Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-10 / 8. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA ________________________________________________________________________________/ _____________ II . ÉVFOLYAM, 8. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1957. JANUÁR 1«. r v A MAI SZÁMBAN: Télen az erdőben így történt (3. o.) Totó tanácsadó (4. o.) A Megyei Tanácsnál kilencvenhat dolgozót érintett eddig a hivatali egyszerűsítés Lesz-e munkaalkalom a többszáz szekszárdi munkanélkülinek ? A racionalizálás, a hivatali munka le­egyszerűsítése hosszú idő óta égető kér­dése volt bürokráciával zsúfolt és el­nyomorított életünknek. Most végre erre is sor került s bármilyen fájdalmas is, azt kell mondanunk, hogy végre eljutot­tunk idáig, mert ez nem csak az állami költségek csökkentését jelenti, hanem a hivatali munka, a dolgozók ügyes-bajos dolgainak gyorsabb és jobb elintézé­sét is. A megyében elsőnek a megyei ta­nács kezdte meg a racionalizálást. A végrehajtóbizottság az első pillanat­tól kezdve tudatában volt annak, hogy milyen súlyos és felelősségteljes felada­tot kell megoldania, s éppen ezért a leg­messzebbmenő körültekintéssel járt el. Hetek munkája előzte meg a racionali­zálást, melynek során gondosan meg­vizsgálták az egyes munkaköröket, az elbocsátásra kerülő dolgozók családi és anyagi körülményeit. A nehéz munka során eddig 96 dolgozót, a tanács összes dolgo­zóinak 32,9 százalékát bocsátot­ták el. Elsősorban természetesen olyanok ke­rültek elbocsátásra, akiknek vagy a fe­lesége, vagy a férje dolgozik, tehát az volt a cél, hogy' lehetőleg egyetlen csa­lád se maradjon kereset nélkül. A má­sik szempont az elbocsátásoknál viszont az volt, hogy' lehetőleg olyan munkakö­röket szüntessenek meg, amelyek hozzá­járulnak a hivatali munka egyszerűsíté­séhez, könnyebbé teszik az eddig na­gyon sok esetben bonyolult hivatali el­járásokat. Eddig csak egyes munkakörök szűn­tek meg s most megkezdődött az egyes osztályok összevonása is. Az eddig szét­aprózott ügykezelés ezzel még egysze­rűbbé válik s nem fordulhat elő, hogy egy-egy akta osztályról osztályra' vándo­rol anélkül, hogy elintézést nyerne. Természetesen nem szabad megfeled­kezni arról sem, hogy a kormány az elbocsátottakkal szemben a legmesszebb- menően gondoskodik. Mindenki kétheti felmondási ide­jén túl megkapja egyhavi fizeté­sét, ezenkívül pedig aki öt évnél tovább állt munkaviszonyban, havi fizetésének öt százalékát kapja, minden kitöltött év után. Ez egyes esetekben többszáz forintot is kitesz. így' a racionalizálások során sen­kit nem bocsátanak el üres kézzel, ami különösen fontos most, tél idején. Persze felmerül a másik súlyos kérdés: mi lesz a munkanélküliekkel? Erre a kérdésre ebben a pillanatban nagy'on nehéz felelni. Kár lenne bárkit is hite­getni, hogy ilyen vagy olyan munka- lehetőség vár rá. Az tény azonban, hogy a megyei tanács vezetői mindent meg­tesznek, hogy elsősorban megfelelő helyű ipar kialakításával tudjanak foglalkozást adni a munkanélkülieknek. A mostani elbocsátások súlyosak és végrehajtásuk nem volt egyszerű. Azon­ban bármilyen fájdalmas és népszerűt­len is ez az intézkedés, végeredményben mindenkinek látnia kell. hogy' szüksé­ges is volt. A régi bürokratikus állam- apparátus fenntartása nemcsak nagy költséggel járt, hanem valóban lehetet­lenné tette a gyors, a valóban a dolgo­zók érdekeit szolgáló ügyintézést. így a racionalizálással nemcsak az állam, hanem a dolgozók is jól járnak, mert a lakosságnak is ér­deke, hogy a hivatali munka pon­tos, gyors és jó legyen. A hivatali egyszerűsítést a hónap vé­géig mindenütt befejezik. Február már az új, megkönnyített liivatali eljárással in­dul. Reméljük, az ügyintézésnek ez az új módja beváltja a hozzáfűzött remé­nyeket, s akkor még azok is, akiket most pillanatnyilag súlyosan érintett ez az intézkedés, tapasztalhatják, hogy nem volt hiábavaló. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány értekezletre hívta össze a fő­városi, a megyei és a megyei jogú vá­rosi tanácsok vb-elnökeit. Az értekezle­ten Apró Antal, a forradalmi munkás- paraszt kormány tagja tartott beszá­molót. Apró Antal a kormány január 6-án közzétett nyilatkozata alapján a vb-elnököket részletesen tájékoztatta az Sokan kaptak felmondólevelet az elmúlt napokban és a különböző hi­vatalok apparátusának csökkentése, átszervezése még nem fejeződött be. Az elmúlt évek rossz vezetési mód­szereinek következménye: A mérték­telenül felduzzasztott bürokrácia sok keserűséget okozott mindenkinek. Fenntartását azok fizették meg, akik a termelőmunkában dolgoztak, és látták, hogy egyre többen keresik kenyerüket különböző akták, kimuta­tások gyártásával. Az életszínvonal alakulására is kihatott az arány ilyen alakulása a termelők és az adminiszt­rálok között. Éppen ezért okoz megelégedést az íróasztalok számának csökkentése. A nagy bürokrácia — remélhetőleg utoljára okoz keserűséget az embe­reknek — megszűntével. Azok akik most kikerülnek a különböző hivata­lokból, valljuk meg őszintén, ne­héz helyzetbe jutnak. Bár felmondási járandóságot kap- mindenki, akit elbocsátanak, időszerű politikai, gazdasági és úllamszer- vezési kérdésekről. A beszámolót vita követte, amelynek során a tanácsok vb- elnökei részletesen kifejtették elgondolá­saikat a tanácsok gazdasági és politikai tevékenységének megjavításáról, vala­mint a végrhajtóbizoUtságok szakigaz­gatási apparátusa bürokráciamentes szer­vezetének kialakításáról. utána hat hónapig jár a munka­nélküli segély, de ez nem végle­ges megoldás. Uj foglalkozás után kell nézniök, mert többségük nem helyezkedhet el ismét irodai munkakörben. MILYEN LEHETŐSÉGEK VAN­NAK E TÉREN? — Ez ügyben kerestük fel dr. Sárossy Istvánt, a szekszárdi városi tanács el­nökét, aki egy küldöttséggel ez el­múlt napokban Budapesten járt és különböző minisztériumokban tár­gyalt Szekszárd iparosításának lehe­tőségeiről, arról, miként lehetne fog­lalkoztatni azokat, akik munkanél­külivé válnak. — Mintegy öt—hatszáz munkanél­külire lehet számítani Szekszárdon — mondja. — Persze, ezt pontosan meg­határozni nem lehet, mert sokan lesz nek, főként asszonyok akik miután Statáriális tárgyalás lesz Szekszárdon A Megyei Rendőrkapitányság kö­zölte szerkesztőségünkkel, hogy a kő. zeljövőben kerül sor Szekszárdon -á- rom statáriális tárgyalásra és min­dent megtesznek, hogy a törvény ér­telmében minél előbb megkezdhesse a katonai bíróság a vádlottak ügyé­nek letárgyalását. Értesüléseink sze­rint elsőnek B. Illés János és Fehér­vári István bogyiszlói lakosok bűn­ügyét tárgyalják, akiket lőfegyver engedély nélküli tartásáért állítottak statáriális bíróság elé, utána Simon László váraljai lakos bűnügyének tárgyalására kerül sor, aki gépp: ;z- tolyt tartott engedély nélkül magánál és azzal két embert megsebesített, vé­gül pedig Romics Sándort állítják bí­róság elé. Romics Sándor három hé­tig rendőr volt, de nem találták al­kalmasnak a rendőri egyenruha vise­lésére, leszereltették, de mielőtt le­szerelt volna, engedély nélkül ma­gával vitt egy pisztolyt és azzal agyonlőtt egy alsónánai embert. A nyomozószervek rövid idő alatt ki­nyomozták a tényállást és ügyét át­adták a katonai bíróságnak. így teh ü ő is felelni fog a közeljövőben bűn­tettéért. Közöljük olvasóinkkal, hogy a tár­gyalásokról részletes tudósításokat közlünk. fl lakodalom áldozata — egy nmdőrtörzsörmester A halál elsőszámú oka: egy cigaretta Bicskei Ferenc bonyhádi rendőr törzs­őrmester a múlt szombaton még jegyző­könyvet vezetett egy boncolásról. Bal­eset következtében életét vesztette egy gépkocsivezető és annak boncolásáról írt jegyzőkönyvet, s akkor még bizonyára nem gondolt arra, hogy két nap múlva az ő boncolásáról készül jegyzőkönyv. Pedig így történt. Vasárnap lakodalom volt Bonyhádon és Bicskei Ferenc civilben, nem szolgá­lati ügyben, . beállított a lakodalmas házhoz. (Tudni kell azt is, hogy nem volt hivatalos a lakodalomba.) Közben — mint ilyenkor az természetes, — bo- rozgattak, és hajnali három óra körül vita támadt. A vita egy cigarettán kez­dődött. Bicskei látott egy asszonyt ci- | garettázni, odament hozzá és kért tőle egy cigarettát. Az asszony azt felelte, hogy kérjen a férjétől. Ezután Bicskei odament a férjhez. A férj azt mondta, hogy nem ad, mert nincs, különben szí­vesen adna. •— Azért akart hazamenni, mert elfogyott a cigarettája — mon­dotta. — Ezután szó szót követett, ve­rekedés támadt, a „násznép“ egy része nekiesett a rendőrnek és a dulakodás vége az lett, hogy Bicskei életét vesz­tette. Azóta már megtörtént a halott fel­boncolása és kihallgattak az ügyben egv sor tanút. A nyomozás még nem ért vé­get, de félhivatalosan értesültünk arról, hogy a rendőrség már tudja, hogy ki a tettes. Erről azonban még részleteket nem közöltek szerkesztőségünkkel. Apró Antal tájékoztatja a vb elnökök részére A kormánynyilatkozat után sürgetik a szövetkezeti rend helyreállítását Tolna megye termelőszövetkezetei Október 23 előtt 155 termelőszövet­kezet 2 halászati termelőszövetkezet és 71 termelőszövetkezeti csoport mű­ködött Tolna megyében. Az ellenfor­radalmi események következtében a termelőszövetkezetek közül 99 fel­oszlott, a halászati és kisebb típusú csoportok majdnem kivétel nélkül megmaradtak. A feloszlott termelőszövetkezetek közűi 28 már vasárnap reggelig újjáalakult, de több szövetkezet­nek az újjáalakulása is folyamat- • ban volt, csak az ellenforradalom idején elher­dált közös vagyon értékének felbecs­lése és visszaállítása körül voltak huzavonák. Lassította a szövetkezeti rend helyreállítását az is, hogy a járási tanácsok csak decemberben fogtak hozzá a zárszámadások előkészítésé­hez. Az 1956-os gazdasági év nem volt olyan kedvező, mint az előző, mert a tsz-ek a forradalmi események követ­keztében nagyobb tartalékot nem hagytak és nem egy tsz-ben még a szükséges téli takarmányok egy része is kiosztásra került. Az állatállománynál majdnem minden tsz-ben kisebb-nagyobb leromlás van, egyrészt a megla­zult munkafegyelem, másrészt a takarmányhiány következtében. A szétoszlott tsz-eknél az elvitt va­gyontárgyak áltálában kimutatásba vannak véve, azonban az állatok fel- értékelését legtöbb esetben tudatosan rosszul végezték és így óriási károk keletkeztek, melyek egyrészről a tag­ságot, másrészről az államot érintik erősen. Hétfőn reggel óta azonban észreve­hetően meggyorsult a szövetkezetek kerüli rend helyreállítása. A kormány nyilatkozata ugyan már vasárnap reggel ismeretessé vált Tolna megyé­ben is, de az annak értelmében való cselekvés kibontakozásához teljes egy nap -volt szükséges a legjobb gazdák részéről is. Hétfő reggeltől kedd délig ösz- : zesen 15 korábban-feloszlott ter­melőszövetkezet jelentkezett a megyei tanácsnál újraalakulási szándékkal. Szekszárdon a Béke Termelőszövet­kezet több mint 2 hónapja vajúdó belső problémáját is megoldották hét főn délután. A gazdaságosság érdeké­ben egy 17 fős csoport különvált és Búzakalász néven aznap megkapta a működési engedélyt is. Az árvízsújtotta Bogyiszlóról ha­sonló problémák megoldásához kérték kedden reggel a járási ta­nács segítségét. Kajdacsról az 1949-ben feloszlott községi tejszö­vetkezet újjáalakításának kérel­mét terjesszék a Megyei Szövet­kezetek