Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)
1956-12-29 / 305. szám
t TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 1956. DECEMBER 29. Á gazdasági vezetés megjavításáról tanácskozott az SZKP Központi Bizottsága A TASZ iroda jelenti Moszkvából: A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága december 20 —24. között ülést tartott. Az ülésen a következő tárgyalták: kérdéseket 1. Bajbakov és Szaburov jelentése a hatodik ötéves terv előkészületének befejezéséről, valamint az 1957. évi népgazdasági tervről szóló jelentés. 2. Bulganyin beszámolója a szovjet népgazdaság vezetésének megjavításáról. A napirenden szereplő kérdésekben a plénum elfogadta a megfelelő határozatokat. Sepilovnak a Szovjetunió külügyminiszterévé történt kinevezésével kapcsolatban a plénum felmentette Sepilovot a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságában viselt titkári megbízatása alól. Az idén mintegy 11 százalékkal növekszik a Szovjetunió ipari termelése Eddig 35,5 millió hektár szűzföldet tették termővé Az első napirendi pontról szóló határozat bevezető része megállapítja, hogy az SZKP XX. kongresszusának döntéseit az egész szovjet nép egységes helyesléssel fogadta. A központi bizottsági ülés megjegyzi, hogy 1956- ban a következetes lenini politika és a XX. kongresszusi határozatok végrehajtásának eredményeként új nagy sikerek születtek a szocialista ipar fejlesztésében. Az 1956. évi ipari termelési tervet túl fogják teljesíteni. Az ipari termelés 1955-höz viszonyítva, körülbelül 11 százalékkal növekszik. Ezen belül a termelési eszközök termelésének növekedése több, mint 11 százalékos, a fogyasztási cikkek termelésének növekedése pedig több, mint 9 százalékos lesz. Növekedett a nép anyagi jóléte. A nehézipar elsődleges növelése alapján sikeresen fejlődnek a népgazdaság más ágai is, köztük a mezőgazdaság is. Rövid idő alatt 35.5 millió hektár szűzföldet tettek termővé, már 1956-ban jelentékenyen növekedett a mezőgazdasági termelés. A központi bizottság a továbbiakban megállapítja, hogy a hatalmas beruházások mellett 1956-ban nagyszabású intézkedéseket tettek a nép anyagi és kulturális színvonalának további emelésére, majd hangsúlyozza: A párt most abban látja feladatát, hogy még jobban és még teljesebben felhasználja a szocialista rend, a szocialista gazdasági rendszer hatalmas, világtörténelmi jelentőségű előnyeit a nép érdekében, a kommunizmus építése érdekében. Megállapítja továbbá a központi bizottság, hogy egyes fontos nyersanyagok termelése 1955 óta emelkedett ugyan, de 1956- ban e nyersanyagok termelését illetően a tervet nem teljesítik. Ennek az az oka, hogy komoly hiányosságok mutatkoznak a népgazdaság tervezés sében és egyes minisztériumok nem kielégítően irányítják a vállalatokat és építkezéseket. A hibák mielőbbi megszüntetése érdekében az SZKP Központi Bizottsága úgy döntött, hogy 1957 első felében a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elé kell terjeszteni jóváhagyás végett a Szovjetunió hatodik ötéves népgazdaságfejlesztési tervét. Az ötéves terv irányelveiben és az 1957. évi terv felvezetőben foglalt egyes feladatokat pedig pontosabban kell megszabni, hogy megszűnjék az egyes iparágakban észlelhető túlzott megterhelés. Minden módon javítani kell a népgazdaság irányítását Pa SZKP Központi Bizottsága N. A. Bulganyin beszámolója alapján határozatot hozott a szovjet népgazdaság irányításának megjavításáról. A határozat megállapítja, hogy az SZKP XX. kongresszusa útmutatásainak alapján mostanában több fontos intézkedés történik az állami tervezés megjavítására, a gazdaság irányításában észlelhető túlzott központosítás megszüntetésére. Az SZKP Központi Bizottságának ülése szükségesnek tartja megállapítani, hogy az állami tervezés gyakorlatában és elsősorban a folyó tervezésben lényeges fogyatékosságok vannak. A központi bizottság a párt elsőrendű feladatának tekinti a népgazdaság irányításának minden módon való javítását az SZKP XX. kongresszusa irányelveinek alapján. A határozat ezután több pontban sorolja fel a szükséges intézkedéseket. Rámutat, hogy gyökeresen meg kell javítani a Szovjetunió Állami Gazdasági Bizottságának munkáját a népgazdaság folyó tervezésében. — E bizottságra ruházzák az állami terv teljesítésével kapcsolatos folyó kérdések operatív megoldásának feladatát, valamint a felelősséget azért, hogy a tervben előirányzott feladatokhoz biztosítva legyenek a szükséges anyagi erőforrások. A népgazdaság irányításának megjavításában különös jelentősége van a szövetséges köztársaságoknak adott jogkör kiterjesztésének —< hangsúlyozza a határozat. — Ez lehetővé teszi a lenini nemzetiségi politika következetes megvalósítását a gazdasági és kulturális építésben. A határozat ezután részletesen felsorolja, hogy milyen intézkedések szükségesek a gazdaság irányításában észlelhető túlzott központosítás megszüntetéséhez. Az SZKP Központi Bizottságának ülése felszólít minden pártszervezetet, minden kommunistát, hogy lankadatlanul váltsa valóra az SZKP XX. kongresszusa által a Szovjetunió szocialista gazdaságának továbbfejlesztésére, a szervező munka megjavítására, a gazdasági építőmunka irányító módszereinek megjavítására kitűzött feladatokat. Személyi változások a Szovjetunió Állami Gazdasági Bizottságában A TASZSZ jelenti: A Szovjetunió Legfelső tanácsának elnöksége a Szovjetunió minisztertanácsának az Állami Gazdasági Bizottság feladatairól és munkájának átszervezéséről ho zott határozatával kapcsolatban a következő döntéseket hozta: 1. M. G. Pervuhint, a Szovjetunió minisztertanácsának első elnökhelyettesét kinevezte, a Szovjetunió Állami Gazdasági Bizottságának elnökévé, — egyszersmind M. Z. Szaburovot, a Szovjetunió minisztertanácsának első elnökhelyettesét felmentette e tisztsége alól. 2. A. N. Koszigint és V. A. Malisevet miniszteri rangban kinevezte a Szovjetunió Állami Gazdasági Bizottságának első elnökhelyetteseivé, M. V. Hrunyicsev és V. A. Kucseren kot pedig, szintén miniszteri rangban, a Szovjetunió Állami Gazdasági Bizottságának elnökhelyetteseivé. Az elnökség ezenkívül V. V. Macke- vics mezőgazdasági minisztert és I. A. Benyegyiktov szovhozügyi minisztert a Szovjetunió Állami Gazdasági Bizottságának elnökhelyetteseivé nevezte ki. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége ezzel kapcsolatban A. N. Koszigint, V. A. Malisevet, M. V. Hrunyicsevet, V. A. Kucserenkot és V. V. Mackevicset felmentette a Szovjetunió minisztertanácsának elnök- helyettesi tisztsége alól. Termelőszövetkezeteink életéből BÁTASZEKI BÜZAKALASZ TSZ Termelőszövöetkezetünk él azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a munkás- paraszt forradalmi kormány biztosít, s ezért határoztunk úgy, hogy más alapokra helyezik szövetkezetünket. Az eddigi gazdálkodást, amely a mechanikus számadatokat és statisztikai jelentéseket szolgálta, elvetjük, és ehelyett szilárd munkafegyelemmel jó szövetkezetét akarunk kialakítani. Ezt a célt szolgálja a legutóbb hozott közgyűlés határozata is a munkaegységelőlegek és a napidíjak alkalmazásáról. További terveink, hogy a szövetkezet alapszabályát úgy változtatjuk meg, hogy az a szövetkezet adottságainak megfeleljen. Megszüntetjük a függetlenített brigádvezetői beosztásokat, a szakvezetést a tsz agronómusa látja el. Az agronómus a munkacsapat-vezetőkön keresztül irányítja a munkát, előre kidolgozott terv szerint. Megváltoztatjuk a munkaegységkönyvben meghatározott normákat olyan formában, hogy az egyes munkáért járó munkaegység kiszámítása egyszerűbb és könnyebb legyen. További célunk, hogy a jövőben csak azokkal a termelési ágakkal foglalkozunk, amelyekhez megvan a kellő adottság és felkészültség. A szövetkezet átszervezését a tagság bevonásával, javaslataik figyelembevételével hajtjuk végre, így valamennyi szövetkezeti tag magáénak érzi a szövetkezetét és annak fejlesztéséért szívvel dolgozik majd. Báli Zoltán tsz-elnök ZOMBAI OJ ELET TSZ A zombai Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagságának egy része úgy határozott, hogy továbbra is a szövetkezeti formában akar dolgozni, míg többen az egyéni gazdálkodás mellett döntöttek. Ezen a közgyűlésen azután a bentmaradó tagok Űj Élet név