Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-24 / 47. szám
Ids’!. FEBRUÁR 24. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Bátran lehet számítani mindnyájukra t Dolgozik a tolnai púrtalapszcr vezet f T olnán is, mint annyi más helyen, az ellenforradalom garázdálkodásainak hatására a kommunisták sorai meginogtak. Nem is arról lehet beszélni, hogy a párttagok mind egyike elvesztette a fejét, de a szervezeti élet felbomlása nem tette lehetővé az egységes cselekvést. Milyen nagy szükség lett volna pedig rá. Az is tény azonban, hogy a nagylétszámú alapszervezetben csak néhányon akadtak, akik mindvégig védték, őrizték a pártot, a nép érdekeit. Alig ölen-hatan voltak azok. akik már november elején, éppen csak hogy rendeződött a helyzet a szovjet csapatok segítsége nyomán, újra hozzákezdtek a pártszervező munkához. Erezték, hogy párt nélkül, a kommunisták pártja nélkül, lehetetlen kijutni a zűrzavarból. Tudták azonban azt is, hogy a régi módszerekkel nem lehet és nem is szabad dolgozniok. Tő módszerükként azt tűzték ki az ellenforradalom leleplezésével párhuzamosan, hogy meggyőző, felvilágosító szavukkal minél többet a dolgozók tömegei között legyenek. Eközben természetesn nem feledkeztek el felkeresni a volt MDP-tagokat sem. Az ideiglenes intézőbizottság tagjai elhatározták, hogy személyesen keresik fel őket s beszélgetnek velük. Nem sürgetnek, itt is a felvilágosítás, a meggyőzés az, amit szem előtt tartank. — Tanulunk a múlt hibáiból — mondja ezzel kapcsolatban Mátrai fímre elvtárs, aj ideiglenes intézőbizottság elnöke —. erős pártszervezetre van szükség. | — Ha valamikor szó volt a mi nőségről — mondja el véleményét No- váh József elvtárs, a bizottság egyik tagja —, akkor most igazán arra kell törekednünk, s mi ezt is akarjuk. As okos, meggyőző szó meg is hozza eredményeit. !A pártszervezetet újjáalakító néhány tagból azóta 34-es létszámú alapszervezet lett olyanokból. Mátrai elvtárs szavaival élve: „Akik mind aktívak, bátran lehet számítani mindnyájukra”. Különösen fontosnak tartják most az olyan idős elvtársak munkáját, mint idős Joósz Terencét, vagy Orbán Jánosét, akik az 1919-es időket is átélték. Most személyes tapasztalataikon keresztül mutatják, magyarázzák >meg. mennyire hasonló és lényegében egy-ugyanaz népellenes erő akart uralomra jutni október 2.3-a után, akárcsak a dicső Tanácsköztársaság elfojtásában. Ezek a beszélgetések és a térnie k, valamint az az eltökélt, világosan látható szándék, hogy a régi hibáktól mentes szervezetet akarnak a tolnai kommunisták is. egyre többeket vezet vissza a párthoz. Erről így beszél Mátrai elvtárs: ..Szinte hetenkint vannak belépőink a szervezetbe a régi MDP- tagokhól. de olyanokból is. akik eddig még nem voltak párttagok. Nem érdekemberekre van szükség, hanem olyanokra, akik önzetlenül szolgálják a nép. a párt ügyét.” Közben terveznek is. Olyan erős aktívagárdát akarnak kinevelni, amely képes minden nehézséget leküzdeni. Rendszeresen összejönnek s ilyenkor beszélik meg tapasztalataikat, amelyek összegezése után világosan látják, mit kell tenniük a tor>áhhiakhan. Az elmúlt évek tapasztalataiból tanulva, szorosabb kapcsolatot igyekeznek kiépíteni az üzemek pártszervezeteivel is. Eddig ilyenről szó sem volt. Ilyenformán összhangba tudják hozni az üzemi és a falusi pártmunkát. — Ok tudják, hogy mi mit akarunk — mon dja Mátrai elvtárs —. de mi is tudjuk, mit akarnak tenni ők. így aztán együttesen még nagyobb erőt képviselhetünk, eredményesebben is