Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-20 / 43. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1957. FEBRUAR 20. MEGYÉNK LEXIKONA Lájgéber bácsi II. Innen egész a városig őrök voltak felállítva, kik látván a komp elin­dulását s talán inkább a benne levő­ket, gyorsan szaladgáltak a másik­hoz, így adva hírt a városban állo­másozó vasasoknak. Még huszárjaink a Duna közepéig is alig értek, már jött a városból egy jó csapat. Ezt látva a künn áll­dogáló révkocsmáros, Lájgéber bá­csi, odakiáltott a kompon levőknek: „Ereszkedjetek le a bölcskei mal­mokhoz. Ott kiszállhattok!“’ Jól megértették a huszárok mert magyarul volt mondva (a vasasok is hallották, de nem értették). Belátta a vezető, hogy míg a kompból ki­szállhatnának, lelőhetik őket: meg­parancsolta tehát, hogy lefelé halad­janak, mi meg is történt. A vasasok meg a Duna partján a meredek dombok mellett utánuk mentek, gondolva, hogy ha itt nem is, de lejebb bizonyosan elfoghatják őket. De szépen csalódtak, mert a Duna akkor a dunaföldvári Alsószi­get felső része táján éppen a mere­dek domboldalt nyaldosta. A vasa­sok így tovább nem mehetvén, nagy fenyegetőzések és szitkok közt visz- szafordultak. Tehetetlen dühük csil­lapítására jó Lájgéber bácsinak es­tek. Kérdőre vonták hogy mit kiál­tott a „Kossuth-ikutyáknak?'“ Persze elhallgatta az igazat jó Láj­A község régi múltjából aránylag igen kevés történeti adat maradt fenn Ez érthető is hiszen egy kis köz­ségről van szó, mely a rendelkezésre álló adatok szerint először puszta volt, s csak lassan fejlődött faluvá. Ez alatt a fejlődés alatt lakossága többször megújult, legtöbbször kény­szerítő körülmények miatt, s ebből ki folyólag nem őrizhetett meg sem írott sem egyéb maradandó hagyo­mányokat, melyek a kutatóknak mun kájukhoz pontos alapot adhatnának. A község határában talált régi lele. tekből Wosinszky Mór azt állapította meg, hogy a megyében talált legré­gibb neolit kőkorj telepek egyike Mányokon volt. (A Nemzeti Múzeum­ban a következő nagymányoki tárgya géber bácsi s azt felelte: „Hányjá­tok a fegyvert a Dunába. Úgy bizo­nyosan kegyelmet kaptok. Ezt mond tarn.“ Nem hitték ám el a hoppon maradt vasas urak és a kocsma ud­varán lévő (most is megvan) nagy eperfához kötötték, négy karabélyt nekiszegezve, agyonlövéssel fenye­gették, ha meg nem mondja az iga­zat. Kardlappal verték, rugdosták, csaknem négy óra hosszat, de ő egyre csak azt hajtotta: „Akár mit is csinálnak velem, én azt mondtam nekik, hogy hányjátok a vízbe a fegyvert.’“ Megérkezett a vasasok őrnagya is (ez jóravaló ember volt), ki látván a kegyetlen kínzást s megértvén an­nak okát, elhitte Lájgéber bácsi sza­vait s föloldoztatta. Azonnal egy szakaszt küldött Paksra hogy a me­nekülőket az ottani révnél fogják el. Huszárjaink azonban ezalatt a bölcskei malmoknál parthoz értek s a Kurré mellett kivágtattak Szent- andrásra, ahol Kurcz, akkori egyik földbirtokos látta el őket minden szükségessel és csak másnap mentek szét, ki-ki a maga szülőhelye felé. Lájgéber bácsi pedig hamarosan kiheverte a kínzást s bár egyetsem ismert a menekülő huszárok közül és azután sem találkozott velük, mégsem búsult. S vagy húsz év múlva ment az örökkévaló trónja elé, elvenni hőstette jutalmát. (Vége.) kát őrzik: egy kettétört kő véső és egy másik feketeszínű kővéső. Találtak a község határában egy kőbaltát is, me. lyet Horváth Antal múzeumi tisztvi. selő vett meg.) Hogy Nagymányok a népvándorlás korában is lakott hely volt, azt bizonyítja az a sír, melyet szintén a község határában