Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-22 / 45. szám

[957. FEBRUAR 22. TOLNA MEGYEI NtPÜJSAG 3 ,Vonaljainkhoz lehet majd igazítani az órákat Látogatás a bátaszéki vasútállomáson Antal, Búza Alfonz távirásznak, Sillei Kővári János váltóőröknek, László kapusnak. Helytállnak a forgalmi szolgálat dolgozói, de vajon milyen a kap­csolatuk a fűtőháziakkal, a vontató személyzettel és vezetőséggel? Fűtőházban Talán valamivel könnyebb a fűtőháziak helyzete. Ugyanis most már van szén. és ez egyik legfonto­sabb a pontos menetrendhez. Mert megjelennek a szolgálatban a moz­donyvezetők, fűtők és ha a forga­lomtól gépet kérnek, az jelzett időre a „szerelvényre áll.“ Ez az oldala könnyebb a fűtőháziaknak, de annál kellemetlenebb a másik. Nagyon félnek a téltől és várják a tavaszt, talán jobban, mint a szántó-vető ember. Télen nehezebb a javítás, hideg van a gépen, a mű helyek meg valóságos jégveremmé alakulnak át. S ilyenkor még a meleg vattakabát is alig segít va­lamit, kézzel kell az olajos, nehéz hideg alkatrészeket fogdosni, kesz­tyűben nem lehet dolgozni. S dol­goztak mégis a télen. Nem volt rá példa, hogy a hideg miatt abba­hagyták volna valamelyik gép ja­vítását, azok a tervezett időre el­hagyták a szerelőcsarnokot és most is a hideg széltől huzatos szerelő- csarnokban zeng a kalapács és surrognak a gépek, javítják a moz­donyokat. „Talán rajtunk múlik minden — mondja Téglás Imre, a fűtőház főnöke. — Rajtunk, mert ha nem tudnánk gépet adni, akkor „csöngetnének1’ a menetrendszerű­ségnek. De még eddig mindig tud­tunk gépet adni, amikor kértek.“ Az ember azt hinné, hogy ilyen körülmények között a dolgozók közt sok a beteg, aki a hidegtől munkaképtelenné vált. Nem így van. Jelenleg is például nincs ’je- teg a fűtőháznáh Mindenki a ve­zénylés szerint megjelenik munka­helyén! Hiányos az anyag utánpótlás, bár kapnak segítséget felsőbb szervek­től —, de helyüeg sok mindent meg tudnak oldani. A javítások nagyré­szét helyben végzik el, csak a du­gattyúgyűrűk esztergályozását vég zik el Dombóváron. Akkor dolgoznak jól a fűtőhá­ziak, ha nincs gép a szerelőcsar­nokban. Ezen a napon, sajnos, bent áll két mozdony, nem tudtam és már elkezdtem jegyezni, mint hibát ezt, amikor azt mondja Tég­lás elvtárs, hogy ezek a gépek úgynevezett „hathavisak“’, nagy­javításon vannak. A következő hé­ten az egyiket kiadják a vonalra. Sokat segítenek a bátaszéki öreg nyugdíjas mozdonyvezetők is. Nincs olyan nap, hogy valamelyi­kük be ne ballagna a fűtőházhoz és ne beszélgetne a lakatosokkal, a mozdonyvezetőkkel. Mert van probléma sok. És azok a rögtön­zött szakmai konzultációk egy gép mellett jók, de mégis jobb a több szem, többet lát elvet alkalmazni. • Nehéz egy riportban egy nap él­ményeit leírni. Nehéz visszaadni írásban azt, amit az ember lát és tapasztal, nehéz, mert sok-sok kéz munkája, sok fej elgondolása se­gíti egy cél megvalósítását. S e cél megvalósul. Megvan az akarat hozzá, megvan minden lehetőség, hogy most újból úgy közlekedjenek a vonatok, mint régen, hogy újból a vonatokhoz lehessen igazitani az órákat. (Pálkovács) Levél Nyugat-lXémetországból „Visszatartják őket, mert elterjesztenék az igazságot" Minden héten pénteken egy nyugatról érkezett levelet közlünk. A le­velek eredetileg a Magyar Rádióhoz érkeztek. Az alább közölt levelet egy nyugat-német hallgató