Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-03 / 2. szám

* TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. JANUÁR 3. Növekszik és erősödik a béke híveinek mozgalma Vorosilov Zapotocky és Tito újévi beszéde Az elkövetkező évben < a béke erői még inkább megszilárdulnak Hruscsov nyilatkozata a Rude Pravonak A Taszsz közli K. J. Vorosilov új­évi üdvözlő beszédét: Kedves elvtársak és barátaim! A Szovjetunió polgárai! A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége, a szovjet kormány és a kommunista párt központi bizottsága nevében forrón köszöntőm önöket a reánk köszöntő újesztendő alkalmá­ból. Az elmúlt 1956-os esztendő nagy eredményeket hozott népünk életé­ben, békés, hősi munkájában. A kom­munista párt XX. kongresszusának határozatain fellelkesült szovjet em­berek túlteljesítették az ipar évi ter­vét. nagyszerű termést arattak sze­mesterményekből és egyéb mezőgaz­dasági termékekből. Az elmúlt években nem keveset tettünk a szovjet nép életének meg­javításáért, jólétének emeléséért, a kultúrának és a dolgozók aktivitásá­nak szakadatlan fejlesztéséért a kom­munista építés minden területén. Joggal büszkélkedhetünk az elért sikerekkel, nem feledkezünk azonban meg a fogyatékosságokról és nehézsé­gekről, amelyeket még le kell küz- denünk győzelmeink útján. Az elmúlt esztendőt a szovjet ál­lam aktív békeszerető külpolitikája jellemezte. Ennek egyik tanúbizony­sága, hogy az elmúlt évben sok kor­mány- és parlamenti küldöttség lá­togatta meg országunkat. Velünk együtt harcol a békéért és a népek barátságáért a nagy Kínai Népköz- társaság és a szocialista országok egész tábora. A Szovjetunióban a béke és a szabadság hatalmas táma­szát látják Ázsiának és Afrikának a gyarmati elnyomás ellen, független­ségükért harcoló népei. Növekszik és erősödik a béke híveinek mozgalma, amely már hatalmas erővé lett a há­borús uszítok ellen. Magától értetődik, hogy ez dühíti és bőszíti a nemzetközi helyzet kiéle­zésére törekvő imperialistákat. Meg­támadták a békés Egyiptomot és el­lenforradalmi felkelést szerveztek Magyarországon. A béke erői azonban erősebbnek bizonyultak, az imperia­listák veszélyes kalandjai felszámo­lódtak. A szovjet nép, a béke és a szabad­ság minden barátja levonja az ese­ményekből a tanulságot, még erőseb­ben tömöríti sorait, hogy szavatolja a tartós békét és a biztonságot. Kedves elvtársaim és barátaim! Or. szágunk népei szeretett kommunista pártjuk körül szorosan tömörülve bátran és nagy ügyünk győzelmé­nek biztos tudatával lépnek az új esz­tendőbe. Mégegyszer szívélyesen kö­szöntök minden szovjet embert, mun­kást, kolhozparasztot, értelmiségit, szovjet katonát, asszonyainkat és fia­talságunkat az új, 1957-es év küszö­bén. Szívből kívánok jó egészséget és sikereket a munkában a tanulásban és a haza javát szolgáló minden tevé­kenységben. Újévi üdvözletét és jókívánságokat küldök a szocialista országok testvéri népeinek, továbbá a világ minden né­pének. Belgrád (MTI). A jugoszláv rádióál­lomások közvetítették Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök kö­vetkező újévi beszédét: Elvtársak és elvtársnők, polgártár­sak és polgáftársnők! Mielőtt beköszöntene az új, 1957-es esztendő, megragadom az alkalmat, hogy szokás szerint néhány szót in­tézzek önökhöz azzal a hő óhajjal, hogy az új esztendőben is békés al­kotó munkát végezhessünk s minél nagyobb sikereket érjünk el orszá­gunk szocialista építésében dolgo­zóink és minden dolgos polgártársunk boldogabb életéért. Tudom, hogy polgáraink közül so­kan a világban ma fennálló bizonyos feszültség és zavarok miatt aggoda­lommal néznek a jövő elé. Ez az ag- gqdalom többé-kevésbé megvan min­den országban s az idézte elő, hogy egyes országok figyelmen kívül hagy­va a közvéleményt és az Egyesült Nemzetek szerepét, durva katonai Bulganvin szilveszteri N. A. Bulganyin, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke december 31-én nagyszabású fogadást rende­zett a Kremlben — jelenti a Taszsz. Az összegyűltek nagy figyelemmel fo­gadták Vorosilovnak, a