dolgozhatunk. El és dolgozik a tolnai alanszer vezet, s ezt mutatja az is, hogtt egrire többen keresik fel a vezetőséget párton kívüliek is. ha valamilyen problémájuk van. Ok pedig igyekeznek tőlük telhetőén segíteni. Szó sincs róla. tehetne talán még többet is a pártszervezet például az értelmiség és elsősorban a pedagógusok közti volt párttagok megnyeréséért, De reméliiik. ha így foli/tatják a mun kát. ezen a téren is siker koronázza erőfeszítéseiket. Kívánunk hozzá jó egészséget, sok sikert. Tervsserűtlenség ? Meggondolatlanság ? De a lakóknak bosszúság 1 Nem célom a régi dolgok felhány- torgatása, de a könnyebb érthetőség kedvéért vissza kell mennem az 1954-es esztendőre, amikor a Kadarka utca 74. szám alatti háznál — ahol már akkor három család lakott — a Tatarozó Vállalat az egyik présházból, amelyből körülbelül 70 méteres pince nyílott, . munkásszállást épített. A pincét befalazták és a lakók tiltakozása ellenére az amúgy is szűk udvarban egy deszkaoldalú V/. C-t készítettek. Két év múlva, vagyis 1956. nyarán a Tatarozó Vállalat mégis elhatározta, hogy orvosolja a lakók panaszát és az udvar egyik félreesőbb részében megkezdte egy tégla W. C. építését — de most is figyelmen kívül hagyta a lakók javaslatát, figyel meztetését — pontosan a pince fölé. Az el is készült, csak a zsindely hiányzott róla és az ajtók, ülőkék nem lettek felszerelve, bár ott voltak a helyszínen. Egy szép napon aztán ledobták a tetőszerkezetet, ledöntötték a falakat. Jelenleg csak az akna ásít ott, a gyerekek és az aprójószágok testi épségét fenyegetve, a lakók nem kis bosszúságára. Az odaszállított és szétrombolt anyagból már csak a két ajtó és egy téglahalom van meg, mert a tetőszerkezetet és egyéb faanyagot az ott lakó ipari tanulók már rég eltüzelték. Igaz, ezen nincs mit csodálkozni, mert lassan az udvar kerítését és fejük felől a tetőt is eltüzelik. De miért rombolták le a kész W. C-ét? Nem tudom. Egyesek szerint, mert a községgazdálkodás arra hivatkozva, hogy ő nem rendelte, nem volt hajlandó fizetni. Mások szerint azért, mert pince van alatta. Azt azonban tudom, hogy mindezt egy kis körültekintéssel el lehetett volna kerülni. De ha már így történt, miért nem fejezik be a szétszedést bosszúsága is és temetik be a- aknát. Van az udvarnak ugyanebben a részében egy másik akna is, azt pedig a Községgazdálkodási Vállalat ásatta. Ugyanis elhatározta, hogy fel bontja a pincét és ott a tél folyamán cementárut fog készíttetni. Ástak is egy 2X3 méteres, körülbelül 2 méter mély aknát, betörték a pince oldalát, stb. Mondanom sem kell, hogy azóta sem járt ott senki, nem hogy cementárut készítettek volna a pincében. De úgy látszik, ami a fő, az akna ott van. Igaz, hogy ez nem ásít úgy, mint a másik, mert párdarab léccel és kátránypapírral befedték, hogy az eső bele ne essék. Az már persze nem számít, ha más esik bele. Javasoljuk a községgazdálkodásnak, hogy amilyen energiát fordított az akna megásására, legalább annyit a mielőbbi bekerítésére is fordítson. Tudom, ennek sokkal több haszna lesz és elmúlik a lakók M. J. « Egy országgyűlési képviselő gondjai ivenany nappal ezeioit a veretlen hozott össze Bogos Domokos elvtárs_ sál. — Jó lenne összejönni egy kis barátj beszélgetésre — mondotta jóízű székely kiejtéssel. — Gyere el nálunk, szívesen látunk. — ígéretet tettem, legközelebb, ha arravisz utam, nem kerülöm el házuk táját. Bogos néni nagy örömmel fogadott^ mint régi jóbarátot, azonban a gazdát, akivel tulajdonképpen találkozni akartam, nem