Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-04 / 3. szám
i TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 1957 JANUÄR 4. Megnyílt az indiai Nemzeti Kongresszus Párt 62. kongresszusa Indoreban a ,,munkabizottság“ ülésszakával megnyílt az indiai Nem. zeti Kongresszus Párt 62. kongresz- szusa. Indiában nagy jelentőséget tulajdonítanak a kongresszusnak, mivel ezen vitatják meg a pártnak a küszöbönálló választásokon követett politikáját és programját — írja a Taszsz. A kongresszuson ezenkívül Nehru beszámolóját várják Eisenho- werrel és Csou En-lajjal folytatott tárgyalásairól. Közzétették az indiai Nemzeti Kongresszus Párt kiáltványtervezetét. A párt a kiáltványban megerősíti célkitűzéseit: „a teljesen szocialista jellegű’1 társadalom létrehozását. Az indiai forradalom, hangzik a nyilatkozat, csupán akkor tetőzhető be, ha a politikai forradalmat a gazdasági, valamint a társadalmi forradalom követi. E két forradalom folyamatosan megy végbe Indiában, azonban az indiai lélekkel és módszerrel összhangban. A kiáltvány külön részben foglalkozik a külpolitikai kérdésekkel. E politikának az a célja — hangzik a kiáltványban —-, hogy elkerülje a háborút és baráti kapcsolatokat tartson fenn minden állammal. A kiáltván^ Goát illetően rámutat, hogy India többé nem tűrhet területén egy gyarmati birtokot, azonban továbbra is a kérdés békés megoldására törekszik. Az indiai Nemzeti Kongresszus Párt az India és a Pakisztán közötti vitás kérdéseket is békés úton igyekszik megoldani. A kiáltvány kitér a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságá. nak kérdésére is, hangsúlyozva, hogy az ENSZ enélkül nem lehet teljes. A kiáltvány a továbbiakban kitér arra, hogy India egyik fontos szempontja a kívülmaradás a különböző katonai paktumokon és szövetségeken s ugyanakkor határozottan elítéli a Délafrikai Unióban fennálló faji megkülönböztetést. Gazdasági téren a kiáltvány az életszínvonal emelését tűzi ki célul. Nem szabad, hogy kizsákmányolás legyen és a monopóliumok uralkodjanak, hangzik a kiáltványban, amely azután a nehézipar fejlesztéséről,; majd az adórendszer felülvizsgálásáról szól. végül pedig célul tűzi ki, hogy a második ötéves tervben 35— 40 százalékkal növelni kell a mező- gazdasági termelést. Kinevezték a Magyarország megsegítésére alakult nemzetközi bizottság igazgatóját John Alexander Sinclairt, az ENSZ volt menekültügyi szakértőjét nevezték ki annak a nemzetközi segélybizottságnak az igazgatójává, amely a Magyarországnak szóló európai segítség lebonyolítására alakult Alexander—Sinclair, aki 1950 óta az ENSZ titkárságának tagja, január 10-e körül utazik Bécsbe. Két francia alpinista tragédiája Mont Blanc hómezőin a Párizs. Az összes francia lap napról napra szomorú szenzációt keltő, hasábos tudósításban számol be egy alpesi tragédiáról. Két hegymászó, név- szerint Vincendon és Henry karácsonykor fel akart jutni a Mont Blanc csúcsára. Hóviharba kerültek és a keresésükre indult helikopterek csak napok múltán találták meg őket a hómezőn. Meleg takarókat, élelmiszert és gyógyszert dobtak le a két alpinistának, majd expedíció indult megmentésükre, amely azonban újabb hóvihar miatt kénytelen volt visszafordulni, úgyhogy csak helikopterek tudtak az életveszélybe került alpinistáknak valami segítséget nyújtani. A francia légierő egyik Sikor- ski típusú helikoptere lezuhant, pedig már az életveszélyben forgó hegymászók közelébe jutott. A legénységnek szerencsére kisebb sérüléseken kívül nem esett nagyob bán- tódása. A két hegymászó ekkor a lezuhant helikopter roncsai alatt keresett menedéket, mert egyikük súlyos fagyási sérüléseket szenvedett, a másik meg halálosan kimerült. A helikopter legénysége mégis kénytelen volt őket sorsukra hagyni s a közelben levő obszervatóriumba menekült, mert helyzete a hóvihar miatt válságossá vált, élelmiszerük megfagyott és táplálkozásra nem volt alkalmas. A 4300 méter magasságban levő obszervatóriumból rádióösszeköttetést létesítettek