Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-06 / 31. szám
TOL ÉRDEKÜNK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM, ___________________ARA: 50 FILLER SZERDA, 1357. FEBRUÁR 3. I I mi rendszerünk életereje abban van, hogy a munkás-, paraszt- és értelmiségi tömegekre támaszkodik Kádár János elvtárs beszéde Salgótarjánban Salgótarjánban — mint erről vasárnapi számunkban már hírt adtunk — szombaton nagyaktíva ülést tartottak. Mintegy 900—1000 aktivista jött el Nógrád megye bányáiból, üzemeiből, falvaiból. Az aktíván megjelent Kádár János elvtárs, az MSZMP ideiglenes intéző bizottságának elnöke, a forradalmi munkásKádár János < Nógrád megye mindig a forradalom erős bázisát képezte. Munkásmozgalmi tevékenységem idején két területen dolgoztam hosszasabban pártmunkás vagy képviselői minőségben. Az egyik: Budapest XIII. kerülete amely Angyalföld néven ismeretes, a másik Nógrád megye. Mindkettőre büszke vagyok. Az ellenforradalmi hullám és az ellenforradalom dühöngéseinek napjaiban — bizonyára sok hely volt Magyarországon —, de kettő biztosan volt: Angyalföld és a salgótar jáni járás, ahonnan a vörös zászló egy percre sem került le. Erre büszkék lehetnek a Nógrád megyei dolgo. zók és minden magyar forradalmár. A múlttal kell és érdemes foglalkozni. Most amikor a forradalom erőit újjászervezzük, tisztelettel kell emlékeznem azokról az 1919-es vöröskatonákról. akik védelmezték a magyar forradalom és nemzeti függetlenség ügyét a salg^tariáni járásban. (Taps.) Emlékeznünk kell azokra a kommunistákra és forradalmárokra, az illegális pártmunkásokra, akik a Horthy-rendszer huszonötesztendős korszaka alatt őrizték és magasra tartották a forradalom zászlaiát a salgótarjáni járásban és Nóerád megyében Emlékezni kell. elvtársak arra is, hogv Kalcrétariánban az utcán a bor- bélvmőhelvben. az üzletekben „Sza- bad®ág‘‘-szóval köszöntötték egymást az eznberek a felszabadulás első napjától kevdve. Es mikor választásra került a sor1 1945-ben a salgótarjáni paraszt kormány elnöke is. Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei ideiglenes intéző bizottságának elnöke tartott beszámolót a megye politikai helyzetéről s a pártszervezetek feladatairól. A beszámolót szenvedélyeshangú, harcos vita követte mely során felszólalt Kádár János elvtárs is. Wtárs beszéde járás lett az ország kiemelkedően legerősebb kommunista fellegvára, a járásban több mint 70 százalékot kapott a kommunista párt. (Taps.) Jártam Salgótarjánban 1956 augusz tusában is. Nem voltunk könnyű helyzetben. A vezetés hibái és sok hiányossága ismeretes volt a nép előtt. Mégis ezen a főtéri gyűlésen, amelyen csaknem 18 000 ember vett részt, éreztem, a nógrádi nép meg van győződve arról, hogy a párt ki tudja javítani a hibákat. A mi pártunkban sok hiba volt és nincs okunk arra hogy ne beszéljünk ezekről. De 1956 augusztusában már minden becsületes kommunista érezte és tudta, hogy a júliusi központi vezetőségi ülésen megtörtént a fordulat és megszületett a pártban és az országvezetésben a feltétele annak, hogy a korábbi évek hibáit normálisan kijavítsuk, és hegy a hibákon okulva, azokat kijavítva, gyorsabban haladjunk előre. Az elvtársak arról beszélnek hogy október 23-a nemcsak úgy véletlenül jött létre. Ebben teljesen igazuk van. Október 