Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-01 / 27. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. FEBRUAR 1. MEGYEI LEXIKON Bezerédj István (1796-1856) S záz éve halt meg Bezerédj Ist­ván, a feudalizmus megdönté­sére és a polgári Magyarország meg­teremtésére irányuló reformmozgalom' kiemelkedő alakja. Harcai, alkotásai megtisztelő helyet vívtak ki népünk emlékezetében, noha pályája nem mentes az ingadozásoktól és a töré­sektől. Ha végigtekintünk Bezerédj pályáján, szinte az egész reformmoz­galom útját mérjük fel. Ottvan a mozgalom bölcsőjénél a legjobbak- kal, Wesselényivel, Széchenyivel, Kölcseyvel, majd a reformországgyű­léseken Deák, Beöthy, Klauzál, Eöt­vös oldalán oroszlánrészt vállal az átalakulás elméleti és gyakorlati kér­déseinek kidolgozásából; harcol írás­ban, szóval és tettekkel, hogy végül sikereken, félsikereken és kudarco­kon át eljusson társaival együtt a reformmozgalom 1848-as zsákutcájá­ig. E mozgalmat ugyan kiragadja a kátyúból és forradalmi átalakulássá fejleszti 1848 tavaszán az európai és a hazai népmozgalmak lendülete, de Bezerédj sok más hozzá hasonló bir­tokossal együtt csak reformer, nem forradalmár. Otja a forradalom és a szabadságharc nagy próbatétele so­rán a kompromisszumot keresőkhöz, a békepártiakhoz vezet. Pályája ér­tékelésekor azonban olyan súllyal es­nek latba korábbi kezdeményezései és alkotásai, hogy bátran azok közé sorolhatjuk, akik jól, eredményesen szolgálták a haladás ügyót, népünk felemelkedését. Bezerédj családjának Sopron me­gyében voltak a birtokai, ő maga azonban Tolna megyébe származott el a család nőágon szerzett birtokai­ra. Anyai nagybátyja Felsőbüld Nagy Pál, a jobbágysors könnyítésé­nek első országgyűlési harcosa. Tol­nai szomszédja és sógora, Csapó Dá­niel, Tolna híres haladószellemű al­ispánja, az országosan ismert mező­gazda. Bezerédj élete megosztva zaj­lik a pohtikai küzdelmek két fontos színtere, a megyei ülésterem és a po­zsonyi országgyűlés között. Megyei tevékenységét a pohtikai harcokon kívül a közérdekű emberbaráti és művelődési kezdeményezések egész sora jellemzi. A szabadságharc ügyét végig tör­vényesnek, igazságosnak vallja és ki is tart mellette, számos részletkérdés­ben azonban sokszor nem tud lépést tartani a forradalmi helyzet támasz­totta követelményekkel. Ennek a következménye, hogy 1849 tavaszá­tól az országgyűlés békepárti szár­nyához tartozik, s ha nem is vesz részt a békepárt vezetőinek Kossuth megbuktatására irányuló intrikái­ban, mégis a kompromisszumos meg­oldásban látja a kivezető utat a cári intervenció által előidézett helyzet­ből. Világos után az Üjépületbe ke­rül, a császári vérbíróság halálra ítéli, de sokakkal együtt ő is kegyel­met kap. Hátralevő éveit csendes visszavonultságban éli le tolnai bir­tokán. Horváth Mihály szerint „ab­ban kereste s találta búsult lelkének vigasztalását, hogy a hajótörésben, amely nemzeti függetlenséget, sza­badságot, alkotmányt s minien ősi institutiót elnyelt valaha, legalább egy mentetett meg: a jobbágyosz­tálynak biztosított örökbirtok, pol­gári jog és szabadság.