgyűlés tanácskozó bizottsága elé terjeszti jóváhagyás végett. A TASZSZ Nixon amerikai alelnök afrikai útjáról Az AFP jelentése szerint Arthur Miller amerikai drámaíró, akit a „kongresszus megsértésének’’ vádjá­val perbe fogtak, Washingtonban rö­vid kihallgatáson megjelent Malaugh lin bíró előtt. Miller csupán annyit jelentett ki, hogy „nem érzi magát bűnösnek”. A drámaírót, miután ezer dollárt le. tétbe tett, szabadlábra helyezték s rövidesen elhagyta a bíróság épü­letét. Ismeretes, hogy Millert azért idéz­ték meg a bíróság elé, mivel vissza^ utasította, hogy kiszolgáltassa az amerika-ellenes tevékenységet vizs­gáló bizottságnak azon írók nevét, akikkel annakidején részt vett „kom­munista irányzatú’ lésein. szervezetek gyű­Brentano világkörüli útra indul Berlin (MTI). Von Brentano nyu­gatnémet külügyminiszter szomba­ton világkörúti útra indult. Bren­tano ellátogat az Egyesült Államok­ba, Ausztráliába, Indiába és meg­beszéléseket folytat ezen országok vezető államférfiaival. Washington­ban Dulles külügyminiszterrel, Ausztráliában Menzies miniszterel-i nőkkel, Indiában pedig Nehru mi­niszterelnökkel kíván tanácskozni. Brentano március 31-én tér vissza ismét Bonnba. A TASZSZ jelenti: Nixon, az Egyesült Államok alel- nöke február 28-án elindult nyolc afrikai országba. Ezekben az orszá­gokban az alelnök Eisenhower elnök személyes képviselőjeként tárgyal majd a kormány tagjaival. Bár Nixon az Egyesült Államok képviselőjeként utazik Aranypart volt angol gyarmat függetlensége ki­kiáltásának ünnepségére, küldetése messze túllépi ezeket a határokat. Washingtonban rámutatnak, hogy Nixon utazása egybeesik a nemrég1 függetlenné vált afrikai országokban folytatott szovjetellenes amerikai pro paganda megerősödésével valamint azokkal a színfalak mögötti kísérle­tekkel amelyeknek célja az afrikai kontinensen létesített amerikai ka­tonai támaszpontok kiszélesítése. KÜLFÖLDI HÍREK A francia külügyminisztérium közleménye megerősíti, hogy Guy Mollet francia miniszterelnök meg­hívta a brit miniszterelnököt, hogy március 9-én látogasson el Párizsba. Macmillan március 9-én délelőtt érkezik a francia fővárosba és más­nap már vissza is utazik Londonba. A két ország külügyminiszterei résztvesznek majd az ez alkalomból tartandó tanácskozásokon. Kazakevics: A hadosztályparancsnok a térkép­re nézve parancsot adott: — Az ezredek az eddigi hadrend­ben menetelnek. Az elővéd-ezred előosztag minőségben megerősített zászlóalját küldi ki. Az ezred köz­vetlen tüzérsége a gyalogságot kö­veti. A szárnyakra kidobni a felde­rítőket és az önműködő fegyvereket. Elérve a 108/1 magassági pontot, az él-ezred harci alakzatba fejlődik. Parancsnoksági harcálláspontja a 103/1 magaslat. Én ennek az erdő­nek a nyugati szélén tartózkodom, az erdészház mellett. Galijev ké­szítsd elő az intézkedéseket a harc­ra. Jelentsd a hadtestnek. — És hir­telen halkan hozzátette: — Figyeljetek, parancsnok elv­társak! Az utánpótlás lemaradt, a lőszer kevés. Helyzetünk nem elő­nyös. Kötelességünket híven fog juk teljesíteni. A tisztek gyorsan szétoszlottak, hogy tennivalójukat elvégezzék, a jeep-nél csak a hadosztályparancs­nok, Galijev és Travkin maradt. Szerbicsenko végignézte Travkint, habos lovát és mosolyogva megszó­lalt: CSILLAG — Jó kozák vagy! v — Anikanov megsebesült — újsá­golta az ezredesnek zavartan, kér- dezetlenül Travkin. A hadosztályparancsnok semmit sem válaszolt, kiadta utolsó rendel­kezéseit Galijevnek és ezredéihez hajtott. Galijev körül futkosni kezd­tek a vezérkari tisztek. Galijévre nem lehetett ráismerni. Vidám lett és lármás, egyszerre az a bakinszk-i kölyök lett, aki 30 évvel