Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-11 / 9. szám
TOLNA MEGYEI ÄRA: 50 FILLÉR jSrm Tolnai im Egyetom A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM. PÉNTEK, 1957. JANUÁR 11. r-----------------------^ A MAI SZÁMBAN: Beszélgetés egy agronémussal Amiről nem suttognak a fák (3- o.) V_________________________J T öbb rendelet és utasítás készül a mezőgazdasági problémák megoldására A Magyar Távirati Iroda munkatársa felkereste Márczis Antalt, a Földművelésügyi Minisztérium termelőszövetkezet!! főosztályának vezetőjét, s több kérdést tett fel a falusi és termelőszövetkezeti problémák megoldásával kapcsolatban. Mit tesz a Földművelésügyi Minisztérium a termelőszövetkezetek védelmére, vagyonának megőrzésére. — A munkás-paraszt forradalmi kormány programjához híven azon az el- 1 ven vagyunk — mondotta Márczis Antal —, hogy a tagság minden esetben közgyűlésiül keresztül érvényesítse akaratát. Az ellenforradalmi elemek és más szövetkezetellenes egyének számos helyen erőszakos eszközökkel oszlattak fel igen jól működő szövetkezeteket. — A földingatlan és tulajdonjogi kérdéseket törvényerejű rendelettel fogja szabályozni az Elnöki Tanács, máris fáradozunk egy ilyen rendelet elkészítésén, amely a mezőgazdasági ingatlanok tulajdonjogi és használati viszonyainak rendezéséről szól. A forradalmi munkásparaszt kormány programjának a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló célkitűzése szerint elsősorban a földtulajdon és a földhasználat megszilárdításával kell biz- r. tosítani a térni előszövetkezet és az egyéni gazdák nyugodt termelési feltételeit. Ennek érdekében a földrendezésről és tagosításról szóló múlt évi törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezését fogjuk javasolni. Így az erőszakos tagosítások és földrendezések törvényesen is megszűnnek és ez nagymértékben hozzájárulna a termelési biztonság megszilárdulásához, mind a termelőszövetkezeteknél, mind az egyéni gazdáknál. Ez a rendelet intézkedni fog az ingatlanforgalomról és a haszonbérietekről is. A tervek szerint meg fogja szüntetni az eddigi- ingatlanforgalmat korlátozó rendelkezéseket. Várható, hogy falun fellendül az ingatlanforgalom, nagyobb becsülete lesz a földnek és nő a termelési biztonság. Természetesen az egyéni gazdákon kívül a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok is vásárolhatnak majd földeket. A rendelettervezet kitér a magántulajdonok földbérleteire is. Magántulajdonban levő földjét bárki haszonbérbe adhatja, vagy részesekkel is műveltetholi. Ugyancsak haszonbérbe vehetnek földeket a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok is. A termelési biztonság megszilárdítása érdekében ennek a rendelkezésnek kell kimondania azt is, hogy a tulajdonosokat és a termelőszövetkezeteket csak rendkívüli úton lehet kimozdítani birtokaikból. Milyen segítséget nyújtanak a bonyolult pénzügyi kérdések megoldásához? Nagyon sok problémát okoznak ma a falvakban a felbomló termelőszövetkezeteknek a felbecsülésre és értékesítésre vonatkozó pénzügyi kérdések. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közösen rendeletét ad ki ezeknek a kérdéseknek megoldására. A közös rendelet intézkedni fog a felbomlott termelőszövetkezetek pénzügyleteiről, irányt mutat majd az ingó és ingatlanvagyon felértékeléséhez. A feloszlott termelőszövetkezetek állami hiteleinek visszafizetéséhez és rendelkezik a termelőszövetkezetek elhagyott javainak állammegőrzéséhez szükséges pénzügyi kiadásokról. — Mi úgy gondoljuk, ha az említett rendelkezések, illetve tájékoztatások megjelennek, nagyon sok olyan kérdés tisztázást nyer a községekben, ami ma még mind a