Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-01 / 27. szám

>57. FEBRUAR 1.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

Pártnap Koppányszántón

Néhány

Termelőszövetkezeteink életéből

Nem mindennapi igazán kellemes :stét töltöttem el a minap Koppány- izántón. A látottak és hallottak alapján bátran merem állítani, hogy a megjelentek is régen nem érezték ilyen jól, valóban felszabadultan magukat egy gyűlésen, mint ekkor, ezen a pártnapon. Az érdeklődés nagyságára hadd mondjam el, hogy egy ily en aránylag kis községben mintegy 200 ember volt kíváncsi a beszédre — melyet Rappai Gyula elvtárs, az MSZMP megyei ideiglenes intéző bizottságának elnöke tartott — s az utána következő vitára.

Az a kötetlen szabad beszélgetés, amely itt folyt előadó és hallgatóság között, sokáig emlékezetemben marad. Már a bevezető előadás alatt a hangulat váltakozásaiban olyan megkapó volt, mint talán az 1945—47-es időkben. A szenvedélyes felzúdulást, mely annak nyomán váltódott ki, hegy a néptömegek jogos felháborodását felhasználó ellenforradalmi elemek tetteit ecsetelte az előadó, a másik pillanatban felváltotta a harsogó nevetés, mikor azokról a börtöntöltelék és ellenforradalmár disszidá- iókról esett szó, akiket a póruljárt angliai, franciaországi helyzetükben senki sem sajnál. A meghatottság együttérző csendje állt be azután, mikor azokról hallottak, akiket megtévesztettek a rémhírek s akiket visszavárunk.

1

— Úgy van ... Igaza van... Helyes felkiáltások izzítják a kedélyeket a mezőgazdaság fejlesztésének terveit ismertető részek közben.

Helyeselték a kormány belterjességre törekvő politikáját. Különösen tetszett az előadó Rappai elvtársnak az állattenyésztés fejlesztésének szükségességét ismertető fejtegetése.

Ezt a takarmánytermesztés növelésének fontosságával vezette be, mert csak ezután lehet több állatot tartani, de ez kihatással lesz a föld termőerejének növelési lehetőségével is, tehát a többtermeléssel is.

Szó esett arról is, hogy azért akad még bizonytalanság is, például nem jön-e vissza megint a beszolgáltatás, az erőszakos tsz-szervezés, stb. Az előadó fejtegetései és

a helyi tapasztalatok azt mutatták, hogy a megfelelő önkéntes társulást nem ellenzik a dolgozó parasztok itt sem, hiszen mintegy hász holdon már akar egy szakcsoport alakulni.

Az is igaz, hogy a zavartkeltők különböző rémhírekkel igyekeznek a bizonytalanságot tovább húzni. Ezekre azonban a felszólalások során elsőnek Kapitány elvtárs adott megnyugtató választ. Egyesek például a faluban azt a hírt „dobták be1’, hogy az erdőgazdaság 150 holdat akar a község földjeiből kiszakítani. A másik ilyen nyugtalanságot keltő hír volt, hogy birkákat akarnak az egyik állami gazdaságból a községi legelőre hozni, holott a meglévő kell a falunak, még tán kevés is. — Ezért ne nyugtalankodjanak, mert ilyen nincs

— mondotta a tanácselnök.

A földek és a fásított legelő rendezésének problémája azonban megvan, s általános helyeslés közben kérte az előadót, az illetékes helyekre továbbítsa ez- irányú kérésüket.

Hasonló problémák mellett Polecsák György a boradó súlyosságáról beszélt s arról, miként fékezi ez is bizonyos mértékben a szőlőkultúra régi állapotának megteremtését, sőt továbbfejlesztését.

A beszéd alatti hangulat változatossága továbbfolytatódott a felszólalások alatt is. Felzúdulnak, amikor a régi és a meglévő sérelmekről esik szó. Bilec Vince arról panaszkodik, hogy azelőtt állataikat helyben vették meg, most 11 kilométerre kell elszál- lítaniok s akkor is ugyanannyit vonnak le a súlyukból, mint az ottani helybeliekéből.