ezelőtt volt. — Galijev németszagot érez — mondták róla ilyenkor. —- Menj az embereidhez! Nézz a németek után és küldj hozzám gyors küldöncöket! — harsogta Travkin- nak. — Igenis! — kiáltotta felelőtlenül Travkin és újra lóra pattant. Az öt kísérő felderítő közben át­adta Anikanovot az egészségügyi tisztnek és kantárszáron vezetve a lovasa nélkül maradt lovat, a had­nagyhoz csatlakozott. Bugarkovot izgatott várakozásban találták az előbbi helyeken. Travkin sietett. Szórakozottan itta a Bugar- kov által kínált vodkát és megmu­tatta a térképen a hadosztálytörzs harcálláspontját. — Ez azt jelenti, hogy a háború újra kezdődik — mondta Bugarkov és Travkin komoly szemébe nézett. A felderítők vágtában indultak az ismeretlen felé. Az árkászok pedig lassan útnak indultak, csendesen megbeszélve, hogy ismét elkezdődnek a végelátha­tatlan harcok. Bugarkov így szólt: — Na gyerekek, most kunyhóépítés helyett állásépítés következik. Travkin csatlakozott embereihez, akik az erdős dombon várták, nem messze a kis névtelen folyótól, amely nek túlsó partján a németek ásták be magukat. Marcsenko, aki a fa tetejéről figyelte a németeket, lemászott és je. len tette a hadnagynak: — Ezek a németek a páncélosok­kal és rohamlövegekkel félórát for­golódtak és aztán átkeltek a folyón, vissza az övéikhez, vagyis eltaka­rodtak.A folyó sekély. A víz a pán­célosok közepéig ért. A felderítők lekúsztak a folyóhoz és befeküdtek a bozótba. A fiút a lo­vakkal Travkin visszaküldte. — Menj mindig egyenesen ezen az úton. Nem viszel magaddal minden lovat, kettő nálam marad még egy napig, holnap visszaküldöm őket, — különben nincs mivel küldenem a je_ lentéseket. Ezután Travkin visszamászott em­bereihez és figyelni kezdte a német védelmet. A lövészárkok nem voltak hosszan kiásva és nem voltak ké­szen. Alig értek a bennük ide-oda- járó németek válláig. Az árkok előtt kétsoros drótakadályt vontak. A fel­derítőket keskeny, náddal benőtt folyó választotta el a németektől. Az aka­dályok mellvédjén teljes magasság­ban állt egy ember és távcsővel né­zett a keleti partra. (Folytatjuk.) Párizs (MTI). A Francia Kommu­nista Párt ezen a héten az algériai béke kivívása érdekében mozgósí­totta tagságát. Az algériai békéért indított harci és propaganda hét je­lentős eredményeket hoz: A párt­tagok gyűléseket szerveznek, bro­súrákat terjesztenek, házról házra járva agitálnak, küldöttségeket in­dítanak nemzetgyűlési képviselők­höz, városi tanácsokhoz és a kor­mány tagjaihoz is. Sok helyen kö­röznek békeíveket s tízezer számra gyűlnek az íveken a francia dolgo­zók aláírásai. * Peking (MTI). A kínai kulturális minisztérium közlése szerint a követ­kező évben újabb nagyarányú ,,ren­det a fejekben és a munkában’’ tár­sadalmi mozgalom indul Kínában. A széleskörű mozgalom, melyet az el­múlt évekhez hasonlóan a Kínai Kommunista Párt irányít majd, azt a célt szolgálja, hogy a bírálat és az önbirálat kibontakozásával harcot indítsanak az emberek gondolkodá­sában még meglévő burzsoá marad­ványok, valamint az állami és párt­szervek munkájában ma is fellelhető bürokratikus, adminisztratív, szektás és parancsolgató módszerek ellen. • Bécs (MTI). Az osztrák nemzet- gyűlés állandó bizottsága legutóbbi ülésén jóváhagyta a náci háborús bűnösök ellen foganatosított intézke_ dések hatálytalanításáról rendelkező törvényjavaslatot. A törvénytervezet elrendeli a háborús bűncselekmények miatt elítélt ^ nemzeti szocialisták azonnali szabadönbocsátását. A tiszt­ségüktől felfüggesztett nác; köztiszt­viselőket a törvényjavaslat érteimé, ben vissza kell helyezni hivatalukba, vagy m'ugdíjazni kell.

Next

/
Thumbnails
Contents