23-át 12 esztendeje készítette elő a. magyar ellenforradalom és a nemzetközi imperializmus. De nagyon jól iepvezzük mer. hogy az ellenforradalom sokévi előkészület után akkor indult rohamra, amikor az ellenforradalmat az a veszélv fenvesrette. hogy a nárt felismerte és kijavítja az elkövetett hibákat és hozzá is látott a hibák kijavításához. Ez nagyon fontos tanulság számunkra. hatalommal szemben fegyverrel támad? Ellenforradalomról van szó. teljesen világos. Ahogy 1919. augusztus 2-án, úgy 1956. október 23-án is megkezdődöt* Magyarországon az ellenforradalom Az ellenforradalom is folyamat. 19-ben is a demokrácia jelszavára! döntötték meg a munkáshatalmaf Az ellenforradalmároknak általában nem könnyű a nép elé állniok mert nem hirdetik meg valódi céljaikat. Egyetlen ellenforradalmár serr mondhatja, hogy kedves magyar nép én azelőtt burzsuj voltam, 10 000 hol. das nagybirtokom volt vagy bánya részvényes voltam, nagyszerűen é' tem, nagyszerűen tudtam a népe' nyúzni, hát legyetek szívesek, ,--za vazzátok meg, hogy én kerüljek űjrr hatalomra. (Derültség.) Ezért az ellenforradalom mindig beburkolja ielhomályosítja, elködösíti célkitűzéseit és olyan mozzanatba kapaszkodik, amely többé-ke- vésbé szimpatikus lehet a tömegek előtt. Például 1919-ben az ellenforradalom azt modta: nem jó az a diktatúra, az kemény dolog, legyen inkább demokrácia. És mit csinált? Megdöntötte a proletár- diktatúrát, de első lépésként nem ellenforradalmi kormányt állított fel. nem is annak az érdekében agitált hanem szakszervezeti kormányt ajánlott az országnak. És nyeregbe segítette r. Peidl-kormányt, amelvik hat napig .uralkodott’“, azután iött a Friedrich- kormány. utána, jött Horthv és azután következett a. kommunisták a haladó g emberek lemészárlása az orszá gi>ól “ való kiüldözése, az ellenforradalmi terroü és a burzsoázia diktatúrája 25 esztendőn keresztül. Miért érdemes erre visszaemlékezni? Azért, mert A földek zavartalan hasznosításának biztosítása Az elmúlt hetekben szerte a megyében a megye vezetői pártnapo. kát tartottak. Elsősorban a falvakban sok egyéb probléma mellett a földkérdés vetődött fel. Eddől adódóan aztán arról beszéltek a dolgozó parasztok, hagy a legrövidebb időn belül tisztázni kell a földekkel kapcsolatos vitás kérdéseket, hogy a tavaszi munkák megindulását semmi se akadályozhassa. El kell ismerni, hogy dolgozó parasztságunk mint ahogy az október 23-i események után is, szilárdan látja mit kell tennie, most is azon van, hogy a kormányadta lehe_ tőségekkel egyre jobban élve, munkához lásson. Szükséges ez hiszen ez már mindenki előtt világos, mos. tani helyzetünkben a mezőgazdasági termelés fellendítése nélkül lehetetlen a súlyos sebek begyógyitása az életszínvonal tovább emelése. Ezeken a gyűléseken azonban arról is beszéltek a dolgozó parasztok, hogy a falu ellenségei és rajtuk keresztül a megtévesztett emberek egy-egy csoportja a földkérdésnek rendezését további zűrzavar szításra, gyűlölködésre akarják felhasználni. Még sokan nem igen értik meg, hogy miután az ellenforradalmi erők fegyveres akcióját, s az üzemekben végzett káros sztrájkra buzdító provokációt letörtük, főhadi szállását most a falura szeretné áttenni. Céljuk, bármilyen áron is, itt folytatni a zavarkeltést. A mezőgazdasági termelés tovább