Szovjetunió Boldog újévet kedves elvtársaim és barátaim! üntonin Zapotocky újévi beszéde A Taszsz közli: Antonin Zapotocky, a Csehszlovák Köztársaság elnöke újévi beszédet mondott. Többek között hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia népi demokra­tikus rendszere az elmúlt évben még jobban megerősödött és népgazdasága általában eredményesen fejlődött a nép javára. A magyarországi esemé­nyek — mondotta — még szorosabb egységbe tömörítettek a munkásokat, a parasztokat és a dolgozó értelmisé­get, megszilárdították a Nemzeti Front egységét, fokozták a tömegek bizalmát a Csehszlovák Kommu­nista Párt iránt. erőt alkalmaztak az Egyesült Nemze­tek illetékességébe tartozó egyes vitás kérdések megoldására. Bármennyire is tragikusak voltak ezek a lépések — mert feleslegesen nagy áldozatokat követeltek — mégis megmutatták, hogy a nemzetközi közvélemény és a béke erői a második világháború után nem közömbösek többé az olyan ag­resszív eljárással szemben, akik azt hiszik, hogy a durva erő alkalmazásá­val minden megoldható. Az erkölcsi tényező mind jelentősebb szerepet tölt be a világban s ez a tényező az egyes eseményekkel kapcsolatban erőteljesen kifejezésre jutott az Egye­sült Nemzetek Szervezetében. Hi­szem, hogy jó tanulság lesz ez min­denki számára, aki nem hajlandó a hasonló agressziós cselekedetek kö­vetkezményeivel számolni a továb­biakban. Tito elnök ezután Jugoszlávia belső életének eredményeivel és feladatai­val foglalkozott újévi üdvözletében. fogadása-a Kremlben Legfelső Tanácsa elnökségének elnö­ke beszédét. A fogadás keretében nagyszabású hangverseny volt, ame­lyen a szovjet művészeti élet legki­válóbb képviselői működtek közre. A Taszsz közli: Koucky, a Rude Pravonak, a Cseh­szlovák Kommunista Párt lapjának főszerkesztője felkérte N. Sz. Hrus- csovot, az SZKP központi bizottságá­nak első titkárát, válaszoljon néhány kérdésére. Hruscsov többek között a követke­zőket mondotta: — Az elmúlt 1956-os esztendő ese­ményei meggyőzően bizonyították, hogy a béke fenntartásáért és megszi­lárdításáért folyó harc napjaink döntő fontosságú feladata. Ez a harc a népek gyökeres létérdekeit fejezi ki. Ismeretes, hogy a békeszerető álla­mok erőfeszítéseinek eredményeként jelentékenyen enyhült a nemzetközi feszültség. Az események ilyen me­nete azonban nyilvánvalóan nem tet­szett a nyugati hatalmak azon kard­csörtető köreinek, amelyeknek érde­kük a hidegháború folytatása, a né­pek közti gyűlölet szítása, hogy a kapitalista monopóliumok könnyeb­ben folytathassák a fegyverkezési hajszát és busás profitokat zsebel­hessenek be rajta. Ezért látott hozzá a reakció a nem­zetközi helyzet összekúszálásához. Ki­fejezésre jutott ez az angol, francia, izraeli agresszorok Egyiptom elleni támadásában és a magyarországi népi demokratikus rendszer elleni ellenfor­radalmi, fasiszta összeesküvésben Ilymódon egyszeriben erősen fokozó­dott az új világháború veszélye, de mindkét kaland kudarcba fulladt. Miért nem sikerült az imperialis­táknak megvalósítani terveiket? Mindenekelőtt azért, mert a béke mellett állástfoglaló erők most elég hatalmasok ahhoz, hogy megfékezzék a kalandorokat, akik önös céljaik miatt új háború nyomorúságába akarják taszítani a népeket. Most mindenki előtt világosnak kell lennie, hogy kellő visszautasí­tásban részesült az imperialisták min­den háború kirobbantására irányuló kísérlete, a reakció erőinek minden olyan próbálkozása, amellyel a szoci­alista országok népeinek vívmányai ellen törnek. A múlt év legfontosabb tanulságainak egyike az, hogy fokozni kell a népek éberségét az imperialista agresszorokkal szemben. Nem két­séges, hogy az elkövetkező 1957-es esztendőben a béke erői még inkább megszilárdulnak és ez jelentékeny mértékben elő fogja segíteni a nem­zetközi helyzet javulását, a nemzet­közi feszültség enyhülése és az egész világ békéjének szilárdulása szem­pontjából. Véleményem szerint nagy jelentőségű volna a fegyverzet és fegyveres erők csökkentése, az atom és hidrogén fegyverek eltiltása, a fegyverkezési hajsza megszüntetése elősegítené a nemzetközi bizalom megszilárdulását. Az óriási fegyver- \ kezési kiadások csökkenése pedig emelné a népek jólétét. A nemzetközi feszültség enyhítése céljából komoly jelentősége volna az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének. Az egyenjogúság elvein alapuló nemzetközi gazdasági és kulturális kapcsolatok világszerte történő fej­lesztése döntő tényezője a népek közti nagyobb bizalom és kölcsönös megér­tés megteremtésének. Ez véleményem szerint a nemzet­közi feszültség enyhítéséért és az egész világ tartós békéjének biztosí­tásáért folyó harc néhány problé­mája. A közelmúlt eseményei újból teljes erővel hangsúlyozták a szocialista tá­bor szilárd egységének s legszorosabb együttműködésének szükségességét. Az 1956. október 30-i szovjet kor- < mánynyilatkozatban megfogalmazott elvek a Szovjetunió és más szocialista országok kölcsönös viszonyainak alapja. A múltban azonban ezeket az elveket sajnos néha megsértették. Ez természetesen feltétlenül kárt kel­lett, hogy okozzon a szocialista or­szágok népei barátságának és ellensé. ges elemek nacionalista hangulat szí­tására, országaink egységének gyen­gítésére használták fel. A szocialista országok együttműködésének további erősítése megköveteli az összes népek nemzeti érdekei tiszteletbentartása, egymás testvéri segítsége, a baráti kapcsolatok minden módon való fej­lesztése lenini elveinek megtartását, hogy minden állam érezze az ilyen együttműködés hasznos voltát. Mi a . szocialista országok lebírhatatlan ere- " jének forrása? Az egység és az össze­fogás, a szocialista országok közössé­gének szilárdsága. Ez a szocializmus új sikereinek biztosítéka. Meg kell óvni a népnek ezt a nagy vívmá­nyát. Joszip Broz Tito elnük újévi üdvözlete E. Hemingway: Az öreg halász és a henger 1; A halász már öreg volt kis csó­nakján egyedül halászott a tengeren, a Golf-áramlat mentén, s immár nyolcvannégy napja, hogy nem fogott semmit. Eleinte, negyven napig egy fiú is vele ment mindig. De aztán, hogy negyven napig nem fogtak sem­mit, a fiú szülei azt mondták, hogy az öreg most már igazán végérvényesen salao, — ami a legsúlyosabb szó a balszerencsés emberre, úgyhogy a fiú parancsukra ettől fogva egy másik hajóval ment halászni és fogtak is mindjárt az első héten három nagy halat. A fiút elszo­morította, hogy az öreg minden áldott nap üres csónakkal tér vissza és le is ment mindig a partra, hogy segítsen neki hazavinni az orsókra göngyölt fonalat vagy csáklyáját, szigonyát és az árboc köré csavargatott vitorláját. A vitorlát liszteszsákokkal foltozták meg és ... árbocra tekergetve olyan volt ..int az örökös vereség lobo­gója. Sovány, ösztövér ember volt az öreg halász, mély ráncok barázdálták a tarkóját. Ábrázata tele volt a jóin­dulatú bőrbetegség barna májfoltjai­val, amit a forróövi tenger vizéről visszaverődő napsugaraktól lehet kapni. Ezek a májfoltok végigfutot­tak arcának mind a két oldalán, a két kezén pedig mélyen bevágott sebhe­lyek, hegek látszottak, amiket a nagy, nehéz halaknak és a kötelekkel való bajlódásnak köszönhetett. De nem volt a kezén egyetlen friss sebhely sem. Olyan régi, olyan vén volt vala­mennyi mintha egy halat soha nem látott sivatag vízmarásai. Minden öreg volt rajta, csak a sze­me nem, mert a szemepárja vidám volt és törhetetlen s olyan kék, akár a tenger. — Santiago — szólt hozzá a fiú, ahogy kaptattak föl a parton, ahová a kis csónakot kivontatták, — San­tiago, most újra mehetnék veled ha­lászni. Kerestünk egy kis pénzt. Az öreg tanította meg a fiút ha­lászni, és a fiú nagyon szerette őt. — Nem, nem — mondta az öreg. — Szerencsés hajóra szegődtél. Maradj csak velük. — De hát nem emlékszel amikor egyszer nyolcvanhét napig nem fog­tál semmit, aztán utána három héten át mindennap nagy halakkal tértünk vissza? — De emlékszem — felelte az öreg. — Tudom, hogy nem azért hagytál el, mert nem bízol bennem. — Apám akarta így. A gyereke vagyok, szót kell fogadnom neki. — Persze — mondta az öreg. — így is van rendjén. — Apám könnyen elveszti a bizal­mát. — Könnyen — mondta az öreg ha­lász. — De mi nem veszítjük el. — Igaz-e? — Igaz, — felelte a fiú. — Meghív­nálak egy pohár sörre a kertvendég­lőbe, ha elfogadod, utána aztán haza­vihettük a holmit. — Miért ne fogadnám el? — mondta az öreg. — Halászemberek vagyunk mind a ketten. Beültek a kertvendéglőbe, s az id- dogáló halászok közül sokan bolon­dozni kezdtek az öreggel, de ő nem haragudott meg a csúfolódásért. — Mások meg, az idősebbje, csak nézték Santiagói, elszomorodva. De nem mu­tatták, hogy szomorkodnak miatta, hanem tapintatosan csak a tengerről, az árról, a tartósnak látszó szép idő­ről beszélgettek, meg arról, hogy milyen mélyre eresztették le horgai­kat és hogy mi mindent láttak. Azok a halászok is visszaérkeztek már, akik aznap sikeresen jártak kint a tengeren, kibelezték óriási mariinju­kat, két szál deszkára fektették ke­resztbe, két-két ember megfogta a deszkák végét görnyedezve cipelték el a halcsamokba mázsás zsákmányu­kat, ahonnét hűtőkocsik viszik majd tovább Havannába, a halpiacra. Akik meg cápát fogtak, elvitték a kis öböl túlsó oldalára, a cápafeldolgozóba, s ott majd cs;gák segítségével feleme­lik a cápát, kivágják a máját, lemeté­lik az uszonyait, megnyúzzák s a húsát fölszeletelik és bespzzák. (Folytatjuk.) „Megbékülésre számítok a világon" Tito elnök nyilatkozata a lengyel rádió főszerkesztőjének Joszip Broz Tito, mint a Tanjug jelenti, a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság elnöke válaszolt azokra a kérdésekre, amelyekkel E. Planer, a lengyel rádió főszerkesztője fordult hozzá. Kérdés: Mj az ön véleménye a Jugoszlávia és Lengyelország között kialakult viszonynak az elkövetkező években való fejlődéséről? Válasz: Véleményem szerint Len­gyelország és Jugoszlávia között ki­alakult viszony már ma elérte azt a fokot, amely a legjobb kilátásokkal kecsegtet az államj vonalon kifejtett minden irányú együttműködés továb­bi elmélyítésére és kiterjesztésére. A Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége között folyt legutóbbi tárgyalások és az ebből az alkalomból Varsóban ki­adott nyilatkozat nagyjelentőségű a két párt konstruktiv együttműködé­sére. A szocializmus lengyelországi és jugoszláviai fejlődése, sajátságos út­jainak jobb megértése, a tapasztalat- csere szempontjából az olyan mód­szerek és nézetek ráerőszakolása nél­kül, amelyek beaavatkozást jelente­nének az egyik vagy a másik ország belső ügyeibe. Ez a nyilatkozat nem­csak egészséges alapot jelent a Len­gyelország és Jugoszlávia közötti jó­viszony szempontjából, hanem pozitív hozzájárulást is jelenthet a szocializ­must építő országok között kialakult viszony kérdéseinek jobb megértésé­hez és realisztikusabb szemléletéhez. Kérdés: Az ön véleménye szerint mit kell, hogy hozzon az 1957-es esz­tendő az emberiségnek? Válasz: Második kérdésére kije­lenthetem, hogy nem vagyok ború­látó. Számítok ismét bizonyos meg­békülésre a világon, mert a múltévi események megmutatták, hogy az emberiség éber figyelemmel kíséri és elkeseredetten reagál mindazok kL sérleteire, kik durva erőszakkal akar_ nak megoldani különböző vitás kér­déseket. Természetesen a nemzet­közi problémák és az aktív együttmű­ködés békés megoldásának elvei nem diadalmaskodhatnak a béke összes erőinek kitartó harca nélkül. Egyiptom hatálytalanította az 1954. évi angol—egyiptomi szerződést Hírügynökségi és rádiójelentések szerint Nasszer január elsején rende­letet írt alá, amely hatálvon kívül helyezi és, megszünteti a Szuezi-csa- tornamenti katonai támaszpont hely­zetének rendezésére szolgáló angol— egyiptomi egyezményt. A belga hírügynökség kairói tudó­sítójának jelentése szerint az a ren­delet. amelyet Nasszer január elsején írt alá, megállapítja, hogy miután az egyiptomi elnök megvizsgálta az 1954 október 19-i angol—egyiptomi meg­állapodást és az ENSZ-nek november 2-án, 4 én, 5-én és 7-én a francia— angol—izraeli támaaasra vonatkozó határozatait és annak alapján hozta meg döntését < J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents