Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-01 / 27. szám
TOLf MEGY!'! E&jJ jal Iíönyvt|.p A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM 27. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR PÉNTEXí, 1957. FEBRUÁR 1. Az elmúlt hónapokban a harc lényege az volt: kié legyen a gyár, a föld Kádár János beszéde a Magyar Szocialista Munkáspárt XXL kerületi aktívaértekezletén A Magyar Szociailista Munkáspárt XXI. kerületi ideiglenes intézőbizottsága aktívaértekezletei tartott. Kiss Dezső elvtárs, a kerületi intézőbizottság elnöke bevezetőjében megemlékezett azokról, akik életüket áldozták az ellenforradalom napjaiban a munkáshatalomért. Az értekezlet résztvevői felállással adóztak Kalamár József, a kerületi tanács VB-elnöke, Bordás András, Kossuth- díjas esztergályos, a szocialista munka hőse és Küpper Béla egykori partizán emlékének. Ezután Kelen Béla, az MSZMP budapesti ideiglenes intézőbizottságának tagja mondott vitaindító beszédet. A beszámolót követő hozzászólások során felszólalt Boros István, Török Istvánná' Sztupiák László és más elvtársak. Az értekezleten részt vett és felszólalt Kádár János a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke is. Az elmúlt hónapok eseményei során — mondotta Kádár elvtárs — a harc lényegében a hatalomért folyt. A megvert burzsoázia a hatalom visszaszerzéséért folytatott harcot. E harc lényege, hogy kié legyen a gyár, a föld. A burzsoázia most is azon töri a fejét, hogyan árthat a munkások hatalmának. Ezt a kártevést, bármilyen formát öltsön, ártalmatlanná kell tenni. Ennek nagyon fontos feltétele, hogy a munkásság tisztán lásson és egységes erővel küzd jön a munkáshatalom további erősítéséért. Ha minden munkás azon töprengene, hogyan segíthetné a legjobban az országot, ha nem feledkeznének meg egyesek arról, milyen volt, amikor a hatalmat a burzsoázia gyakorolta. akkor ma sokkal előbbre lehetnénk. Tehát a valóban forradalmi munkásegység fejlesztése. megszilárdítása egyik legfőbb feladat, aminek megoldásáért a kommunistáknak a volt szociáldemokratákkal is és minden becsületes dolgozóval együttműködve kell küzdenie. Az elmúlt években súlyos hibák történtek, sokszor súlyosan megsértették a szocializmus elveit. Ma is előfordulnak hibák, azonban ezeket ki lehet és ki is kell javítani. A munkásoknak nem szabad felülniök az ellenforradalom mesterkedéseinek, nem szabad tűrniök, hogy egyes hibáinkat és fogyatékosságainkat az ellenség a munkáshatalom elleni burkolt és nyílt támadásra használja fel nem szabad egyetlen becsületes munkásnak sem a munkáshatalom ellen fordulnia — ellenkezőleg: minden erejükkel meg kell védeniük a munkáshatalom vívmányait. A kommunistaellenes hangulatkeltésről szólva megállapította: az a vád, hogy a kommunisták ,,sztálinisták", „rákosisták", ma már eléggé elcsépelt szólam, ezért az ellenforradalom, a reakció, most más módszerekkel próbálja elérni céljait: különféle hazugságokkal, hamis vádakkal igyekeznek eltávolítani a kommunistákat. Az ilyen módszerek ellen természetesen nem ad védelmet a fegyveres erő: arra van szükség, hogy a kommunisták bátran, határozottan lépjenek fel mindenféle hazugsággal és intrikával szemben, végezzenek alapos felvilágosító munkát a dolgozók soraiban. Véget vetünk a lelki terrornak A vallásoktatás kérdéseiről szólva Kádár János rámutatott: a fakultatív vallásoktatást a nagy kapitalista országokban már a polgári forradalmak idején, a XVIII. és XIX. században megvalósították. Ezt a helyes elvet azonban manapság sokhelyütt furcsán alkalmazzák: a