Chamonix-val, mert a hideg mínusz 35 fok és a hóvihar nem szűnik, ami lehetetlenné teszi további helikopterek mentőexpedició- íát. Chamonix-ban most négy helikopter várja, hogy az időjárás megváltozásával felszállhasson és ponyva szőnyegeket vihessen magával. Azt remélik, ha ezeket megfelelő helyre le tudják dobni akkor le is tudnak szállni a hőmezőn. Csütörtöki jelentés szerint a hét alpinista haldoklik és a szerencsétlenül fórt helikopter személyzetének állapota is válságosra fordult. Hírek a nagyvilágból A New York Herald Tribune washingtoni tudósításában ezeket írja: „Az Egyesült Államok úgy határozott, hogy az egyiptomi követelések befagyasztása érvényben marad mindaddig, amíg nem rendezték a Szuezi-csatorna államosítása és a Szuezi-csatorna hajózhatóvá tételére üzembehelyezett roncskiemelő flotta működése által előállott pénzügyi problémákat. Az Egyesült Államoknak különleges érdeke fűződik ahhoz, hogy megvédelmezze az amerikai állampolgárok követeléseit, akik vagy részvényesei a Szuezi-csatomának, vagy annak hitelezői.“ Palamasz Görögország állandó ENSZ képviselője szerda délelőtt okmány formájában eljuttatta az ENSZ-ben akreditált összes küldöttségeknek azokat a kommentárokat, amelyeket a görög küldöttség fűzött Lord Radcliffnek a ciprusi alkotmányra vonatkozó legutóbbi javaslataihoz — jelenti az AFP. A kommentárok hangsúlyozzák, hogy a görög küldöttség véleménye szerint az alkotmány gyarmatosító jellegű és antidemokratikus. Szabályként kell azonban felállítani, hogy semmiféle gyarmatosító alkotmány nem hozhatja meg a keresett megoldást, mert a probléma éppen az, hogy megszüntessék Ciprus szigetének gyarmati jellegét. így tehát az angol kormánynak vagy el kell határoznia, hogy igazi szabadságot ad Ciprusnak, vagy erőszakkal tartja fenn uralmát. Ehhez nincs szükség alkotmányra. A kairói rádió szerdán este közölte, hogy a Szuezi-csatornában levő támaszpontot felszámolták. A rádió illetékes forrásra hivatkozva közölte, hogy Egyiptom a brit légitámadások következtében annyi járművet vesztett, hogy elhatározta: a brit támaszponton levő járművekkel pótolja veszteségeit. A támaszpontot felszámolták és a „tüzet szüntess’1 idejére már semmi sem maradt belőle. A támaszponton levő brit tulajdon értékét 40—50 millió fontra becsülik. *■ * Az Uj Kína jelenti: India az ez év hat hónapjára vonatkozó importpolitikája értelmében több, mint ötszáz nem feltétlenül szükséges külföldi áru importját leállítja és ezzel mintegy háromszáz millió rúpiát takarít meg ez idő alatt. * Az Uj Kína hírügynökség jelenti: Sukarno indonéz elnök újévi fogadásán szorosabb nemzeti egységre szólította fel az ország népét% hogy megbirkózzanak a jelenlegi nehézségekkel. Felszólította az indonéz népet, rázza le nyakáról véglegesen az indonéz—holland kerekasztal-egyezményt. Súlyos a latinamerikai országok gazdasági és pénzügyi helyzete A Taszsz jelenti: Sajtóközlések elmondják, hogy 1956-ban tovább élesedett a latinümerikai országok gazdasági és pénzügyi helyzete, tovább fokozódott a drágaság és a munka- nélküliség. ‘ Súlyos nehézségekkel küzdött 1956- ban Chile gazdasági élete. A bőripar termelése 40 százalékkal csökkent, 136 textilipari vállalat hetenként csak négy napot dolgozott. Sok gyárat bezártak, az ország kohászati iparában, üveg és széniparában. Sok más iparágban is hasonló volt a hely zet. Mexikóban a külkereskedelem helyzete olyan kedvezőtlenül alakult, hogy 1956 első nyolc hónapja alatt az ország a kivitt áruk árának esése és a behozott árucikkek árának emelkedése miatt 219 millió pesot veszített. Uruguayban a pénz elértéktelenedése, a reálbérek csökkenése, számos gazdasági ágban a válságjelenségek fokozódása okozott gondot. Columbiában a New York Times szerint növekedett az államadósság; Az ország egyedül az Egyesült Államoknak 300 millió dollárral tartozik. Brazíliában emelkedett a hüvelyesek a hús, a rizs, a cukor és más élelmiszerek ára, s emiatt rosszabbodott a dolgozók helyzete. Cubában a néptömegek általános elszegényedése mellett növekedett a munkanélküliség. A munkanélküliek száma eléri az 1 milliót. Haitiban a Christian Science Monitor szerint a nyomor „minden eddigit felülmúl. Az egy főre eső átlagjövedelem mindössze 65 dollár.