termelőszövetkezeti tagokat, mind az egyénileg dolgozó parasztokat nyugtalanítja. Milyen támogatást kapnak ezentúl ^ termelőszövetkezetek? — A forradalmi munkás-paraszt kormány kinyilatkoztatta, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a parasztság törekvéseit a mezőgazdaság fellendítésére és gazdasági támogatást nyújt a termelőszövetkezeteknek és az egyéni parasztoknak egyaránt. A gazdálkodás módjának megválasztását teljesen a parasztság szabad elhatározására bízza. Továbbra is vallja azonban, hogy a nagyüzemi, társas gazdálkodás fölényben van az egyéni kisüzemi termeléssel szemben és a parasztok szövetkezeti mozgalmát segíteni és támogatni kívánja. A kormánynak ez a célkitűzése az állami szervek kötelességévé teszi, hogy a rendkívüli helyzetben nyújtsanak fokozottabb segítséget a termelőszövetkezeteknek elért eredményeik megvédéséhez. A mezőgazdasági szakigazgatási szervek egyik legfontosabb feladata most, hogy a termelőszövetkezetek belső ügyeibe való minden beavatkozástól mentesen javaslataikkal, tanácsaikkal szükség szerint konkrét gyakorlati intézkedéseikkel hassanak oda, hogy a termelőszövetkezetek az októberi események folytán kialakult bizonytalanságból mielőbb kikerüljenek és törekedjenek arra, hogy az erőszakkal feloszlatott termelőszövetkezetek a tagok önkéntes elhatározásából újjáalakuljanak, vagy a termelőszövetkezetek felszabadult földjein újí szövetkezetek jöjjenek létre — fejezte be nyilatkozatát Márczis Antal. Ilyen esetekben az állami szervek semmisnek tekintik a szövetkezet feloszlását és a termelőszövetkezet tagságát visszahelyezik eredeti jogaikba, hogy minden befolyástól mentesen döntsenek a szövetkezet sorsában. Tudomásunkra jutott, hogy egyes esetekben a kilépett tagok egy része és különböző elemek jogtalanul, minden ellenszolgáltatás nélkül, vagy egészen minimális ellenszolgáltatás ellenében hurcolta szét a szövetkezet vagyonát, ezzel súlyosan megkárosították saját társaikat. A közeljövőben a minisztérium utasítást ad az alsóbb szerveknek, amelyekben mindenekelőtt a termelőszövetkezetek széthurcolt és jogtalanul elsajátított ingóságairól és ingatlanainak visszaszerzéséről intézkedik. A termelőszövetkezet összefüggő tábláit megbontani nem szabad. A tagosított táblák megbontása nem sok előnyt jelentene a kilépő gazdáknak, de ugyanakkor hatalmas kárt okozna a nagyüzemi termelőszövetkezeti gazdaságoknak. Azokat a földeket, amelyek akár tartalékföldként. akár felajánlás címén, vagy egyéb módon kerültek a feloszlott termelőszövetkezetek tulajdonába, nem lehet feloszlatni, hanem a közös épületek körül táblában kell meghagyni és tsz, valamint állami gazdaságok útján kell hasznosítani. Mi legyen a sorsa a feloszlott termelőszövetkezetek által elhagyott ingatlanoknak és ingóságoknak? — Véleményünk szerint legjobb, ha az ilyen ingatlanokat és ingóságokat más életképes termelőszövetkezetek veszik át. Ha ilyen termelőszövetkezet a környéken nincs, úgy mezőgazdasági állami üzemeknek, vagy alacsonyabb típusú szövetkezeteknek, földművesszövetkezeteknek kell átadni. — Hasonló elvből kell kiindulni a feloszlott termelőszövetkezetek által elhagyott állatállomány elhelyezésénél is. Arra kell törekedni, hogy ezek az állatok elsősorban a meglevő vagy újonnan alakult termelőszövetkeztek vagy állami gazdaságok kezébe kerüljenek. Ha ilyenre nincs lehetőség, úgy állattenyésztő szakcsoportoknak, termelőszövetkezeti tagoknak, vagy élethivatásszerűen mező- gazdálkodást folytató egyéni parasztoknak kell eladni. Mindenféleképpen gondoskodni kell azonban az ilyen állatok átteleltetéséről. Lehetőség szerint el kell helyezni őket állami, tan- és kísérleti gazdaságoknál. I