A helyeslés moraja zúg fel, amikor a párt munkájáról esik szó, s Köbli Ferenc azt mondja:

„Ha a mi érdekünkben dolgozik a párt, akkor mi is mellette állunk. ‘

(„Mint 1949-ig!“ — vetik közbe többen.) Rappai elvtárs az egyik felszólalónak tényekkel — mint a földek kiosztása, a gyárak államosítása stb.

— válaszolta meg, nem minden volt rossz, amit a párt, a kormány az elmúlt 12 év alatt csinált és elsősorban 1949—50-ig helyes politikát folytattunk.

Mindezt összevetve, a régi sérelmek és az új kétségeken át-átvillan azért a jobb életbe vetett hit. Ezt különösen akkor éreztem, amikor az öt óra után néhány perccel kezdődött gyűlés, kilenc óra felé Rappai elvtárs zárszavával és ígéretével, hogy továbbítja a kéréseket, végétért, de az emberek alig akarták elhagyni az iskolatermet. Mindenkinek volt egy-egy jó szava hozzám, egy-egy sebtiben elmondott terv és hogy milyen hibák voltak a múltban, amelyeket nem szabad elkövetni s akkor boldog lesz a magyar nép.

(i—e)

1UVI1UU lUUlliM

Középhídvégen az Állattenyésztési Kutató Intézet egyik gazdaságában jártunk a minap ,ahoi a gazdaságban történő eseményekről s tervekről érdeklődtünk.

MEGKEZDŐDÖTT A FÁCÁNOK BEFOGÁSA

Alig két évvel ezelőtt apróbb vada. kát, fácánokat és foglyokat hoztak a gazdaság határába. A hasznos jószágok száma azóta többszázra szaporodott már, amit bizonyít az is, hogy a középhídvégi határban tömegesen ész lelhető az erdő cserjéiből és a vizes területek nádasaiból felröppenő fácánok. A napokban megkezdődött a fácánok befogása azzal a céllal, hogy védett helyen tartsák őket és összegyűl tsék a fácántojásokat, hogy még az idén újabb fácánnemzedék pusztítsa a határ apró kártevőit. A terv szerint mintegy 2000 darab fácáncsibét akarnak a nyár folyamán keltetni.

80 DARAB HIZÖMARHA EXPORTRA

A kísérleti gazdaság állatállományának remekei közé tartoznak a hízó marhák is. Október elején öt és félmázsás átlagsúlyban szállítottak exportra, jelenleg pedig 80 darab hízómarha vár szállításra. A szállítmány, ból 34 darabot, alacsonyabb, mintegy öt és félmázsás súlyban, Svájcba és Olaszországba, 46 darabot — hét és félmázsás átlagsúlyban pedig — Németországba szállítanak. A 80 darab hízómarha 600.000 forintot jelent a gazdaságnak. Ezenkívül az év folya. mán még további 80—100 darab hízómarhát tudnak exportálni.

MAKÓ—TOLNA MEGYE—PÉCS

Az országban egyedül Középhídvégen tenyésztik tiszta vérben a közép, york sertést. A tenyészkocákat és tenyészkanokat nemcsak a megyébe, hanem az ország valamennyi részébe szállítják és tenyésztik. Januárban például 25 darab tenyészkant és 44 darab tenyészkocát szállítottak részben Makóra, megyénk több községébe és a pécsj állami gazdaságok, igaz. gatóságának több gazdaságába.

6400 DARAB HAMPSHIRE

ÉS PLYMOUTH CSIRKE

A gazdaság Lencse pusztai baromfitelepén jelenleg 19 baromfifajta heterózis tenyésztése folyik. De több fajtát természetesen tisztavérben is tenyésztenek. Márciusban 6400 darab Hampshire és Plymouth napos, csirkét várnak a keltető állomásokról. A jelenlegi tojóállomány napi tojástermelése mintegy 400 darab, amelyet Budapestre Szekszárdra és más városokba síállítanak.

1952-ben alakult Varsádon a Béke Termelőszövetkezet. Tagjai szorgalmasan dolgoztak^ s különösebb hiba nem is volt addig, míg a járás ^javaslatára” nem fuzionáltak a helybeli Előre Termelőszövetkezet tagságával. Ezután nehezebben ment minden,, a tagság nem dolgozott olyan lelkiismeretesen, mint az előtt, így többek között ez is közrejátszott abban, hogy október 23-a után kimondták a feloszlatásukat.

