Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-22 / 45. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. FEBRUÁR 22. MEGYÉNK LEXIKONA Nagymányok a török hódoltság korában ii. A községnek attól kezdve, hogy először szerepel írott emlékben, több neve volt: 1015-ben Maneg, 1333-ban Manuhd, 1334-ben Ma­nuk 1361-ben Manyk, 1400-ban Ma. nyuk, 1432-ben Manyok szerepel. Egy 1437-ben készült birtokkimu­tatásban szerepelt először Nagy- Mányok és Kys-Mányok megkülön böztetve egymástól. Hogy Kismá- nyok lakói Nagymányokról teleped tek-e át, vagy sem, azt bizonyítani nem lehet. ... Mindkét község népe együtt szenvedte át a következő századok­ban kezdődő török uralmat. A tö­rökök uralma okozta Nagymányok második pusztulását. Ha a kis köz­ség nem is esett a török hadsereg útjába, amely Mohács 1526 szep­tember 3-án történt felgyújtása után szinte ellenállás nélkül vo­nult Buda felé. de sokáig semmi-' esetre sem kerülhette el annak pusztító munkáját. A község szom­szédságában volt még ugyanis Szászvár és Márévár, melyeknek urai természetesen néha ki-ki ron­tottak őrségükkel és zavarták a be­hódolt területeken tartózkodó tö­rököket. Ha nem is voltak vesze­delmes ellenfelei a töröknek, ez mégsem hagyhatta őket figyelmen kívül. Ezért, amikor Szulejmán 1543-ban másodszor is elfoglalta Pécset, Ahmed basát a kisebb vá­rak (Pécsvárad, Szászvár, Döbr'ö- köz, Tamási, Ozora, Simontomya, Palota) elfoglalásával bízta meg, aki e várakat még ez évben el is foglalta. A török a hadban nem álló la­kosságot nem irtotta ki, de annál inkább zsarolta. A török hódoltság alatt lévő területeken minden ki­váltság megszűnt. Aki a török ura­lom alatt meg akart maradni, akár nemes, akár jobbágy volt azelőtt, egyszerű jobbágy sorsra jutott, fegyvert nem viselhetett, és meg­alázó ruhaszabályoknak kellett ma­gát alávetni. Ezenkívül a legkülön bözőbb adónemekkel szipolyozták. A török adórendszer olyan bonyo­lult volt, hogy abból az adófizető csak annyit értett, hogy neki egyetlen lépést se szabad tenni anélkül, hogy érte adót ne fizes­sen. A török 1545-ben rendezte az adózást és bevezette a Deftert (adókönyvet). Amelyik község egy­szer ebbe a könyvbe belekerült, az köteles volt adózni, amíg csak em­ber élt benne. Mányokot a defter városnak nevezte, hogy megkülön­böztesse a kisebb lakossággal biró Kismányoktól. Nagymányoknak 1554-ben a nagy utcában 19, a kis utcában 18 adózó háza volt. Ismeretes, hogy a lakosságnak nem csak ezt az adót kellett fizet­ni, hanem köteles volt adózni a bégek és basák javára is. Megtör­tént az is nem egyszer, hogy mi­után az egyik birtokos a községben behajtotta az évi adót, eladta a fa­lut, s az új gazda ismét követelte az adót. így néha ugyanazon év­ben 2—3 gazdája is volt a falunak. A község lakossága lassan fo­gyott, s a török hódoltság vége felé már pusztává lett, s e kevés ember közül is sokan elmenekültek, ami­kor1 a török, Buda visszafoglalása után pusztítva vonult vissza. Azok közül, akik ekkor elhagyták a fa­lut, csak kevesen tértek vissza. Portré egy festőművészről A földek testén itt-ott még hó fe­hérük, de az ágak között már pajkos szellők keringetőznek. s az össze} le­hullt avar közül kikandikál az ibo­lya zö’dje. Apró kis levélkéin előre, küldi üzenetét a tavasz. Tavasz — az élet titkainak nagy feltárulása. mindig új erőt ad fel­vidít és ösztönzi az alkotnivágyó em­bert. Ahogy a kibomló ezernyi élet várja a Nap melegét a természet csendjében, úgy várja a festő is. Hisz ki állna olyan közel a természethez, mint