Hogy kívánják rendezni a föld- ingatlanok tulajdonjogi viszonyait ott, ahol ilyen kérdések felmerülnek? Újjáalakult a bogyiszlói ÚJ Élet és a decs! Alkotmány Termelőszövetkezet Az ellénforradalom idején kilencven termelőszövetkezet mendta ki közgyűlésen a feloszlatást. A rend helyreállítása után azonban egyre nő azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek újjáalakulásukat kérik. Szerda délelőtt tartotta újraalakuló közgyűlését a bogyiszlói Uj Élet Termelőszövetkezet. Az Uj Életnek a feloszlatás előtt negyven tagja volt, a feloszláskor az állatokat és az állatok számára fenntartott takarmányt is széjjelhurcolták. Néhány hét elteltével azonban a volt tsz-tagok nagyobb része úgy határozott, hc.gy újjáalakítja a szövetkezetei. Szerda délelőtt az alakuló közgyűlésen huszonegy volt tsz-tag írta alá az alakulásról szóló jegyzőkönyvet. Tizenkilenc tag előbb külön akart gazdálkodni, a közgyűlés végén ezek egy része is csatlakozott a tsz újraalakításának kezdeményezőihöz, Decsen két termelőszövetkezet: az Alkotmány és a Búzakalász működött az ellenforradalom előtt. A forradalmi napok elmúltával előbb a Búzakalász tagjai határoztak a közös gazdálkodás mellett. Á régi formákat azonban elvetették. Á Búzakalász helyén három szövetkezeti társulást: két földművelő társulást és egy gyümölcs termelő szakkört alakítottak. Január 10-én, csütörtökön tartotta újraalakuló közgyűlését a szétszéledt Alkotmány Termelőszövetkezet tagsága is. A csütörtök délelőtti alakuló közgyűlésen az újra alakult Alkotmány Termelőszövetkezet harminc tagja a regi formák melletti gazdálkodási módszert választotta, a szövetkezet demokratikus vezetés mellett. Ezekkel együtt a feloszlott kilencven termelőszövetkezet közül most már harminc termelőszövetkezet alakult újjá Tolna megyében. Ismét munkához kezdtek Tolna megyei nőtanácsok Az októberi események a Tolna megyei nőtanácsok munkája számára nagy törést jelentettek^ mindenütt megállt az élet, a nőtanácsok vagy feloszlottak, vagy egyáltalán nem dől goztak. A nőtanácsokban, elsősorban Szekszárdon, most ismét megindult a munka. Az asszonyok kijelentették: minden erejükkel támogatni v akarják az ország újjáépítését. Legelső feladatuknak a budapesti lakosság megsegítését tűzték ki s ennek megvitatására rövidesen ösz- szeül október óta az első nőtanács megbeszélés Szekszárdon, amelyre eddig negyven asszonyt hívtak meg. A megyei nőtanácsnak az a terve, hogy a budapesti nőtanács javaslatára a legjobban rászoruló budapesti kerület családjait végiglátogatják s a szükségletnek megfelelő gyűjtést indítanak Tolna megyében. A cél az hogy nemcsak a harcok során kárt szenvedetteket segítsék, hanem azokat is. akik'az elmúlt hetekben munkanélküliekké váltak. Nagy az érdeklődés Őcsényben a szerződéses dohánytermelés iránt Őcsényben az elmúlt években, mint általában mindenütt, nehezen ment a szerződéses növények termelése. Most azonban, amikor megszüntették a kötelező szerződéskötést, egyszefre megnövekedett az érdeklődés. Az őcsényi gazdák elsősorban dohányra akarnak szerződni^ mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az őcsényi talaj kiválóan alkalmas erre és a dohány nagy jövedelmet hoz. Tavaly Radvány Miklós 600 öl után 14.000 forintot és 14.000 darab cigarettát kapott, a község dohánytermelési felelőse, Romsics Sándor pedig 23.000 forint jövedelemre tett szert. Az elmúlt évben 13 termelő 7 és fél holdon termelt dohányt Őcsényben. Ez a szám már eddig jelentősen megnövekedett: 30 gazda jelentette be, hogy 12 és fél holdon köt dohánytermelésre szerződést. Ezzel azonban nem ért véget a szerződéskötés, de az újabb jelentkezőket kénytelenek voltak