Kifizették valamennyi állammal és gépállomással szembeni tartozásukat, ami 182.207 forintot tett ki. A fel nem osztható alapot, ami 60.222 forint, a tagok között osztják szét az alakulástól számított és teljesített munkaegységek arányában.

*

A gyönki Vörös Csillag Termelő- szövetkezetből az események hatására 16 család lépett ki, közülük 14 család, akik a múlt év őszén kérték felvételüket. A megmaradt tagság szilárd elhatározása és véleménye az, hogy továbbra is a szövetkezeti gazdálkodást tartják számukra a legfontosabbnak. Arra törekednek, hogy gazdaságukat minél jövedelmezőbbé tegyék: két holdon ültetnek dugvány, répát és 80 holdon vetnek Viktória borsót. Ebből 40 hold szerződéses.

A termelőszövetkezetnek jó jövedelmet biztosít a sertéstenyésztés. Az év első két hónapjában novemberben és decemberben a teljesített mun

Az alcsiszigeti és a kláramajori állami gazdaságban a múlt évben há. rom öntözőhajóval ezerötszáz holdon kísérleteztek nagyüzemi öntözéssel. Ebben az évben további hét öntözőhajót kapnak az állami gazdaságok. A tíz hajó összesen mintegy ötezer holdra juttatja el a vizet. A balaton- nagybereki állami gazdaság két öntözőhajót kap s itt a Balaton vizével öntözik majd a háromszáznegyven- holdas kertészetet. A gazdaságban megkezdték a hajók számára a csatornák építését s ezzel tavaszra előreláthatólag mindenütt elkészülnek.

*

Ismét megjelenik a földművesszö. vetkezeti tagság körében ismert és közkedvelt „Szövetkezet” című lap. Az első szám február 9-én kerül az olvasókhoz, egyelőre negyvenezer példányban.

•

A szegedi egytemi könyvtárnak száztizenkétezer látogatója mintegy kétszáznegyvenezer kötetet kölcsönzött 1956-ban. A könyvtár 25 állam százhetvenöt tudományos intézetének

kaegységekre munkaegységenként 18 forint készpénzelőleget osztottak, de tartalékoltak mintegy 30.000 forintot is arra az eshetőségre, ha a gépállomás az elszámolással nem vár őszig, akkor menetközben is fizetni tudjanak. Az összeg legnagyobb részét az eladott hízókból tudták előállítani. — Eddig 38 darab hízót adtak el, de további 30 darab áll hizlalás alatt.

A tagság ezekben a téli napokban sem ül tétlenül, bár a határban keve. sebb a munka. Nyolc-kilenc fogat hordja naponta a trágyát, teregetik szét, amelyet majd alászántanak tavasszal. Az elmúlt héten 200 köbméter silótakarmányt készítettek, zab, borsópelyva és répa keverékéből.

*

Belterjessé takarják tenni a gazdálkodást az -alsónyéki volt Világsza, badság Tsz tagsága is. A múlt év december 15-én megtartott újjáalakuló közgyűlésen a termelőszövetkezet tag sága Nyékipusztai Mezőgazdasági Tsz nevet vette fel. Ezen a közgyűlésen döntöttek afelől is, hogy három- tonnás tehergépkocsit vásárolnak.

Ök különösen állatállományukat akarják növelni. Jelenleg 35 darab az anyakocaállományuk, ezt 55 darabra, a tehénállományt pedig, ami jelenleg 40 darab_ 50 darabra szeretnék növelni. A termelőszövetkezet tagságának azonkívül még 150 család méhe is van.

könyvtárával tart állandó cserekapcsolatot s évente többezer levelet, tudományos dolgozatot küldenek egymásnak.

*

Jelenleg a világ tizenegy országának 17 rádióállomása hetenként 29 alkalommal ad híreket eszperantó nyelven. A tervek szerint a Petőfi- rádió üzembehelyezése után a Magyar Rádióban is megkezdődik belföldre, mint külföldre az eszperantónyelvű hírszolgáltatás.