éppen a művész? Ki reagálna olyan finom érzékenységgel a tájhan­gulat benyomásaira mint éppen a színköltész? Staub Ferenc, Aba-Novák egyik tehetséges tanítványa, akiről most szólni szeretnék, itt él megyénk egyik kis pusztáján: Gyapán. A művészet kedvelői és ismerői közű; néhányan már találkoztak a nevével. Képei több alkalommal szerepeltek kiállításokon. Negyvennyolc virágzás múlt már el felette, s az átélt küzdelmek, az élet terhe ,erősen megnyomták a vállát, megviselték az egészségét, de a keze fiatalos fürgeséggel hordja fel a szí­neket a vászonra... Most éppen a nemsokára megnyíló megyei kiállítás- ra készül. Nehéz anyagi körülmények között él. Lakása, amely télen műterem is, alig pár négyzetméter. A mindennapi kenyérrevalót méhészettel, díszletek festésével keresi meg Olykor egy-egy képe is elkel. Az élete anyagi gond­jait inkább a felesége viseli. Az igazi művészet és az üzlet mindenkor ellentmondtak egymásnak. A festő fő témaköre a tájfestészet, de biztosan mozog az arcképek, csend életek világában is. A képek nem hagynak kétséget tehetsége felől. — Újabb képein érezni lehet a művész egyéni felfogását. Igen jól látszik ez az „Őszi kert” és ,,öszi reggel” című képein. Reális átérzés, nagy szlnérzék jellemzi festményeit. „Az én laká. som”-on szinte érezni lehet a nyárútó zsongó, kellemes melegét... A hatá­rozott színek és formák könnyedén ‘eremnek a művész kezenyomán. — Nem elméleti irányvonalakat, hanem a természet törvényeit és a maga ér­zéseit követi ecsetjével. Aki krono­lógiai sorrendben szemléli képeit, me­részívelésű vonalat fedezhet fel munkáin. Ez a vonal mutatja a mind erőteljesebb és mind sikeresebb törek vést a tökéletes ábrázolásra. S amikor terveiről kérdezem a mű. vészt, szemében felcsillan az alkotás, fölötti öröm, s szerényen, de határo­zottan ennyit mond: „Dolgozni aka­rok ...” HAMAR IMRE Lányoknak — asszonyoknak AZ ORVOS MONDJA Az utóbbi hetekben sok szülő pana. szolja, hogy nemrég még jólalvó kis­gyermeke éjszaka gyakran felsír, nyugtalanul alszik. A kis csecsemő vagy a beszélni még alig tudó gyermek életének rend jét is megzavarja a rendszertelen al­vás, etetés, pelenkázás, környezetének nyugtalansága. Nem csodálkozhatunk, ha álmából felriad. A felnőttek kötelessége, hogy meg­nyugtassák a riadt gyermeket. Min­denekelőtt arra kell törekedni, hogy életének rendje mielőbb teljesen helyreálljon — ez a legfontosabb. — Ugyanakkor sok-sok gyögédségre, szeretetre van szüksége a babának. Általában helyes, ha a szülők nem kényeztetik a kicsit, nem kapják fel, ha sírni kezd, most azonban nem fe­gyelmeznünk kell, hiszen nem rosz- szaságból nyűgösködik. Ahányszor felsír annyiszor kell odamenni hozzá, megsimogatni, néhány halk, szerető szóval megnyugtatni. Gyógyszeres megnyugtatáshoz csu­pán egészen kivételes esetekben — és csak orvosi tanács alapján — folya­modhatunk. VASÁRNAPI EBÉD MARHAHÚSLEVES Hozzávalók: Vz kg marhahús, 30 dkg ritkacsont, 40 dkg vegyes leveszöldség: sárgarépa, petrezselyemgyökér, kara­lábé, zeller, hagyma, néhány levél kel­káposzta, zöldpaprika és egy egész há­mozott burgonya. Leveshúsnak vegyünk szegyet, fartőt, vagy hátszínt. Lehet benne egy darab lábszár is. A Jól megmosott húst és csontot 2'/2 liter hideg vizben főni tesz- szük. A marhahúsnak 3'h órai főzés kell. Amikor félfőzésben van, sózzuk meg, adjuk hozzá a tisztított zöldsége­ket, a gyökereket, hosszában hasítva, a hagymát egészben. Ezekkel együtt még nagyon lassú forrással főzzük, amig a hús teljesen megpuhul. Húzzuk le a tűzhelyről, öt percig állni hagyjuk, hogy a zavarossága letisztuljon. Negyed részét leszűrjük és belefőzzük a levesbe való tésztát. Levesestálba kiöntjük és a többi levest rászűrjük. A húslevesből a húst kiszedjük, sze­letekre vágjuk és tetszés szerinti már­tást adunk melléje. RIZSES BORJÚHÚS ZÖLDBORSÓVAL Hozzávalók: 50 dkg borjúhús, egy kis fej hagyma, 25 dkg rizs, % kq ki­fejtett zöldborsó (konzervborsó Is Jó). 