“ 1956-ban fokozódott a latinamén- I kai országok dolgozóinak harca gazdasági helyzetük megjavításáért és egyéb követeléseik teljesítéséért. Széles lendületet vett a sztrájkmozgalom Argentínában, Chilében, Brazíliában. Az uruguay belügyminiszter parlamenti nyilatkozata szerint Monteviedeoban 1956-ban 41 hosz- szabb, 130 rövidebb tartalmú sztrájk és 64 szolidaritási sztrájk zajlott le; Az ENSZ politikai bizottsága elsőnek a koreai kérdést tűzte napirendjére A Reuter iroda jelenti, hogy az ENSZ közgyűlésének politikai bizottsága szerdán elhatározta, napirendjének első pontjaként a koreai kérdést vitatja meg. A politikai bizottság napirendjének következő pontja a leszerelés lesz, majd sorban Algéria, Ciprus kérdése következik. A napirendet 58 szavazattal 8 szavazat ellenében és 4 tartózkodással fogadták el. A politikai bizottság csütörtöki ülésén meghallgatta az ENSZ Korea egyesítésével és helyreállításával foglalkozó bizottságának jelentését a volt koreai hadifoglyok helyzetéről. i Valószínű, hogy a bizottság csak a jövő héten tér rá napirendjének következő pontjára, a leszerelés kérdésére. A% újévi nyilatkozatok melyeket vezető államfők tettek, általában derűs, bizakodó hangot ütöttek meg. A világ, amely az elmúlt év során többször is került a háború veszélyébe, nyilván megnyugvással vette tudomásul, hogy azok akik a világ sorsa felett döntenek, legalább is újévkor optimistán nyilatkoztak. Az elmúlt évben lezajlott szuezi és magyarországi események után valóban nagyon nagy szükség van a megnyugvásra és a kiegyenlítődésre. Az emberiség semmitől sem irtózik jobban, mint a háborútól, ami abban a következetes harcban is kifejezésre jutott, amit évek óta folytattak a béke megvédéséért. Van-e reális alapja az államfők bizakodásának s az újévi reménykedések vajon nem az ünnepi hangulat szülőttei-e csak? Valószínűleg nem ábrándokat kergetünk, ha azt mondjuk, hogy ezeknek a derűlátó megnyilatkozásoknak biztos alapjuk is van. Mert az a békevágy, amely mind következetesebben vált tetté az elmúlt esztendőkben, arra mutat, hogy a háborús erők ezután sem kerekedhetnek felül. Természetesen vannak vitás kér. dések a világban, számos olyan dolog van, amit sürgősen meg kell oldani. De ma már világos, hogy nincs az a vita, amit a fegyverek dönthetnének el. A mérséklet, a bölcs belátás, a világ sorsáért érzett felelősség lehet csak minden tárgyalás alapja s reméljük, hogy az államfők újévi optimizmusa ennek felismerésén alapul. Reméljük, mert mi is' mint a világ minden táján élő emberek, békét akarunk. Mi magyarok talán különösen, hisz az elmúlt hónapokban meg kellett ízlelnünk, hogy mit jelent egy ország és egy nép számára a fegyverek pusztítása. Ezért hiszünk a békében, amely a mi országunkban is begyógyítja azokat a sebeket, amelyeket az elmúlt hónapok kegyetlen pusztí. tásai okoztak. Ha keletről fújt a szél, mindig magával hozta a kikötő felől a cápafeldolgozó bűzét: Ma azonban alig lehe_ tett érezni, mert a szél előbb délnek fordult, aztán el is ült egészen, úgyhogy nagyon kellemes volt itt a kert. soron, a napsütésben. — Santiago — szólalt meg a fiú. — Tessék? — mondta az öreg. — A poharát szorongatta a kezében, és régi dolgokon járt az esze, hosszú évekkel ezelőtt történt dolgokon. — Kievezhetek, hogy fogjak neked szardíniát holnapra? — Nem. Eredj bézbólozni. Még én is tudok evezni, Rogelio pedig majd kiveti a hálót. — Hadd menjek. Ha már nem halászhatok veled, szeretnék legalább valamiben a hasznodra lenni. — Fizettél nekem egy pohár sört. — mondta az öreg. — Embernyi ember vagy már. — Hány esztendős voltam, amikor először kivittél magaddal hajón? — öt — felelte az öreg — és kis híján ottvesztél, amikor túl korán emeltem be a halat, nem volt még elég fáradt és