Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-01 / 1. szám
Ui munkaügyi rendeletek (Folytatás az 1. oldalról.) vevő dolgozók az üzemi munkástanács engedélye alapján, rendkívüli szabadságuk időtartama alatt ideiglenesen munkát vállalhatnak. Ilyen esetben azonban a dolgozókat a-7 í'ii mnnlrabt»!vp»n pkipHpItps illeti meg. A rendkívüli szabadságon*1 lévő dolgozó az üzemi munkástanács*' felhívására üzemében azonnal köteles* munkára jelentkezni. Ellenkező eset-V ben munkaviszonya azonnal meg- \ szüntnek tekintendő, az üzemtől a to-(i vábbiakban semmiféle bért, vagy jut-|i tatást nem kaphat és nem részesít-i1 hető munkanélküli segélyben sem. I • Egyszeri bérkiegészítés azoknak, akiket alacsonyabb munkakörbe helyeznek A rendelet kimondja, hogy ameny- nyiben az átszervezés során valaki az üzemen, hivatalon belül alacsonyabb munkabérrel járó munkakörbe kerül, részére egyszeri' munkabérkiegészí. tést kell folyósítani. Ez a bérkiegészítés az áthelyezést megelőző havi átlag korpsfrt«* « fii miinkahelvén elért első a dolgozó az áthelyezést nem fogadja! el, munkaviszonyát felmondással! megszüntethetik. Ebben az esetben* megilletik mindazok a kedvezmények, amelyeket a rendelet a vállalat részé-, ről történő felmondás esetére bizto-( sít. I Munkanélküli segély 300-tól 600"forintig A rendelet előírja, hogy mindazoknak a munkaviszonyban nem álló személyeknek, akiknek munkaviszonya 1956 október 23-a után felmondással megszűnt illetőleg szűnik meg és munkaviszonya megszűnése előtt öt éven belül legalább három évet munkaviszonyban töltött, vagy a munka- viszony megszűnését megelőző egy éven át folyamatos munkaviszonyban állott, munkanélküli segélyt kell folyósítani. A munkanélküli segély összege az elbocsátott dolgozónak 1956 októberét megelőző egyhavi — családi pótlék nélküli — átlagkeresetének 30 százaléka, amely ősz- szeg azonban havi 300 forintnál kevesebb és 600 forintnál több nem lehet. A munkanélküli segélyben részesülők számára a segélyen felül minden eltartott családtag után 40 forintot kell folyósítani. A munkanélküli segélyt a rendelet szerint legfeljebb 25 hétig lehet fizetni. Nyugdíjas, vagy nyugdíjra igényjogosult munkanélküli segélyt nem kaphat. Nem lehet munkanélküli segélyt folyósítani arra az időszakra, amelyre — a dolgozó átlagkeresetét figyelembevéve — a mostani rendelet alapján kifizetett összes járandóságok az elmaradt munkabért pótolják. A dolgozónak a munkanélküli segélyre vonatkozó jogosultsága ismét megnyílik — kivéve a nyugdíjjogosultakat — ha a korábbi segélyezés megszüntetése óta hat hónapon át munkaviszonyban állott. A munkanélküli segélyt és a családi pótlékot a dolgozó lakóhelye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága folyósítja. Meg kell szüntetni a munkanélküli ocgciy na ct iiiuiuvct- ’ viszonyba lépett, nyugdíjra igényjo-j gosultságot szerzett, iparengedélyt ka_] pott, vagy olyan használható jogosít-, ványt adtak számára, amelyből eredői havi jövedelme a 200 forintot mégha-1 ladja. Nem kaphat munkanélküli se-l gélyt az, akinek öt kataszteri holdnál! nagyobb területű szántóföldje, vagy1 egy kataszteri holdat meghaladó sző-1 lője, kertészete, vagy gyümölcsöse van. Munkaközvetítő irodák létesítése 1 A rendelet a munkanélküli dolgo-| zók