*

Az idén ismét lesz magyar kiállítás a már hagyományossá váló lipcsei nemzetközi vásáron.

A vásáron csaknem valamennyi külkereskedelmi vállalatunk részt vesz, sőt, lesz az Egyesült Izzó és a győri vagongyár is, amely most kapta meg az önálló exportálás jogát.

A magyar kiállításra az áruk egy része már úton van és a kiállítás szervezői és rendezői ezen a héten utaznak el Lipcsébe.

BELFÖLDI HÍREK

A TÁRG YALÓTEREMBŐ

••

Összetört házasságok

A felnőttek tudják, hogy a szerelem — jó dolog. De csak egy bizonyos ha- tárig, addig, amíg kellően megfontolt, átgondolt, és amíg nem ütközik a társadalmi együttélés szabályaiba, más szavakkal: amíg a szerelemből nem lesz bírósági ügy a meggondolatlanság, köny- nyelműség miatt. Érdemes elgondolkozni az olyan „szerelmen“, amely a bírósági tárgyalóteremben végződik és házassági bontópernek hívják.

Fiatal ember és asszony ül a bíróság előtt: G. és G-né.

MÉG EGY ÉVE SINCS, HOGY MEGESKÜDTEK,

most válni akarnak. Amikor megkérdezik tőlük, hogy ellenzik-e a házasság felbontását, mindegyik „nem“-mel felel. A férj adta be a válási indítványt felesége hűtlensége miatt. Szavaikból és a papírokból lassan kirajzolódik életük. Vonaton ismerték meg egymást és végül házasság lett a dologból. De előzőleg mar született egy gyerekük, ez a férj nevét viseli, de most már úgy vélekedik az apa, hogy az sem biztos, hogy tőle származik. Házasélotiik viszonylag békésen kezdődött. A házasság után két hét múlva a férj elkerült egy néhányhóna- pos iskolára. Innen hetenkint hazajárt. A feleség egy alkalommal elment meglátogatni a férjét — de egy P. nevű legénnyel, az Vitte motoron. A férj tiltakozott ez ellen, a felesége megigéri, hogy többet ilyet nem csinál, megszakítja a fiúval kapcsolatait. De egy szombaton, amikor hazament a férj, mást hallott. Először is megtudta, hogy a felesége egy éjszaka nem volt otthon. A feleség azt .mondta, hogy egyik barátnőjénél aludt. Más hírek szerint viszont a P. nevű legényismerősénél töltötte az éjszakát. A ■^férj persze nem ült fel a mende-mondának, hanem utánanézett a dolognak: felkereste P-t és miután az is bevallotta, hogy az asszony valóban nála volt hajnalig, utána hazament és az asszonnyal összecsomagoltatott, elküldte a háztól.

Két és félhónap után végeszakadt a házaséletnek.

SZERETTÉK EGYMÁST,

mindegyik azt állítja, hogy a szerelem volt az esküvő indító oka. Most pedig itt ülnek a bíróság előtt egymás mellett, de mindegyik úgy helyezkedik, hogy egy kicsit háttal legyenek egymáshoz. A fiatalasszony lehajtja fejét, arca piros és néha közömbösen félrehúzza szájaszélét. Tőle is megkérdezi a bíróság, hogyan történt a dolog.

— P. mindig járt utánam. Egyszer felhívott a lakására. Megkínált valamilyen itallal, még sosem ittam olyat, és nem tudtam, hogy mit csinálok. Ekkor történt az eset. Azt mondta P., hogy ha megtudja a férjem, akkor sem lesz különösebb baj, mert ő feleségül vesz.

A BÍRÓSÁG,

különös tekintettel a családjukra, igyekszik őket kibékíteni, még annak ellenére is, hogy nem kis dolog történt a férj és a feleség viszonyában. Megkérdezik az asszonyt:

— El tudná felejteni a történteket és tudna új életet kezdeni férje mellett, tudná szeretni őt?

— Igen.

— Szereti még mindig a férjét?

Alig hallható „igen“ a válasz. A férjtől is megkérdezik ugyanezt.

— Én nem bocsájtok meg. Nem csak ez az egy eset volt. Amint később megtudtam, sorozatosan csinált ilyen dolgo- gokat. Figyelmeztettem erre, de nem használt semmit.

A feleség egy másik kérdésre azt válaszolja, hogy ő visszamenne férjéhez, csak az nem akar megbocsájtani, de szavai nem tükrözik a megbánást és annak az elismerését, hogy meggondolatlan volt, könyelműen vette a házasságot. A bíróság nem hoz döntést, kellő bizonyíték hiányában. Talán jobb is, hogy így sikerült, mert lehet, hogy közben megegyeznek, kibékülnek, a férj megbocsájt, hiszen még mindig szeretik egymást, és családjuk van. Nem egy olyan eset előfordult már, hogy itt szidták egymást, válni akartak, de ítéletet nem tudott hozni a bíróság, és mire leértek az emeletről az utcára, már karonfogva mentek és visszavonták a válási indítványt.

Volt olyan eset is, amikor nem a szerelem szülte a házasságot, hanem valami egyéb érdek, vagy a szülők kényszere. Előfordult, hogy .

A SZŐLŐK „ÖSSZEBORONÁLTAK”

két fiatalt: a legény 18 éves volt, a leány pedig nálánál is fiatalabb. A legény a legerélyesebben tiltakozott e házasság ellen, de a szülei kényszerítették. Végül esküvő lett a dologból, de a fiú azt mondta, hogy nem éli le az életét ezzel az asszonnyal. Két hónap után a fiatal asszony beadta a válási kérelmet azzal az indokkal, hogy már két hónapja együtt vannak, de a férje még egyszer sem közeledett hozzá úgy, mint a természet rendje szerint a férj közeledik a feleségéhez. Elválasztották őket. Szeretni nem lehet valakit megrendelésre, még ha a szülők akarják, akkor sem.

Egy másik házaspár szintén válni akar. A férj is, a feleség is elvált volt, amikor összekerültek. Ebből a házasságból nem született gyermek és időközben mindegyik fél kibékült a régi élettársával: férjével, illetve feleségével. Most válni akarnak és ismét házasságot kötni a régi élettárssal. Micsoda kaland, micsoda meggondolatlanság. Elválnak, megcsinálják a nagy családi jeleneteket, ismét házasságot kötnek, és utólag rájönnek, hogy nem volt érdemes elválni.

EGY 1DÖSEEB ASSZONY

lép a terembe. Válni akar — a második férjétől. Az első férj a háborúban meghalt

és két gyermeke maradt. 1950-ben feleségül vette egy férfi, aki akkor úgy mutatta, hogy szereti az asszonyt is, a gyerekeket is. A férj azonban megváltozott, „igazi“ mostohaként viselkedett. Ha a feleség venni akart valamit a gyermekeknek, baj volt, ha szólt az asszony valamiért, baj volt, később nem adta haza a keresetét sem, a gyermekek nevelésével nem törődött. Az anya végül azt mondta, hogy ezt nem bírja tovább, ő nem azért ment férjhez másodszor, hogy a gyermekeit eldobja, hanem éppen azért, bogy a gyermekeinek apja legyen, aki gondoskodik róluk. Igv azlán megindította a válópert. A férj csak egy kalandnak tekintette ezt a házasságot, annyira nem törődött vele, hogy még a tárgyalásra sem ment el. A bíróság ülésezik, elkészíti a döntést. Felbontják a házasságot a férj meggondolatlan viselkedése miatt. Az asszony láthatóan megnyugszik. Inkább azt választotta, hogy szűkös keresetéből tartsa fenn továbbra is a családot, minthogy eldobja gyermekeit

Egy másik esetben a férj kéri a házasság felbontását. Felesége nagy műtéten esett keresztül és nem tud gyermeket szülni, ő pedig családot szeretne.

EZERNYI CSALÁD SORSA

dől el ebben a teremben: egyiken lúd segíteni a bíróság, szép szóval kijózanítja a meggondolatlanokat, a másiknál nyomós okok vannak, amelyek kizárják a harmonikus családi életet, ezek házasságát felbontják. A döntés azonban minden esetben azt segíti, hogy rendezett életet éljenek az emberek és küzd azok ellen, akik meggondolatlanul bánnak a szerelemmel.

Boda Faranc