írta. Nem tudom, kedves barátaim, ol­vasták-e Önök Jack London könyvét, a „Vaspatát”. Ez nagyon jó politikai leckekönyv. Ha olvastátok, akkor megértitek hogy azt remélem, hogy a magyar nép nem fogja átvenni a lumpenproletárok szerepét a nemzet­közi reakció javára. Nagyon kemény szó ez, de igaz. Az, hogy egy fiatal népi demokráciában nem teremtették meg a tapasztalt politikai és gazda­sági vezetés módszereit — érthető. De azt, hogy nehézségeket és hibákat fegyverekkel kelljen megoldani — ezt nem értjük. Az a tény, hogy ezeket az eseményeket kintről bujtogatták — ezt jól tudjuk. De azt, hogy nálatok belföldön Uyen intrikákat tudtak szőni — ezt nem tudjuk megérteni. Mert azt sem tudjuk elhinni, hogy olyan nagy éhség és nyomor lett vol­na nálatok. Már csak azért sem hi­hetjük, mert sokan azokból, akik a Magyar Népköztársaságból elmene­kültek, vissza akarnak menni és vissza is mennek. Visszamennének, ha tudnának, de egyesek nem mernek menni, mert attól félnek, hogy mégis háború lesz belőle. Mégis a többség még ennek ellenére is visszamenne, de erőszak­kal visszatartják őket, egyszerűen azért mert elterjesztenék az igazsá­got és ezt a „szabad nyugat” a nagy „szabadság” miatt nem tűrné. Van nálunk szabadság a kizsákmá nyolók részére, nekünk munkásoknak csak az a szabadságunk, hogy szabad adót fizetni és a szánkat befogni, s ezenkívül szabad dolgoznunk addig, amíg bírunk és nem tesznek az ut­cára. Szabad küzdenünk és a fejün­ket kockára tenni, amíg meg nem ha­lunk a bányabárók és nagyiparoso­kért. Hogy embert jogokat harcol­junk ki, szabadságot és jogokat ér­jünk el — ehhez nincs jogunk. Erről azonban nem kell többet írnom — tudjátok magatok is.” (A levél eredeti példánya a Magyar Rádiónál van.) A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL Csodálatos A Szovjet Tudományos Akadémia automatizálás és telemechanikai inté­zete új „EMU—8“ típusú elektroni­kus gépet szerkesztett. Az új berendezés számos bonyo­lult feladat megoldását segíti elő. A gép üzembehelyezésével a tervezők sokkal gyorsabban dolgozhatják ki például a hengersorok automatikus irányításának rendszerét, de nagy segítséget nyújt a tudományos és mű szaki kutatásokban is. A mérnökök az eddigieknél gyorsabban oldhatják meg a termelés automatizálásával kapcsolatos kérdéseket. A gép azon­ban nemcsak analizál és kiszámol, hanem bármilyen automatikus be­rendezést is irányít, vagyis különbö­ző termelési folyamatokat szabá­lyoz. Az „EMU—8“ nagyon „szorgal­masan1’ dolgozik. Néhány óra alatt olyan matematikai feladatokkal ké­szül el, amelyeken eddig 20 kiváló szakember egy hétig dolgozott. De lehetővé teszi egy sor olyan terv megvalósítását is, amelyekről eddig szó sem lehetett. A számításokkal egyidőben különálló automaták sza­bályozását és egybehangolását is végzi. A gép biztosítja, hogy az ál­tala szabályozott gépek munkája az előírásoknak megfelelően történjék. Az „EMU—8“ előnye a régebbi hasonló gépekkel szemben, hogy több önálló blokkból áll, amelyek miniatűr rádiólámpákat és germá- nium félvezetőket tartalmaznak. Néhány másodperc alatt megmérik a lázat A leningrádi „Rrasznogvargyejec“ gyárban új orvosi hőmérő gyártását kezdték meg. Az új műszer segítségével az orvos néhány másodperc alatt meg­állapíthatja a beteg testhőmérsékletét, míg eddig ez hőmérővel legalább tíz per­cet vett igénybe. A