Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-30 / 25. szám
TOLNA W ><y <4 o era i i.q ' -j O' rnHuUddd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 25. SZÄM. ARA: 50 FILLÉR SZERDA, 1957. JANUAR 30. A szakszervezetek szolgálják a munkásosztály érdekeit Kádár János elvtárs felszólalása a Szaktanács X. teljes ülésén A Szaktanács X. teljes ülésén felszólalt Kádár Jáncs elvtárs a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Az alábbiakban részletesen ismertetjük Kádár János elvtárs felszólalását. Kedves Elvtársak! Amikor elkezdtük a harcot az ellenforradalom fegyveres leveréséért, a fegyveres harc vége felé mind gyakrabban voltak összeütközéseink olyan szervezetekkel, csoportokkal, amelyek nevükben ugyan munkásintézmények voltak, törekvéseikben, céljaikban azonban kétségtelenül az ellenforradalmat szolgálták. Csak ilyennek tudom minősíteni az úgynevezett Budapesti Központi Munkástanácsot is. Nem állíthatom^ hogy ennek a volt központi munkástanácsnak minden tagja a munkásosztály árulója lett volna. De, hogy az egész szervezet mozgatása, akciói az ellenforradalom céljait szolgálták, azt önök is éppen olyan jól tudják, mint én. Ezekben az első napokban az ellenforradalom követelése az volt, hogy az üzemekben ne legyen se párt- se szakszervezet. Az ellenforradalom csapást akart mérni a pártszervezetre és a szakszervezetre, nem beszélve arról, hogy a forradalmi munkásparaszt kormány megdöntését akarta. Az akkori vitákban megmondtam: amíg lesz munkásosztály, addig lesz pártja is, volt a Horthy- korszak alatt is, a felszabadulás után is, és a jövőben is lesz mindaddig, amíg a szocialista társadalom teljesen meg nem valósul. Ugyanez a véleményem a szak- szervezetekről is. Sok vita volt a vasúttal kapcsolatban. Nézetem szerint azokat, akik azt a gondolatot felvetették, hogy a MÁV vezérigazgatóságában munkás- tanács létesüljön, katonai meggondolások és nem a munkások érdekeinek képviselete vezette. A MÁV vezér- igazgatóságában egy munkástanács katonai intézmény nem a forradalmat, hanem az ellenforradalmat szolgálja. Ezt mindenki tudja. A vasutas elvtársak tulajdonképpen egy jó szak szervezetet hiányoltak. Olyan szak- szervezeti intézményre gondoltak, mely ismeri a vasutasok életét nem hunyja be szemét a vasutasok sérelmei előtt és képviselni tudja érdekeiket. A munkástanácsokat illetően nézet eltérésbe kerültünk a jugoszláv elvtársakkal. Kardelj elvtárs kijelentette, hogy az ő véleménye szerint a helyes eljárás részünkről az lett volna. ha átadjuk a hatalmat ezeknek a. központi munkástanácsoknak. Amikor Kardelj elvtárssal vitáztam, megmondtam, hogy Belgrádból nem ismerik annyira ezeket a központi munkástanácsokat, mint mi itt, Budapesten. Bizonyos munkástanácsok nem a munkástanácsok érdekét képviselték és szolgálták. Szovjet kerékpárok Szekszárdon A szakszervezet legyen a munkásosztály önálló szervezete Szeretnék pár szót szólni a párt és a szakszervezet viszonyáról is. Ez ösz- szefügg azzal a bizonyos ,,független szakszervezet1' jelszóval. Beszélgetés során volt alkalmam többször megmondani, hogy nekem személy szerint teljesen megfelel az a formula, amelyet a szakszervezet és a párt viszonyáról Lenin használt. Ha valaki ennél jobbat tud mondani, megvizsgáljuk. (Derültség.) A lenini álláspont szerint a