elhelyezkedésének segítésért I munkaközvetítő irodák létesítését írje! elő. Ezek helyét és a munkaközvetí-1 tés részletes szabályait az MTH el-1 nöke határozza meg. A dolgozók kötelező munkaközvetítését a tanácsok végrehajtó bízott-, ságainak munkaerőgazdálkodási szer-, vei a szakszervezetek ellenőrzése mel. i lett látják el. A vállalatok kötelesek i munkaerőszükségletüket a területileg! illetékes tanács munkaerőgazdálko-1 dási osztályának bejelenteni. A vállalat a munkaközvetítés útján; odairányított dolgozót — amennyiben | a munkakör ellátásához szükséges, szakmai és egyéb feltételeknek nemi felel meg — nem köteles alkalmazni, i Úgyszintén a dolgozó sem kötelezhető i a munkaközvetítés útján számára fel-t ajánlott munkakört elfogadni. Önállósítási kölcsön j Annak érdekében, hogy az elbocsá- *, tott dolgozók önálló foglalkozást ! (ipar, kiskereskedelem, háziipar stb.) * kezdhessenek, a rendelet kimondja, ] hogy részükre az Országos Takarék- ! pénztár útján 2000-től 20.000 forintig ( terjedő, s legfeljebb öt év alatt vissza i Januártól csak a ténylegesen ledolgozott időre fizethető munkabé Fontos rendeletet hozott a kormány a bérfizetés 1957. január 1 utáni rendszeréről is. A rendelet szerint 1957. január 1-től üzemekben és hivatalokban egyaránt csak a ténylegesen ledolgozott idő alapján fizethető munkabér. A rendelet azt is kimondja, hogy azoknak a dolgozóknak munkaviszonyát, akiket bármilyen okból az üzemek és hivatalok foglalkoztatni nem tudnak, 1957. január 1-től. legkésőbb 1957. február 1-ig felmondással meg kell szüntetni. Amennyiben az üzem vezetősége vagy felettes szerve által megállapított munkarenden belül energiavagy anyaghiány miatt a dolgozó az előírt munkaidőt nem tényleges mun. (cával tölti ki, a munkarenden belüli állásidőre legfeljebb a munkakörüknek megfelelő alsó bérhatár 80 százaléka fizethető ki. (Ahol a személyi bérek alsó határa nincs segéd-, beta-: nított- és szakmunkásokra megállapítva ott a 80 százalék — a szakminisztérium végrehajtási utasításában megállapított módon — értelemszerűen alkalmazandó. Amennyiben a munkaidőn belül munkaidő-kiesések megbízható nyilvántartása nehézséget okoz, a vállalat munkástanácsa a szakszervezettel egyetértésben elrendelheti,. hogy a munkások személyi bérének az összes jelenléti időre 80—95 százalékát lehet számfejteni akkor ha egy megkívánt minimális teljesítményszínvonalat a munkás nem éri el. Üj prémium-rendszer A műszaki és adminisztratív dolgozók jelenlegi prémiumrendszere 1957. január 1-i hatállyal megszűnik. A vállalati munkástanácsok a termelés fokozása gazdaságossága stb. érdekében saját hatáskörükben alakítsák ki a vállalatok új prémium-rendszerét. A.z így kialakított prémium-rendszer alapján negyedévenként kifizethető vállalati összprémium felső határa az 1956. I—III. negyedév átlagában 100 százalékos tervfeladat teljesítéséért kifizethető prémium-összeg, amit az alkalmazott létszám csökkenésének arányában csökkenteni kell. Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél eddig csak a 100 százalékon felüli tervteljesítést premizálták, az illetékes minisztérium megállapodása alapján a prémiumban részesített? dolgozók összalapbérének 10—15 száza, (ékát lehet prémiumkeretként meg-, állapítani. , Átmenetilea esälclcentilr nT íirAncá/ii Az aliamigazgatas es a népgazdaság átszervezésével kapcsolatos lét. czámcsökkentés végrehajtásának meg könnyítésére a Népköztársaság Elnö. k( Tanácsa törvényerejű rendeletben kimondotta: 1957. január 1 és 1957. március 31 közt öregségi nyugdíj állapítható meg annak a férfinek, aki 58. életévét,) illetőleg annak a nőnek, aki 53. élet-f évét már betöltötte, vagy a jövő év f folyamán betölti. f Mint ismeretes, egyébként a nyug- \ díjkorhatírt fór-foknál a 60., nőknél t az 55. életév jelenti. Sokat várunk az úl esztendőtől Az MSZMP újévi üdvözlete Az új év hozzon minden dolgozó család számára jólétet, nyugalmat. Minden munkás, paraszt, értelmiség, kisiparos, alkalmazott egységes akarata a szebb, jobb, gazdagabb, biztonságosabb élet megteremtése. Fáradozzunk ezért mindannyian. Ha lesz nyugodt családi élet, ha egymás kezét összefogva dolgozunk, gyorsan begyógyítjuk sebeinket. Hallassuk szavunkat mindenütt az igazságért. Közös erőfeszítéssel tegyük félre az előrehaladás, a szocialista deU(/tU fIfogc/Utt/ottUoU IttJllUUL Uu aliadályokat. Ezért harcol pártunk minden tagja. A jövőben tettekkel bizonyítjuk, hogy a néppel eggyéforrva a nép javára dolgozunk, szép hazánk felvirágoztatásáért! Megyénk minden dolgozójának boldog újévet kíván a MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ifj. Leipold János nyolcholdas dolgozó paraszt: — Bizakodva tekintünk a jövőbe, mint azelőtt bármikor. Ezt az örömet és bizakodást minden olyan em. betrmegérheti, aki földdel dolgozik, akit éveken keresztül a begyűjtési rendszer nem engedett érvényesülni. — Ez az igazság és reméljük, hogy más lesz ezután — folytatta tovább a gazda. A begyűjtés eltörlése nagy terhet vett le vállunkról és úgy gondolom, ha minden gazdaember szabadon határozhatja el, hogy mennyi búzát, kukoricát, vagy cukorrépát vessen akkor sokkal több minden jut majd piacra, s a dolgozók asztalára. Markovics János, a megyei mezőgazdasági igazgatóság igazgatója: — Más, alapjában más lesz ezután a magyar mezőgazdaság képe. A forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedései, a beadás eltörlése, a mezőgazdaságfejlesztési járulék fizetésének, az erőszakos termelőszövetkezeti fejlesztésnek a megszüntetése és a többi határozatok azt a eélt szolgálják, hogy mind a termelőszövetkezetekben, mind az egyéni gazdaságokban, mindenki saját elgondolása és elhatározása alapján dolgozzon_ gazdálkodjon. A termelési kgdv már most megmutatkozik. Érdeklődnek a föld után az egyéni gazdák. Megmutatkozik a termelési kedv abban is, hogy a megjelent kormányhatározatok után bár késő őszre járt az idő, igyekeztek a gazdák a vetéssel és a többi őszi munkákkal. Egyszóval azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdaságban dolgozók valamennyien nagyobb reményekkel tekintenek az új év elébe. Bár nem hallgathatjuk el azt sem, hogy különösen az őszi mélyszántás terén lemaradás van. Kezdetben, főleg az üzemanyag- hiány, később pedig az időjárás gátolta ezt a munkát. Nagyon fontos, hogy a visszalévő munkák elvégzése után végre pontot tegyenek a tekintetben is, hogy a feloszlott termelőszövetkezetekben igazságosan megtörténjen a közös vagyon elosztása, az állam iránti kötelezettség teljesítése. A