alatt termelőszövetkezetet alakítottak. A közgyűlésen a következő határozatokat hozták: A szántóföldi növények termesztését nagyüzemileg, táblásán művelik, vetésforgók alapján. A növényápolást egyé- nenkint. kézi munkával végzik el. Nagyüzemileg kívánnak foglalkozni a szerződéses ipari növények termesztésével, továbbá a szerződéses állatok hizlalásával és nevelésével. Igénybe veszik továbbra is a gépállomás segítségét szerződés alapján, szükség szerint. Az új belépők felvételéről a közgyűlés dönt. BÖLCSKEI VÖRÖS OKTÓBER TSZ A mi termelőszövetkezetünkben is voltak olyan tagok, akik az egyéni gazdálkodást akarják tovább folytatni. Ebben a kérdésben természetesen mindenki saját maga dönti el, hogyan, miként folytatja további életét. Az október 23-i események természetesen nálunk sem múltak el nyomtalanul, ami abban mutatkozott meg, hogy amit mi fáradságos munkával hat-nyolc év alatt összegyűjtöttünk, azt szét akarták hordani. Ezt nem engedtük meg. Az a tervünk, hogy az 1952-ben tagosí- tott területen, ami 426 hold, gazdálkodunk, dolgozunk tovább. Bízunk abban, hogy ezután könnyebb és jobb lesz, mert a beadás eltörlése nemcsak az egyéni gazdákra nézve kedvező, hanem ránknézve is. Az a 426 hold pedig jó erőben van, trágyát kapott majdnem minden évben. Itt megtermeltük már holdankint a 15—16 mázsa búzát. Nagy előny lesz az is, hogy ezután nem fog mindenki beavatkozni abba, hogy mit termeljünk és mekkora területen. Eddig az volt a baj, hogy azt is meghatározták, hogy egy holdon például 12 és fél mázsa átlagtermést kell búzából elérni, holott a legjobb akarattal sem tudtuk megtermelni holdankint a kilenc mázsát. Nem baj. Végre elmúlt mindez és reméljük, hogy az 1957-es évben ha kevesebb tagsággal is, de jobb eredményt tudunk majd elérni. Badics Sándor tsz-tag * A gerjeni Rákóczi Termelőszövetkezet tagsága 340 holdján 86 holdon búzát, 40 holdon őszi árpát, 12 holdon ]ledig őszi takarmánykeveréket vetett. A mélyszántást először üzemanyaghiány, később pedig a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudták befejezni. A termelőszövetkezetben az összes felesleget szétosztották a tagok között, a szociális alapra tartalékolt 20 mázsa búza és 9000 forint készpénz kivételével. A termelőszövetkezetnek tartozása nincs. Feloszlott a závodi Előre Termelő- szövetkezet. A feloszlást leginkább a nemrégen belépett tagok idézték elő. A tagság egy része azonban, mintegy 22 család, továbbra is közösen kíván gazdálkodni és szeretnék megkapni a tanyát és az ehhez tartozó földből annyit, amennyit meg tudnak dolgozni. Kívánságuk, hogy a tagfelvételről csak maguk dönthessenek. Az alapszabályt pedig ők maguk csinálják, a törvényességnek megfelelően. A tagság a termelőszövetkezet nevét „ Megbonthatatlan“-ra változtatja. A dunaszentgyörgyi Szabadság Termelőszövetkezet tagjai közül 34 tag lépett ki. Ezek közül 15 tag nem végzett I termelőmunkát, különböző funkciókat I töltöttek be. A tsz-ben felütötte fejét a kilépési hangulat, amelyet a beadás eltörlése szűntetett meg. A megmaradt tagság bizakodva tekint a jövő felé. A szíriai kormány tárgyalásai az iraki olajtársasággal Damaszkusz. A Szíriái kormány tárgyalásokat folytatott az iraki olaj- társaság londoni vezérigazgatójával. A damaszkuszi rádió jelentése szerint a sziriai kormány hajlandó engedélyezni a Szíria területén áthaladó olajvezeték berendezéseiben okozott károk felmérését. A kormány azonban kikötötte, hogy a károk helyre- állítására irányuló munkálatok csak akkor kezdődhetnek meg, ha az izraeli fegyveres erőket kivonták a Sinai-félszigetről, valamint a gázai övezetből. Móricz Zsigmond: A SZERELEM KIESETT Ebéd után a feketénél összehajoltak a fejek. —- Brúnó szerelmes — mondta valaki. Erre nagy kacagás tört ki. Brúnó a földbirtokos titkára, volt, a személyi titkár. Voltaképpen egyetemi hallgató, akin így akart segíteni a házigazda, a fiai instruktora, később barátja volt a Brúnó. Brúnó különben Valaki volt. Szociális képzettsége ,szervezőkedve és ereje fölébe emelte a többieknek. Szinte kicsit félve néztek rá kortársai s a jövő vezérét várták benne. Nagyon