fejlesztéséhez azonban arra van szükség, hogy a falusi százezrek rendben és békességben, a földek zavartalan használata mellett végezhessék munkájukat. Éppen ezért rendkívül jelentős a falus; dolgozóknak — termelőszövetkezeteknek állami gazdaságoknak és egyéni gazdáknak egyaránt — a kormány határozata és az elnöki tanács törvényerejű rendelete, amely rendezi a földek tulajdonjogi és használati viszonyát. Ez a rendelkezés biztosítja a rendet és a nyugalmat biztosítja, hogy a falu népe valóban kiterjeszthesse, még gyümölcsöd zőbbé tehesse megnövekedett munkakedvét. Amikor mindezt megállapítjuk, azt is figyelembe kell venni, hogy az ellenséges hírverés nem nyugszik bele ilyen könnyen hogy elve. szítse az iskolák mellett ez utolsó vadászterületét. Bizonyára most azzal igyekszik operálni hogy mi lesz a régi sérelmek orvoslásával. Bizonyára az „ősi földekről” igyekszik beszélni. Ezzel kapcsolatban a törvényerejű rendelet alapvető intézkedése a következő: „A folyamatos termelés érdekében az 1956—57-es gazdasági évben minden termelő részére annak a törvényesen kialakított földterületnek a zavartalan használatát kell biztosítani, amelyen a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésekor gazdálkodik, ille_ tőleg amelyet termelőszövetkezetből történt kilépése esetén részére kijelöltek, vagy 1957. március 1-ig kijelölnek.’’ Rendkívül fontos intézkedés az is, hogy a tagosított területekhez nyúlni semmiféle címen nem szabad, tér mészetesen kivétel ez alól, ha kilépett tagnak adják ki a rendeletek szerint a földet. KérdezkV.-tné bárki hogy akkor a sérelmek orvoslásával mi lesz. — Arról is intézkedik a rendelet, hogy a kirívó sérelmeket feltétlenül orvosolni kell, amennyire lehet a múlt ban elkövetett hibákat ki kell javítani. És itt következik a felvilágosító, meggyőző szó erejének óriás; jelentősége. Az világos, hogy minden apró sérelemre nem lehet orvosságot találni nagyobb megrázkódtatás nélkül. A falura lehúzódó ellenséges hírverés azonban éppen ezt szeretné megnyergelni. Ha azonban józanul mérlegeljük a helyzetet, ez világossá válhat mindenki előtt. A zavartkeltés csak arra lenne jó, hogy gátolná a többi élelmiszer a több nyersanyag, a több kiviteli cikk megteremtését, amelyet népgazdaságunk az idén sokkal bővebben, sokkal parancsolóbban követel meg mezőgazdaságunktól, mint bármikor. A földek zavartalan használatának biztosítását, a rend, a nyugalom további erősítését biztosítja a rendelet azzal is, hogy a földekkel kapcsolatos panaszok, viták elintézését a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak hatáskörébe utalják, ök ismerik jobba a helyi körülményeket és panaszltévőket, tehát ők biztosíthatják önkéntes földcserékkel és a törvények szigorú betartatásával és betartásával a falusi rend és nyugalom megszilárdítását. Az emberség, a jó szó, a szocializmus építésének biztosítása jegyében kell tehát működniök tanácsainknak. s ehhez adjanak a párt, állami és társadalmi szervek mind nagyobb segítséget. Ezt kívánja tőlünk az éle; parancsa. Zománcozó anyagból megfelelő — lemezből kevés a készlet Az osztály harcban a cél mindig a hatalom Nyugaton heves agitáció és uszítás folyik a magyar forradalom ellen. Még mindig az a központi vitakérdés, hogy október 23 és november 4 között forradalom volt-e, vagy ellen- forradalom? Egyszerűsítsük le a kérdést és csak a lényegét nézzük. Mi a szocialista forradalom fő jellemzője? 1919-ben Magyarországon szocialista forradalom volt. Megszületett a proletárdiktatúra. Ezt az ellenforradalmárok leverték. 1945 és 1947 között ismét szocialista forradalom ment végbe). Mi határozta meg ennek a lényegét? Az hogy milyen társadalmi osztály ragadta kezébe a hatalmat 1919. március 21-én éppenúgy, mint betető- zésképnen 1947-ben, a magyar munkásosztály racadta a hatalmat a kezébe A hatalom, elvtársak, rendkívül fontos dolog az osztályharebnn. Mindennél fontosabb! Mert egy társadalmi osztály a hatalom birtokában mindent megtehet, de hn a hatalom nincs a birtokában talán semmit sem tehet Ezért az osztálvharcban a cél mindig a hatalom Ezt a hatalmat a munkásos/tálv meghódította A hidalom birtokában mindenekelőtt. társadalmi tulajdonba vette a fíi-mnláíi pc.-l.'iWHV„í T v történt 1919-ben és 1945 és 1947 között is. A termelési eszközöket, vagyis a gyárakat bányákat, a bankokat, a földet a dolgozó osztályok vették birtokba. Ahogy azt már 1848-ban, 1849-ben Marx meghirdette a szocialista forradalom céljaként a kisajátítókat kisajátították. A szocialista forradalom lényegéhez tartozik, hogy a kultúra eszközeit is birtokba veszi az új uralkodó osztály: a mi viszonyaink között a rádiót, a sajtót az iskolákat, a színházakat stb. Ez a folyamat nálunk végbement, a munkásosztály a hatalom birtokába került, azt mindenki pontosan tudja, aki nem akar ködösíteni. Ezek után csak úgy vetődhet fel a kérdés: ki lehet az, aki ezzel a október 23-án sem azzal iött a burzsoá. hogy nagyon kellemetlen hogy a gyár már köztulaidnn. adtátok nekem vissza. A nagvbir- tokos sem mondta még akkor, hogv adiátok vissza a ?<* 000 holdat. Wanem azt mondták, bom/ a sztálinizmus ellen kell harcolni — emlékezhetnek rá — ..ki kell iaví- tanunk a hibákat“. Persze a kijavítást úgv értették, hoov agyonütni magát a szocialista forradalmat is. Nem a nép harcolt a Magyar Népköztársaság ellen Figyelembe kell vennünk hogy a régi hibák miatt nagyon sok munkásember parasztember, sőt diák is el volt keseredve és ezért ezzel a tetszetős jelszóval nagyon sok embert tudtak becsapni. Nem úgy, hogy itt felkelt a nép harcolni a szocializmus ellen, mert ez az ellenforradalom közönséges hazugsága és rágalma. Nem a nép harcolt a Magyar Népköztársaság ellen, hanem az ellenforradalmárok. Az ellenforradalom célja természetesen a hatalom visszaszerzése volt. s nem az ilyen vagy olyan hibák kijavítása, hanem a régi földesúri-kapita. lista világ visszaállítása. Nem teóriáról van itt szó — hiszen 1.919-ben meg tudták csinálni — hanem történelmi tapasztalatról. Most, október 23-án is ezt akarták. Ezt mindenki tudja, aki B. Szabót hallotta a rádióban. Ez a volt kisgazdapárti vezető azt mondta, hogy az 1930-as kisgazdapárti program híve. Mindszenty is kijelentette, hogy elvileg a magántulajdon alapján áll. Azt mindenki tudja, hogy mit jelent a magántulajdon a gyárak és a bankok viszonylatában. Azután azt mondta: az egyháznak mindent vissza kell kapnia mégpedig hamarosan. Persze itt az egyház elvesztett kincsei között nem az oltáriszentségre gondolt ő sem, mert az megmaradt, ellenben nem maradt meg az a 930 000 hold, ami 1945-ben az egyház kezén volt. Nem olyan nehéz tehát megállapítani. hogy forradalmi események voltak-e ezek, vagy ellenforradalmiak csak nem szabad tűrni a ködösítést, a lényegről kell beszélni és akkor mindenki megérti a lejátszódott ellenforradalmi folyamatot. Nagyon fontos az álcázás felismerése. 