függetlenség politikai fogalom, és ebben az értelemben a szakszervezetek nem lehetnek függetlenek sem a munkásosztály forradalmi pártjától, sgm a munkás- osztály egyéb harci szerveitől. Van azonban egy másik nagyon fontos fogalom: az önállóság, és én a magam részéről csak ezt tudom ajánlani. Ez mindenki számára értelmes és világos: a szakszervezet legyen a munkás- osztály önálló szervezete. Munkanélküliek figyelem 1 Munkaalkalmak — munkalehetőségek Látogatás a szekszárdi munkaközvetítő irodánál Rózsa József ,a szekszárdi munka- közvetítő iroda vezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy ebben a hónapban 58 olyan személy jelentkezett, aki kizárólag csak hivatalban helyezkedne el. Sajnos, azonban ilyen munkaalkalom kevés. Kitűnik ez abból, hogy ebben a hónapban mindössze 5 hivatali dolgozót közvetített ki a szekszárdi munka- közvetítő iroda. Ezek között van Papp István, aki korábban a megyei tanács pénzügyi osztályán dolgozott s most a Szekszárdi Vasipari Vállalathoz közvetítették ki. Jelenleg a hivatalban elhelyezkedni akaróknak a következő munkaalkalmakat tudjuk javasolni. A bonyhádi járási tanácshoz keresnek egy építész-, vagy kultúrmérnököt. Ezenkívül a bonyhádi járás területén betöltetlen nyolc adóbeszedői állás. S még a bonyhádi községi tanácsnál van egy megüresedett beruházási előadói állás. Fizikai munkás azonban kevés szeretne elhelyezkedni, viszont munkaalkalom van bőven. Január hónapban összesen kilencen keresték fel a szekszárdi munkaközvetítő irodát azzal a céllal, hogy fizikai munkában szeretnének elhelyezkedni. Ezúttal is közöljük, hogy munkásokat keresnek; Hidas-Bony- hádon. Itt elhelyezkedhet kovács, ács, tetőfedő korlátlan számban. A Szekszárdi ErdőigazgatÓ6ág is idény munkásokat keres, mintegy 300-at. Kurd-Csibrákon a MÁV építéshez 300 segédmunkást vesznek fel. — Ezenkívül Budapesten a 42. számú Építőipari Vállalat konlátlanul felvesz iparosokat és segédmunkásokat. Miért nem független például a mi viszonyaink között a párt és a szak- szervezet egymástól? Azért, mert az eszmei, elvi alap feltétlenül közös. Gáspár elvtárs referátumában kijelentette, hogy a szakszervezetek a marxizmus—leninizmus alapján állnak. Azt hiszem, hogy a magyar szak- szervezetek vezető testületében nincs értelme ezt vitatni. • A szakszervezetek a szocializmus elvi alapján állnak, a munkás- hatalom mellett állnak. F.zek a közös eszmei vonások, célkitűzések bizonyítják, hogy a párt és szakszervezet egymástól politikailag nem függetlenek. Az önállóságot illetően a párt és a szakszervezet viszonyában a múltban káros gyakorlat alakult ki. Káros volt ez a gyakorlat a párt szempontjából, káros volt a szakszervezet szempontjából. következésképp az egész munkásosztály szempontjából A helyes gyakorlat, hogy a párt legyen a munkásosztály ideológiai, eszmei és politikai vezetője és ilyen értelemben hasson a szakszervezetekre is. De magától értetődő — éppen a közös eszmei kiindulópont alapján —, hogy a szakszervezet élje a maga életét önállóan. Ha ez nincs így. akkor (Folytatás a 2. oldalon.) Még folynak a tárgyalások Budapesten a magyar és a szovjet kormány megbízottai között a hosszúlejáratú áru- és devizahitelről, de már eddig is sok különböző áru szállításával járult hozzá a uáráti Szovjetunió az áruhiány enyhítéséhez. A szekszárdi Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat január 1-e óta többszáz szovjet gyártmányú kerékpárt, 65 darab 125- ös „IZS" motorkerékpárt és 15 mosógépet kapott. Képünkön szovjet női kerékpárokat raknak le a vállalatnál. Tizenöt helyett tíz osztálya van a megyei tanácsnak Még mindig sok a tisztázatlan kérdés rtv iirrvin/űí'űe ill /id Mint ismeretes, központi és megyei közigazgatási valamint állam-',' hatalmj szervek közei egy hónapja dolgoznak az ügyintézés egyszerűsítésén egyes munkakörök összevonásán. Amj azt illeti a megyei tanácsnál sok mindenben született végleges döntés a fentiekkel kapcsolatban, de sok még az olyan probléma melyben nem jött létre végleges megegyezés a megyei tanács és a központi szervek között. Az eddig végrehajtott egyszerűsítésből kifolyólag a megyei tanácsnál a következő a helyzet: Míg az elmúlt évben összesen 15 osztálya volt a megyei tanácsnak, addig most az egyszerűsítés következtében 10 osztály végzi ugyanazt a munkát. Ebből következik, hogy eddig mintegy 90 dől gozót racionalizáltak a megyei tanácsnál. Az említett két intézkedés folytán havonta mintegy 100.000 forinttal kevesebbet használnak fel a (megyei tanácsnál, mint az elmúlt éjiben. Eszerint 1.200.000 forintot laü^rítanak így meg, melyből lehet építeni egy kisebb bérházat. Mint*, már említettük, az átszervezés a megyei tanácsnál még nem fejeződött^ be. A megyei tanács egyik illettíjfjes vezetője ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a sport, a népművelés--és az élelmiszeripar megyei intézésit illetően a minisztériumokkal még nem jött létre megegyezés. Nii^cV tisztázva, hogy hány ember intézi \ sportot, a népművelést és hogy lesk-m önálló élelmiszeripari osztály (jelenleg nincs). Hogy hogyan oldják meg az emlí- tétt kérdéseket, arra még visszatérünk. A szombat esti tragédia története Ahány ember beszél Kovács Sándor, a Gyógyszertár Vállalat gépkocsivezetőjének tragédiájáról^ annyiféleképpen állítják be azt. Éppen ezért felkerestük az erre legilletékesebb hatóságokat és onnan kértünk információt. A következő választ kaptuk: Kovács Sándor a kijárási tilalom idején ment hazafelé szombat este kissé ittas állapotban. A szekszárdi hármashidnál találkozott a járőrrel. Ezek figyelmeztették a kijárási tilalomra és megkérdezték tőle, hogy miért nem tartja azt be. A járőr igazoltatásra szólította fel. Az igazolást megtagadta. Benyúlt a zsebébe, mintha igazolványt venne elő, de helyett^ vasboxert húzott a kezére és ezzel az egyik járőr felé ütött. Az elugrott az ütés elől. Ezután Kovács futni kezdett a Rákóczi út felé. A járőr többször rákiáltott, hogy ,,állj“t de ő tovább futott. Erre riasztólövést adott ■le. Erre sem állt meg. Utána gépkarabéllyal rövid sorozattal rálőtt Kovácsra. Kovács Sándor két lövést kapott. Amikor a mentők a helyszínre érkeztek, még élt, de mire beértek a kórházba, már meghalt. Vitézek, csendőrök tetemrehívása Mucsiban MUCSIBAN ,ebben az istenháta- mögötti kis faluban is felzakíatták a kedélyeket az októberi események. A fejekben még lassan tisztázódik a forradalom és ellenforradalom lényege. Kezdetben bátortalanul használták az ellenforradalom jelzőt, pedig egyesek magatartásuk, kai, cselekedeteikkel ugyancsak rászolgáltak arra, hogy a falu lakói nyíltan ellenforradalmároknak bélyegezzék őket. Rászolgált az ellenforradalmár jel zőre Kovács József volt csendőrtörzsőrmester ,aki csendben, meghúzódva éldegélt éveken keresztül rezidenciáján, de most elérkezettnek látta az időt arra, hogy nyíltan a cselekvés mezejére lépjen. Kovács még azzal sem strapálta magát különösképpen, hogy csak a jelszavakban is az igazi hazafi színezetében tűnjön fel. Csupán arra törekedett, hogy megfelelő „forradalmi” hangulatot keltsen. — Erre aztán nem sajnálta az anyagi „áldozatot” sem. Literszámra vásárolta a pálinkát, amelyet Balogh Sándor, Komlósi Sándor és hasonszőrű büntetett előéletű egyénekkel fogyasztott el. De nem hiányzott a „bandából” Tóth Barna, Varga Károly, Horváth József sem, akik szintén szívesen „forradalmárkodtak’’ és szívesen fogyasztották el a potya italt. \ A SZESZ NYOMÁSÁRA aztán növekedett a bátorság is, első útjuk természetesen a sportpálya melletti szovjet emlékműhöz vezetett. — Az emlékmű ledöntésével gyorsan végeztek, hisz a feszítővasak hatására engedett az erőszaknak. Az emlékmű darabjai a közeli árokba kerültek. Ezután a községi tanácsházára vonultak fel, ahol összeszedték a vörös zászlókat és a fényképeket. Ezekből tüzet raktak a tanácsháza udvarán és mint a vademberek, harci táncot jártak a tűz köröl. Másnap folytatódott a „szabadságharc” a község „felszabadításáért”. Az ellenforradalmárok a termelőszövetkezetet keresték fel, ahol szintén vörös zászlókat kerestek. A megtalált zászlókat aztán gázolajba mártották és meggyujtották. így égő fáklyákkal vonultak fel a falu utcáin. — így járnak a kommunisták is, valamennyien tűzrekerülnek, de az oroszokat sem kíméljük — kiabálták. — Ezt a harcot végigvisszük — egészen a dicsőséges győzelemig. A GYŐZELEM megvalósításához természetesen fegyverre volt szükségük, hát hozzá is fogtak a rendőrség leszereléséhez és megalakították a nemzetőrséget, melynek vezetőjévé Kovács Józsefet tették meg. összeállították a kivégzendők névsorát is, az volt a tervük, hogy elsőnek Velikán Károly MDP titkárt akasztják fel. Utána majd következnek Czapik Károly vb. elnök, Berta János és a többiek. Hogy az általuk hangoztatott „dicsőséges győzelem” után mit akartak, erre nézve nem jutottak közös nevezőre. Lovász Sándor az ellenforradalom egyik oszlopos tagja például királyságot akart. — Ennek az államformának megvalósításáért harcolt is teljes erővel, s a nagyobb tekintély kedvéért mel. lére tűzte hajdan szerzett vitézségi kitüntetéseit úgy járkált le, s fej a falu utcáin, mintegy vérbeli császár, és királyi generális. Kovács József csendőrtQrzsőrmes- ter ízlésének a Horthy-rendszer visszaállítása felelt volna meg. Ő is előkereste féltve őrzött csendőri kalpagját és csendőri szuronyát, hogy így teljes fegyverzetben tetemre hívhassa a bűnös falut és megtanítsa az engedetlenkedőket az engedelmességre. ILYEN ESEMÉNYEK történtek Mucsiban az ellenforradalom néhány napja alatt. E bátor „hazafiak’’ november 4-e után azonban szana- széjjel szaladtak, mert nem érezték szilárdnak talpuk alatt a talajt. Napjainkban három hónap távlatából emlékeznek vissza az eseményekre Mucsi község lakói. Azóta már egyre világosabban látják, ha győz az ellenforradalom, a dolgozók kezéből teljesen kicsavarták volna a fegyvert, mert tervük az volt. hogy visszaállítják a kakastollas burzsoá-rendszert.