“ 1856. már­cius 6-án halt meg. A szegény nép, az elnyomottak és jogfosztottak ez igaz barátja, a jobbágyfelszabadítás egyik előharcosa távozott el az élők sorából. Honnan származik Szekszárd mai neve Szekszárd mai neve I. Béla király uralkodása idején már megvolt, s az apátság alapítása körüli időben talál­kozunk vele először. Hogy honnan eredt és hogyan keletkezett a „Szek­szárd“ név, azt pontosan meghatá­rozni nem lehet. Az errevonatkozo mondák, valamint szájhagyományok a legkülönbözőbb módon magyaráz- rázzák ennek a névnek az eredetét. Egyesek szerint a helység I. Béla ki­rály külseje után kapta volna a ne­vét Ugyanis Béla király barna és kopasz volt, s a régi nyelvemlékek szerint ennek a két szónak a „szög“ és „szár“ felelt meg, így lett belőle Szökszárd. Mások szerint őseink barna falaiért nevezték szögzárd, vagy zárdának, amiből a Szögzárd, vagy a Szekszárd név alakult. I. Bé­lát Szár Bélaként is említik, mint Szár László fiát, kolostort, apátságot a saját birtokon szoktak alakítani: ha tehát Szár Béla Szekszárdon alapí­tott, akkor ez Szár birtok volt Való­színű, hogy ez a Szór név rejtőzik a Szek-szár-d névben. Lányoknak —asszonyoknak A gőzgép szerelmese Családlátogatás Dunaföldváron A megyei Vöröskereszt helyiségé­ben jöttek össze a városi Vöröske­reszt vezetőségi tagjai, Sipos Ilona városi titkár, dr. Oszetczky Tiborné, Názer Julia, Albert Nándorné veze­tőségi tagok, arról tárgyaltak, mire fordítsák kevés pénzüket ami a ren. dezvények bevételéből gyűlt össze. Hamarosan megtudtuk a választ. Dunaföldvári károsultakat fognak segíteni belőle. Az októberi esemé­nyek következtében ugyanis több csa Iád kisebb nagyobb károsodást szen­vedett. Ezek közül már előzőleg Doór Gyula négy gyermekes és Tollas György kétgyermekes családot része, sítettek segélyben. Elhatározták, hogy dr. Oszetczky Tiborné vezetőségi tagot környezet­tanulmányozás céljából elküldik Du- naföldvárra. Látogatása szomorú képet muta­tott. Wallend Sándor, Kossuth Lajos- utca 4. szám alatti lakosnak három gyermeke van, az apa két hónapja kereset nélkül van, az anya szintén nem dolgozik. A forradalom alatt a ruhanemű, ágynemű s a bútorok tel­jesen tönkrementek. A városi Vöröskereszt vezetőségé­nek terve az, hogy elsősorban ezt a családot fogják ideiglenesen segély­ben részesíteni. De ezzel munkájuk nem zárul be, hiszen a Vöröskereszt egyik fő feladata az, hogy az össze­gyűlt kevés pénzükből segítségére le­gyenek a rászoruló embertársaiknak. Sok nehéz feladatuk van az aktívák, nak, de mégis áldozatkészen társa­dalmi munkában végzik a rájuk bí­zott feladataikat. A megye területén levő valamennyi Vöröskeresztes aktívának és vezető­nek mondunk meleg köszönetét áldo­zatkész munkájukért és kérjük, hogy továbbra is olyan lelkesen segítsenek bajbajutott embertársaikon, mint eddig VÖRÖSKERESZT MEGYEI VEZETŐSÉGE főzés zavartalanságát biztosítják. A legszükségesebb konyhaedényeken kívül lássuk el háztartásunkat olyan konyhai segédeszközökkel is, amelyek munkánkat megkönnyítik, gyorsítják és a főzést is gazdaságosabbá teszik. Fordítsunk gondot konyhaedényeink megóvására. Tea, tej, kávé főzésére tartsunk külön edényeket. Mosogatás előtt az ételmaradékokat kevés víz­zel öblítsük ki az edényekből, vagy kenyérhéjjal töröljük ki (ez mehet a moslékba) és utána mossuk el bő meleg vízzel. Az edényeket meleg vízzel öblítsük, mert így hamarabb szárad. Az éléskamra is a konyha tartozé­ka, azért azt is társuk rendben. Min­dennap seperjük fel. Szükség szerint mossuk fel, hetenként a polcokat és befőttes üvegeket is törölgessük le. Szellőztessük rendszeresen a kamrát és védjük a felmelegedéstől. Meleg ételeket csak kihűlés után raktároz­zunk az éléskamrában. Legyen min­dig otthon a legszükségesebb tárol­ható élelmiszerekből, fűszerekből és főzelékfélékből. Vizsgáljuk felül min­dig, hogy mi szorul utánpótlásra és akkor nem kell sok időt vesztegetni az örökös bevásárlásra. A gazdaasszony munkájába a csa­ládtagokat is vonja be. Már a 8—10 éves gyermek is segítségére lehet. Ha serdülő lány van a háznál, őt is rá kell nevelni a háztartási munkákra, mert