találtam otthon. — Nem is tudod — kérdezi — a Vö_ rösmarty Tsz-betn dolgozik Alsóbörzsönyben. — Vörösmarty Tsz? Hát ilyen is van Bonyhádon? — De van ám! És ha az emberrel akarsz beszélni, utána kell menned, mert ma nem is jő haza. így vágtam neki az útnak, mert mindenáron találkozni akartam Bogos elvtárssal, másrészt különös varázzsal vonzott az a hely, ahol a fiatal Vörös, marty, a reformkor legnagyobb költője .tanítóskodott. „Délnek völgye, szívem titkának régi hazája” — így emlékezik meg a költő a dimbes- dombos vidékről, a Perczel-udvarház ban töltött napokról, Perczel Etelka iránt érzett reménytelen szerelméről. Az épületek falai között élt a költő néhány évig, ezért nevezték el Vö- rösmartyról a tsz-t, amely az októberi események előtt, mint üzemegység az istvánmajori Dózsa Tsz-hez tartozott. — Hát az úgy volt, — mondja Bogos elvtárs, — hogy a januári közgyűlésen a tagság nagyobb része úgy döntött, mivel Alsó-Börzsöny távol van a központi majortól, adjuk le a tanácsnak, a tagok pedig költözzenek fel István-majorba. Az ittlakó 24 tag viszont nen^ akart megválni a tanyától, s ez érthető is, jónéhány tag saját házában lakik. — Egy született meg a Vörösmarty Tsz. — Most újra kezdünk — mond; Miklós Pál a tsz egyik tagja. — La: sanként összeszerezgetjük a gazéi; sági felszereléseket, kertészetet lét« sítünk — szóval elölről kezdjük nagyüzemi gazdasághoz szükség« feltételek megteremtését, — Ott voltam az istvánmajori ú születésének bölcsőjénél is — mond; elérzékenyülve Bogos elvtárs. — al kor is — emlékszem — tizennégy cs; Iáddal kezdtük mint most. ősz int f szólva, fáradtnak éreztem magam, nem is volt kedvem a tsz elnökségire — Majd mi meghozzuk a kedvét - mondották a tagok és úgy is lett, ; azt érezni, hogy velem van a tagsá Most már újra van kedvem dolgozr szántunk, vetünk^ hogy legyen m betakarítani. — És mint országgyűlési képvisel milyen problémákkal találkozik lei gyakrabban — kérdezem. — Hát bizony nagy volt a felből« dulás a székelység körében is — moi dotta. Az ellenforradalom törekvés az volt, hogy összeuszítsa a telep« seket, a felvidékieket, a székelyek« és az ittmaradt svábságot. A szék« lyeket azzal ijesztgették, hogy újr vehetik kezükbe a vándorbotot, a k telepített svábság itthonmaradt hoz: tartozóit arra bíztatták, foglalják el földeket, házakat, állítsák vissza < ősi mezsgyéket. Bogos elvtársban nemcsak az o: szággyűlési képviselőt, hanem föld jüket, barátjukat is látják, ezért b zalommal fordulnak hozzá problém; jukkái az emberek. — Rendezze a kormány a telep« sek ügyeit telekkönyvezzék a jutt; tott földeket, hogy végre tulajdonun ban erezhessük magunkat. Részes! senek bennünket a többi telepesekk egyenlő elbírálással és ne tegyen« különbséget bennszülött, felvidéki « Irnv-ö+f — rnnri^nHáV majosiak, kakasdiak, aparhantiak, akik felkeresték. Ez a két legnagyobb probléma a székelység körében, ezzel kapcsolatban megteszem az észrevételemet a kormány felé is, mert ez s°k ember problémája, melyre megoldást várnak — mondja Bogos elvtárs. Ilyen gondjai vannak Bogos Domo_ kosnak, mint tsz-elnöknek, és mint országgyűlési képviselőnek. Mindkét feladat nagyjelentőségű mert a közösség gondja s Bogos elvtárs munkájáért, ténykedéséért érzi a kommunista vezető felelősségét. "P—ru» r > l Emlékezés : 1848 nagyjaira [PERCZEL MÓE ► t Katona, de forradalmi. Hevenyé ► szett katona, de lángeszű. Rögtön ► zött függetlenségi harcunknak min l den tábornoka képzettebb katona * mint ő. De többször egyik se ütkö ► zött, több