elutasítani, mert elfogyott a faluban a szerződéskötési nyomtatvány. A tanács azóta intézkedett s amint megérkezik az újabb nyomtatványszállítás, ismét megindul hat Őcsényben a dohánytermelési szerződések kötése. Vők, anyások és agglegények bálja A Tolna megyében lakó német nemzetiség hosszú éveken át nem él_ hette saját kulturális életét s csak a legutóbbi évben hívták életre a bonyhádi német színjátszócsoport. Ennek működését is azonban megakadályozták s a tervezett Schiller dráma, az Ármány és szerelem németnyelvű elő adása elmaradt. A Bcnyháa környékén lakó németség kulturális élete most ismét megindult. Ehhez nagy segítséget ad nekik a bonyhádi járási művelődési ott-^ hon, ahol a^farsang idején sok idő után ismét egybegyülnek a bonyhádi német anyanyelvű magyárok. Első német megmozdulásként megrendezik a németség hagyományos báljait s így kerül sorra januártól a vők, a anyósok és az agglegények bálja. A táncvigalmakat a most újjáalakuló német népi együttes műsorával tarkítják: régi német népdalokat, táncokat adnak elő s a műsor keretében fellép Kretzner József a bonyhádiak megyeszerte ismert citeraművésze is, míg a tánczenét eredeti német fúvós- zenekar szolgáltatja. Két műszakban dolgoznak a Tolnanémedi Kendergyárban Az új év első munkanapjaiban nem csökkent a termelés a kendergyárban. Minden üzemrészt üzemeltetni tudtak. Szerencsés helyzetben vannak, ugyanis az áramellátás különösebben nem akadályozza a termelést. A gyár erőműve a szükséges energiát a gépek üzemeltetéséhez biztosítani tudja. Ha az országos áramellátásból is kapnának néhány kilowatt áramot, akkor működtetni tudnák a kenderturbina gépegységet is. Most csak világításra használnak hálózati áramot. A kétszer hétórás műszakon a termelés eléri az október 23 előtti napokban termelt mennyiséget. A ter_ mékek minősége, annak ellenére, hogy az időjárás a kikészítésre nem kedvező, kielégítőnek mondható. Január első napjaiban a dolgozók a termelésből műszakot nem mulasztót, tak. 200 pár cipőrendelés A Szekszárdi Cipész KTSZ megszerezte magának a hírnevet azzal hogy elsőrendű minőséget és tetszetős kivitelű cipőket készít megrendelésre. Az új év ennél a szövetkezetnél is jól kezdődött. Az év három napján ugyanis 200 cipőre adtak be megrendelést, melyet mérték után készít el a KTSZ. Azóta már több megrendelést is vehettek volna fel ebben az évben, de, sajnos! ez egyelőre nem áll módjukban, nincs nyersanyaguk. Két ismeretlen My-emlék került elő Szekszárdon A Szekszárdi Babits Mihály Irodalmi Társaság két ismeretlen Ady- emlékre bukkant egy nyugdíjas tan felügyelőnél. Az egyik Ady Endrének egy Svájcból küldött képeslapja, amit Orbók Attilának írt, a másik ugyancsak egy képeslap ezt Orbók Attila írta egyik szekszárdi rokonának Kolozsvárról, s ezen Ady aláírása szerepel. Ady a svájci Reinfeldenből a következő szövegű képeslapot küldte Orbók Attilának: „Szeretettel üi- vözlömt de az F. U.-ba (a kolozsvári Független Újságról van szó) írt cikkért valamikor nagy összeveszés lesz ám köztünk. Kedves farhiliájá- vak szintén szíves üdvözlet, Ady Endre.” A levélből kiderül, hogy Ady Svájcban is rendszeresen kapta és olvasta a kolozsvári újságot, azt azonban még nem sikerült kideríteni, hogy miről szólt Orbóknak az a cikke, amiért Ady „összeveszéssel” fenyegetőzött. A másik Szekszárdon előbukkant Ady-emlék ugyancsak egy levelezőlap, amit Orbók Attila küldött szekszárdi rokonainak Kolozsvárról. Ezen csak Ady koromfekete, markáns aláírása szerepel, amelyhez Orbók a következő megjegyzést fűzte: „Toll eltört, gyufaszállal próbált írni (t. i. Ady) és sikerült. Hiába, nagy ember.” Ez a levelezőlap 1909 június 23-án kelt. *