ennek később igen nagy hasznát veszi. Sőt a férfiaknak is oszthatunk ki nekik való munkát, mint vfzhor- dós, fahcrdós, tűzrakás, beszerzés, itb. Ezt ma már legtöbb férfi szíve­sen meg is teszi, kivált ha felesége a házon kívüli, a termelőmunkában is résztvesz. A közösen végzett munka minden családtag számára sok örö­met jelent. (A család jövedelmének beosztásá­ról olvashatnak jövő pénteki sza­munkban.) Olcsó, jó ebéd vasárnapra HAMIS GULYÁSLEVES Hozzávalók: 80 dkg burgonya, 3 dkg zsír, 15 dkg leveszöldség, egy hagyma, paprika, só. zöldpaprika. A hagymát apró kockákra, a zöld­séget karikákra, a burgonyát kockák­ra vágjuk. A hagymát a zsírban meg­pirítjuk, rászórjuk a paprikát, hozzá­adjuk a zöldséget, sót, amit fedő alatt félpuhára párolunk. Beletesszük a burgonyát, vízzel felengedjük és csen­desen addig főzzük, amíg a burgonya megpuhul. Csipetkét is szoktak bele­főzni. KOLOZSVÁRI RAKOTTKAPOSZTA Hozzávalók: háromnegyed kg sa­vanyúkáposzta, 35 dkg sertéslapocka, 10 dkg rizs, 2 dl tejföl, 8 dkg zsír, 15 dgk kolbász. A savanyú káposztát 2 dkg zsíron puhára pároljuk. Ezzel egyidőben 35 dkg sertéslapockát megdarálunk, ke­vés hagymás zsírban megpároljuk és hozzákeverünk 10 dkg párolt rizst. A hús lehet maradéksült, vagy főtt hús is. Lábosba vagy tűzálló tálba a ká­három, négy sorban összerakjuk, köz ben 2 dl tejföllel locsoljuk. A rétegek közé rakhatunk 15 dkg karikára vá­gott, párolt kolbászt is, így az eredeti Tetejét káposztával fedjük be, kol­bászkarikákat rakunk rá és a mara­dék tejfölt, kevés húslével hígítva, ráöntjük. 20 percig forró sütőben süt­jük. PORHANYÓS KIFLI (Tojás nélkül.) Hozzávalók: 50 dkg liszt, 20 dkg margarin, vagy 15 dkg zsír, 1 dl tej­föl, 1 kanál cukor, só, 2 dkg élesztő, szükséges tej. Az élesztőt a szokott módon kevés tejben megáztatjuk, a lisztet a zsira­dékkal elmorzsoljuk, hozzáadjuk a cukrot, sót, a megkelt élesztővel, tej­jel, tejföllel összeállítjuk és deszkán egy órát pihentetjük. 3 mm vékonyra kinyújtjuk, hagy fánkszaggatóval ka­rikákat vágunk, lekvárral, gesztenyé­vel, vagy máktöltelékkel megkenjük, kifliket formálunk belőle, forró sü­tőben megsütjük és vaniliás cukor­posztát rétegezve, a hústöltelékkel ban forrón megforgatjuk. Hasznos tanács SZAPPAN HELYETT Mostanában sok háziasszonynak okoz gondot a szappanbeszerzés. Az alábbiakban közlünk néhány ki­próbált háziszert, amellyel a szappant és a mosóport pótolhatjuk. A legalkalmasabb szappantpótló a íahamuból készült lúg. A fahamura bő vizet öntünk, egy darabig főzzük, utána lehűtjük, majd ruhán átszűr­jük. Tökéletes, zsíros, lúgos folyadé­kot kapunk így a mosáshoz. Tarka, vagy nem nagyon piszkos ruhát könnyen moshatunk burgonya­héjból készített főzetben. Ez úgy ké­szül, hogy a tisztára mosott burgonya héját felfőzzük és a főzetet tiszta ru­hán átszűrjük. Szövetholmi, tarka kötények stb. mosására igen alkalmas a babfőzet. Készítése; egy kg babot megfőzünk öt liter vízben. (Természetesen csak a levét használjuk a mosáshoz, a bab­ból főzeléket készíthetünk.) Mindenki úgy ismerte Udvariban P. I. nevű régi adóügyest, mint ügyes, rendes embert. Nem is lett volna talán vele semmi baj, így nyíltan, ha nincs október 23-a. De volt és belőle is kitört, mint annyi sok más „rendes,, emberből az igazi én. — Most, vagy soha! — gondolta. — Most érkezett el az én időm. — És hozzákezdett az aktív tevékeny­séghez. Csak kevés időre volt szük­sége s máris kifundálta, mit kellene tennie, hogy bebizonyítsa nagy-nagy „hazafiasságát“, természetesen az ak­kori ellenforradalmi helyzetnek meg­felelően. Ettől a hazafiságtól aztán arról koldult volna a becsületes dolgozók tömege. Elzavarta például a tanács­házáról az elnököt. Az, mit volt mit Vonjuk le a tanulságot tenni, össze akarta szedni az újság­jait, jegyzeteit, hogy hazaviszi. — Azt már nem! — fortyant fel bősz hazánkfia, és saját két hazafias kezével, maga kötözte össze egy cso­magba. Félreértés ne essék, nem szí­vességből, előzékenységből, hanem inkább számításból. De még milyen számításból. Bűn­jelként foglalta le, hogy majd annak idején felhasználja a tanácselnök el­len. Ilyen okból aztán hány százezer embert kellett volna hasonlóképpen vizsgáztatni? Méltó befejezésképpen aztán, bizo­nyára a szabadság, a demokrácia szent nevében, önhatalmúlag elfoglal­ta a tanácstitkári funkciót. No, de fordult a kerék s mostaná­ban egyre inkább elítéli a falu az ilyen embereket. De képzeljék el kedves olvasóink megrökönyödésü­ket, mert, mintha misem történt vol­na, a járási tanács Pálfára helyezte adóügyi megbízottnak. Nem lehetett volna inkább azok­ból válogatni, akik a népi demokrá­cia iránti ragaszkodásukat igazán be­bizonyították ezekben a napokban s a racionalizálás következtében állá­sukat elvesztették? — Ezt követelték a jóérzésű emberek. A fenti esetet a pártnapon hallot­tam. De mást is tapasztaltam s ebből tanulhat, ha nem is a módszer, de az elvi állásfoglalás szempontjából a járási tanács is. Az akkori időben a falu nemzeti bizottságában, meg a nemzetőrségben börtöntöltelékek kaparintották kezük­be a vezetést. Ezek aztán sok fiatalt fegyveresen is kényszerítettek arra, hogy velük menjenek, támogassák őket. Azóta ráébredtek a fiatalok, milyen veszélyben forogtak. S mivel bizonyára az egyik ilyen „jóhírű“ bizottsági tag azóta sem tesz lakatot a szájára, a fiatalok úgy elrakták, amiért kényszerítene őket akkor, hogy két napig fel sem tudott kelni az ágyból. i—• gaija a nauiimas ja izeid gepttt. az­után kimegy a fűtőhöz azzal betzél. Valami utasításfélét mondhat, mert az sűrűn bólogat közben. Bejön a fűtőhelyiségből és újból felmegy a gőzgép tetejére. Az előbb valamit észrevehete t, mert a dugattyú tömí- tőjének csavarjait jobban ráerősíti. Megállító.ta a gőz szökését. Nagyon szeret szakmájáról beszél­ni. ügy tud mesélni erről a gőzgép­ről, mint anya gyermekéről. Ismeri a legapróbb porcikáját is és ezért tud vele könnyen és jól dolgozni. Elme­séli, hogy már két éve javították ezt a gépet, de azó a mindig van valami csinálnivaló rajta. És mindig ketten, gépésztársával javítgatták házilag, nem vettek igénybe központi segítsé­get. De mindig tudtak üzemelni. MÁSOKTÓL TUDOM meg azt is, hogy műszakkezdés előtt egy órával már bemegy a géphez. Azt pedig 6 mondja el, hogy nincs olyan ünnep, vagy vasárnap, amikor délelőttiét ne ott töltené. Könnyen teheti, bent la­kik a gyárban. A gép szerető gondo­zása hálásan fizet. Állásidő még nem volt, ez pedig azt jelenti, hogy min. dig kapott prémiumot. Amikor elbúcsúztam tőle, meg­kért, hogy nézzem meg, mit csinál­tak ők. Megnéztem. A nagy Schlick gőzgép tápszivattyúja elromlott és egy kisebb, üzemen kívül állá Höckker-gép tápszivattyújával ada­golják a vizet. Egy kis leleményesség ez is és még ezenkívül számos más apróság van, amely mindazt bizo­nyítja, hogy gondolkodik és úgy dol­gozik Ambrus János. Szereti szak­máját. Már több, mint 30 éve hallgat­ja a gőzgépek jellegzetes hangját, szeretőn gondozza ezeket a nagy masinákat. Én csak azt kívánom, hogy legalább még 30 évig szorgos­kodjon, munkálkodjon a sistergő gőz_ gépek között. — ÁCS — ng van manna egy gőzgép meuen. Vem is tud egyhelyben maradni 4mbrus János segédgépész. Sétálga­tunk a gépek