csatát egyik se nyert. — ; Igaz, hogy vesztett is csatákat l Guerilla-csatározásra teremtette ő ► a gondviselés. Csak a sors véletlent t volt, hogy mindig sík földön csatá t rozott. Ha a magyar faj hegyek kö ► zött lakik, s ha a sors őt és seregei f hegyek közé segíti: függetlenség l harcunk éveken, tán évtizedekei ► át tart. t Nemcsak verekedni tudott, hanev ► hadsereget toborozni, összeállítani ; ► fölszerelni is. Kettőt állított össze t Az elsőt 1848-ik évi szeptemberben ► Ezt elnevezte Zrínyi-csapatnak. — i ► másodikat 1849-ik tavaszán az oros1, l betörés ellen. Erélye, vakmerősége t rajongd lelkesülése oly erős volt t hogy hozzá senki se hasonlított. / t mesés napkelet hősei rajongtak úg\ ► vallásukért s küzdöttek, véreztek . I éltek-haltak úgy hitükért, mint ő i ' szabadságért s hazánk független. I ségéért. 1 Rajongását be tudta oltani hívei. ; be is. Midőn második seregét túl c • Dunán összetoborzotta: egy frauds. I kánus barát volt toborzó segítsége ' A keresztes háborúk nem ismerlek ■ rajongóbb barátot. Gasparich Kilit ; volt a barát neve. 1854-ben ákasz- '■ tották fel Pozsonyban. Mikor ez Za_ ; Iában toborzott önkénteseket Per- ; czel részére, azt mondta a, hallgatoknak: — Két fiát küldte hozzánk az ; isten. Az egyik volt Jézus Krisztus : minden nemzet számára, a másik ' volt Perczel Móric a magyar nemzet ■ számára. Most elviszlek benneteket : ehhez, azután majd amahhoz. így tudta lelkesíteni embereit. ÉÖTVÖS KAROLY Á Közalkalmazottak Szakszervezete a dolgozókért „ürdemes-e szakszervezeti tagnak jen- ni?“ — veti fel a kérdést nem ritkán egy-egy dolgozó, amikor a fizetésosztás napján felkeresi a szakszervezeti bizalmi, hogy társadalmi munkaként vállalt — sokszor kellőképpen meg nem becsült — küldetését teljesítve, a szervezett dolgozók nagy családjához való tartozás jelét, a szakszervezeti bélyeget átadja a dolgozóknak. — Érdemes, — mondja a jóltájékoztatott bizalmi, mert.. . A „mert“ után következő néhány mondathoz kívánunk a megbecsülést érdemlő bizalmijainknak e rövid cikkel segítséget adni. Szakszervezetünk a jogos követelések teljesítéséért a harcot már jóval az októberi események előtt megkezdte. Dolgozóink többsége által ismertek a Köz- alkalmazottak Szakszervezete III. Kongresszusa előtt kiadott és az 1956. sjpp- temberi taggyűlésen tárgyalt kongresz- szusi tézisek, amelyekben már élesen felvetődött a közalkalmazottakat érintő legégetőbb érdekvédelmi problémák megoldásának szükségessége. Az elmúlt évek során számtalan kísérlet és próbálkozás történt a közalkalmazotti dolgozók helyzetének javítása érdekében, az őszinte igazság azonban az, hogy dolgozóink lelkét, érzelmét nem kellően ismerő vezetők hibáiból a kísérlet sok esetben csak kísérlet maradt. Szakszervezetünk -— elismerve az állami élet egyszerűsítésének szükségességét — országszerte eredményesen folyt bele a racionalizálást végző bizottságok munkájába, amikor arra szükség volt, véleményét nyilvánította. Komoly érdeme van szakszervezetünknek az elbocsátott dolgozók felmondási járandóságának megnyugtató módon való rendezésében, a munkanélküli segélyek bevezetésében. Itt említjük meg azt is, hogy szakszervezetünk az állami segélyeken felül, több hónapon át nyújtandó pénzbeli segéllyel is segíteni kívánja a munkanélküli szak- szervezeti tagokat. Ebben ad segítséget a munkanélkülieknek az a munkában álló dolgozó is, aki három hónapon ál megvásárolja a szakszervezeti bizalmiaktól a munkanélküliek segítését szolgáló bélyegeket. Feladatunknak