majdnem összetörte az egész csónakot. Emlékszel? — Emlékszem ahogy csapkodott a farkával döngette a csónakot, meg, hogy az ülés kettétört, meg, ahogy a bunkósbot nagyokat koppant rajta. Arra is emlékszem, hogy. engem előre löktél a csónak orrába, ahol a feltekert vizes zsinegek voltak és éreztem, ahogy remeg, rázkódik az egész E. Hemingway: Az öreg halász és a tenger csónak, s hallottam, ahogy csapdosok a bunkóval, mintha egy fát akarnál kivágni fejszével és hogy engem meg elárasztott a vér édeskés szaga. — Csakugyan emlékszel is rá, vagy csak én meséltem el neked? — Mindenre emlékszem, amióta először magaddal vittél halászni. Az öreg ránézett a fiúra, napbarnított arcáról, kék szeméből bizalom, szeretet sugárzott. — Ha az én fiam volnál — mondta — vállalnám a kockázatot és magam, mai vinnélek. De hát az apád fia vagy, meg az anyádé és szerencsés hajóra kerültél. — Foghatok neked szardíniát? — Négy jó csalétket is tudok szerezni, kell. — Megmaradtak a mai csalétkeim. Elraktam őket besózva a ládámba. — Hadd hozzak neked négy frissebbet. — Elég lesz egy is — mondta az öreg halász. Soha nem adta fel a reményt, soha nem csüggedt el azelőtt sem. De most olyan erővel támadt fel benne a bizakodás, mint ahogyan a könnyű parti szét szokott fölkerekedni. — Hozok kettőt — mondta a fiú. — Hát hozzál kettőt — hagyta rá az öreg. — De nem loptad őket, ugy-e? — Szoktam azt is — mondta a fiú. — De ezeket most vettem. — Köszönöm — mondta az öreg. Egyszerű lélek volt, nem sokat tépe- lődött hát rajta, hogy ilyen alázatossá vált. De azért tudta, hogy alázatossá vált, és azt is tudta, hogy nincs ebben semmi szégyen, s hogy az önérzetén, a jogos büszkeségén sem esett semmj csorba. — Jó napunk lesz holnap, olyan az ár — mondta. — Merrefelé mégy, Santiago? — kérdezte a fiú. — Kimegyek messzire, ahonnét már vissza sem tudok jönni a szél fordulásakor. Kint szeretnék lenni még pirkadat előtt. — Én meg majd megpróbálom rávenni őt, hogy menjünk ki mi is jó messzire — mondta a fiú. — Aztán ha a horgodra akad valami igazán nagy hal, a segítségedre mehetünk majd. — De ő nem szeret messzire kimenni. — Nem, az igaz — mondta a fiú. — De majd úgy teszek, mintha megláttam volna valamit amit ő nem lát, egy halászó madarat vagy ilyesmit, s rábeszélem hogy menjünk ki delfinre. — Olyan rossz a szeme? — Alig lát már. — Furcsa dolog — mondta az öreg halász. — Pedig soha életében nem halászott teknősbékára. Az rontja el az ember szemét. — Te éveken át halásztál teknős, békát a Moszkitó-part mentén és mégis jó a szemed, Santiago. — Én nem akármilyen öregember vagyok. — De lesz-e elég erőd hozzá, ha egy igazán nagy halat kell majd kifognod? — Lesz tán csak. De mindenféle fogással is segíthet magán az ember. — No, vigyük haza a cókmókot — mondta a fiú. — Szóval ideadod a védőhálót és kimehetek szardíniát fogni. (Folytatjuk.) Eisenhower válasza N.fl. Bulganvlnnak A Fehér Ház, mint a Reuter iroda jelenti, csütörtökön tette közzé annak a válasznak a szövegét, amelyet Eisenhower elnök adott N. A. Bulga- nyin november 17-i üzenetére. Az elnök válaszában felszólítja a Szovjetuniót, hogy „inkább az ENSZ keretében törekedjék a leszerelés megvalósítására, mint a Szovjetunió által javasolt öthatalmi értekezleten.“ A szovjet javaslat, mint ismeretes, az volt, hogy az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagybritannia, Francia- ország és India magasrangú képviselőinek részvételével tartandó értekezleten próbáljanak dűlőre jutni a leszerelés kérdésének megoldásában. Eisenhower elnök azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a jövőben esetleg megtartsák ezt az értekezletet. Párizs. Megérkezett a francia fő- városba Eisenhower elnök különbizottsága, amely 17 európai és ázsiai országban tesz majd körutat, hogy megállapítsa, mennyire szükséges felülvizsgálni az egyes államoknak nyújtandó gazdasági segélyt. . A bizottság párizsi tárgyalásai során szerdán főként az amerikai kőolaj szállítmányok játszottak fontos szerepet.
