Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-25 / 21. szám

► TOLNA MEGYEI i Könyvtár PÉCS'. I A MAGYAR SZOCIALISTA A MUNKÁSPÁRT ÉS ÁKA: 50 FILLCK 9 TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM. PÉNTEK, 1557. JANUÁR 25. r ^ A MAI MMBAN: V tanácselnök... (3. o.) Ötezer vagon szén (3. o.) A nagyszokolyi kommunisták tapasz­talataiból (3. o.) Újabb segítség a külföldi szövetke­zetektől (4. o.) V-------------------------------------------------J A lengyelországi győzelem Fontos határozatokat hozott a megyei tanács végrehaj tóbizottsága Vállalatokat vonnak össze — Kétszázas létszámú üzem Szekszárdon ? — A megye fennhatóságához tartozzon a Gépjavító és a Tejipari ES A vasárnap tartott lengyelországi választások végeredményéről szóló jelentés arról számol be, hogy a vá­lasztók 94.14 százaléka élt szavazati jogával s az érvényes szavazatok 98.04 százalékát adták le a Nemzeti Egységfront jelöltjeire. A számok mö gött a lengyel nép hatalmas győzelme áll, mely egyben a szocializmus erői­nek is fényes győzelmét jelenti ami természetesen a mi számunkra sem lehet közömbös. A lengyel és a nemzetközi reakció a Nemzeti Egységfront vereségére vagy legalább kismértékű győzelmére számított ezeken a választásokon. 'A reakciós, erők arra számítottak — amint ezt a választási harcban is igyekeztek kihasználni —, hogy azok a gazdasági nehézségek, amelyeket a múlt rossz politikai vezetése okozott, erre a választásra is kihatással lesz­nek. Arra számítottak, hogy az elkö­vetett hibák eltántorítják a lengyel népet magától a szocializmus ügyétől is, sőt olyan reményeket is tápláltak egyes nyugati körök, hogy Lengyel- országban így vissza lehet állítani a polgári demokráciát. A Lengyel Egyesült Munkáspárt­nak nagy harcot kellett vívnia a vá­lasztásokat megelőző hetekben. A lengyel politikai vezetők azonban jól megállták ezt a harcot, amit a vára­kozáson felüli választási eredmény igazol a legfényesebben. Miben rejlik a Lengyel Egyesült Munkáspárt ereje, mi az, ami annyi nehézség, olyan politikai ellenállás ellenére is teljes győzelemre vitte a szocializmus lengyelországi ügyét? Elsősorban a lengyel vezetők becsülete és őszinte­sége. A választási hadjárat alatt egyetlen pillanatra sem titkolták az az ország lakossága előtt álló felada­tokat, nem akarták elkendőzni az or­szág nehézségeit,, hanem pontosan megmutatták a felemelkedéshez ve­zető utat is Nem festették rózsaszí­nűre a nehézségeket, nem áltatták választóikat azzal hogy a választási győzelem egyben azt is jelenti, hogy tejjel, mézzel folyó Kánaánná válto­zik Lengyelország. A lengyel nép a LEMP megújhodott központi bizott­sága és a megújhodott párt szavára azzal felelt, hogy hisz a pártban, hisz a szocializmus igazában és vállalja azt a munkát, ami a mai Lengyelor­szág előtt áll. A párt őszinteségére a lengyel nép ugyanolyan őszinteség­gel válaszolt: a szocializmust akarja s a Nemzeti Egységfrontba tömörülve hisz abban, hogy minden nehézséget le tudnak győzni. A párt őszinte szavához a. nehézsé­gek bátor feltárásához természetesen az is hozzájárult, hogy a megújhodott központi vezetőség élesen elhatárolta magát a múltbeli súlyos hibáktól és megmutatta, hogy szakítani akar és tud is szakítani a múltbeli káros po­litikával. A lengyel munkáspártnak éppen ezért két fronton kellett foly­tatnia a választási harcot. Küzdenie kellett az elmúlt évek politikai ma­radványai ellen, de küzdenie kellett azok ellen is, akik a múlt hibáit de­magóg eszközökkel a proletárdikta­túra, a népuralom ellen igyekeztek kijátszani. Nem féltek az őszinteség­től : rámutattak a szovjet—lengyel kapcsolatok múltbeli hibáira, de ar­ról sem feledkeztek meg hogy az igazi proletárinternacionalizmus szel lemében rendezzék, elmélyültebbé és gyümölcsözőbbé tegyék a szovjet— lengyel viszonyt. Nem csodát ígért választóinak a LEMP, de bízott a lengyel népben és hitt abban, hogy az igazságnak győzedelmeskednie kell. Ez volt az elsöprő lengyel vá­lasztási győzelem titka, s nem kétsé­ges, hogy ha nehézségekkel is, de most már a nép bizalmával megerő­sítve haladhat a LEMP azon az úton, amit a VIII. plénum kijelölt. A szocializmus lengyelországi erői­nek hatalmas győzelme az egész szo­cialista tábor győzelme is. Mert azt mutatja, hogy a szocialista tábor or­szágai egységesek, hisznek a szocia­lizmus igazában és győzelmében. És ezep semmiféle ellenforradalmi pro­vokáció nem tud változtatni. A lengyelországi győzelem a mi szá­munkra is nagyon fontos és értékes. Az a tény, hogy a lengyel nép egysé­gesen a szocializmus ügye mellett állt ki. azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió vezette szocialista táboron belül nincs véleményeltérés a szocialista tömb egységes. De azt is mutatja, hogy az átmeneti, az ellenforradalom okozta nehézségeket mi is épp úgy, mint a lengyel nép. le tudjuk győzni. A lengyelországi eseményekhez épp úgy mint a magyarországiakhoz, a hazai és a nemzetközi reakció nagy reményeket fűzött. A lengyel győze­lem azonban keresztülhúzta ezeket a számításokat. A lengyel nép egysége­sen a szocializmust akarja s ez azt is jelenti, hogy a nálunk levő nehézsé­geket mi is ugyanúgy le tudjuk győzni, mint a lengyel nép. S a mi harcunkat a lengyel választási győze­lem is segíti, mert azt bizonyítja, hogy a szocializmusért vívott harc­ban bizton számíthatunk az egész szocialista tábor s benne a nép segít­ségére is. A megyei tanács végrehajtóbizott­sága 1957. január 23-án délelőtt ülést tartott, amelyen négy napirendi pontot tárgyalt meg: a tanácsok és a végrehajtóbizottságok munkájának fellendítése a megyében, az adóügyi munkálatok állása, a vállalati átszer. vezés és a végrehajtóbizottság 1957. I. negyedévi munkatervének kérdését. Különösen a harmadik napirendi pont beszámolóját követte élénk vita. A beszámolóban több fontos javaslat hangzott el. Ezek a javaslatok az egyes vállalatoknál még mindig ural­kodó bürokrácia és huzavona meg­szüntetését célozzák. Ennek érdeké­ben a Tolna megyei Tanács Végre­hajtóbizottsága javaslattal fordul a minisztertanácshoz, hogy létre­hozza a Tolna megyei Útfenn­tartó és Mélyépítő Vállalatot szekszárdi székhellyel, hegy visszaadja a községi tanácsok kezelésébe (Bölcske, Paks-Biskó, A Tolna megyei Koppányszántón az októberi eseményeket megelőzően egy közepesen dolgozó termelőszövet. A börtönből megszökött - fosztogatott - elfogták Magda György foglalkozásnélküli szegedi lakost két évre ítélték el lo­pásért. Ebből mindössze három hó­napot töltött le és az októberi ese­mények során kiszabadult a börtön­ből. Azóta álnéven a szekszárdi járás területén tartózkodott és többrend­beli betöréses lopást követett el. Ja­nuár 19-én Várdombon, az italbolt udvarából ellopta Márkus Lajos Decs-szőlőhegvi lakos kerékpárját. A fosztogató börtönszökevényt elfogták és őrizetbe vették. Gerjen, Fadd-Dombori, Báta) a kom­pokat, hogy a BELSPED a megyei tanács irányítása alá kerüljön, hogy a dombóvári kirendeltséget Somogy megyétől visszacsatolhassa Tolna megyéhez. A 25-ös AKÖV-öt a megyei ta­nács irányítása alá rendelje, hogy a Tolna megyei Téglagyári Egyesülést a megyei tanács hatás­körébe vegye, hogy a T. m. Bányá­éi Építőanyagipari Egye­sülés, a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés és a Tolna megyei Építőipari Vállalat, valamint a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat egyesülhessen, mivel megyénkben nagyobb építke­zések nem folynak és előreláthatólag nem is történnek. Ugyancsak