hőmérséklet megállapításánál az or­vos a beteg bőréhez egy töltőceruzához hasonló műszert érint, amelyet mérőórá­val kapcsolnak össz.e Az érintkezés pil­lanatában az óra mutatója azonnal ki­tér jobbra és a skálán megmutatja a mért hőfokot. A skálabeosztást úgy ké­szítették el, hogy a test hőmérsékletének csupán egytizedrészét mutatja a műszer. A gyors lemérést az a félvezető tekercs teszi lehetővé, amely a bőrhöz érintett műszer hegyes végén található. A gyárban hamarosan hozzákezdenek az új orvosi hőmérő sorozatgyártásához. Két óra alatt három farkast lőtt Jovica Milinkov montenegrói vadász nagy tekintélynek örvend vadásztársai körében, mert öt esztendő alatt 27 le­lőtt farkast szolgáltatott be. Jugoszlávia hegyes vidékem ugyanis annyira elsza­porodtak a farkasok, hogy a szövetségi kormány tavaly hozott rendelete szerint 15 000 dinár jutalom jár minden elpusz­tított farkasért. Milinkov legnagyobb va­dászsikerét a közelmúltban aratta, ami­kor alig két óra alatt három ordast si­került leterítenie. Az ügyes vadász ezért 45 000 dinár jutalmat kapott. A Priv- redni Pregleg című jugoszláv gazdasági szaklap február elejei árkimutatása sze­rint a 45 000 dinárért csaknem három és félmázsa kristálycukrot, vagy 150 kilogramm sertészsírt lehet kapni. Jugo­szláviában tehát kifizetődő dolog far­kasra vadászni. Színésznő, aki eddig 115 bikát ölt meg Betty Ford 25 éves volt amerikai szí­nésznő a napokban a fülöpszigeti mani- lai arénában megölte 115-ik bikáját. Betty Ford, aki New Yorkban, mint modell kezdte pályafutását, egy mexikói filmezés alkalmával látott először bika­viadalt. Elhatározta, hogy ő is torreádor lesz. Egy évig tanulmányozta a viadal módszerét, majd segéd lett, míg végül mint egyenrangú torreádor levizsgázott. Azóta 115 bikát ölt meg „győzedelme­Mi újság az országban ? % Indiának készít szecskavágó késeket a Szegedi Kéziszerszámgyár Az utóbbi években Szeged leg­nagyobb, többszáz dolgozót foglalkoztató nehézipari üzemévé fejlődött Kéziszer­számgyár termékei már külföldön is is­mertek. Tavaly készítettek először ex­portra, India részére szecskavágó kése­ket. Az aránylag kis üzemnek nagy an­gol és nyugat-német cégekkel kellett fel­vennie a versenyt. Kifogástalan munká­jukat, versenyképességüket bizonyítja, hogy az idén a tavalyi mennyiség két­szeresét, több mint 200 000 szecskavágó­kés elkészítését vállalták az év végéig. Termelésüket akadályozta, hogy a kohá­szati üzemek vontatottan szállítják az acélt, s a vállalat dolgozói most ennek a helyzetnek a sürgős megjavítását vár­ják. Most már nem kell számolni jeges árvízveszéllyel A Dunán már egy-két hete nincs zaj- lás, a Tiszáról is levonult a jég, s a mellékfolyók ugyancsak jégmentesek. A Hernádon azonban — Csehszlovákiából érkezve — nagyobb jégtáblatömeg je­lent meg, amely Gibárt körül, az ottani duzzasztónál, megállt. Az enyhe idő kö­vetkeztében (ez is elvonult, k%yhogy folyóink ma már mindenütt jégmentesek. Szakemberek véleménye szerint, bár­milyen meglepetést is tartogat még az időjárás, jeges árvízzel ma már sem a Dunán, sem a Tiszán, nem kell számolni. Külföldre készítenek szőtteseket a paszabi népművészek A híres paszabi szőttes a nemzet­közi vásárok magyar pavilonjaiban aratott sikerei után kedvelt cikk lett a külföldi piacokon. 1956-ban Helsinkiből, Moszkvából, Berlinből és más helyekről kaptak megrende­léseket. A közelmúltban a külkereskedel­mi vállalatok számos újabb megren­delést közvetítettek. Ennek alapján a paszabi népművészek mintegy százötven népművészeti cikket, töb­bek között színes népi hímzésű térí­tőkét, kötényeket, párnákat, falvé­dőket küldtek el a napokban a pá­rizsi kiállításra. Másfélmilliárd cigaretta készül februárban A fővárosban már alig találhatunk olyan trafikot, ahol ne kaphatnánk ma­gyar cigarettát.' A dohányipar dolgozói igen gyorsan leküzdötték az októberi események okozta nehézségeket és állták szavukat: februárra megszűnt a ciga­rettahiány. A gyárak már majdnem teljes kapaci­tással dolgoznak. Februárban a tervek szerint márfél milliárd cigarettát ké­szítenek. Ennek nagyrésze a dohányo­sok kedvence, Kossuth és Terv lesz. De jelentős mennyiségű Munkás és egyéb fajta is készül. Az ipar munkáját külföldi gyártmá­nyú gépek, dohányvágók, szivarfonók és kocsányozók segítik majd. Valószínű, hogy ezek a berendgzések még ebben a negyedévben megérkeznek hazánkba. A dohányosok szempontjából különösen a kocsányozógép jelentős, mert munkába- állításával javul majd a szívnivaló mi­nősége. ,,iNd,gyuii nagy von oroniorn, ^miKOi [újra meghallottam hangját az adás­ban. Emlékszik még múlt évi leve­[ lemre, ahol pontosan megírtam, hogj milyen körülmények között élünk mi • Úgy gondolom azonban, hogy félreér. 1 tette ezt a levelemet, mert én nerr [azért írtam mindezt, hogy segítsenek ,nekem. Tudtam én azt, hogy Önök­nél még nem volt olyan a helyzet imint ahogy az egy népi demokráciá I ban kellene legyen és éppen ezért le. • velem inkább segítségként szolgálha 1 tott volna. Olyan embereknek szeméi felnyitni akik azt hitték, hogy itt ná. (lünk nyugaton minden nagyon szép I Az én anyag; helyzetem olyan, mini isok százezeré az úgynevezett szabac (nyugaton. Talán a most már vissza­kérő menekültek elmondják majd as ] igazságot. Az a tény, «hogy munká­sok hagyták magukat befolyásolni as | ellenforradalom által, nagyon sajná i latos és evvel mindnyájunknak nagj E rkárt okoztak és komoly csapást mér­tek ránk, pontosan akkor, amikor t i Német Kommunista Párt betiltás el ilen folyó harc növekedésben volt. És • ez is oka volt annak, hogy Önöknél •a felkelést előmozdították. Mi iti ! 'mindnyájan, kommunisták és sol szimpatizáns is, nagyon sajnáljuk ,hogy a Szovjetuniónak be kelleti (avatkozni, mégis nagyon hálásak va- igyunk nekik, mert ha ezt nem tettéi • volna, akkor vitathatatlan az, hogy t 1 magyar munkások között még sokkal több áldozat lett volna és biztos (hogy ebből egy újabb világégés leti i volna. ( Amit igazán sajnálunklfez az, hogj 11945-ben nem sikerült úgy Önöknél 1 mint nálunk is — teljesen tiszta hely. 1 zetet teremteni de ez biztosan be fos; következni, egész népünk bízik ebben (mert erre nem mi igyekszünk, — hi- i szén mi békét akarunk —, hanem el. i lenségeink maguk, mert ők nem akai • nak békét. Ha ők békét akarnának •akkor ők leülnének tárgyalni és nen 'pedig állandóan egy újabb háborús •tűzfészket provokálnának ki. az eimuit neien egyiK reggel le­késtem a vonatot, öt perccel ké­sőbb értem az állomásra az indulás után. Megszoktam már, hogy kés­nek a vonatok és ezért is nem siet­tem, amikor hallottam az állomá­son a vonat füttyét. Még bosszan­kodtam is azon, hogy pont akkor nem tud késni a vonat, amikor én akarok utazni, hisz eddig mindig késésekkel közlekedtek. Felbuz­dulva e vonatkésésen, elmentem Bátaszékre — ekkor már félórával az indulás előtt az állomáson vol­tam: Biztos ami biztos. Nagyon kí­váncsi voltam, vajon mit tettek a vasutasok, hogy a vonatok most már pontosan járnak. Vasútállomás A sokat utazó embernek nem tű­nik fel egy állomás forgalmas napja. Nem veszi észre az embere­ket, akik irányítják a nagy vas­alkotmányokat, azok munkáját és általában a nagy szervezettséget, amely nélkül mindezek teljesen el­képzelhetetlenek. Sok időt el kell tölteni a vasutasok között, hogy az ember valamit megértsen abból, ami a laikus számára sok esetben teljesen érthetetlen. Mindig a munka dandárja van az állomáson. Mindegy a nap bárme­lyik szakában utazik az utas, szá­mára az a fontos, hogy a vonat menjen, és főleg az: pontosan ér­jen célhoz. Mindig ez volt a leg­nagyobb probléma a vasútnál, öreg vasutasok mind arról mesél­nek, hogy valamikor régen a vona­taikhoz igazították az órát. Nem­csak a vasutasok mondják ezt, ha­nem. ha az ember országjárás köz­ben valamelyik kis faluba ér, ak­kor1 arról hall, hogy most ment el a 11-es személy, vagy gyors. A szántóvető ember is' szinte órának tekintette a ■ vasutat. Az utóbbi években ez az óra egy kicsit be-* teg volt. Javítani kellett volna,1 csak nem volt ehhez mester, most talán-talán majd lesz a javításból , valami. A bátaszéki forgalmisták ( azt mondják: újból a vonatjaikhoz i lehet az órákat igazítani. Már most i a Bátaszékről induló vonatok pon- • tosan közlekednek, különösen a • reggeli munkásszemélyvonatok. És' nemcsak a reggeli, hanem a dél­utáni vonatcsoport is menetrend! szerint közlekedik. , És ez a pontosság már sok báta-1 széki embernek volt bosszúságára, ] megszokták az elmúlt hónapokban, ( hogy a vonatok késéssel indulnak ( és ahhoz igazították az ébresztő-, órákat, a vonat elment időben, azi utas meg lemaradt és bosszanko-i dott amiatt, hogy egy napja elve-• szett, kevesebbet keresett. • A teheráru fuvarozásnál is van, még tennivaló. Most ugyan keve-1 sebbét fuvaroznak, mint az elmúlt1 év azonos időszakában, de az álló- I máson átfutó kocsik száma emel­kedik. Novemberben csak 429, ja­nuárban már 3094 kocsi „futott át‘‘ az állomáson. < Persze vannak olyan esetek is, * amikor erélyesen kell közbelépni1 az állomásfőnöknek, hogy tervüket] meg tudják valósítani. Történt már olyan eset is, hogy a szekszárdi ( pályafenntartási főnökség salakot < rendelt Dunapenteléről Bátaszék-’ re, holott helyben nagymennyiségű] salak van. Ebből a fuvarból nem^ lett semmi. Olyan eset még sajnos ( most is előfordul, hogy keresztfu-i varokat kell csinálni. A gyéké-l nyesi sódert Bajára viszik, a bajait I pedig Gyékényesre, vagy például a] szekszárdi téglát Bajára és for­dítva. A dolgozók? Azt mondják nem 1 hiányzik a munkaverseny, sokkal1 jobb munkaverseny és norma nél­kül, jobb így, mert nincs hajsza, lehet az árura vigyázni és azt. mondják még, nekik a tervük a( menetrend és munkájuk mércéje ( az utasítások betartása. E kettőt | együttesen oldják meg. S ered- • ménye: mind pontosabban közle- • kednek a vonatok. Érdemes megjegyezni a dolgozók ( nevét: ugyanis e napon nem voltl késés, és az ő munkájuknak nagyi része volt ebben; Zádori Ferenci forgalmi szolgálattevőnek, Mezei'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents