Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-21 / 44. szám

1S5T PEBRUÁR 21. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A MARÓGÉP (Pálkovács) KOOOOHoaooooooooooooooc ^Qoo(xocxxxxxxxxxM300fxoooooooooof3QoocRjcxooooocxooononooooooononuacr<nfyyiou^».- w#j..Jtaru..■ ■ i uvtnooon Házastársak a „vádlottak padján" Pesti képeslap A budapesti utca olyan, mint e9V roppant műhely. Mindenhonnan ka- lapácsolás zaja hallatszik, dolgoznak az elevátorok, követ, téglát, habar­csot cipelnek az építők. Pest las­san visszanyeri régi formáját, az utcák valóban utcák és a szétlőtt házak ismét valódi, lakható házak lesznek. Helyreállt a közlekedés is, meg­szűntek a rettenetes gyalogtúrák. Persze ezzel, hogy „helyreállt a közlekedés” nem sokat mondunk. Mert az igazság az, hogy végre is­mét éppen olyan rossz a közleke­dés, mint volt október s 3 előtt. * Az egyik szétlőtt ház oldalfala fé. lig sértetlen maradt. Az ablakok persze kitörtek s a k<*z. amelyben nem is oly régen emberek laktak, most egy szétlőtt díszlethez hason­lít. Csak a második emelet egyik ablakára szerelt hőmérő maradt sér. teilen, a rejtélyes véletlen csak ezt kímélte meg. A hőmérő tehát ott van a magasban, s bár egyelőre sen­ki nem nézi meg higanyszálát. nyil­ván most is pontosan mutatja a napi hőmérsékletet. A nap minden őrá* jában szolgálatban van, nem tét­lenkedik egy pillanatra sem. Egy ki­csit 0 pompeji katonára emlékeztet, aki a láva kitörésekor is a helyén maradt, mert tudta, hogy a fegyelem a magatartás biztonsága akkor sem veszti értelmét, ha már nincs semmi jelentősége. De egy kicsit szimbó­lum is a sértetlenül maradt hőmérő. Azt mondja: „Vigyázz. Mégis van egy bizonyos mérték, amely ellen­CSÁNYI LÁSZLÓ HÍREK — Mónus István, megyénk egyik országgyűlési képviselője, a közeljö­vőben a következő helyeken tart fo­gadónapot: Hőgyészen február 20-án, Felsőnánán február 27-én, Kalaz- nón március 6-án, Kisszékelyben március 13-án, Varsádon március 20-án és Nagyszékelyben március 27-én. A községekbe érkezés ideje minden esetben reggel 8 óra és a fogadónap egész estig tart. — Espressó-étterem nyílik meg hosszú előkészületek után március 1-én Szekszárdon, a volt Táncos szórakozó helyén. — Uj szovjet motorkerékpárok. A motorkerékpárokba 200 köbcenti­méteres kétütemű motorokat építe­nek be. A nyolc lóerős motor órán­ként 90 kilométeres sebességgel is haladhat. Üzemanyagfogyasztása 100 kilométerenként három liter. Tank­jában több mint 400 kilométernyi útra elegendő benzint tárolhat. — Romániai túrán vettek részt a bátaszéki vasútállomás dolgozói még a múlt év októberében. Az emlékeze­ÜGY KEZDŐDÖTT a történet, hogy nagy szükség volt a selyem­fonógyárban marógépre. A fonógé­pek alkatrészei, ha elromlottak, el kellett szállítani a legközelebbi ja­vító helyre. Legtöbbször Szekszárd- ra, ahol volt marógép, csak ott tud­ták megjavítani. És mire elkészítet­ték, sok esetben több napos kiesést jelentett. Uj marógépet pedig nem tudtak venni, ha pedig egy teljesen újrendszerű marógépet készítettek volna házilag, akkor azt a központ elvitte volna. * — Nézze meg, ez lesz a marógép, amiről beszéltünk — így ismerked­tem meg a gyár egyik lelkes újító­jával, Komanovics István mérnök­kel. Azután elkezdi magyarázni, hogy a rajzon látható különböző ábrák a gép melyik alkatrészei lesznek, hogyan és mikorra csinál­ják majd meg. Lassan, megfontol­tan beszélt. — Ez nem is gép, csak marófej lesz, amit egy időben tudunk használni egy régi ócskavasból megmentett esztergapadon. Ha esz­tergálni akarunk, akkor feltoljuk a gépet, és lehet esztergálni, ha pedig marómunkát kell végezni, akkor le­eresztjük a gépfejet és befogjuk a munkadarabot és máris megtakarí­tottunk egy csomó pénzt. AMfG EZT ELMONDJA, észre ve szem, hogy különös szenvedéllyel be szél szakmájáról és erről az egysze­rűnek tűnő gépről. Megkérdezem, mióta foglalkozik újítással. Ez nem újítás, csak kitaláltam — szerény­kedik, mikor azt kérdezem, hogy valahol már látott-e vagy olvasott-e már ilyenről, azt mondja, még nem is olvasott és nem is látott ilyen gépet. Ezután arról kezdtünk már vitatkozni, hogy ha ez nem újítás, akkor mi? Én váltig azt erősítem, hogy újítás, ő csak szerénykedik és azt mondja, hogy gép. Elmondta, egy éve, hogy az egyetemről kike­rült A géptervező szakon végzett, Pesten kapott volna állást, több fi­zetés is lett volna ott, mint itt, de tolnai és ide jött vissza a régi isme­rősök közé.— Itt érzem jól maga­mat, tudom, most arra gondol, hogy nem jobb lett volna-e Pesten ma­radni. Fiatal mérnöknek ott mégis­csak jobb, nagyobb lehetősége van a továbbtanulásra. De higyje el, itt is lehet tanulni. Most üzemmérnök vagyok, nem sokkal keresek keve­sebbet, mint Pesten, tanulni meg le­het itt is. Igaz, eddig csak új gépek szerkesztésével foglalkoztam, ton­nákkal számoltunk, itt pedig sokszor A. fiú viszonylag szerény életet élt, »érakozni is alig járt, legfeljebb egy-egy mozit nézett meg és mikor összekuporgatott egy rekamiéra és néhány bútorra valót, összeházasod­tak. Utána következett a nászút: két felejthetetlen hét a Balaton partján. A mézesheteket azonban nyomban követték a családi összetűzések. A férfi azt szerette volna, ha a feleség háziasszonyoskodik és az lesz a fő­foglalkozása, hogy férjének főz, gon­doskodik róla. Határozottan kijelen­tette, hogy ő ettől nem tágít, mert ő azt szeretné, ha a felesége minden este vacsorával, tiszta szobával, meg kedvességgel várná otthon. A fiatal feleség pedig ugyanolyan határozot­tan kijelentette, hogy ő nem azért végzett egyetemet, hogy mosogatás­sal piszkítsa be a kezét és hogy a mosásban fájduljon meg a dereka. Ez a kijelentés úgy hatott a fiatal férjre, mintha hideg vízzel öntötték volna le: nem ismert rá a régi „diák- pajtására“, imádott szerelmesére, mert akkor mindig azzal dicsekedett, hogy egész délután mosni segített az anyukájának és már majdnem min­dent meg tud egyedül főzni, és ami­kor a jövőről álmodoztak, mindig azt mondta, hogy ő ugyan nem engedné a házkörüli teendőket elvégezni sen­kinek sem, mert a feleség elsősor­ban ezen keresztül tudja kimutatni férje iránt a gyöngéd kedvességet. Most pedig itt van, kijelenti, hogy S nem mosogat, majd eljárnak üze­mi konyhára, mosáskor pedig fogad­jak egy asszonyt. Más dolgoknál is ugyanígy hiány­a gramm századrésze is nagy szám, ha valami újat akarunk csinálni. — Az automata fonásra gondol? kérdem. — Hát arra is, meg általában, na­gyon ’érdekes az automata-fonás. Talán lesz is belőle valami, de idő kell ehhez. Most is például öt darab zseblámpa elem kellene, hogy egy teóriámat bebizonyítsam, vagy hogy magam meggyőződjek róla. Az ilyen apróságok aztán visszatartanak. Nem is szeretném, ha volna külföldi do­kumentáció erről, sokkal többet ér, ha mi csináljuk meg, enyém a gép­tervezés, a Gyula bácsié. (Fridrich Gyula főmérnök) a selyemfonási szakma, majd valahogyan ezzel is megleszünk. ELŐSZÖR, amilyen lassan kez­dett beszélni magáról, munkájáról, most már beletüzesedik, s egymás­után meséli, mit csináltak „ők” már ebben a gyárban — képzelje, 1905- ben épült ez a gyár. a gépek, ame­lyek akkor jók voltak, most már öreg masinák és sok baj van velük. Minden napra van valami „cse­mege”, vagy eltörik valami, vagy elhasználódik és újat kell csinálni, mert van olyan alkatrész, amelyiket nem lehet felújítani. Ezért is kellett ezt a marófejet kispekulálni. Ha már kész lenne, akkor is későn vol­na, de rövidesen meg lesz, segítenek a lakatosok és esztergályosok is, csak idő kell, mire elkészül. Mert például a marófej tolórúdját egy gőzgép dugattyúrúdból kell leeszter­gálni, az is egy esztergagépen egy napi munka, és mi akarjuk megcsi­nálni, nem akarunk érte még külön pénzt adni, ócskavasból, szedett al­katrészekből állítjuk össze. Így csi­náltuk meg a kondenz edényeket is, az nem tetszett, hogy minden épület­ből kiállt egy cső és ott fújt egész nap a gőz, sok energia elment a le­vegőbe. Most úgy csináltam meg. hogy a gőzzel vizet melegítünk, na­ponta így is körülbelül három mázsa szenet megtakarítunk. Még sok ter­vem van, de lassan majd mind meg­valósul. MEGVALÓSULNAK Komanovics István tervei, és lassan-lassan az ő munkájával is megváltozik a gyár képe, mindinkább eltűnnek a régi berendezések, új gépekkel, új tervek kel új módon tudnak közösen dol­gozni. Uj „marógépeket“ tudnak al­kotni, munkájuk megkönnyítésére. zott az egyetértés. Ha a férj este nem ért rá, ő minden szó nélkül el­ment egyedül moziba és ezt a világ legtermészetesebb dolgának tartotta. Gondolt egyet, elutazott egy hétre a mamájához, s férjének csak levél­ben írta meg, hogy hol van. Nem volt köszönet a házaséletben. A fiatal férj egy éven belül rájött arra, hogy — hibázott. Mégedig ott, hogy gyerekfejjel, a diákszerelem mámorában azt gondolta, hogy az évek során senki, semmi nem válto­zik, hogy az a diákszerelem örök, és nem gondolt arra, hogy éppen azokban az években lett imádottjá- ból felnőtt, amikor nem találkoztak, csak levélben, és akkor forrt ki a természete, elképzelése a világról, az életről, házasságról. Ö azt gondolta, hogy a diákszerelemre egy életet le­het alapozni és azt remélte, hogy mint a mesékben, náluk is csak fo­kozta az egymás iránti szerelmüket a távoliét. S most itt van a szomorú valóság: egész más az imádottja, mint bohó leánykorában volt és ő el sem tudta képzelni, hogy ez be­következhet. A fiatal feleség kijelentette, hogy ő visszamegy a nagyvárosba, mert neki csak ott lehet jövője. A férj nem is mert ellenkezni, gondolta, úgyis mindegy és hát még volt egy reménye, hogy talán jórafordul az II nagyszokolylak terve Nincs olyan község, amelynek lakói ne szeretnék még szebbé, csinosabbá tenni, s ha lehet még hírnevet is szerezni a községüknek. A nagyszo- kolyiak sem kivételek. Nagy terveik vannak, amelyeknek megvalósításá. hoz nem is kívánnak központi hitel­fedezetet igénybe venni, nem akar­nak az ország amúgy is nagy problé­máin még ezzel is nehezíteni. Meg­oldják ők maguk ezt — o községfej­lesztési keretből. Villamosítás Az idei tervek szerint az idén négy utcában bővítik a villanyhálóza. tot. A községi tanács mintegy 10.000 forintot akar erre a célra beruházni. Ez az összeg bár igen jelentős, de a munka méreteit tekintve. mégis ke­vés. A község lakóinak segítsége nél­kül a tervekből soha nem lenne való­ság. A közelmúltban az egyik tanács­ülésen a község lakói úgy beszélték meg, hogy az ásási munkákat ők el­végzik, sőt megfelelő személyek irá­nyításával az oszlopok helyükre állí­tását is elvégzik. A szakembereknek csupán a szerelési munka marad. Kövezés A megvalósulás útján van a Be- zerédj-utCa kövezése is. A községi ta­nács már Felsőnyékről a munka el­végzéséhez szükséges kőmennyiség jelentős részét leszállíttatta Nagyszo_ kőlyba, s amint az adófizetés nagyobb lendülettel indul meg — s les7 pénze a községnek — leszállíttatják^í többit is, hamarosan megkezdik a mintegy 120—130 méter hosszú útszakasz kö­vezését. Sportpálya Ha valaki sportolni akart, vagy leg. alább egy-egy mérkőzést szeretett volna látni, bizony nem kevesebbet, mint két kilométert kellett gyalogol­nia. Messze volt a sportpálya a köz­ségtől. A községi tanács tavaly úgy határozott, hogy telekcsere révén köz vetlen a község alá hozzák a sport­pályát. A telekcsere megtörtént és bi_ zonyos talajmunkákat is elvégeztek még az ősz folyamán. Nagy munka vár még: Füvesíteni kell, ki kell épí­teni az ugró- és a futópályát. A mun­kában részt vesz a község apraja- nagyja. A művelődési ház bővítése Ez csak akkor kerül megvalósítás­ra, ha a község teljesíti adóbefizetési kötelezettségét maradék nélkül, mert másként a községfejlesztési alapból nem kerül erre pénz. Mindenekelőtt színpad beépítését tervezik, mert ed­dig, ha kultúrcsoport lépett fel% vagy egyéb színjátszó társulat látogatta meg a falut' akkor a mozielőadásokat zavarta. Természetesen szóba jöhet a kultúrotthon felszerelésének kiegé­szítése is i Tanulság felnőtteknek életük, ha minden kedvét megadja feleségének. A feleség ettől kezdve minduntalan a városba utazgatott — állás után. A férj meg sem kérdezte, hogy hol volt, már az is öröm volt számára, ha egyáltalában látta fiatal feleségét. A feleség azonban újabb „szálkákat“ talált férjében: keveset keres, egy mérnökember mégegyszer annyit keres mint ő, és hát, hogy merte őt elvenni ilyen fizetéssel, in­kább végezte volna ő is el az egye­temet és akkor tőle sem követelne ilyen maradi dolgokat, nem lenne ilyen ódivatú férj. A férj megkapta most már szóban is, amit nem remélt: műveltsége nem olyan magas, mint a feleségéé, mert az egyetemet végzett és ezért csak fajankó a felesége szemében. Később megtudta, hogy feleségének milyen kalandjai voltak még lánykorában az egyetemen: jópénzes legényekkel mu­latott éjszakákon át, a kis vidéki lánynak hamar elvették az eszét a „figyelmes“, „előzékeny“ udvarlók, könnyelművé tette a sok bók, szóra­koztatás, a szülőktől való távoliét és ekkor kezdte érezni a férj, hogy mi változtatta meg ennyire régi imádott- ját és miért lett belőle teljesen más egyéniség, mint gimnazista korában volt. Csak azt nem tudta sokáig megérteni, hogy ha ilyen kalandozó természetű volt, miért ment hozzá feleségül. Megtalált azonban néhány levelet felesége holmijai között: régi udvarlók írkáltak neki. Némelyik csak úgy csöpögött a szerelemtől. Az egyik ezt írta: „Felejthetetlen az az éjszaka, amit veled együtt töltöttem, ereklyének tartom azt az ágyat, ame­lyikben először simultál hozzám forró testeddel és ahol elhatároztuk, hogy örökre egymásé leszünk“. Idegesen nézegette az ajtót, hogy mikor szólítják őket ítélethirdetésre s közben szidta saját magát könnyel­műségéért, meggondolatlanságáért. — Nem a lányt, a feleségét okolta, ha­nem saját magát, aki nem nézett mást, csak a „lángoló“,- „sírigtartó“ szerelmet. .. Felbontották a házasságukat — a férfi látszólag megkönnyebbült, ügy érezte, hogy az új életét most már tapasztalt gondolkozással kezdheti. De, ha előbb gondolkodik, akkor, amikor házasodott, mindezt talán el­kerülhette volna. Igaz, ő még kezd­het új életet, nem született család­juk, s fiatal, csak arcán látszik a sok gond, gyötrelem, amit a házas­élet boldogsága helyett átélt. De mit kezd az olyan férj és feleség, ahol gyerekek is vannak. A felbontott há­zasságok nagy részében pedig gye­rekek is vannak. (Folytatjuk) Boda Ferenc őrizni képes a változó szenvedélyek hőfokát. Egymást váltja a jó és rossz idő, de te maradj a helyeden.” És azt is mondja: „Légy kitartó. Végy példát rólam. Most *s teljesí­tem a kötelességemet' mert erre születtem. A kötelességteljesítés ön_ magában hordozza értékét. Ha nem törődnek veled' akkor is végezd a munkádat. Mert ez a te dolgod.” * A pesti színházak csupa klasszi­kust játszanak, akiknek átlagos élet kora 2—300 év. A legfiatalabb szín­padi szerző a még élő Anouill, de darabja, az Antigoné, a több, mint kétezer éves görög tragédia modern változata. A magyar író végignézi a plakátokat és csüggedten sóhajt: „Majd két-háromszáz év múlva. — Egy kis türelem.” * Valaki megszólít a Hungária kávé házban: — Bocsánat, — mondja — nem ön a Kuczka Péter? Zavarba jövök, úgy tudom, egy­általán nem hasonlítunk egymásra. — Tévedés — mondom enyhe büszkeséggel. — Nem az vagyok, — és hozzáteszem: — Szerencsére. — Szerencséjére, — javít ki az is­meretlen s bocsánatkérő mosollyal megy tovább. Siet, sajnos, már be­mutatkozni sincs id0mt amit ezúttal szeretnék pótolni. Ezért írom ide a nevemet: tes kirándulásról most állítanak ősz- sze egy fényképalbumot, amely a túra minden fontosabb részletét megörökíti. » — Közel 500 hektó pótkeret érke­zett a megye szeszellátásának meg­javítására az I. negyedévben. Az 500 hektó szesz legnagyobb része rum és likőr, többfajta minőségben. — Űjtípusú textilanyagot gyárta­nak Olaszország Forli városának textilgyárában „Forlion” névvel. Az újtípusú szövet gyártásának egyik igen fontos alapanyaga a kecske­tej. Az új anyag rendkívül könnyű és ellenáll a savak hatásának. — Könyvesbált rendez február 23-án. szombaton este a Szabadság­szálló emeleti nagytermében a Könyvterjesztő Vállalat. — A Szekszárdi Tűzoltóság érte­síti a megye dolgozóit, hogy telefon­száma megváltozott. Az új számok: 23—23 és 23—24. Szekszárd város­ban tűzjelzésre a 005-ös telefonszám továbbra is megmaradt. Épül az ország első perionrost üzeme Az októberi események miatt abbamaradt a nyergesújfalui Magyar Viscosagyár új perionrost üzemének építése. Most folytatják a munkát, s rövidesen befejezik az alapozást, hét. főn pedig újból megkezdik az előre gyártott elemek készítését. A perlonrostüzem gépeit és beren­dezéseit a Német Demokratikus Köz­társaságból kapjuk. Első csoportjuk már megérkezett. A Viscosagyár két gépésztechnikusa is visszajött az NDK-ból, ahol hat hónapig tanulmá­nyozta a perionüzemek munkáját. A Nemzetközi Munkás Eszperantó Szövetség kongresszusát augusztus_ ban rendezik meg Rotterdamban. A kongresszuson a magyarországi eszpe­rantó mozgalmat az országos eszpe­rantó tanács három küldöte képvi­seli. A küldöttség feladata lesz egy­részt továbbfejleszteni a népi demo­kratikus országok eszperantistáihoz fűződő barátságot, másrészt kapcso_ latokat kialakítani a nyugati országok nunkás-eszperantó szervezeteivel. —■ Ugyanakkor beszámolnak a magyar- országi munkásmozgalom és az eszpe­rantó-mozgalom kapcsolatainak tör­ténetéről is.

Next

/
Thumbnails
Contents