tekintjük, hogy a létszámcsökkentéssel egyidőben sürgessük a hivatali munka egyszerűsítését is és mielőbb tisztázhassuk az egyes hivatalok hatáskörét. Nem titok, hogy az elmúlt évek hibái nyomán a reálbérek az utóbbi öt évben csökkentek, amely nálunk, közalkalmazottaknál, a korábban élvezett, különböző kedvezmények megvonásában is jelentkezett (státusrendszer megszüntetése, MÁV félárú arcképes igazolvány momipiiúco cth t Tárgyalások folynak jelenleg a kormány illetékes szerveivel a szakképzettséget, szolgálati időt figyelembe vevő státusrendszer visszaállításáról, egyidejűleg a 600 forintos béreknek 800 forintra való felemeléséről. Szakszervezetünk Elnöksége felhatalmazást kapott a Központi Vezetőségtől a közszolgálati dolgozók ezen új bérrendszerének kidolgozására is. Közbenjárásunkra a kormány visszaállította a közszolgálati alkalmazottak részére a MÁV 50 százalékos utazási igazolványt. Fájó azonban az, hogy az alaprendelet nem terjed ki ezen kedvezményt — mint az korábban volt — a családtagokra, ezért szakszervezetünk a végrehajtási utasítás megjelenéséig tárgyalásokat folytat e kedvezménynek a családtagokra való kiterjesztéséért. Kívánságunkra egységes szabályozást nyert — a 31 forintos kiküldetési díjak bevezetésével — a korábban sokak által sérelmezett többféle kiküldetési és szállásdíjak mértéke is. Előrehaladottak tárgyalásaink az étkeztetési hozzájárulás egységesítése érdekében is. Előreláthatólag sikerül az eddigi 58, illetve 1.50 forintos hozzájárulást 1.80 forintra felemelni. Eredménytelenek tárgyalásaink még a munkaruhával való ellátottság kérdésében. Bízunk azonban abban, hogy az ország gazdasági erősödésével párhuzamosan, különösen az alacsonyabb fizetésű dolgozók ezen problémái is megoldást nyernek. Kidolgozását sürgeti szakszervezetünk a közszolgálati pragmatikának, mely a Munkatörvénykönyve mellett külön szabályozza — sajátos problémáinknak megfelelően — a közalkalmazotti dolgozók munkajogi kérdéseit. Szakszervezetünk érdekvédelmi tevékenységének hatékonyabbá tételét segíti elő a most kialakuló szakosztályrendszer is, amely lehetővé teszi, hogy a szakszervezetbe tömörült tagok szakáganként maguk intézhessék a szakszervezet mellett működő szakosztályokon belül a szakág dolgozóit érintő kérdéseket. A Közalkalmazottak Szakszervezete maga mögé sorakoztatva, az ország előtt álló hatalmas feladatok megoldására egész tagságát, bízik abban, hogy vezetői — szemben a múlttal —, a szocializmus építése során soha többé nem tévesztik szem elől — a közalkalmazotti problémák megoldásánál sem, hogy az érző, gondolkodó ember az, akiért épül a szocialista Magyarország, akinek jobb, szebb, nyugodtabb és egyre gazdagabb életet kell és akarunk teremteni. Magyar Közalkalmazottak Szabad Szakszervezete Tolna megyei Területi Bizottsága Mi lenne« ha .. ... a dalmandi gépállomáson Pravics István és Somogyvári János brigád vezetőnek elszámolnák végre az éves terv után járó 50 százalékos bértöbbletet? Egy három hónap óta vajúdó jogot sérelmet orvosolnának. * ... Szekszárdon is irodává alakítanák át a vállalatok ki nem hasznán kultúrtermeit? Az így felszabadult irodákból lakásokat csinálhatnának. . . . a szekszárdi r oiamuvesszoveiKe- zet vezetői régi helyén hagynák Palánkon a 13-as számú boltot? Kilencven család jogos kívánságát teljesítenék. * ... megjelenne végre tegy rendelet, vagy javaslat a gépállomások önállóságáról? Nem lenne annyi zűrzavaros elképzelési sötétben botorkálás, bizony talanság a gépállomásokon.