tártak fel, s benne egy lócsontváz mellett egy kinyújtott helyzetben, hanyattfekvő emberi csontvázat is találtak a kö­vetkező tárgyakkal: 2 kengyelvas, egy vasból készült lándzsavas, hosszú köpüvel, egy vaszabla, két apró vas­darab egy vasból készült tojásalakú csatt, egy 70 centiméter hosszú vás- kard, szíjvégek ezüslemezei bronz kampókkal és szíj díszítésére való ezüstlemez. A község első írásbeli emléke az Árpádházbeli királyok korából ma­radt fenn. A pécsváradi bencés ko­lostor alapítványlevelében, mely 1015- ben készült, szó van egy bizonyos Damaslaus herceg által a kolostornak adományozott két faluról (birtokról), melyek egyike Maneg a Mecsekhegy keleti nyúlványának északi oldalán Püspöknádasd, Bonyhád, Apar és Máza községek határai között terül el. Az alapítólevél eredeti példánya a fából készült kolostorral együtt, mely ben őrizték, elégett, de a másodpél­dányból 1158-ban, II. Géza idejében újra kiállították. (Pénteki számunkban folytatjuk.) Tűzvész Tolnán 1844-ben Tolna községben, 1844 nyarán, a legnagyobb szárazságban, június 12-én, tűz ütött ki. A tűz a posta utcában keletkezett, s a meglehetősen erős szél segítette terjedését, annál is inkább, mert a község lakói a mezőn foglalatoskodtak dohányülte­téssel, s mire a tűz hírére hazaértek, már fél Tolna lángokban állt. A gyorsan terjedő tűzben leégett két kastély: Festetics Rezső és Sán­dor grófok kastélya, a melléképüle­tekkel együtt, a postaház, a város­háza, a kolostor és a templom s ezenkívül még 120 ház. A tűz mar­taléka lett hatezer mázsa dohány is. Ebben az időben Tolnán hat hé­ten belül több esetben is pusztított tűz. Egyszer két ház, másszor 18 ház, majd ismét 8, később 20 ház hamvadt el. 1854 május 30-án este 75 ház égett le a községben, majd 1872 május 14-én délután 4 órakor 19 ház égett földig... A község la­kói már arra gondoltak, hogy szán­dékosan gyújtogat valaki a faluban. Mások megfigyelték, hogy a tűz­esetek mindig szerdai napon voltak, és ebből eredően a következő meg­állapításra jutottak: Tolnán az asz- szonyok hétfőn áztattak, kedden a ruhákat a Dunában kimosták, szer­dán pedig otthon szedték rendbe a lakást, a hamut egy teknőben a pad­lásra vitték, vagy a ház sarkába dobták, ahonnan a szél könnyen el­vitte és a gyúlékony anyagok hamar lángot foghattak tőle. A tüzek oka tehát a házaknál levő gondatlanság volt. Nagymányok község története Új magyar szintétikus mosószer a SuSfare! Az utóbbi években világszerte nö­vekszik a szintétikus mosószerek gyártása: míg a szappantermelés 1945 óta világviszonylatban azonos szinten maradt, addig a szintétikus mosó­szerek gyártása hét-nyolcszorosára nőtt. A szintétikus mosópornak az a nagy előnye, hogy kemény vízben is kitűnően lehet használni. A pesti víz­ben például mosás közben köbméte­renként mintegy 200 gramm szappan vész kárba, a falusi keményvizek­ben még több. Ezzel szemben a szin­tétikus mosószerrel bármilyen ke­mény vízben jól lehet mosni. A másik nagy előnye, hogy szintétikus mosó­por használatánál a gyapjú és a ké­nyesebb növényi anyagokból készült textiliák nem mennek össze. Mivel ezeknek a mosóporoknak sok jó tulajdonságuk van, a magyar vegy­ipar is hosszabb ideje gyártja s ..Rapid”, „Tisztaság’’ és egyéb néven kerülnek fogalomba. Az Egyesült Vegyiművek most egy új szintétikus mosószert gyárt, amelyet Sulfarel né­ven juttat a fogyasztókhoz. A szer alapanyaga petróleum és benzol — az utóbbit ma még importálják. Az év végéig azonban már teljesen hazai nyersanyagokból állítják elő. Szombaton délután, szombaton este és vasárnap délután városunkban ven dégszerepelt az „Európa” tánczenekar „Erre táncol a világ” című műsorral. (A plakátok előzőleg, mint „Uránia” tánczenekart hirdették, nevük idő­közben megváltozott.) Az együttes külföldi turnéra készülj s ez előtt a külföldi szereplés előtt most vidéki városokban adnak műsort... Az elő_ adáson kellemesen szórakozhattak a könnyű és dzsessz zene rajongói. — Ebből a zenei műfajból kitűnő ízelí­tőt adtak az együttes művészei. Az est műsorából nehéz lenne egy számot, mint a legjobbat kiemelni, mert szinte valamennyi szám meg. nyerte a közönség tetszését. Az első szám. Némethi László he­gedűművész és zeneszerző fellépése a komoly zenéből adott egy kis Ízelí­tőt, s tulajdonképpen csak ezután kezdődött az est lényege, a tánczene. Igen nagy sikert aratott a nézők kö rében Balogh Géza havai gitáron elő. adott száma'- az Indián szerelmi dal, Erő§ gátrendszer védi Bács megyében a dunamenti helységeket A múlt évi nagy árvíz idején a Duna Bács megyei szakaszán a gát­rendszer huszonnégy helyen átsza­kadt. Huszonegy szakadást már kija­vítottak és március végéig a többit is rendbehozzák. A gátszakadások kör­nyékén a töltéseket nagymértékben megerősítették és a tavalyinál jobb védelmet biztosítanak árvízveszély idejére. Jelenleg is száznegyven kor- dély, több kotrógép és földmegmun­káló gép dolgozik. A bajai gátak erő. sítésére az eddigieken kívül további két és félmillió forintot költenek. — Nagyarányú munkák folynak Mohács sziget gátjain is. Itt hat és félmillió forint értékű munka vár még a gát­építőkre. s még ennél is nagyobb sikere volt a közkedvelt „Honvágy” című dalnak. Természetes, hogy az ifjúságnak nagyon tetszett a mexikói vi­seletbe öltözött zenekar rumba és mambó száma. Fazekas Nicolette különösen máso­dik felléptekor kapott nagy tapsot. Hangját mindkét esetben érezhetően, — de különösen először, — elnyomta a zenekar, s így száma az előadás egyik gyenge pontjává vált. Mikro_ fonnál, hangerősítővel nagyobb sike. re lett volna. A „Tűzoltózenekar 1800-ból” című műsor kellemes hangulatot teremtett a közönség soraiban. A legnagyobb érdeklődés Marcelle Martinique fellépését előzte meg. — Marcelle Martinique megérdemelten kapta a szekszárdi közönség nagy tapsát akár a néger dalok, akár a francia sanzon után. Az előadás tehát szép volt, tetszett a közönségnek (hiányosságaira mely a rendezésből eredig később visszaté­rünk), mégis szükségesnek tartjuk megemlíteni azt, hogy becsapva érez­te magát a közönség. Az előadást hirdető plakátokon ugyanis szerepelt egy tizennégytagú cigányzenekar fel­lépése is, s biztos akadt olyan néző, aki azért is jött, hogy jó cigányzenét lesz alkalma hallani. De ez elmaradt, s az ilyen néző csalódott az előadás­ban. Pedig szerintünk ennek a műsor nak nem volt szüksége arra, hogy olyan számmal reklámozzák, ami nem szerepel benne... Ami akadályozza az Ausztriába távozott magyar fiatalkorúak hazatérését Magyar szülők százai kérik szemé­lyesen és megrázóhangú levelekben a különböző magyar szerveket, hogy a kalandot kereső megtévesztett Ausz triába távozott gyermekeiket juttas­sák vissza családjukhoz. E gyerme­kek ügyével kapcsolatban az MTI munkatársa illetékes magyar helyen úgy értesült: Magyarország és Ausztria, amely szerint kölcsönösen, minden forma­litás nélkül visszaadják egymásnak azokat a fiatalokat, akik engedély nélkül lépik át a két ország határát. Ilyen megállapodás megkötését az osztrák külügyi hivatal javasolta 1957 február 2-án. A megállapodás meg­kötéséig ebben az ügyben többször szóbelj jegyzékváltás történt, többek között a jelenlegi budapesti osztrák követ útján. Magyar részről eddig is a legtelje­sebb mértékben megtartották a meg­állapodást s erre törekszenek a jö­vőben is. A megállapodás alapján jut­tatták vissza Ausztriába például a tizenhárom éves Felser Gorst-ot és a tizenegy éves Flieger Kral-t, akinek a visszaadását az osztrák sajtó rabló­történettel fűszerezte. A megegyezés szerint, jártak ej Mayhoffer R., Luchs G. J. esetében is és így jut­tatták vissza Ausztriába a napokban a tizenöt éves Höldmoser Max-ot, aki határsértést követett el. Illetékes helyen ugyanakkor azt tapasztalják, hogy osztrák részről nem segítik elő a megállapodás érvé­nyesülését s a magyar gyermekek hazatérését. Az utóbbi időiben ma­gyar részről számos lépést tettek a szóbeli megállapodás érvényesítésére, azonban ez a törekvésük eddig még nem találkozik osztrák részről kellő megértéssel. Magyar részről azonban ennek ellenére remélik és elvárják, hogy Ausztria a két ország közötti megállapodás pontos megtartásával elősegíti a területére jutott, család­juktól elszakadt magyar fiatalok mi­előbbi hazatérését. Hindu istennek adta ki magát — letartóztatták Három hónapja egy Baba Raghubar Dajal nevű ember érkezett az indiai Mokhimpur nevű falucskába és ki­jelentette magáról, hogy ő Rama és Krisnn hindú istenek megtestesítője. Később egy női társa is akadt, aki azt állította magáról, hogy a Mahab- haratában szereplő öt Pandava-test- vér egyikének felesége. Dajal rövid időn belül meggyőzte a falu 70 lako­sát isteni származásáról és a falucska abszolút urává vált. Uralma hosszú időn át fennállt vol­na, ha követői nem lettek volna túl­ságosan buzgók. A falu lakosai ugyan is a napokban megállítottak a faluba látogató két idegent és arra kény­szerítették őket, hogy áldozzanak az új „istennek”. A következő napon rendőrök érkez­tek a faluba, de ezeket Mokhimpur lakossága megtámadta és többet kö­zülük halálra ütlegelt. A rendőrök megmentésére siető újabb csoporto­kat fegyvertűzzel fogadták. A harcok során a falu nyolc lakosa életét vesz­tette, nyolc rendőr pedig megsebe­sült. Végülis a hamis „istent” és 37 hívét letartóztatták. Hét évszázad magyar versei II. Szkhárosi Horváth András: A fejedelemségről (1545) VÍZSZINTES: 1. Az idézet kezdete. 11. Egzotikus madár. 12. Kígyó. 13. Fiatalos. 14. Verssor vég. 16. Szenve­dés .19. A beszéd része. 21. Keresztül. 22. Személyes névmás. 23. Indulatszó. 24. ö németül. 25. Katonai személy. 26. Helyhatározó rag. 27. Vegyszer. 29. Latin prepozíció. 31. Azon a helyen borzasztó. 33. Kötőszó. 35. Ebéd előtt esszük. 36. Ver. 37. Francia regény, író. 39. Női név. 40. Földbe verik. 42. Ezen a távolságon belül tud megállni egy rohanó gépkocsi. 44. Megöl — for­dítva. 50. Életben — régiesen. 52. Nem hamis — betűkihagyással. 53. A vízszintes 1. folytatása. FÜGGŐLEGES: 1. A vízszintes 53. folytatása. 2. Kiejtett betű. 3. Lódít. 4. Ujra meg újra átveszi. 5. Kettőzve cukorka. 6. Hónap rövidítés. 7. Nagy Lajos névbetűi. 8. Japán város. 9. Vörösmarty egyik alakja. 10. Jód mássalhangzói. 15. Igevégződés. 17. Izomrost. 18. Ilyen hßmar. 19. A függ. 1. folytatása. 20. Karám belseje! 25. Fegyveresen védelmez. 26. Sárközi község. 28. össze-vissza kevert ívek! 30. Akasztófa. 32. Megkevert írók! 34. Ételízesítő. 36. Nagy semmi. 38. Taszította. 41. Kaput. 42. Vég, ismert idegen kifejezéssel. 43. Csináld. 44. Hosszú fadarab. 45. OLS. 46. Talál. 47. Madarak királya. 48. Férfinév. 49. Kicsodák, 51, Birkahang.

Next

/
Thumbnails
Contents