8 dkg zsir, zöldpetrezselyem. A borjúhúst kockákra vágjuk és 4 dkg hagymászsfron előbb Jól megsüt­jük, azután vizet öntünk rá és fedő alatt félpuhára pároljuk. A rizst 2 dkg forró zsíron megfuttatjuk, űrtartalmának meg­felelő, háromszor annyi forró vizet ön­tünk rá és a hússal össze vegyítjük. Sóz­zuk és csendesen főzzük, illetve fedd alatt pároljuk, amíg a rizs klpattoqzlk és a hús egészen puha lesz. Ekkor a 2 dkg zsíron megpárolt zöldborsóval összevegyitjük, villával kavarqatva és tálaláskor zöldpetrezselyemmel szórjuk meg. DARÁZSFÉSZEK Hozzávalók a tésztához: 40 dkg liszt, 2 tojássárga, 2 dkg élesztő, 4 dkg zsír, 4 dkg cukor, 2% dl langyos tej. Töltelék: 14 dkg cukor, 10 dkg vaj. Az élesztőt Vi dl lanqyos tejben fel­futtatjuk és a tésztához való anyagok­ból puha rétestésztát gyúrunk, amit jól kidolgozunk. % órálq lanqyos helyen pi­hentetjük. Utána vékonyra kinyújtjuk négyzetalakúra és megkenjük 10 dkq vajjal, amit előbb a vanllláscukorral Jól eldörzsöltünk. A tésztát henqeralakúra felcsavarjuk és 3 cm széles karikákat vágunk belőle. Egy tepsit, vaqy lábast fagyos zsírral bekenjük és a tésztákat 2 cm távolságra helyezzük egymástól. Tetejét tojással megkenjük, cukorral meghintjük és 'h óráig kelesztjük. Utána lassú tűznél sütjük. Kiborítjuk, tálalásiq letakarjuk és akkor szedjük szét. Vanl- liamártást adunk hozzá. A tésztának ezen leírásán kívül méq többféle változata , van. Cukorral el­kevert vaj helyett tölthetjük 15 dkq cu­kor és 15 dkg dió keverékével. Ilyen­kor a tésztába 7 dkg zsírt teszünk. Az első leírás szerint készítjük a tész­tát és amikor teteje pirosra sült, az egész tömeget 5 dkq cukorral édesített, 2 dl tejszínnel meqlocsoljuk. Utána méq 10 percig sütőben tartjuk. Rövid frizura a tavaszi divat A legtöbb nő a frizura megválasz­tásánál azt veszi figyelembe, hogy melyik a legcélszerűbb, s kinek menny; ideje van a frizura gondozá zára, ápolására. A tavasz küszöbén és a nyár előtt állunk, nem közömbös ez a téma tehát az asszonyok, a lányok előtt és előre elárulhatom, bár nyi­tott kaput döngetek, hogy a rövid fri. zura lesz a tavaszi divat. Ehhez még azt szeretném hozzáfűzni, hogy ez a viselet nem mindenkinek áll jól és ajánlhatom, hogy vegyék figyelembe, hoev ar, illető arcához esvéniséeéhez Nyilt levél Nagy Andorhoz A Népújságban megjelent leveled­ben a pedagógusok javaslatát kéred problémád megoldásához. Mielőtt egyetlen pedagógus is hozzászólhatna felvetésedhez, szeretnék nyílt levél­ben foglalkozni a kérdésekkel, mert nem értek egyet leveleddel. A levélből általánosságban az álla­pítható meg. hogy a pénzügyi büro­krácia akadályozza a rendes gazdál­kodást. Nem ütközöm meg a pénz­ügyi bürokrácia emlegetésén, hiszen ezt a megjegyzést elég gyakran meg­kaptuk és még számtalanszor fogják a fejünkhöz vágni. Nem mondom azt, hogy nincs pénzügyi bürokrácia, de azt állítom, hogy a gazdálkodással kapcsolatos korlátozó intézkedésekre szükség van, bámilyen bürokratikus. nak is tűnnek fel. Az 500 forintos ellátmányt a sió­agárdi iskolára vonatkoztatod és azt állítod, hogy kevés. Én megyei szemszögből nézem az 500 forintokat és azt állítom, hogy milyen nagy összeg. Számoljunk csak egy kicsit. A megyében 107 község és egy város van. Ennek a 108 tanácsnak a saját gazdálkodásán kívül van általános is­kolája, óvodája, napközi otthona, böl. csődéje. egészségháza stb. A hat já­rási tanácsnak pedig nevelőotthona, szociális otthona, középiskolája. Azt természetesnek tartod, hogy a felso­rolt szervek a költségvetést saját maguk hajtják végre. Ha ezen szer­veknek 500 forint ellátmányt utalunk ki. akkor az mintegy 500 gazdálkodó egységét alapúi véve, csak 250.000 fo. rintot tenne ki a kézi pénztári ellát­mány. Számítsd ki, ebből azt, hogyha 19 megye és Budapest főváros is csak 500 forint ellátmányt ad a gazdálkodó szerveknek, akkor ez országosan mi­lyen óriási összeget jelent. De térjünk vissza a sióagárdi álta_ lános iskolához. Mit *s akart tulaj­donképpen az ellátmányból vásárolni. Remélem csak azt, ami a községi ta­nács költségvetésében szerepel. Szék rény beszerzése például nem szere­pelhet a költségvetésben, mert az a járási tanács költségvetésébe került. A szekrényt tehát nem kell az ellát­mány terhére „alkatrészenként” meg. vásárolnod. Munkabért az ellátmány. ból kifizetni nem szabad. A sióagárdi általános iskola költségvetésében, megítélésem szerint, évi 20—25.000 fo­rint lehet. Ezen összeg terhére kell az épület karbantartását elvégeztetni, takarítási eszközt és anyagot, fűtési anyagot, hivatalsegédi munkaköpenyt beszerezni szakmai felszerelési tárgya­kat javítani, tüzelőanyagát szállítani és villanyáramot kifizetni. Remélem a tüzelőt nem készpénzért vásárolod 500 forintos részletekben, hanem a nyári időszakban egy esetleg két té­telben. A tüzelőanyag árának kifize­tése, amely a legnagyobb, sem az el­látmányt, sem a készpénz forgalmat nem érinti. Általános szokás az, hogy a nyári időszakban hozzák rendbe az iskolát, amennyire az előirányzatból tellik. A tüzelő és az épületkarbantartási előirányzaton felül, véleményem sze­rint, 5000—6000 forint marad egyéb célokra, amely havonta el sem éri az 500 forintot. A sióagárdi tanács költ­ségvetésének ismerete nélkül is meg. kockáztatom azt az állítást, hogy megítélésem szerint az általános isko_ Iának nem is szükséges a havi 500 forintos ellátmány, és csak azért kell neked a havi 500 forint, hogy kifizes­sed a havi villanyszámlát, naponta feladjál egy levelet, vagy évenként megvegyél két munkaköpenyt. A készpénzforgalom korlátozására vonatkozó rendelkezés szerint az ál­lami szektor állami szektornak lehe­tőleg a készpénzforgalom kiküszöbö­lésévei fizessen. Elősegítheted ezt a rendelkezést azzal, ha a félévi anya­got egyszerre vásárolod meg a helyi boltban s ha az áru értéke megha­ladja az 500 forintot, az ellátmányt nem is kell igénybevenned% mert el­számolási csekken kell fizetned. Végül a felvetésedre is válaszolok, mely szerint a nyáron a napközi ott­hon működtetésére az 500 forint ellát mány nem elegendő. Ezzel én is egyetértek és van is rá megoldás. A Pénzügyminisztérium 31—S38/1952. sz. rendelete (megjelent a Pénzügyi Köz. löny 1952. december 30-j számában) szerint az élelmezést nyújtó intézmé_ nyék részére magasabb összegű ellát­mány ad,ható. A keret felemelésére & megyei tanács pénzügyi osztálya ad engedélyt, csupán kérni kell. A pénz. ügyi osztály bizonyára engedélyt is fog adni ilyen esetben a keret feleme­lésére, mert a felemelést nem attól teszik függővé, hogy az általános is­kolai igazgató „alkalmas’’-e 1000 fo­rint ellátmány kezelésére, hanem az ellátmány összegének megemelése va­lóban szükséges-e gazdálkodása érde­kében. ULRIK FERENC melyik frizura a legmegfelelőbb. Bármilyen rövid is az a haj, azt gondosan ápolni, kezelni kell. Nem a legszerencsésebb ha valaki sokszor, vagy nagyon ritkán mossa a haját. Az előbbi a fejbőr korpásodását, az utób­bi pedig hajhullást eredményez. Tanácsom, lehetőleg kéthetenként mossuk a hajat és ne hanyagoljuk el a haj vágását, a töredezett hajvégek eltávolítását, még abban az esetben is, ha friss dauer van a hajban. LÁSZLÓ GYULÁNÉ Kozmetikai tanácsadó Nők, fiatal lányok, vagy asszonyok egymás között ha beszélgetnek, termé­szetesen szó esik nem egyszer az arcbőr ápolásáról és találgatják, egymás tanácsát kérik, hogyan lehetne az arcbőr egyes hibáin segíteni. Kozmetikus vagyok, rég­óta dolgozom a szakmámban és nem egyszer hozzám is fordulnak tanácsért, természetesen nemcsak akkor, ha keze­lésre jönnek hozzám, hanem akkor is, ha utcán, vagy bárhol találkozunk. Ér­dekes kis eset, elmondom azért, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba. Felvetődött a probléma az asszonyok között, hogy azért nem jönnek kozme­tikushoz, mert rögtön azt mondják ne­kik: na, ez ennyire ráér; mennyi pénze van. A másik azt gondolja, ha egyszer elkezdi a kezelést, vagyis a kozmetika többszöri látogatását, akkor azt mindig rendszeresen be kell tartani, mert ellen­kező esetben az arcbőr vallja kárát. Nem, kedves asszonytársaim és fiatal lányok, az arcbőrt ápolni kell, ha azon hibák jelentkeznek, szakemberhez kell fordulni, ami nem jelenti és nem jelent­heti azt és ilyen kijelentést senki sem tehet, hogy no, ez annyira ráér, hogy kozmetikushoz jár. Téves az a nézet, ha valaki rendszeresen ápolja arcbőrét, azt állandóan kell. Nem. Ha valaki egy ke­zelésben részesült és azután a kapott krémmel rendszeresen ápolja, tisztán- tartja, akkor nem kell a kozmetikushoz megint elmenni, ráéi félév múlva is, vagy minden évben egyszer. Mint szak­ember merem mondani, hogy az arcbőr szépségét, finomságát ez nem befolyá­solja. Mint ígértem is legutóbb, ma a bőr szárazságáról fogok beszélni, amit vala­mennyien érezhetünk, mikor a bőrünk húzódik, de amikor már vörösfoltos, ki­repedezik, viszket, akkor már betegesen száraz. Ha az ilyen bőrt nem ápoljuk kellőképpen és időben sömörös lesz és a végén ekcémát is kaphat. Az elmondottak helyrehozható hibák, de hosszas kezelést igényelnek. A száraz- bőrű egyéneknél a másik komoly hiba a korai ráncosodás, ami, ha elhanyagolt állapotban van, teljesen helyrehozni nem lehet. Ezért kell a bajt megelőzni, megfelelő ápolással és masszázzsal. A masszázs hatékony eszköz arra, hogy általa a bőrben vérbőséget idézhe­tünk elő, oxigénben gazdag vért jutta­tunk a fáradt izomszövetekbe. Ez ser­kentőleg hat a bőr vér- és nedvkerin­gésére, emeli a bőr természetes üde színét, simaságát és rugalmasságát, azon­kívül megakadályozza az idő előtti rán- cosodást. Tanácsom: a szárazbőrű egyének óva­kodjanak tavasszal a vízzel való mosako- kodástól. Szappant egyáltalán ne hasz­náljanak, leghelyesebb, ha este lemosó­krémmel, vagy olajjal tisztítják le az arcbőrt és utána egészen gyengéden bőrtápláló vitaminos krémet maszírozza- nak bele. Ha nem betegesen száraz a bőr, reggel hideg vízzel való mosakodás után a bőrt be kell krémezni és pár perc után lehet púderezni. A púder nem árt, sőt védi a bőrt a széltől, de éjsza­kára nem szabad az arcon hagyni. (Legközelebbi tanácsadónkban a fej­bőrről és a haj szárazságáról beszélek.) Szűz Lászlóné

Next

/
Thumbnails
Contents