között, úgy beszélge­tünk. Próbálom nyomon követni, de lem engedi. Azt mondja, maradjak lent, ne menjek utána a gépre, mert i duga tyúk fröcskölik az olajat és a jőzt. Kopogósán ballag fel a vaslép­csőn, ott fent a magasban kezével megérinti a csapágyakat, az olajozó­berendezéseket feltölti. Sokat időzik i gépen, hallgatózik, figyel. Amikor lejött megkérdeztem, hogy mi az a furcsa sistergő hang. Magyarázni kezd, feltűri olajos zubbonya ujját: — Ez a dugattyú — mutatja a kar­ját — másik kezem meg a tömítő, már két éve javítottuk ezt a gépet és egyes helyeken a dugattyúrúd meg­kopott s amikor ez a kopott rész ér a henger tömítéséhez, akkor szökik ki a gőz az ad olyan sivító hangot, — magyarázza, mutatja és közben utá­nozza a gép hangját. KEZÉBE VESZ egy kulcsot, oda­megy a kapcsoló szekrényhez, ott csavargatja a kerekeket, majd a ge­nerátort ellenőrzi. Szeretettel simo­NAGYOT DÖRRENVE csapódik le a kazán ajtaja. A feszmérő mutatója a 10-es szám körül ingadozik. A hu­zatos fűtőhelyiségen átsívító szél meg-meglengeti az üvegek helyett kenderkóccal kitömött ablakokat. A kormos fűtő készül, hogy újból rak­jon a tűzre. Nincs egy percnyi meg­állása, kenderszemét el, pozdorjávál tüzel. Bemegyek a gépházba Ambrus Já­nost keresem. A surrogó generátor mellett ül egy kerti széken. Szem­üvegén tompán csillant az ablakon áttörő fény. Brna svájci sapkája alól egy ősz haj incs lóg ki. Javakorbeli ember. Beszélgetni kezdek Ambrus Jánossal. Azt hallottam a Furlcó- pusztai Kendergyár vezetőitől, meg a dolgozóktól is, hogy nagyon szereti szakmáját, a gőzgépeket. NEM LEHET azt mondani, hogy tisztaság van a gépházban, de nem is lehet tökéletes rendet tartani. Nem szénnel, hanem kender íör emlékkel pozdorjávál tüzelnek, ez nagyon por- zik. Amikor kint a fűtő a tűzre tesz, csak úgy csapja be a huzat az üveg- nélküli gépházablakon a port. Min­Tobb női olvasónk kérésére a jövő­ben minden pénteki lapszámunkban .Lányoknak — asszonyoknak1’ cím­mel külön rovatot indítunk. Lapunk e számában olvashatnak a legújabb divatról, házkörüli teendőkről, gyer­meknevelésről. ételreceptekről és ál­talában mindenről, ami az asszonyo­kat érdekli. A GAZDAASSZONY KONYHÁJA ÉS FELADATAI A konyha a gazdaasszony tükre, a család élelmezésének központi helye Ebből következik, hogy annak ragyo gó tisztának kell lennie. Életkörülmé­nyeink sok helyen úgy alakulnak, hogy a konyha nemcsak az ételek ké­szítésére szolgál, hanem egyúttal ét­kező helyiség is, sőt nappali és gyer­mekszoba. Ez a lakókonyha. Ilyen­kor a konyha egyik sarka a főző- helyiség, többi része a gyermekek ját­szó helye és egyúttal a gazdaasszony más irányú munkaterülete is. Előnye, hogy a gazdaasszony munka közben szemmel tarthatja gyermekeit, a terí­téssel, felszolgálással járó fáradtság­tól mentesítve van. Télen egy tűzhely melegénél melegedhetik az egész csa- Jlád. Akár lakókonyháról, vagy csak (egyszerűen konyháról beszélünk, an- jnak berendezése és tisztán tartása jnagy feladatot ró a gazdaasszonyra. A konyha bútorzatának elhelyezd - lsénél legyünk tekintettel a gazdaasz- jszony munkájára, hogy felesleges jár- jkáléssal ne pazarolja erejét. Ami a 1 főzéshez kell, az mind egy helyen le­jgyen. Egy sarokbahelyezzük a tűzhely k közelébe a konyhaasztalt, mosogatót. Jó szolgálatot tesz égy kis faliszek­rény, amelyben a leggyakrabban használt eszközök mindig kéznél van­nak. Az asztal lapját eternit, viaszos­vászon vagy bádoglap fedje, mely könnyen lemosható. Szerezzük be mindazokat a konyha­edényeket és eszközöket, amelyek a család létszámának megfelelően a

Next

/
Thumbnails
Contents