Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-01 / 27. szám

1957. FEBRUÁR 1. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ? Érdekességek —furcsaságok AZ ATOMVIRSLI HÉT HÉTIG ELÁLL! A cambridgei egyetem egyik labora­tóriumában „virslit bombáztak atom­sugarakkal“. Á sugarak megölték a bak­tériumokat és szétrombolták a húsban élő erjesztő anyagot, amely egyik fő okozója a hús romlásának. A virslit nor­mális szobahőmérsékleten tartották és hét hét múlva megállapították, hogy ehető. A LEGMAGASABB FA A világ legmagasabb fája az ausztrá­liai Brisbane város parkjában van. Ma­gassága 124 méter és életkorát 300 évre becsülik. A világ legmagasabb fája gu- mifa, amely tekintet nélkül magas ko­rára, évente a legüdébb zöld levéldíszbe öltözik. EGY REMÉNNYEL KEVESEBB A geofizikai év alkalmából mostaná­ban sok szó esik a bolygóközi, vagy még távolabbi utazásokról.- A nem egészen tudományos értekezések és utópisztikus regények a relativitáselmélet téves ér­telmezése alapján úgy állították be a dolgot, hogy ha valaki a Föld sebességét meghaladó gyorsasággal távolodik a Földtől, a biológiai folyamatok lényege­sen meglassulnak. Ez annyit jelentene, hogy az űrben utazók egy hosszú út után fiatalabban érkeznének vissza, mint hogyha ez idő alatt „otthon“ maradtak volna. Ez a „fiatalító kúra“ azonban, sajnos, csalt az írók képzeletében létezik. A Harvard egyetem tudósai most kimutatták ennek az elméletnek téves voltát. — Kár! MESEBELI KONYHA Egy amerikai cég rövidesen kiállítást rendez Párizsban háztartási berendezé­sekből. Ennek keretében bemutatnak egy álomkonyhát. Ennek a mesebeli konyhának főbb nevezeteségei: egy ké­szülék, amely ultrahanghullámokkal mos­sa, fertőtleníti és szárítja a beléhelyezett edényt — s mindezt összesén három perc alatt. Továbbá: indukciós árammal működő márványlap, amelyen főzni le­het anélkül, hogy maga a lap megmele- | gednék; televíziós távbeszélő készülék, r amelyen át a háziasszony saját kony­hájából válogathatja ki a neki tetsző gyümölcsöt és főzeléket stb. a kereske­dőnél; falbahelyezett, utcára nyíló, for­gatható jégszekrény, amelybe az áru­kihordó kívülről berakhatja a rendelt árut anélkül, hogy be kellene mennie a házba; végül egy tálalóasztalka, amely gombnyomásra irányítható a konyha bármely részébe. A kiállításon hiányozni fog az a be­rendezés, amely nyomógombok révén megfelelően megtöltené a férjek pénz­tárcáját az álomkonyha beszerzésére. HONNAN ERED A NEVE? KENGURU A kenguru kizárólag Ausztráliában él, erős lábai és farka lehetővé teszik, hogy tíz méter magasra is felugorjon. Szüle­tésekor alig néhány centiméter nagy­ságú. Szinte hihetetlen, hogy ebből fej­lődik ki a néha 2 méter magasságot is elérő erszényes állat. A nevét egy fur­csa félreértésnek köszönheti. Amikor egy kutató megkérdezte a benszülötteket, hogy hívják ezt az állatot, a benszülöt- tek nem értették meg a kérdést és azt felelték: „ken guru“, ami annyit jelent, hogy nem értünk téged. A kutató úgy értelmezte, hogy ez az állat neve és ezt is írta be a naplójába. Ezt a nevet azután mindenki átvette és ezt hasz­nálják ma is. VALÓBAN SIMA-E A JÉG? Sima, mint a jég tükre — szokták mondani az emberek. Nézzük, mi igaz ebből a mondásból. Hogy ha váratlanul befagyna mondjuk az Atlanti Óceán, úgy tűnne, hogy a jégkéreg alakja a gömbre hasonlít. Semmilyen bemélye­dést nem találnánk rajta. A tudósok szá­mításai azonban azt mutatják, hogy ez csak látszólagos. Mert az óceán felülete különböző helyeken nem egyezik meg. Ha egy váratlan fagyhullám következ­tében befagyna a Csendes Óceán, ami­kor