magunk részéről is igyekezünk minden tőlünk telhetőt megtenni a vitás kérdésekben segíteni és hozzá_ járulni ahhoz, hogy a parasztság részére, a talajerő visszapótlására elegendő műtrágya, a növényi károk megakadályozására pedig elegendő védőszer legyen. Az elmúlt években a mezőgazdaság fejlesztése során sok embert sérelem ért. A sérelmek orvoslása fontos. Fontos, hogy törvényes formák között mindenki megtalálja igazát, hogy az 1957-es gazdasági évben nyugodtan dolgozhasson, gazdálkodhasson mindenki. A Hazafias Népfront Megyei Notanácsána újévi levele a bányász asszonyokhoz! Az október 23-át követő esemi nyék sok-sok családnak okoztak fá-. dóimat, szenvedést. Sokan elvesz tették szeretteiket, békés, mele otthonaikat. A hosszú sztrájk kövei keztében előállott termeléskiesé, főleg a szénhiány, további nehézsí geket állít népünk elé. A szénhián miatt az üzemekben csak csökken tett termelés folyhat több üzembe pedig teljesen be keli szüntetni munkát. Ez, ha átmenetileg is, je lentős keresetcsökkentést, vág munkanélküliséget jelent a dolgo zók egy részének. A családok ezre szenvednek tüzelőhiányban. — Csa Budapesten százezerre tehető azok nak a családoknak a száma, akik nek semmi tüzelőjük nincs. Az élet megindulását, népünk bői dogulását jelenti a szén. A szénter melés növekedésétől függ lesz- minden magyar testvérünk számá ra munka, kereseti lehetőség, lesz- elegendő tüzelő a családok, ottho nők, a kórházak^ iskolák, óvodák napközi otthonok számára. Mi asszonyok, anyák tudjuk leg jobban átérezni, mit jelent a csalát számára a pénzhiány, a kerese csökkenése. Mi tudjuk legjobban mit jelent, ha nincs szén, ha hidei a lakás, ha nem tálalhatunk melet ételt a családnak. Nekünk fáj leg■ jobban, ha fázó, nélkülöző, betet gyermeket látunk. Nekünk fáj legjobban a gyermekek, az anyák szenvedése. A szenvedők nélkülözők segítségére egyre több asszony fog össze Több helyen élelmet és ruhaneműi gyűjtenek. Sokan árván maradi gyermekeket fogadnak magukhoz. Egyre több asszony, anya fordu, nap, mint nap a Megyei Nőtanácshoz azzal a kéréssel, forduljunk ne. vükben a bányászasszonyokhoi azért' hogy beszéljenek férjeikkel o termelés növelésének szükségességéről. Ennek a kívánságnak teszünk eleget, amikor e levélen keresztül szólunk a bányászasszonyokhoz és arra kérjük őket, buzdítsák, lelke, sítsék férjeiket, bányász ismerőseiket a széntermelés növelésére. Kér. jétek a bányászokat, hárítsanak el minden olyan akadályt_ amely a széntermelést gátolja. % Bányászasszonyok! Az élet vedel, mében, az anyák egymás iránt érzett szeretetének jegyében sok-sok- ezer gyermek boldog életéért, meleg otthonáért segítséget kérünk tőletek! Az EPOSZ újévi köszöntője Uj esztendőt köszöntünk, meli többet ígér az elmúlt éveknél A parasztifjúság élete is újra biz tonságossá vált. Az új esztendőbei érdemes jól dolgozni, a munka a pa rasztság jólétét szolgálja, és ju majd bőven kenyér minden csatái asztalára. Kívánjuk, hogy legyetek boldo. gok és vidámak' az 1957-es évben. Érjetek el sok sikert a termelésben, sportban és a kulturális munkában. Békés, boldog újévet kívánunk minden parasztfiatalnak. Egységben a hazáért. EPOSZ MEGYEI IDEIGLENES SZERVEZŐBIZOTTSÁGA Márky Jánosné, pedagógus, Kéty: Legyen az iskolában hazafias nevelés, ismerhessék meg gyermekeink nemzeti nagyfáinkat és szabadsághőseinket. Ezeket várom az újesztendőtől és ennek fejében mi cserébe megadjuk mindazt, amit elvár tőlünk az ország. Mindenekelőtt várom é$ remélei az újesztendőtől a békét. Hiszel azt, hogy az újesztendőben békét ségt nyugalom és boldogság lei ebben az országban, mert én, mii pedagógus, nyugodt és békés körű mények között szeretném tanítói a gyermekeket. Gondolom és hiszel hogy rajtam kívül még kilenc milli magyar reméli a békét és a békéi séget. Hogy mit várok még, mint peda gógus? A nevelő a munkáján méi le az újesztendő jóságát. A követke zőket várom és kérem: legyen a pi dagógus szabad ember a maga poi táján, legyen és lehessen egyéni ví leménye, bízzanak meg bennünk, j kormány bízza ránk a gyermeke nevelését. Ne legyen az az újesz tendőben, hogy az „instruktorok hada döntse el: nem jó a politech nikai képzés, gyerünk másképpé■ nevelni. Becsüljék meg az eddigiek néi jobban a pedagógust. Én a ta nítók és tanárok megbecsülését ké dologban látom: az anyagi és er kölcsi megbecsülésben. Tiszteljék < pedagógusban a művelt embert. N parancsoljon nekünk más, mint i mi felettes szervünk. Adják meg i 'ehetőséget, hogy megismerjük ha iánkat. Tegyék lehetővé hogy i lyermekek is velünk jöhessenek. Az if*ú pedagógus nem szívesei 1ön vidékre, mert nincs meg a mű mlődési. kulturálódási, szórakozás ehetősége. Segítsenek abban ben ’v.nket' hogy műveltté tehessük i rlut Györy István a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője. Azok a rendkívüli események, amelyek az elmúlt két hónapban történtek, nagyon befolyásolták a megye kereskedelmi életének áru ellátását mind az élelmiszer, mind az ipari cikkek terén. Mindezek után sokan kérdezhetik milyen áruellátásra számíthatnak az újév első negyedében. Örömmel és a lakosság megnyugtatására közölhetem, hogy a legfontosabb élelmiszercikkekből, ilyen a liszt, só, cukor, kényét' hús, húskonzervek, zsír és egyéb élelmiszer- cikkekből a megfelelő ellátás biztosítva lesz. Zöldségféléből és burgonyából is olyan készletet vásároltunk fel és tároltunk, amely a jelentkező szükségletet ki tudja elégíteni. A népbolt vállala ok például mintegy 600 mázsa árut, szalonnát, szalámit, sonkát stb. dolgoztak fel, tartósítanak és majd árulják a koratavaszi hónapokban. De figye- lemremél 6 a földművesszövetkezetek arufelvasarlasa es azok feldolgozása is. Gondoskodunk arról hogy a piacok áruban gazdagok legyenek és az árak ne emelkedjenek. Tervünk van arra is, hogy a termelőkkel szerződést köt a kereskedelem a termékek előállítására. Ez érdeke a termelőnek, de a fogyasztónak is. Az iparcikkek ellátása terén sem lesz komolyabb fennakadás. A hazai gyártmányokon kívül nagymennyiségű külföldi áru is érkezik majd. Az elmondottak a vásárlóközönség kedves újévi meglepetése, de az újévi meglp-- lések egy részéi, amely kizárólag a kereskedelem dől gozóira vonatkozik' már most elárulhatjuk. Nyolc óra lesz a bolti dolgozók munkaideje és ebbe beleszámít már az áruk előkészítése, a bolthelyiség tisztántartása s:b., ami azt jelenti, hogy a nyitvatartási idő napi 7 órára korlátozódik. Ezzel megszüntetjük a túlórázást> a 9 és sokszor 10 órai munkaidőt, amelyért a dolgozó semmit sem kapott.