szülőket meg sem kérdezik, a gyermekeket lelki terrorral kényszerítik a jelentkezésre. Sok helyütt feltűntek az egykori szerzetesek, levitézlett oktatók, s néhány helyen szinte üldözik azokat, akik nem jelentkeznek vallásoktatásra. A kormány a szükséges rendelkezéseket kiadja s érvényt is szerez azoknak, hogy az ilyen lelki terrornak véget vessen. Szükséges azonban, hogy a rendcsinálásban e téren is segítsenek a pártszervezetek, vegyék fel a harcot a lelkiismereti szabadság megsértése ellen. Az ellenforradalom először férfiakat vitt harcba, később a nőket akarta megszerezni, ma már a gyermekekre fanyalodik, s tapasztaljuk, hogy nem egy hitoktató, köztük számos újsütetű hitoktató hihetetlenül szégyenletes és szemérmetlen lélekmérgezést űz a gyermekek körében. A munkástanácsokról A munkástanácsok kérdéseiről szól va megállapította, hogy a lemondott csepeli központi munkástanács tevékenysége nem a munkáshatalcm érdekeit, hanem az ellenforradalom célkitűzéseit, a Szabad Európa-rádió „tanácsainak" megvalósítását szolgálta. Ezért mondotta ki a feloszlatást is. Röviddel a tanács feloszlása előtt, a kormánnyal folytatott megbeszélések során maga Nagy Elek, a tanács vezetője is elismerte: az ilyen tett rosz- szabb, mint egy közvetlen provokáció. Röviddel e megbeszélés után azonban mégis kimondták a tanács feloszlatását, követve ezzel az ellenség által sugalmazott kívánságot. A munkástanácsok az ellenforradalom zűrzavarában jöttek létre, s így beférkőzhetett számos oda nem való elem. Az ilyen elemek ottléte azonban nem jelenti, hogy a munkástanács egészét el kell vetni. A feladat az, hogy a munkástanácsokat — ha szükséges, egyes tanácstagok visszahívásával, az oda nem való elemek kitételével — a nép javára, a munkások javára igazgassák, a helyes irányba térítsék. A munkástanácsok fennállása természetesen nem jelent olyan varázsszert, amely egy csapásra minden problémát megold, azonban arra kell törekedni, hogy a tanácsok helyes átformálásával mindenütt a munkáshatalcm érdekeit szolgálják, s fontos szerepet töltsenek be az építőmunka helyes irányú továbbfejlesztésében, az életszínvonal emeléséért folyó küzdelmekben, népi demokratikus rendünk megerősítésében. A kommunisták egyik igen fontos feladata, hogy ezt elősegítsék. Hangsúlyozta, hogy a munkástanács akkor végezhet igazán hasznos és eredményes munkát, ha a kommunisták, a munkásosztály pártja vezeti. Ezt azonban nem lehet parancsszóval elérni. Arra van szükség hogy a párttagság áldozatosan dolgozzon e cél megvalósításáért. Mielőbb helyre kell állítani a párt erejét — mondotta. Az ellenség reszket a párt erejétől, reszket attól, hogy ez az erő mielőbb teljessé válik. Tudatosítanunk kell azonban minden munkásban, a munkásosztály ügyéért dolgozó és dolgozni akaró minden munkástanácstagban, hogy a párt ereje a munkáshatalom megszilárdításának, a konszolidációnak, a nemzet felvirágzásának döntő fontosságú tényezője. S hogy ezt megértessük az egész munkásosztállyal, ideológiai harc is szükséges. Meg kell vívni az eszmei harcot is, amely napjainkban a fegyveres harc nyomán homloktérbe kerül. A párt nélkül nincs munkáshatalom A párt és a kormány fő bázisa — hangsúlyozta Kádár János elvtárs — a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság. Á hatalomért folyó harcban a párt a vezető erő, a vezérkar: párt nélkül nem juthat a munkásosztály hatalomra, és nem is tarthatja meg azt. Ezt bizonyítják az október 23-i események is. Az. események lényege, hogy a pártban árulás következett be, a párt ereje nem avatkozhatott