egybe­vonja az utóbbi két vállalat tervező irodáját és Tolna megyei Tanácsi Tervező Iroda néven a működését jóváhagyja. A megyei tanács végre- hajtóbizottsága Ipari és Műszaki Osz­tálya kezet volt. Az Uj Barázda Tsz azon­ban november folyamán feloszlott, sőt a tagok akkor hallani sem akar­tak arról, hogy új szövetkezetei ala­kítsanak. Az elmúlt hónapok sórán azonban több egyéni gazda arra a meggyőződésre jutott, hogy a felosz­lott tsz helyett új szevetkezési for­mában társulna. Jelenleg három szö­vetkezés is foglalkoztatja a falu gaz­dáit. A tsjszövetkezet megvalósítása még egészen kezdeti stádiumban van. a juhtenyésztés és a kerté­szeti szövetkezés azonban rövide­sen megvalósul. Koppányszántó környéke kiválóan alkalmas juhtenyésztésre. így jutott több gazda arra a gon­dolatra. hogy juhtenyésztő szö­vetkezetei létesítenek, amelyhez a járási tanács segítségét is kér­ték. Eddig nyolcán jelentkeztek az új társulásban s a tamási járási tanaes- csal folytatott tárgyalásaik során megegyeztek: átveszik a feloszlott ozorai II. Kongresszus Tsz 321 darabból álló juhállományát. A juh­fennhatósága alá kéri a Mező- gazdasági Gépjavító Vállalatot, a Tolna megyei Tejipari Egye­sülést és a Baranyától visszacsa­tolt malmok igazgatását. A ne­gyei tanács végrehajtóbizottsága kéri a gyapotegrenáló átadását és ott egy 200 fős üzem létesíté­sének engedélyezését, hogy így csökkentsék a munkanélkü­liekké váltak számát. A Pécsi Ce­mentipari Vállalathoz tartozó domb­óvári részleg önálló vállalattá nyilvá­nítását. Az utolsó határozati javaslat szerint intézkedést foganatosítanak arra vonatkozóan, hogy végrehajtsál: a Vasipari Vállalat profilirozását ott, ahol az lehetségessé válik. A megyei tanács végrehajtóbizettsága a beter­jesztett javaslatokat elfogadta. E javaslatok részünkről azért íon- tosak, mert nagyobb önállóságot kap. nak a tanácsok, másrészt pedig az átszervezéssel épületek és emberek szabadulnak fel, amelyeket, 'elve akiket más célra használhatnak fél. tenyésztő szövetkezet munkáját nagy ban elősegíti az, hogy a feloszlott ozorai tsz juhállományából 132 ellés előtt álló anya, a többi pedig egyéves bárány. így a fiatal szövetkezés már a kezdetben komoly állománnyal tud rendelkezni. A juhtenyésztő szövet­kezet munkáját nagyban segíti a köz­ségi tanács is, amely a feloszlott koppányszántói tsz gazdasági épüle­teinek egy részét az új szövetkezés tagjainak adta át. Nyolc másik koppáljyszáníói gazda kertészeti szövetkezet léte­sítését vette tervbe, A községi tanács az ő számukra is messzemenő segítséget ad. Harminc hold állami tartalékföldet bocsát ren­delkezésre. amelyen a tavasszal meg­kezdik a munkát. A koppányszántói kertészet eredményes gazdálkodását biztosítja az is hogy vezetője a fel­oszlott tsz kertésze, aki régi szak­ember. A koppányszántói gazdák körében a két új szövetkezeti forma iránt egyre naeyobb érdeklődés nyilvánul meg, s számítanak arra. hogy tavasz­ra, amire megkezdik működésüket, úje.bb tagok lépnek be. Külföldre szökött — visszahozták Uj szövetkezési formák vannak kialakulóban Koppányszántón Sxáx kilométer a bonyhádi rendőrgyilkos és a többi dissxidáló nyomában Egyes területeken január 28-ig lehet nyulra vadászni ii. A gépkocsi megérkezik Davodra, mert a disszidáló gyilkos nyomai erre vezetnek és ezek a nyomok nem is kósza hírek alapján váltak nyilván­valóvá. Itt lakik az az ember, akivel Molnár József utoljára találkozott Magyarországon és aki őt átjuttatta a határon. A nyomozók bekopogtat, nak a lakásba. Húszéves legényke nyit ajtót: — Mit akarnak? — mondja barát­ságtalan hangon, mint akik nem szok_ ták az idegenek látogatását. — Csősz István földművest keres­sük. — mondják a jövevények és be­mutatkoznak. A ház népe, a férj fe­leség, az eladósorban lévő lány és a legény láthatóan megszeppennek. Az asszony zsörtölődik, háborog: — Hogy az embert még ilyenkor sem hagyják nyugton, micsoda dolog ez? Hogy az ég szakadna rá az ilyen világra ... Miért nem mennek oda, ahol bűnösek az emberek, mi még egy légynek sem vétettünk. — Annak nem, de a határ sérthe­tetlenségének igen. — mondja a nyo­mozófőnök. — Mi tudjuk, hova me­gyünk, nem zavarunk senkit sem ártatlanul. Az asszony sírni kezd, a legény pe­dig úgy néz, mint aki szeretné a jö­vevényeket egy kanál vízben elemész. teni. De bánat ide, bánat oda, tör­vényellenes dolgot követtek el és ar­ról most számot kell adni. — Mink nem foglalkozunk ilyenné] (mármint embercsempészéssel), ne­künk még a vallásunk is tiltja ezt, mi baptisták vagyunk, mit gondolnak maguk? A tények nyomására azonban né­hány percen belül Csősz István már nyúl is a szekrényhez, elővesz egy kis dobozt, kihúz belőle egy köteg százast. Abból kiszámol néhányat. — Ezt kaptam az egyiktől (500 fo­rint), a többit a tehénért kaptam. A karórát nem tudom megmutatni, mert az Baján van, az órásnál. Itt a papírja. A köpenyt se tudom meg­mutatni, mert az meg ott kint van a tanyán. A szomszéd községben a csátaljai őrsön folyik tovább a beszélgetés: — Tehát akkor kiket vitt át a ha­táron? —.Egyet, amelyiktől az órát kap­tam, egyet, amelyik az ötszáz forin­tot adta és egyet amelyiktől a kö­peny való. — Névszerint is szeretnénk tudni. — Nevüket nem tudom megmon­dani. Igen, őt a név nem érdekelte, ő nem fektetett fel kartonokat a sze­mély] adatokról, ő csak úgy jegyzi meg a kuncsaftokat, hogy ez 500 fo­rintot adott. ez meg Pobjeda karórát és így tovább. — Ismeri ezt az embert? — A sze­mélyi igazolvány fényképét mutatják neki. — Ismerősnnek tűnik. Mintha ez adta volna a karórát. — Magától küldött vissza egy leve­let is. — Igen, de eltüzeltem. Hívta a le­vélben maga után a feleségét. — Tehát magában annyi becsület sem volt, hogy a karóráért még a le­velet is elküldje, pedig jó „órabért” kapott. Mondja, azon még nem gon­dolkodott hogy egy cégtáblát is kel­lene kiakasztani a ház falára? (Folytatás a 2. oldalon.) A Földművelésügyi Minisztérium vadászati osztálya a Magyar Vadá­szok Országos Szövetségének javas­latára hozzájárul és felhatalmazz^ a megyei tanácsok vadászati felügye­lőit, hogy egyes vadászati területe­ken a nyű] vadászati idejét január 28-ig engedélyezzék. Az engedély ki­zárólag azokra a területekre vonat­kozik, ahol a társaságok — közbejött események miatt — nem tudtak va­Tolna megye 12 gépállomásán az előző hetek teljesítményénél jóval szebb eredményeket érnek el, most az áramkorlátozás megszüntetése után a gépek téli nagyjavításában. Az el­múlt második dekádban összesen 50 traktor fő és folyó javítását végezték el a gépállomások szerelői. Múlt év novemberétől kezdve ösz- szesen 230 megjavított traktor hagyta el január 24-ig a gépállomási műhe­lyeket, s a többi között. 250 traktor­dászatot rendezn] és ahol az állo­mány ezt megengedi., a nyúlvadászat meghosszabbítását minden esetben külön kell kérni a megyei taná­csoktól. A fent említett rendelet Tolna megye területére nem vonatkozik. A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vadászati előadója nem járult hozzá ahhoz, hogy Tolna megyében január 28-ig lehessen vadászni. ekét, 170 tárcsát és mintegy 70 kulti- vátort javítottak meg a szerelők és traktorosok. A gépállomások egymásközti vetél­kedésében a legjobb eredménnyel a várdombi gépállomás dolgozik a téli javítási munkákban. A tervezett 18 traktor fő javítását csütörtök délre befejezték a vár­dombiak, s igen jó eredményeket ér­nek el egyéb munkagépek javításá­ban is. 230 traktort javítottak ki eddig

Next

/
Thumbnails
Contents