Igazgatóságához. Az alsónyéki termelőszövetkezet ked den kérte a feloszlott kisvejkej tsz tehergépkocsiját a termelő- szövetkezetek támogatásáról szóló kormánynyilatkozatra való hivatkozással. A Megyei Mezőgazdasági Igazgató­sághoz beérkezett jelentések szerint a feloszlott és újjá nem alakult ter­melőszövetkezetek helyén a kormány nyilatkozat után földművelési társu­lások és egyéb mezőgazdasági jellegű szövetkezeti formák alakításához kezdtek a volt szövetkezeti gazdák. Különösen a Sárközben foglalkoznak az egyszerűbb társulási formák ala­kításával. Decsen már két ilyen tár­sulás kért működési engedélyt. Az egyik kertészettel, a másik a termelő- szövetkezetek gazdálkodásához ha­sonlóan de egyszerűbb formában földműveléssel foglalkozik. Nagy elkerültek hivatali állásukból, nem akarnak ismét dolgozni, mások pedig — főleg, akik vidékről járnak be — otthon is találnak munkát. Mindenesetre arra -törekszünk, bogy a városban minél több em­ber számára tudjunk biztosítani munkaalkalmat, A lakásproblé­mán kívül most ez a kérdés fog­lalkoztat elsősorban bennünket PERZSASZÖNYEG GYÁRTÁS — Vannak már konkrét tervek, el­gondolások? — Igen. Budapesten tárgyaltunk a Gyapjúbegyűjtő es Textilnyers- anyagkészletező Vállalat központjá­val, amelynek birtokában van a szek­szárdi gyapotegrenáló telep. Ott azt a felvilágosítást adták, hogy Szekszárdon rövidesen beindít­ják a perzsaszőnyeg gyártását. Ez a szőnyegfajta mind belföldön, mind pedig külföldi országokban igen keresett cikk, így nagy a lehetőség exportra is. A gyártáshoz nincs szük­ség villanyenergiára (amiben elég szűkös lehetőségek vannak) nyers­anyag — gyapjú — van elég. A kész­termék értékének legnagyobb részét a ráfordított munka adja, tehát rend­kívül munkaigényes. Folynak már az előkészületek a gyártás beindítására. Az elképzelés az, hogy az üzemben mintegy negy­venen tanulnák egyszerre a szőnyeg­készítést, amikor ezek a dolgozók el­sajátították a szükséges szakismere­tet, gyakorlatot, otthon, lakásukon dolgoznának és az üzemben újabb negyven dolgozót képeznének ki. Mintegy kétszáz dolgozót foglal­koztatna így a vállalat. — Kik jelentkezhetnek itt mun­kára? — Elsősorban ügyeskezű nődolgo­zók. De férfiak is megtanulhatják ezt a munkát, mint mondották ne­künk Pesten. A bérezés is megfelelő lesz, természetesen azok kapnak töb­bet, akik jobb minőségű munkát vé­geznek. A jól begyakorolt munkás — ha exportszőnyege.t készít, akár 1600 forintot is kereshet havonta. — Mikor indul a munka az üzem­ben? — Körülbelül április elején. Akkorra tudják beszerezni a szükséges anya­gokat, eszközöket, biztosítani a mun­kát irányító szakembereket. — Milyen egyéb lehetőségek van­nak Szekszárdon a munkanélküli­ség csökkentésére, vagy esetleg teljes felszámolására? — A szőnyegüzemen kívül más le­hetőségekkel is foglalkozunk. Sajnos, nagyobb építkezést igénylő beruhá­zásról mostanában — ismerve a nép­gazdaság nehéz helyzetét — nem le­het szó. Azonban lehet ide Szekszárd- ra más üzemeket is telepíteni, ha üzemhelyiségről tudunk gondoskodni. Megvan a lehetőség villamossági üzem létesítésére, amiről a lap az elmúlt napokban írt. Tárgyaltunk az Erdészeti Főigazgató­sággal göngyölegüzem létesítéséről, amihez a szükséges gépeket, berende­zéseket azonnal leküldenék, nyers­anyag is van a környéken és többszáz ember dolgozhatna itt, ha helyiséget tudnánk biztosítani. Megfelelő adott­ságok tehát vannak Szekszárdon ah­hoz. hegy még ebben az évben meg­szüntessük a városban a munkanél­küliséget, sőt a környező községek­ből is bejárhassanak dolgozni, ter­melőmunkával foglalkozhassék az a többszáz dolgozó, aki egyelőre kike­rül állásából — fejezi be nyilatkoza­tát a városi tanács elnöke. J. J j

Next

/
Thumbnails
Contents