be az események menetébe s így következhettek be az ellenforradalmi akciók sorozatai, melyek a népi demokráciát pusztulással fenyegették. Ezután Kádár János a párt egyes kérdéseivel foglalkozott. Sokan hiányolják — mondotta —, hogy nem készült még el a párt programja és szervezeti szabályzata. Ezek elkészítése valóban sürgős feladat. Addig is világos azonban a program két pontja, két legfőbb kérdése: egyrészt a szocialista társadalom felépítése, másrészt az ellenforradalom megsemmisítése, a hatalom megerősítése. Ezeket a célokat a program részletes kidolgozása előtt is mindenki világosan látja. Felvetődik az a kérdés is, hogy tömegpárt lesz-e az MSZMP. Erre az élet vastörvénye adja meg a választ, s ha az MSZMP nem is lesz olyan tömegpárt, mint az MDP volt, biztos, hogy erős, egységes párt lesz, amely a nép érSekeit védi. Egységes irányvonalat A pártnak vigyáznia kell a marxizmus—leninizmus eszméinek tisztaságára. Az események okozta eszmei zűrzavarban sok helyen például azt hangoztatták, hogy a nemzet vezető ereje nem a munkásosztály, hanem az értelmiség, vagy az ifjúság. Ezekkel a nézetekkel le kell számolni. A vezető erő szilárdan a munkásosztály, amely a dolgozó parasztsággal szoros szövetségben gyakorolja a hatalmat. A haladó értelmiség pedig segíti a munkásosztályt, a munkás-paraszt forradalmi szövetséget. A párt politikai irányvonalának kérdésével foglalkozva rámutatott arra, hogy szilárdan el kell határolni magunkat a Rákosi-fél.*} szektás politikától, és nem kevésbé a Nagy Imre—Losonczy-esoport osztályáruló politikájától. Vigyázni kell arra. hogy pártunk soraiban egységes irányvonal érvényesüljön és a kettős vonal ne bomlassza többé sorainkat. Egységes erőként kell harcolni az ellenforradalommal szemben. Az ellenforradalom harcba (Folytatás a 2. oldalon.) Huszonhárom ferencv családot ajándékoztak m a tolnaiak A Hazafias Népfront Tolna megyei bizottsága, a megyei nőtanács és a Vöröskereszt elhatároz a, hogy húsz, az események során károsult ferencvárosi családot állandó támogatásban részesít. A családokat a IX. kerületi \anács szociálpolitikai osatrbj'n* nyilvántartásából válo_ galták ki, de lakásukra is kimentek, hogy meggyőződjenek helyzetükről. Kedden délelőtt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának helyiségében adták át az első szeretelado- mányokat, amelyeket Tolna, TJj_ dombóvár és Szakály község lakossága. valamint a dombóvári járási Vöröskereszt gyüj.ött össze. Időközben 23-ra szaporodott a segélyezett családok száma, amelyek között 30 mázsa burgonyái, 90 új párnát, húsz csomag meleg gyermekholm.it és tíz gyapjúkardigánt osztottak szét. Miklós Józsefné hétgyermekes anya három nagy és két kis- párná , egy csomagot és két zsák krumplit, Házi András hatgyermekes apa négy párnát, egy csomagot és 150 kiló krumplit vitt naza. A tolnaiak azt szerelnék hogy baráti kapcsolat alakuljon ki a pat_ rónáit családok és a fáim'^dolgozók között. Oláh József, a Közlekedés. és Postaügyi Minisztérium dőli gozója máris bejelentene, hogy kéthetes szabadságát a nyáron mező- gazdasági munkában kívánja tölteni. Leviszi két gyermekét i-s, óvónő felesége pedig gondjaiba veszi a nyári munkák alatt a falusi gyermekeket. Megvalósul a tolnaiak kedves terve is: egyik szülő a másik után jelentette be, hogy baráti kéz_ be szívesen adja nyáron gyermekét. Nem is olyan kis gond Több, mint félmillió tégla vár még elszállításra a Paksi Téglagyár rakodó telepén. A téglagyár vezetősége, mint önelszámoló vállalat egyre jobban tér át az önigazgatásra, s a legfőbb gondja az, hogyan emeljék a dolgozók évvégi nyereségrészesedését. Ezért javaslattal fordultak a Tolna megyei Téglagyári Egyesüléshez, engedélyezze, hogy a Kecskeméti TÜZÉP helyett (ahová már eddig is sok téglát szállítottak) a közeli községekbe Madocsára, Bölcskére és a dunaszentgyörgyi földművesszöveke- zeteknek szállíthassanak a helyi lakásépítési igényeik kielégítésére. A távoli szállítás ugyanis jelentősen emeli a gyár költségét ha figyelembevesszük azt. hogy egy nap alatt 25.000 darab tégla berakását hat ember végzi el. Erre jön még a szállítási költség plusz az esetleges kocsiállás, amely szintén a tégla kiadását növeli. Új gépek a Kölesdi Vajüzemben Az elmúlt hetekben érkezett Kölesére a csehszlovák ipar terméke, új tejfeldolgozó gép. A mostani gépi berendezés már régi és ezekkel a gépekkel a termelés lassú. Az új gép beállításával növekszik a gyár termelése és valószínű, hogy sokkal jobb minőségben is tudják feldolgozni a naponta érkező tejet. A csehszlovák gépszállítmány között szerepel egy újrendszerű pasztőröző gép. Ennek érdekessége, hogy egy gépegység végzi a tej felmelegítését és hűtését is. A gép kapacitása 5000 liter tej óránként. A sajtgyártást fogja megkönnyíteni a két újrendszerű bolygó keverés sajtkád is. £zek mindegyike háremezer literes. Az új kádak üzembeállításával a nehéz munkát követelő tej keverését a gép automatikusan végzi el. Az új gépek beszerelését a közeljövőben kezdik meg. Készül a vádirat a kalocsai paprikaüzérek ellen A rendőrség befejezte a nyomozást a kalocsai .illetve a szekszárdi paprikaüzérek ügyében. A nyomozás kiderítette, hogy Barba Tibor, a bogyiszlói földművesszövetkezet ügyvezetője és Velis Pál, a földművesszövetkezetek szekszárdi járási központjának dolgozója kilónkint 50, illetve 80 forintos áron több, mint 130 mázsa paprikát vásárolt fel. A felvásárolt paprika nagy részét bárium festékkel és keményítővel hamisították és a földművesszövetkezet szekszárdi járási központja ezt kilónként 110 forintért értékesítette. Ilymódon az ár- drágtíás és hamisítás segítségével — minden kiló paprika után 30—40 forint külön jövedelemre tettek szert. Rendőrségi hírek VISSZAÉLÉS Bogdán Imre, Bogyiszló, Dankó-u. 28. szám alatti lakos súlyosan visszaélt az állam jószándékú segítségével. Mint árvízkárosultnak, kiutaltak számára különféle építőanyagot, de abból eladott 4.5 mázsa cementet 90 forintért mázsáját. A cementet Vörös László tolnai lakos vette meg tőle. Az ügyben megindították a nyomozást. LETARTÓZTATÁS Dombóvári József decsi lakost előzetes letartóztatásba helyezték fegyverrejtegetés miatt. LOPÁS Vass Istvás 46 éves dunaföldvári lakos (Kishegy-u. 3. sz.) feljelentést tett Földvári József kecskeméti lakos ellen, aki január 29-én ellopott lakásáról egy öltöny férfi ruhát, egy pár cipőt, egy kalapot, egy öltöny női ruhát. A kár körülbelül 1300 forint. A rendőrség megindította a nyomozást. ERDŐTOLVAJ Zábor Lajos szakcsi lakos feljelentést tett a rendőrségen, mert földjéről elloptak 34 darab 12 centiméter átmérőjű akácfát. Ebből a fából már meg is találtak 14 százait Tóth János helybeli lakos lakásán. A fát visszaadták jogos tulajdonosának, a ügyben tovább folyik az eljárás. 1 szövetkezet ellen lázitott — őrizetbe vették Illés Géza 52 éves tevelí lakost őrL zetbe vették, mert a helyi termelő- szövetkezet ellen lázitott. Szidalmaz, ta János Albert és Pongrácz György szövetkezeti tagokat csupán azért, mert tagjai a szövetkezetnek és kiállnak a társasgazdálkodás mellett. Illés Géza ellen megindították a bűnvádi eljárást.