elfoglalt ember volt, sose volt ideje lányokkal foglalkozni s mindenki úgy gondolta, mélyen le is nézi őket. Minél többet küzd az összes nők jogaiért, annál kevésbé érdeklődött egy iránt. A kastélyt nagy park vette körül. Harminc holdas park, egzotikus fákkal volt teleültetve. Nagy lovaglópálya is volt. A régi ősök itt élték ki magukat, a kert volt az egész világuk. Dimb-domb volt a kert, s vadregényes részletek voltak. Többek között volt egy tömlöc is a kertben, még a török korból. A tömlöc téglából volt énülve, mert kő akkor nem volt már a tájon s a mélybe volt süly- lyesztve, mint egy pince. Roppant mély kút volt a tömlöchöz építve s állítólag kaszatömlöc volt ez a kút, egy ablakon ki lehetett dobni az áldozatot s ha nem is voltak benne kaszák, akkor is halálos mélység volt. Brúnó ennek a tömlőének a táján udvarolt a Gazdasági Egyesület titkárnőjének. Akik messziről lesték őket, komikusnak találták, hogy éppen ezen a helyen vallja meg szerelmét. Ettől kezdve az egész társaság Brúnó után lesett. A nagy tétlenségben — mert hiszen valami gazdasági konferencia volt a kastélyban, ami egyforma a semmittevéssel — alig várták az urak, hogy Brúnó szerelméről valamit megtudjanak. Egyik vidám földbirtokos vállalkozott rá, hogy kivallatja Brúnót. A fiatalember csakugyan ködfátyolos szemű volt és lehetett rajta látni a szerelem külső jeleit, a belső izgalmat, a zavarodottságé í. — Mi az, Brúnó, érdekel a kislány? Brúnó ránézett a fiatal gazdára s ártatlanul mondta: — Igen. Végre találkoztam azzal a nőtípussal, aki a modern lányt képviseli. Nálunk a lányok még mindig száz évvel hátrább vannak az európai nőtől. Kultúrájuk csak külsőséges, a belső felé nem hatol be. Ismeretekéi esetleg szereznek, de az nem alakítja át önálló s öntudatos lényekké őket. Romantikusok. A szerelemben nem a fel- szabadulást keresik, nem az egyéniséget, hanem a régi regényes álmokat élik a mai formákban. Végre találkoztam egy lánnyal, akivel elfogultság nélkül lehel beszélni mindenről. Kitűnő szocialista, tisztában van elvekkel és eszmékkel és egyáltalán őszinte kultúrlény. — És mit beszéltetek a vártömlöc- ben? — Megmagyaráztam azt az egész szociális helyzetet, amely az ilyen börtönöket megépítette. Szörnyű kor volt, a feudalizmus kora. Mikor a népiogoknak még tudatára se jött az emberiség. A pallosjog egyszerűen fegyver volt a földesúr kezében a jobbágyaival szemben. Ugyanaz volt a vádló és a védő és az ítélet kimondója s végrehajtója. ■— És a kislány ezt mind meghallgatta? — Hogyne, ő mindennel éppen úgy tisztában van, mint én s akárki köztünk. Éppen ez volt a kedves és nagyszerű, hogy ezekről a dolgokról minden • elfogultság nélkül tudtunk beszélni. A gazdasági gyűlés három napig tartott. Azalatt mindenki a Brúnó szerelmét figyelte s nagyon mulattak rajta, hogy a holdvilágos éjszakát is elméleti tárgyalásokra használták fel. Annál nagyobb meglepetés volt, hogy a harmadik napon a fiú feléje se ment a lánynak. Visszanyerte önmagát. Már csak a viták és a komoly dolgok érdekelték és a szeméből is eloszlott az a bizonyos ködfátyol. — Mi van a kislánnyal, Brúnó? — kérdezte egy óvatlan pillanatban az előző napi barát. Brúnó elhallgatott. — A szerelem kiesett — mondta nyugodtan. — Hogyhogy? — Az éjjel, éjfélkor a fák alatt sétáltunk s azt mondta, hogy szereti a csillagokat. — És? — És az a vágya, hogy egy hozzáillő férj oldalán egy kis lakásban éljen és unnak a férfinak a lelkét szolgálja. — Hát hisz’ ez jól megy, kedves Brúnó. Brúnó elmosolyodott. — Nem megy jól, sőt nagyon rosszul megy. Ez is csak olyan kis nyárspolgári nő, mint a többi. Ez sem szabadult fel a régi szellemiség alól. Eltartott vágyik lenni és a maga kis romantikus álmait akarja élni, mint a többi Vi polgárlány. — Szóval, vége a szerelemnek? —- Kihullott a tudatomból. Olyan lányt, aki a csillagokat szereti és egyetlen álma az, hogy az ura eltartsa, olyat eleget talál az ember. Én az új nőt keresem. — Milyen az az új nő? — Nehéz megmondani. Aki egyen- jogúnak és egyencélúnak érzi magát a férfival. Aki az életben nem a megnyugvást keresi, hanem a küzdelmet.