teljesen nyugodt, hegyeket és völ­gyeket találnánk rajta és magassága el­érné itt-ott a 18 métert is. Amint lát­juk, a tengerszint feletti magasság sem egyenlő az óceán különböző részein. A tudósok még nem állapították meg, hogy ez a jelenség az atmoszférái nyomás, vagy valami más eredménye-e. A SZEM HATALMA Ambourghot, a híres oro9zlánszelídítőt, egyik nap megkérdezte valaki egy ét­teremben, mitől van olyan nagy ha­talma az állatok felett. „Megmutatom nekik, hogy egyáltalán nem félek tőlük és nem veszem le róluk a tekintetemet“ — mondta Ambourgh, aztán így foly­tatta; „No várjon, majd mindjárt be­bizonyítom tekintetem hatalmát“. Ezzel merően ránézett egy idegenre a szom­széd asztalnál. Ez egy idő múlva felállt és úgy ment Ambourgh felé, mintha meg lenne babonázva. Hozzáérve, egy csat­tanó pofont kent le az oroszlánszelidítő- nek és így szólt: „Ha még tovább is rámbámul, a másodikat is megkaphat­ja ...“ Ambourgh azóta állítólag nem próbálja ki embereken szemének hatal­mát. GYILKOS, SŐT ÖNGYILKOS EGER Az angliai Devonportban egy egér meggyilkolta az 51 éves Olive Pine asz- szonyt é9 saját magát Az asszonyt hol­tan találták gázzal elárasztott szobájá­ban. Ugyanakkor a gázcsap el volt zár­va. Végül egy lyukat találtak a gázveze­téken, mellette pedig egy kimúlt egeret Az egér átrágta magát a vezetéken, s a kiáramló gáz először őt, aztán az asz- szonyt ölte meg. Mi lesz háromezer jól képzett agronómussal? Sok vélemény, sok javaslat hangzott el az elmúlt hetekben a Népújság ha­sábjain a mezőgazdasági szakemberek­ről. Azokat, ha figyelmesen átolvassa valaki, megállapítja, hogy a vélemények két táborra osztják a nyilatkozókat: az ngyik tábor igyekszik bizonyítani a me­zőgazdászok szükségességét, a másik tá­bor pedig ennek az ellenkezőjét. Akadnak olyan nézetek is egyes ter­melőszövetkezetekben, hogy nekik sem állami fizetéssel, sem munkaegységre mezőgazdász nem kell. Mi ezeknek a helytelen nézeteknek az alapja? Sok he­lyen beállítottak minden képzettség nél­kül rendelkező embereket 500—1000 kh-s gazdaság irányítására. A másik eset pedig az, hogy a technikumból vagy egyetemről kikerült, gyakorlati tudós nélkül, csak elméleti képzettséggel fel­ruházott fiatalemberek nagyrésze csak bizonytalankodott és a nehézségek lát­tára a legtöbb esetben letört, munkaked­vét elvesztette. Ilyen esetek voltak a varsádi gépállo­más körzetében, ahol négy címzetes me­zőgazdásznak egy-kéthónapos tanfolya­mon kívül semmi mezőgazdasági iskolája nem volt Ez a helyzet még fokozottabb a községi agronómusoknál, illetve mezőgazdasági előadóknál. Ilyen esetek­ben nem lehet csodálkozni azon, hogy az állam iránti együttérzésüknek adnak egyesek kifejezést, amikor feleslegesnek nyilvánítják az ilyen emberek beosztá­sát és a nekik kifizetett sokezer forintot. MI ÚJSÁG AZ ORSZÁGBAN Kézi meghajtású mosógép A Háztartási Eszköz és Bádogárugyár- ban még ebben a hónapban elkészítik egy újfajta, kézi meghajtású mosógép első sorozatát. Ezt követően átadják a gépeket a kereskedelemnek, minőség- vizsgálat céljából és próbamosásokat vé­geznek velük. Ha az új kisgép beválik, megkezdik sorozatgyártását. Ez a gép különösen a vidéki háziasszonyoknak okoz majd örömet, mivel segítségével villanyáram nélkül is lényegesen köny- nyebben végezhetik el a ruhatisztítást. Jóétvágyú rovarfogó növény A Szegedi Tudományegyetem bota­nikus kertjében az egyik melegégövi növény, a rovarfogó „Pinguicula“, az elmúlt évben mintegy ezer rovart, főleg gyümölcslegyet (muslicát) fogyasztott. A rovarok rászállnak a növény rózsa alakú, apró szőrzettel borított