1930-ban Németországban wei- mári köztársaság volt. Polgári demokrácia úgynevezett demokratikus jogokkal; lehetett szavazni, így, úgy, amúgy. A monopoltőke diktatúrája érvényesült Németországban akker is, de már nagyon terhére volt az a „sok“ szabadság. Messzemenő háborús tervei voltak a német monopoltőkének és ezért elindította útjára a Hitler Adolf nevű fasisztát. De amikor elindultak, ők sem mondhatták, (Folytatás a 2. oldalon.) Talán soha nem volt olyan nagy szükség — és kereslet — a zománcedények iránt, mint ezekben a napokban. A kereskedelmi vállalatok egyre több árut kérnek a gyáraktól. Naponta érkeznek a megrendelések a Bony_ hádi Zománc Művekhez is. Azt lehet mondani ezekre a megrendelésekre, hogy univerzálisak. Érdekli a kereskedelmet a zománcozott lábastól a füstcsövön keresztül a zománcozott éjjeliig minden. És ez a nagy kereslet serkenti a zománcművek dolgozóit mind több és jobb áru készítésére. Jelenleg, ami egy háztartáshoz edény szükséges, csaknem minden fajtában és nagyságban készítenek belőle. Nagy a kereslet de a termelés is már mindinkább megközelíti a régit, azonban az igényeket még nem tudják kielégíteni. Sokat bajlódtak a gyár vezetői, amíg a mostani termelést tervszerűvé tudták tenni. — Sok esetben úgy voltak, amikor volt szenük, akkor nem rendelkeztek lemezzel. S az is előfordult, amikor szén és lemez volt, akkor meg nem kaptak zománcozó anyagot. Ezekben a napokban is ilyen a helyzet. Csak egyik napról a másikra tudják megoldani a termékek gyártását. Jelenleg ugyan szenük van és legutóbb kaptak nagyobb mennyiség, ben zománcozó anyagot is, most meg az a helyzet, hogy kevés lemezük van. És így veszélyben van az is, hogy a kereskedelmet nem tudják kielégíteni. Abban az esetben, ha nagyobb mennyiségben és állandóan szállítanának a gyárnak lemezárut akkor megszűnne a mostani termelési „bizonytalanság” és pontosabb terveket tudnának előre kidolgozni. Nem utolsósorban emelni tudnák a termelést, amihez az anyaghiányon kívül minden lehetőség megvan. Naponta három vagon tégla Országos méretekben nem sok az a három vagon tégla, amit naponta elszállítanak a ÍMáza; Téglagyárból. Nem sok, de mégis jelentős mennyiség. egy fél családi ház építéséhez elegendő. Már két hét óta rendszeresen 3 vagon téglát szállítanak el. A gyár 14 kamrás kemencéjéből naponta a jóminőségű égetett tégla ezreit szedik ki, egy részét azonnal szállítják, míg kisebb részét az égetett mennyiségnek, helyben tárolják. Nagy segítséget adott a MÁV a gyárnak, ugyanis még január első heteiben sem kaptak rendszeresen vagont. Rengeteg tégla gyűlt össze a gyár udvarán, már az utóbbi napokban azon gondolkodtak, hogyha vagont nem kapnak, akkor a helyhiány miatt az égetést be kell szüntetni. S ekkor segített a vasút, azóta rendszeresen naponta három vagont állítanak a téglagyár rakodójához. A berakó dolgozók pedig a rakodási idő előtt végeznek munkájukkal. így nem kell álláspénzt sem fizetni és a tégla is hamarabb jut el rendeltetési helyére.
