Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-08 / 33. szám

4

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG

1957. FEBRUAR 8

MEGYEI LEXIKON

A simontornyai vár története

Simontornya nevét attól a torony, tói kapta, amelyet Salamon fia, Simon épített, amely később erősséggé, várrá, sőt végvárrá fejlődött. Kezdetben csak, mint egy nagyobb birtoktestet védelmező királyi engedéllyel épült magánvár szerepel melyet a király a tulajdonos elhalálozása, vagy hűtlensége esetén szabadon ajándékoz kedvelt híveinek: Később csere, vagy vétel útján változnak gazdái, míg végül a török 143 évi uralma alatt fontos végvárrá emelkedve 80—100 községből álló terület parancsnokának székhelye. A vár első gazdája tehát, akitől nevét is vette, Salamon fia, Simon, Vicejudex Curiae a XIII. század második felében előkelő politikai szerepet játszott és vitéz katona is volt_ érdemei elismeréséül tehát könnyen kieszközölhette a királytól az engedélyt arra, hogy Igar falutól 5000 lépésre fekvő szigetén magánvárat építsen. Az építés idejé. ről pontos feljegyzés nem maradt, csak azt tudjuk, hogy Simon 1264- ben kapja a Predemith- birtokot, azt 1273-ban lázadás miatt elveszti, de 1274 augusztusában megbocsát neki a király. Ezek alapján az építés idejét a hőgyészi adományozás idejére tehetjük, vagy a fehérvári országgyűlés (Í279. augusztus) előtti évekre.

1336-ban Laczkfi I. István gazdag erdélyi vajda sógora vette birtokába a várat. Későbbi tulajdonosai, a Kanizsiaiak, Ozorai Pipó, semmit sem törődtek a várral, így az elhanyagolt állapotban kerülhetett a Garay-ak birtokába. Garay László nádor nagyobb javításokat végeztetett a váron.

Mai képét Gergelylaki Buzlay Mózes idejében kapta. Az ő korából megmaradt renaissance ablakkere. tek ma is harmonikussá teszik a várat. Erre az időre mutat az öreg torony földszinti vaskosaras ablakának felső faragott kőkeretén olvasható évszám, továbbá a kaputorony felvonó hídja felett lévő címeres felírás és év száma. Sajnos, a feliratból nem lehet megtudni hogy milyen munkálatokat végeztetett a vár gazdája. Az építkezések befeje_ zése azonban neki tulajdonítható.

Török építkezésnek a szűkebb értelemben vett fellegvárban nincs nyoma, ha csak a vastag bástyafalmaradékot nem tulajdonítják annak.

A kuruckori német ostromok alatt már erős ágyúzásnak voltak kitéve a falak, s a nagy rombolás nyomai még ma is láthatók a lakóház falán, melyet 2—300 lépésről értek a lövedékek. A kuruc,ostromok idején nagy szerepet játszik a várat körülvevő vizesárok, mert csak annak betömése után lehetett a belső bástyafalhoz férni és Boty- tyán tábornok kuruc hajdúi 1705. ben nagy veszteség árán juthattak a vér birtokláiáboE.

A vár korának meghatározásánál az építészeti motívumokat is tekin. tetbe véve, a következők állapíthatók meg: az alapfalak diluviális

A bor eredete, származása

— a Hzőlő-mitoax —

A magyar bor hírét —

1 és szűkebb hazánk, Szek- szárd vidéke borának hírét — szerte a világon ismerik. Ha azt akarjuk látni, honnan jött a bor, mielőtt magyarrá vált volna, nagyon messzire kell mennünk, távoli évszázadaikba, évezredekbe.

A bor történetét úgy is kezdhetnénk: Hol volt, hol nem volt... — akár egy mesét —, mert a bor létezésének kezdete olyan messzire esik, hogy csupán legendák, mítoszok tartalmából lehet következtetni.

Kezdhetnénk talán azzal, hogy a bor létezése bibliai eredetű. Mózes I. könyve szerint Noé apánk kezdte meg a szőlő művelését, a bor készítését és hatását hamarosan meg is ismerte. Amikor elsőízben megkóstolta, részegen terült el a földön, s ez alkalommal megnyilvánult a bor áldása és átka is, mert egyik fiát megátkozta, a másik kettőt megáldotta amiatt, ahogyan vele szemben viselkedtek részegsége alatt. A pesti humor aztán igyekezett Noé részegségét összhangba hozni a magyar borral, hogy „az első kocsma a világon a Baross téren volt, mert a biblia azt írja, hogy Noé a kelletinél (értsd a Keleti-pályaudvarnál) többet ivott.

Mózes negyedik könyve újból megemlíti a szőlőt, amely szerint a Kánaán kikémlelésére kiküldött 12 férfi az Észkor völgyében olyan nagy szőlőfürtöt talált, hogy két ember erejére volt szükség egy fürt elvitelére. Egyes tudósok ezzel kapcsolatban azt állítják, hogy ez nem szőlő volt, hanem egy hozzá hasonló gyümölcsfajta.

túszt szenteltek a bornak, meg volt a maga külön istene, a görögök Dionizos- uak, a rómaiak Bacchusnak hívták. \ mítosz egy változata szerint Zeusz és egy Szemere nevű földi leány fiának tartották Dionizoszt, akit Zeusz felesége, a féltékeny Héra, üldözött. A gyermek Dionizos, illetve Bacchus dajkái nimfák voltak, nevelői pedig múzsák, faunok és szatírok, az öreg Szilénnek az élén. A monda szerint az ártatlan gyermeket játszás közben titánok rohanták meg, széttépték, és tagjait messzire szétszórták. Athéné istennő azonban, akit a rómaiak Minervának hívnak, s aki az isteni gondviselést személyesítette meg, megkereste a még lüktető szívet és ebből hajtott ki a szőlőtőke, a régiek hite szerint örökké élő, soha ki nem haló fája.

Bacchust szép, kedves, inkább nőies ifjúnak képzelték el, aki felhevült, lelkes, lármázó és részeg kísérőitől, a bacc- hánsok és bacchánsnőktől körülvéve vonult párducoktól vont szekerén egész Ázsián keresztül, Arábián által, Egyiptomba és Lídiába, majd vissza Görögországba, mindenütt jókedvet és örömöt terjesztve.

Az Appennini félszigetekre, Itáliába, csak későbben jutott el Bacchus. A latin mitológia szerint a történelem előtti idők távlatában Saturnus isten, az ég és föld fia, adta Itáliának a Kréta szigetéről hozott szőlőtőkét ajándékul. Először vadul nőtt, és csak későbben találta fel Liber, az ültetvények istene, a szőlőtőke művelését.

Az Oenotria, vagyis a szőlőkarók országa elnevezést még Herodotos, a történetírás atyja, aki i. e. 484-től 428-ig ( élt, adta az itáliai délgörög gyarmatok , földjének, a mai Calabriának és Apuliá- nak, a római kultúra bölcsökorában. Ez az elnevezés, amellett, hogy intenzív szőlőművelésre mutatott, egyúttal földrajzi megkülönböztetést is jelentett Etruriával és Campaniával szemben, ahol nem karózták, hanem fákra kúsz"'( tatták fel a szőlőt.

Érdekes még a Bacchus-mitosznak az a része, amely Euanteszre vonatkozik, (• Bacchus és Ariadne fiára, aki Thráciá-11 ban lakott, a Duna és az Égei-tenger között. Euantesz fiát Maronnak hívták, aki azonos volt Apollónak azzal a papjával, aki a ravasz Odisszeusznak azt a sötétvörös színű, édes bort ajándékozta, amellyel ez a Polifémosz nevű ciklopotl1 lerészegítette. Ezek szerint Bacchus ivadékai is olyan vidéken laktak, ahol kiváló borok termettek. Ez a vidék pedig a Dunával volt határos, a mi Dunánk alsó folyásával.

A bornak az a titokzatos hatalma, amely az emberből hőst, a hősből disznót képes csinálni, a primitív, majd az ókori népeket is arra kényszerítette, hogy a megmagyarázhatatlan tünet mögött egy titokzatos istenséget lásson. A tudomány azóta felderítette a bor hatásának lényegét, a mítosz szertefoszlott,

!e megmaradt az a magja, amely a bor örténetének szempontjából lényeges. Ez ledig abból áll, hogy a bor mitosza csak tt keletkezhetett, ahol már volt bor, gyik kockáját szolgáltatta annak a mo- aiknak, amelyből a bor története össze- evődik.

(Folytatjuk)

Varga Péter

Megkezdődött a tanácsi dolgozók üdültetése

A

gye;

szakszervezeti szervezésben a me" a járás és községi tanácsok dolgozói közül az elmúlt évben 232-en üdültek a megyei tanács siófoki üdülőjében. Az eddigiektől eltérően férj, feleség együtt üdülhetett, sőt volt olyan család is, amely három gyermekét is' magával vihette.

A Siófokon eltöltött két hét kellemes volt, ha az idő kedvezett — mondják a dolgozók. — Jó volt a koszt és ami nagyon jó volt, az, hogy nem volt szétválasztva a család és nem kellett aggódni az otthonmaradottakért.

A szakszervezet országos üdültetése útján 32 dolgozó vehette igénybe — egészségi állapotát figyelembevéve — Lillafüred, Gallyatető, Párád, Hévíz és a balatonföldvári gyógyüdülőket.

A megyei tanács szakszervezeti bizottsága már az idén is megkezdte az üdültetést. Jelenleg két olyan dolgozó

— akik a létszámcsökkentés folytán nyugdíjba mentek, Mátraházán, illetve Párádon üdülnek. Az előzetes tervek szerint az idén körülbelül 400 dolgozó üdülhet csak Siófokon.

— Ez a szám az elmúlt évihez viszonyítva nagynak tűnik, de teljesítéséhez megvan a lehetőségünk — mondja Pozsonyi elvtárs, az üzemi bizottság elnöke. — Az elmúlt évben ugyanis kissé kitolódott a siófoki tanácsüdülő megnyitásának ideje, az építkezések és az átalakítások miatt. Az idén ilyen kiesés nem lesz, mert az átalakítási munkálatokkal végeztünk. Természetesen ebben az évben is nagyobb összeget fordítunk az üdülő korszerűsítésére, de az erre fordítható pénz már megvan, úgyhogy a siófoki üdülő a fürdőidény beindításáig elkészül és a dolgozók rendelkezésére lesz bocsátva.

A tanácselnök:

Gaál Sándor

Gyönkön az ellenforradalom alatt Gaál Sándor dolgozóparasztot választották meg a nemzeti bizottság elnökének. Az eesmények későbbi folyamán is úgy határozott a község lakossága, hogy maradjon Gaál Sándor a községi tanács végrehajtó bizottságának az elnöke. A napokban Gaál Sándorral beszélgettünk munkájáról.

— Amikor másodszor is megválasztottak, azt gondoltam, hogy ideiglenesen, pár hétig leszek csak tanácselnök i1 s majd választanak helyettem másikat. Több mint két hónap múlt el azóta és én változatlanul segítem, vezetem a község lakosait. Nem könnyű ez a feladat, de szép, mert embertársaimmal |1 foglalkozom és ahol s ahogyan lehet, se" gítem őket. A múlt hónapban is mintegy 20 főt részesítettünk a szociális kedvezmény keretén belül fa-, illetve rőzse- juttatásban.

Lányoknak — asszonyoknak A család jövedelmének beosztása

Legtöbb helyen a család jövedelmének beosztása a gazdaasszony gondja. A jövedelem beosztásánál azt kell tekintetbe venni, hogy mi az elsőrendű érdek, mik az élet- szükségletek, így: élelem, lakás, fűtés, világítás, ruházat, gyermeknevelés. Először ezt elégítsük ki s csak azután következnek a halasztható másodrendű kiadások, mint a szórakozás, üdülés berendezések pótlása stb. Mindezeket a kiadáso. kát a jövedelemhez kell mérni és aszerint beosztani. Az elsőrendű szükségleteken belül is a legmesz- szebbmenő takarékossággal kell ösz szeállítani költségvetésünket, egyiket sem léphetjük túl a másik rovására. így például nem vonhatjuk el családtagjainktól a szükséges táp láló ételeket fényűzőbb ruházkodás miatt. A jövedelem beosztása, vagyis a költségvetés egyénenként és családonként igen változó. Egy fiatal házaspár költségvetésében az elsőrendű szükségletek mellett nagy tételként szerepel a lakás berendezésének a kiegészítése, rádió, szőnyeg stb. vásárlás. Többgyermekes családnál nagyobb tételt jelent az élelmezés, a gyermeknevelés.

Mindig gondoljunk az előre nem látott kiadásokra, s legyen egy kis megtakarított pénzecskénk. Ezt legkönnyebben elérhetjük, ha naponként vagy hetenként filléreket gyüj. tögetünk egy perselybe, valami meg határozott célra, befőzésre, ajándék vásárlásra, vendéglátásra, nyara, lásra. Ha komolyabb beszerzésre gyűjtőnk például bútorra, rádió vásárlásra, fektessük összegyűjtött forintjainkat takarékbetétkönyvbe. — Erre a takarékosságra rászoktathat, hatjuk már kis gyermekeinket is, az iskolai takarékbetétintézményén ke resztül. Sok gyermek egész tanéven át vásárolja összegyűjtött fillérjei, bői a takarékbélyegeket és ebből fedezi kirándulási üdülési költségeit.

Nem elég azonban a költségvetést elkészítenünk, hanem azt be is kell tartanunk. Ha valamelyik tétel az előirányzott összegnél mégis többet igényelne, azt máshonnan kell behozni, amj már a gazdaasszony ügyességétől, leleményességétől függ. A költségvetés egyensúlyát a háztartási naplóval ellenőrizzük. A háztartási naplóba naponta írjunk be minden bevételt és kiadást. Ezen keresztül láthatjuk, mikor léptünk túl a megengedett határon, vagy hol van még lehetőségünk a pénzköltésre. Nem szabad sajnálni erre a fáradságot. Egy jó gazdaasszony mindent ceruzával és papírral mérlegel, mindenhez számvetést készít. így költségvetését mindig egyensúlyban tudja tartani.

Torta —

; egy tojásból

50 deka lisztet 10 deka vajjal vagy margarinnal, 8 deka cukorral, 20 deka (mézzel, 1 tojással 1 deci tejjel és egy (kávéskanálnyi szódabikarbónával jól l összegyúrjuk. Hat egyenlő részre

• osztjuk és sütőlemezen vagy a megfordított tepsi alján négyszögű lapokat sütünk.

. A tölteléket fél liter tejből, 10 deka (lisztből 30 deka cukorból, 20 deka (vajból és 1 csomag vaniliáscukorból (készítjük. A cukrot világosbarnára •■megpirítjuk, fél decj vizzel és 2 deci [tejjel feloldjuk. A lisztet a többi tejjel ) elkavarjuk s a karamellhez öntve sűrű I re főzzük. Langyosra hűtjük és hozzá.

• adjuk darabokban a vajat, a vaníliás, •cukrot és addig kavarjuk, amíg teljesen kihűl. A lapokat ezzel a masz- szával töltjük meg, ezzel vonjuk be (3 tetejét is. A torta tetejét ízlés szerint díszíthetjük meggybefőttel.

Könnyebb a mosogatás, ha tudjuk, hogy...

... az edényekben leégett ételt rövid idő alatt feloldhatjuk, ha langyos vizet töltünk az edénybe és ebbe kevés sót teszünk;

... a megfeketedett alumíniumedény belseje ismét szép fehér lesz, ha almahéjat főzünk benne; v... a zsíros tejesüveget kitűnően tisztítja a reszelt burgonya, vízzel ke* verve. Utána jól kiöblítjük az üveget. Olajfestésű falat is tisztíthat reszelt burgonyával.

... a zsíros tűzhelylapot kávézaccal (pótkávé is épp olyan jó). Rászórjuk a tűzhely lapjára, félóráig rajta hagyjuk, hogy magába szívja a zsírt, majd újságpapírral átdörzsöljük.

plasztikus (kiscelli) kék agyagtaia; ba levert pilótákon nyugszanal melyeket 25—30 centiméter átm< rőjű tölgyfagerendákból vertek 1 egymástól átmérőjüknek megfelel távolságban. Ezekre 1—1-5 m m; gasan terméskövet raktak, mel már a pince felszínéig ér. Itt ke: iődik a tégla: a kötőanyag' hidrái ikus fehér mész, finom, szemesé cvarchomokkal.

A váron fellelhető építészeti süli sok is arra engednek következteti hogy a vár 1500 körül épült. A j< lenlegi egységes építkezés egyetle ma fennálló részlete sem előzi me i XV. század utolsó negyedét, mei i régi téglák és néhány kőkeret fe íasználása csak annyit bizonyí iogy már előzőleg volt itt egy vá: nelynek létét oklevelek is tanúsít ák. A régebbi várnak még az alap álai sem ismeretesek, szinte telje jizonnyal állítható, hogy a vá :gész újraépítését Gergelylal üuzlay Mózes végezte és 1509-be: ejezte be. Vagyonos ember vol nrta a költségeket és Budától ner nessze szép és mutatós várban ké lyelmes otthont varázsolt magá iák.

1957-es tavaszi divat Párizsban

A

párizsi tavaszi divatbemutatók bevezetéséül a francia fővárosban bemutatták az 1957. évi új vonal két egymástól gyökeresen eltérő alkalmazását. Madame Manguin vasárnap este divatszalonjában bemutatta a „hattyúvonalat”, amely némileg kivetkőzteti eredeti formájából a női alakot, s még szorosabb füzőzést igényel, mint az előző években. Ezzel szemben Chanell egy nappal korábban bemutatott divatkollekciója a fesztelen, laza vonalak jegyében állt. A kétféle divatirányzat a szoknyák hosszúságában azonos volt: a szoknyák továbbra is a lábszár közepéig érnek. Megegyezett ezenkívül az a törekvés is, hogy a derekat feltünésmentesen meghosszabbítsák.

A kosztümöt élénkszínü blúz egészíti ki, amelynek színe azonos a kabát bélésével. A blúzok anyaga jersey, tweed és flanel, a szivárvány minden árnyalatában. A blúzok minden esetben puha, lazán eső anyagból készülnek, amely lágy vonalat kölcsönöz a modellnek. Fesztelen, természetes benyomást keltenek azok a blúzok is, amelyek néhány centiméterrel hosszabbak a derék vonalánál, a szoknyán kívül viselendők, s amelyeket gyakran azonos színű, csokorba kötött öv diszíti.

A jelek szerint a szoknya-blúz viselet háttérbe szorítja az egész-ruhavisele- tet: Chanell például csak ünnepélyes alkalmakra mutatott be egybeszabott, bokáig érő estélyiruhákat, amelyek leggyakrabban világos mouslineból készülnek, s amelyeknek kerek nyakkivágását a ruhaanyag virágmintájával azonos virágkoszorú diszíti.

A kabátok „ingszabásúak”, azaz egyenes szabásúak, kis kihajtóé gallérral. A kabátujjak szinte kivétel nélkül azt a benyomást keltik, mintha háromnegyedesek lennének, mert könyökig feltolva viselendők. A kabátujjak pontosan a karkivágásnál kezdődnek, azaz az ejtett váll már nem divatos, s úgyszintén nem használatos a vállpárna.

Az új divat mellőzi a körmönfont szabást, és az egyes testformák hang- súlyozását, s helyette inkább tarka, vidám színeket alkalmaz. A Chanell- modellek például szürke vagy fekete színben gyászosan mutatnak, viszont ugyanez a szabás eperszínben, korallpirosban, halványszürkében, vagy acélkékben sokkal elegánsabb hatást kelt.

Érdemes

megjegyezni:

A fagyott zöldséget, burgonyát bő sós vízben áztassuk fél napig. Ezután bátran felhasználhatjuk. A fonnyadt burgonyát pedig 24 óráig áztassuk tiszta vízben.

Az állott vaj újra ehetővé válik, ha cseppenként, langyos, forralt tejet és kevés sót keverünk hozzá.

Sokáig frissen tarthatjuk a zöldségfélét; ha kőedénybe helyezzük és nedves kendővel letakarjuk. A karfiol friss marad, ha zöld leveleit a fején összehúzzuk és újságpapírba csavarjuk.

A só nem csomósodik össze, ha egy-két rizsszemet teszünk a sószóróba. A rizs ugyanis magábaszívja a nedvességet, ezért jó szolgálatot tesz a cukorszóróban is.