leveleire, s rá­ragadnak. Néhány nap alatt a rovarfogó valósággal felszívja áldozatait, elhasznál­ja azok fehérjetartalmát. A Mexikóból ideszármazott jóétvágyú növény most koplal, mert télvíz idején ritka a rovar- járás, alig akad gyümölcslégy, vagy más áldozat. Éhen azonban nem pusz­tul, mert a botanikus kert kertészei gon­doskodnak róla: a gyökérzeten keresz­tül is táplálkozó kényes növényt külön­legesen jóminőségű, táperőben gazdag földbe helyezték, s így most is szépen fejlődik a páráslevegőjű üvegházban. Nagyarányú szőlőtelepítés kezdődik a Balaton-menti községekben A tapolcai járás balatonmenti közsé­geiben az elmúlt években átlagosan mindössze 15—20 hold szőlőt telepítet­tek. A termelőszövetkezetek egy részé­ben nem volt meg a szükséges megértés, az egyéni gazdák pedig bizalmatlanok voltak, s nem mertek költséges vállalko­zásba fogni Az idén a szőlőoltvány és a faosemete ismét keresett cikk, s újra ér­téke van a szőlőtelepítésre alkalmas te­rületeknek. A járás mezőgazdasági osz­tályához — a termelőszövetkezeteket nem számítva — mintegy hatvan hold szőlő telepítéséhez szükséges oltványra érkezett máris igénylés az egyénileg gaz­dálkodó parasztoktól. Újabb fontos árucikkek érkeznek az NDK-ból A Német Demokratikus Köztársaság­ból újabb jelentős árucikkek érkeznek az első negyedévben. így többek között 48 köbcentiméteres, úgynevezett MO­PED motorkerékpár érkezik. Ez két- sebességes és pedálmeghajtásra lehet in­dítani. Simpson márkájú nagyobb telje­sítményű motorkerékpár is érkezik. Szállítanak még ezenkívül külső és belső Többszáz építőművész Budapest helyreállításáért Az októbervégi események következ­tében Budapesten az épületkárok helyre- állításában az építőművészszövelség csaknem négyszáz tagja is közreműkö­dik. A károk felmérése és a helyreállí­táson túlmenően tevékeny szerepet vál­laltak a városrendezési terv végrehajtá­sában, olymódon, hogy a későbbi idő­pontra tervezett, de a károk miatt már mo9t megvalósítható rendezési elveket — például a Nagykörút és a Rákóczi út keresztezésének átalakítását forgalmi szempontokból — a gyakorlatban is igye­keznek érvényre juttatni. kerékpárgumit, torpedóagyakat és ami­ből legtöbbször hiány volt: kerékpár- küllőket. Ugyancsak még az első negyedévben kávéőrlők, alpakka és rozsdamentes acélból készült evőeszköz-készletek, var­rógéptű, lapos elemek és anódtelepek ér­kezését várják. nutomatikus villamosmelegítő koraszülött gyermekek részére A miskolci Gyermekkocsikészítő Vál­lalatnál üzemrészt rendeztek be külön­leges készülékek gyártására. Az üzem­részben elkészült az úgynevezett cse­csemőtermosztát mintapéldánya, amely egy szögvaskeretre illesztett üvegszek­rényből áll. Az elektromos melegítést hő­fokszabályozó készülék szolgáltatja, s automatikusan egyenletes hőfokot tart. A készülék a koraszülött gyermekek me­legítésére szolgál. Egyelőre termosztatot készítenek a vállalat dolgozói. Helytelen lenne azonban csak egy ol­dalról megvizsgálni ezt a kérdést. Me­gyénkben is számtalan példa bizonyítja, hogy a nagyüzemi gazdálkodásnak egyik alapköve a szakember megfelelő irányí­tása. Ezt támasztja alá a háború előtti nagybirtokok termelésének, a háború után az állami gazdaságok és sok ter­melőszövetkezet termelésének irányítása is. A tamási Adorján-pusztai, a szek­szárdi Béke, a tamási Vörös Szikra és még sorolhatnánk több tsz-t, ahol kérik a mezőgazdászok munkáját és egyben nagyon helyesen, brigádvezetői beosz­tással is megbízzák őket. Mi a helyzet a községeknél? A Föld­művelésügyi Minisztérium terve szerint 1500—2000 kh-nál nagyobb szántóterü­lettel rendelkező községeknél engedélye­zik községi mezőgazdász beállítását. Nem képzelhető el, hogy ezeket a szakembe­reket azért állítják be, mert meg kell határozni és utasítást kell kiadni a pa­rasztságnak az aratásra, a vetésre vagy a trágyázásra, mint azt egy cikkben olvashattuk. Nem ez a cél. Meg kell valósítani azt, hogy a termeléstechnikai kérdésekben legyenek tanácsadói a gaz­dáknak. Gazdakörökben szakmai viták rendezése, a növénytermelés mellett az állattenyésztés színvonalának emelése, ez kell, hogy a községi mezőgazdászok legfőbb feladata legyen. Egyetértünk az­zal, hogy nem szükséges olyan mező- gazdasági előadó, aki csak a járástól ki­érkező aktákat intézi el és a jelentése­ket leadja. A községi agronómusnak te­hát jól képzett, gyakorlati embenek kell lennie, aki a vitás kérdésekben határo­zott álláspontot foglal el és valóban se­gíti a gazdákat a jobb termés elérésében. Mi a helyzet a gépállomásokon? Nap­jainkig 51 termelőszövetkezet határozott úgy, hogy agronómust alkalmaz. Továb­bi 25 agronómus gépállomáson brigád- vezetői álást vállalt, körülbelül 15-en az egyéni gazdálkodás útját választották és húszon vannak még olyanok, akik nem helyezkedtek el szakmájukban. Ezek a számok is azt bizonyítják, hogy az ál­lam a jó szakembereket továbbra is megbecsüli. Számít rájuk, mert a mező- gazdaság szocialista átszervezése, a ma­gasabb terméseredmények elérése érde­kében szerepük nagyon fontos. Horváth József Több lesz a műtrágya, mint tavaly Számos érdeklődő kívánságára szerkesztőségünk megkérdezte a me. gyei tanács kereskedelmi osztályát, milyen és mennyi műtrágyára lehet számítani az év első negyedében. A kereskedelmi osztálytól nyert ér_ fésülések szerint több műtrágya lesz, mint tavaly. Az elmúlt esztendő első negyedévében 65 vagon pétisó állt a gazdák rendelkezésére, jelenleg pedig 150 vagon a januári készlet. Ehhez március végéig újabb 150 vagon várható. Kálisóból 15 vagonnal ke­vesebb ugyan a készlet és a várható mennyiség a tavalyinál, itt viszont az igények is kisebbek. 1956 első három hónapjában 93 vagon szuperfoszfát volt a készlet, most pedig januárra 50 vagont tároltak. Ebben a negyed­évben még 100 vagon szuperfoszfát, várható. Ez a műtrágyamennyiség valószínűleg még az erősen növekvő igényeket is képes kielégíteni. Szőke János cipész (Simontornyán a községi tanácstól több kisiparos kérte az iparengedély ki­adását.) — Szőke Jánost keresik? Jófelé men­nek, itt végig kell menni a Petőfi utcán, aztán a József Attila utca következik, és ott, amint látszik a gyér kéménye, azzal szemben van a háza, ott lakik. Jó iparos ember ő ■— ezekkel a szavakkal igazított útba egy idős bácsi Simon- tomyán. i Szinte végnélkülinek tetszik az isme­retlennek a hosszú utca, amíg végig­csúszkál a sáros, jeges úton. Majdnem elkerültem a nevezett házat, láttam, hogy az ablakból valaki kinéz. Vissza­fordultam és bementünk. Kívülről taka­ros kis fehér ház, fehérre meszelt falá­val valósággal kiviláglik a romos gyár­épület mellől, a régi cselédlakások közül. Kissé meglepődik, amikor két idegen ember betoppan, ölében éppen egy ci­pőt tart, előtte a cipészek jellegzetes asz­tala, tele szerszámokkal, börhulladékok- kal. Mikor bemutatkozók, lesöpri köté­nyéről a bőrforgácsokat és nyújtja iz­mos kezét. — Szőke János vagyok — mondja. — Tessék! — Kérem, nem cipőt akarunk csinál­tatni, javítani nem akarunk, csak hal­lottuk, hogy kérte az iparengedély ki­adását. Az érdekelne bennünket, hogy mi a terve, hogyan akar dolgozni? — 1951-től 1956. október 30-ig a KTSZ-ben dolgoztam — kezdi. — Nem találtam meg számításomat. Sokszor na­gyon keveset kerestem. Pedig tudtam volna többet is dolgozni. De nem fizet­ték meg rendesen a munkámat. — Volt, amikor — ezelőtt egy évvel — egy nőnapban csak 250 forintot ho­zott haza — szól közbe a felesége. — Hallgass asszony, te ehhez nem értesz. — Mert tudja, az úgy van, — fordul felém —, hogy nem jó ott a ve­zetőség. Én úgy gondoltam, hogy egye­dül próbálom meg az életet, biztos, hogy sikerülni fog. Hallottam a kormányren­deletekről, most nekünk kisiparosoknak is lehetőségünk lesz önállóan és jól dol­gozni Még nem voltam önálló. Mint segéd dolgoztam. Lesz munkám, anya­got is fogunk majd kapni, a többi meg ✓ mester majd rajtam múlik. Az meg biztos, hogy nem lesz hiba, mert kérdezze csak meg Simontornyán akárkitől, milyen munkát csinált a János bácsi? — Ezek a terveim. Dolgozni akarok, és majd később meglátom, hogy még hogyan alakul a helyzet. Nem félek a konkurrenciától sem. A kezemből csak jó munkát adok ki. Csak már küldenék meg a választ, megadják-e az ipar- engedélyt? Sok sikert kívánva búcsúztam el Si- montomya legújabb iparosától. Amikor hazafelé indultam, megálltam a községi tanácsnál, megkérdeztem a tanácstitkár­tól, hogyan áll Szőke mester ügye. Ké­relmét továbbították a járáshoz, ők ja­vasolták. A járási tanács ipari csoport­előadója azt mondta, az ő hatáskörükbe tartozik az engedély kiadása, és meg is adják, csak időbe telik, amíg a szoká­sos utat megteszi a kérvény. Március 7-én kezdődik a lottó-játék Aki öt számot eltalál... — Mi lesz a totó sorsa ? — A totó-irodákban otthonra talál a lottó is A fiatalabb korosztályok tagjai csak apáiktól, vagy Móricz Zsigmond „Légy jó mindhalálig“ című regényéből érte­sültek arról, hogy valamikor mennyire kedvelt szerencsejáték volt Magyarorszá­gon a lottó. Most azonban újra előkerül a feledés homályából és hamarosan A TOTO MELLETT A LOTTO is megfér, s rajta nagy összegeket nyer­hetnek azok, akiknek kedvez a sze­rencse Fortuna istenasszony jóvoltából. A Magyar Közlöny január 17-i szá­mában már meg is jelent a pénzügy- miniszter rendelete a számsorsjáték, azaz a lottó engedélyezéséről. A hírek szerint a lottót is a totó irodák bonyolítják le. Előreláthatóan MÁRCIUS 7 EN INDUL számjegy kerül kisorsolásra. A részvevők közül azok lesznek a nyertesek, akik a kisorsolt öt szám közül legalább kettőt eltaláltak. Aki pedig mind az öt számot eltalálja, az a főnyereményt kapja. Az első hétre egymillió lottó-szelvényt bo­csátanak ki, de ha az elővétel azt iga­zolja, hogy kevés, nyomnak belőle még többet is. A lottó-űrlapok árusítását, a kitöltött szelvények összegyűjtését és a nyeremények kifizetését is a totó-irodák intézik, tehát a totózók és a lottó hívei „társbérletbe“ kerülnek egymással. — Az új szerencsejáték nem csök­kenti a totózók számát? — kérdezzük Forró Istvánt. — Nem hiszem — válaszolja. — Ugyanis, akik rendszeresen totóznak, megmaradnak mellette, ugyanakkor majd lottóznak is. Természetesen LESZNEK SOKAN OLYANOK Eggyel több jó kisiparos lesz Simon­tornyán. Es biztos az is, hogy munká­jával hozzájárul ahhoz, hogy-a lakosság nak ne kelljen heteket várni, míg a javí­tást elkészítik. lottó és minden hét csütörtökjén sor­solják ki a nyerőszámokat A lottó-szel­vények ára 3 forint 30 fillér lesz dara- bonkint. A játékban minden héten 1-től 90-ig terjedő számsor számjegyeiből öt is, akik nem totóznak egyáltalán, de majd a lottózásba bekapcsolódnak, mert itt nem kell a sportcsapatok játékformá- jét ismerni, csupán 9Ö számjegy közül Ötöt kell „megálmodni“ ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents