Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)
1956-12-21 / 300. szám
TOLNA MEGYEI AKA: 50 FILLÉR. XIII. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM. PÉNTEK, 1956. DECEMBER 21. Hí fetemi Könyvtár* PáC* r A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA A MAI SZAMBÁN: Egy kövér„kacsa" ravatalánál (2. o.) Legyünk vitázó párt (3. o.)-J ... kérdezzük, de ugyanezt a kérdést lehetne feltenni megyénk több gépállomási vezetőjének. A megyei gépállomási igazgatóság utánajárt, kiharcolta, hogy legyen üzemanyag, ne álljon meg a munka a határban, mert nagyon fontos, hogy őszi mélyszántásba kerüljenek a kapások. Mindezzel azonban a legkevesebbet törődik a várdombi gépállomás, na, de adjuk át a szót az illetékeseknek. Báli Zoltán a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke: — 500 hold terület vár nálunk mély szántásra. Van üzemanyag, erre nem hivatkozhatnak. Jelenleg javítási láz kapta el őket, szétszerelik a traktoro. kát, de csak azért ilyen serények, mert ebben az évben az állam költségén végzik. Január 1-től pedig saját költségükön kell elvégezni mindezt. Spekulálnak, nem szántanak, mond_ jak majd január 2-án. Lázár István az alsónyéki Világszabadság Tsz elnöke: — Nálunk is többszáz hold várja az ekét, az őszi mélyszántást de a várdombi gépállomás ugyancsak a saját zsebére gondol. Nem szántanak, csak januárban, amikor azt mondják majd, hogy készpénzzel fizess. Kulágyin István a bátaj Vörös Zászló Tsz elnöke: — 32 forintot ér nálunk az egy munkaegység értéke, de lehetett volna jóval több is, ha jobban dolgozott volna a gépállomás. Ha az 50 hold kenderből nemcsak 5 holdat, hanem az egészet géppel vágták volna, amire szerződésünk is volt. Ha időben elcsépelik a borsót, ha végre hajlandóak lennének már a babot is elcsépelni. De van még szántanivaló iis. Igazuk van ezeknek az embereknek, nem várathatja őket a gépállomás, s ne számítsanak arra, hogy majd januárban fognak szántani. Le_ hét, hogy a fagy, vagy a hó miatt akkor már lehetetlenné válik a kinti munka és a termelőszövetkezetek nagyon meg fogják érezni, ha a várdombi gépállomáson is csak a saját zsebüket féltik, s nem azt nézik, hogy őszi mélyszántásba kerüljenek a tavasziak. 115 mázsa rizs Tegnap este pontosan 5 órakor a szekszárdi 50-es, 55-ös, 93-as, 5-ös és 7-es népboltokban összesen 115 mázsa rizs osztását kezdték meg a város lakosságának. Az a hír terjedt el a városban, hogy már több, mint egy hete megérkezett Szekszárdra a nagy- mennyiségű szállítmány. Érdeklődtünk a népbolt vállalat központjában, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hog} ez a hír alaptalan, ugyanis e léter hétfőn, kedden és szerdán érkezet nagyobb szállítmány. A kiosztásra csupán azért nem került sor, :ner+ 1 kilós csomagokba mérték ki. Töbfc mint 5000 család jutott az ünnepekr< jóminőségű rizshez 16 forintos áron Á tsz-ek újabb kedvezményérői Az elmúlt hetek eseményei következtében beállott súlyos gazdasági helyzet mellett a termelőszövetkezetek egy részénél komoly problémákat okoz 1956. évben esedékessé váló tartozások kifizetése. „A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhatalmazza a pénzügy- minisztert és a földművelésügyi minisztert, hogy a termelőszövetkezetek kérésére — indokolt esetben — egy évre felfüggeszthetik az esedékes álla mi kötelezettségeket.” A határozat végrehajtása érdekében a pénzügyminiszter és a földművelésügyi miniszter utasításában többek között közli: Fel lehet függeszteni bármilyen, a zárszámadás alapján esedékessé válc állammal, állami vállalatokkal szembeni kötelezettség kifizetését. A szerződéses kötelezettségekből eredő tartozásokat nem lehet felfüggeszteni, kivéve azt az esetet ha a szerződéssel lekötött termény, állat stb. az október 23-i események következtében megsemmisült. KOSSÁ ISTVÁN pénzügyminiszter DÖGÉI IMRE földművelésügyi miniszter. Hz Országos Rendirfükapitányság felhívása Az Országos Rendőrfőkapitányság értesíti a lakosságot, hogy a nyugati országhatár mentén lévő határövezeti korlátozások jelenleg is fennállanak, tehát a határövezetben csak engedéllyel szabad tartózkodni. A jelenlegi helyzet még megköveteli a határövezetben a forgalom korlátozását is. A meglévő közlekedési nehézségek enyhítése érdekében az Jrszagcs Rendőrfőkapitányság felhívja a lakosságot, hogy a határövezetbe tervezett utazásait egyelőre halassza el. A határmenti rend helyreállítása ér- kedében a határövezetben a karhatalmi alakulatok igazoltatásokat végeznek és azokat akik tartózkodási engedélyt felmutatni nem tudnak, előállítják. Tito távirata Dobi Istvánnak és Kádár Jánosnak Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke az alábbi táviratot küldte Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Kádár János, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya elnökének: DOBI ISTVÁNNAK, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének KADAR JÁNOSNAK, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya elnökének. A Szövetségi Végrehajtó Tanács nevében és a saját nevemben köszönetemet fejezem ki jókívánságaikért, amelyeket a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság népeinek és személy szerint nekem küldtek a köztársaság napja, november 29-e alkalmából. Teljesen osztom meggyőződésüket, hogy a mi két országunk közötti barátság nagy jelentőségű mind szomszédos országaink szocialista fejlődése szempontjából, mind pedig azért, mert hozzájárul a világ békéjének megerősödéséhez. Belgrád, 1956. december 10. JOSZIP BROZ-TITO a kormány az összes időszerű politikai és gazdasági kérdéseket a demokratizálódás továbbfejlesztésével, a tömegek aktivizálásával oldja meg Kádár János nyilatkozott az NDK rádiójának Kádár János, a naagyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke szerda délelőtt válaszolt a Német Demokratikus Köztársaság rádiójának több kérdésére. A válasz a Német Demokratikus Köztársaság, továbbá a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió sajtója és rádiója, valamint több nyugati kommunista pártlap munkatársainak jelenlétében hangzott el. A kormány alapvető célkitűzése: a törvényes rend helyreállítása chista, Habsburg Ottó felesküdött híve aki még Horthy Miklós politikájával sem békült meg, most ilyen véleményt nyilvánított. Kádár János ezután a magyar politikai helyzet fontos új vonásairól beszélt. Elsőnek kiemelte, hogy a magyar munkásosztály forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt, szervezi erőit és az egész országban megkezdte működését. A másik új tényező az, hogy Budapest és egyes vidéki városok utcáin megjelentek azok a munkástömegek, amelyek a forradalom és a szocializmus igazi hívei, s ezzel pánikot idéztek elő az ellenfarradalmárok soraiban. Jelenleg már az a helyzet — mondotta —, hogy Budapest kerületeiből, gyáraiból azt kérik, hogy az ellenforradalom ellen, a kormány mellett tüntethessenek. A harmadik ilyen jellemző vonás, hogy az új magyar forradalmi karhatalom erői sikerrel vették fel a harcot az ellenforradalom ellen. Az ellenforradalmárok véres összeütközéseket akartak kiprovokálni fegyvertelen polgári személyek és szovjet katonák között, hogy ezeket az eseményeket azután belföldön és külföldön egyaránt kihasználják a kormány ellen. A jelenlegi gazdasági és politikai helyzetről szólva elmondotta: — Az ellenforradalmi erők lényegében már vereséget szenvedtek. Az tette ezt lehetővé, hogy a magyar forradalmi tömegek ebbe a harcba cselekvőén bekapcsolódtak és hogy a nép meglehetősen széles rétegei támogatják a kormány alapvető célkitűzését: a törvényes rend helyreállítását. Az ellenforradalom katonai veresége viszonylag rövid idő alatt következett be, a politikai harc azonban hosszabb ideig tart, és még nem ért véget. Ez főként abból adódik hogy az ellenforradalom nem nyílt sisakkal harcol, hanem leplezi magát. Jellemző ebből a szempontból Mindszenty bíboros magatartása. November 3-i rádióbeszédében nyíltan restaurációs követeléseket hangoztatott, november 4-e után viszont az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségén úgy nyilatkozott, hegy célszerűnek tartaná, ha a Kádár-kormányt a kommunista Nagy Imre vezetése alatt álló kormány váltaná fel. Különleges érdekességet kölcsönöz Mindszenty kardinális nyilatkozatának az, hogy ő, a monarKádár János ezután rátért a munkástanácsokkal kapcsolatos kérdésekre. — Az üzemi munkástanácsokat már az október 23-i események előtt létre kívántuk hozni — mondotta. — Ezek hasznos szervek az üzemek gazdasági irányításának további demokratizálódására. Kialakításuk azonban bizonyos időt kívánt volna meg. Sajnos — folytatta a miniszterelnök —, az üzemi munkástanácsok első választásaira, az antikommu- nista, antidemokratikus hullám és uszítás nyomta rá bélyegét. Ilyen körülmények között a munkástanácsok vezetőségeibe olyan újsütetű „munkások“ is bekerültek, akik azelőtt a kapitalista osztály tagjai voltak. A munkástanácsok megtisztítása ilyen elemektől nem kormány feladat; maguk a munkások már részben elvégezték és ami még hátra van, azt is ők maguk végzik majd el. Az ellenforradalom taktikájának hajlékonysága abban is megmutatkozott, hogy a munkástanácsokat befolyása alá akarta keríteni, hogy azokat felhasználja a kormány, tehát lényegében a nép, a forradalom ellen. Tények, amelyeket Kardelj elvtárs nem ismert közelebbről — Kívülről is beleszóltak a vitába, amely pedig — nézetünk szerint — a magyar nép saját ügye. Amikor a Szabad Európa Rádió azt követelte, hogy a Központi Munkástanács hatalmi funkciót kapjon — sajnálatos módon — bár meggyőződésem szerint egészen más meggondolásokból kiindulva — a testvéri Jugoszláviában Kardelj elvtárs hasonlóan nyilatkozott. — Kerdelj elvtársat mi ismerjük — magam is személyesen ismerem, tisztelem és becsülöm őt —, mint a jugoszláv munkásmozgalom egyik kimagasló vezetőjét. — Kardelj elvtárs kijelentette, hogy a magyar kormány nem támaszkodik a munkástanácsra. Eltekintve attól, hogy mi. itt Magyarországon — véleményem szerint — jobban tudjuk megítélni saját ügyeinket, mint Kardelj elvtárs Belgrád- ban, elvileg sem lehet helyeselni az ő álláspontját. Kardelj elvtárs Leninnek 1917 tavaszán és nyarán kiadott jelszavára hivatkozott: „Minden hatalmat a szovjeteknek.“ Ez a lenini jelszó feltétlenül helyes volt. A történelem igazolta. Amikor azonban Lenin a szovjeteknek követelte a hatalmat, akkor egy burzsoá államhatalommal szemben állított fel ilyen követeléseket. 1956. november végén Magyarországon proletárhatalom volt; tehát elvileg helytelen a prole- tárhatolammal szemben felállítani azt a követelményt, hogy a munkástanácsnak adja át a hatalmat, politikailag még helytelenebb. A kormány nem támaszkodhat ellenforradalmi körök által létrehozott szervezetekre, még akkor sem, ha azokat történetesen „központi munkástanácsnak“ nevezik. Amikor ebben a kérdésben Kardelj elvtárs nyilatkozott, valószínűleg nem tudta, hogy ez a munkás- tanács az üzemek dolgozóit arra akarta rávenni, hogy a munkástanácsokból tegyék ki a kommunistákat. — Kardelj elvtárs történelmi analógiája helyett a mi mostani helyzetünkre jobban ráillik egy másik történelmi analógia. A kronstadti ellen- forradalmi .felkelés idején az ellen- forradalmárok tudták, hogy a szovjetek a tömegek között népszerűek, ezért nem a szovjetek ellen léptek fel, hanem kiadták a jelszót: „Szovjeteket kommunisták nélkül!’* — Megítélésünk szerint — és ez a tények alapján is világos — a Központi Munkástanács nevében hangoztatott követelés, hogy a karhatalom felett ő rendelkezzék —, hogy úgy mondjam, vegytiszta ellenforradalmi követelés. — Ha Kardelj elvtárs közelebbről megismeri ezeket a tényeket — úgy gondolom —, módosítja álláspontját. Ezt annál is inkább feltételezem, mert a volt budapesti munkástanács 12 tagja — bár korántsem rendelkeznek olyan marxista tudással, mint Kradelj elvtárs — a tények ismeretében nekünk adott igazat. Helyeselték a területi munkástanácsok felszámolását és ma is támogatják a kormányt. — Az ellenforradalom politikai megsemmisítése politikai eszközökkel, véleményünk szerint nem túl hosszú idő alatt befejeződik. Ebben elsőrendű szerepe van az ideológiai harcnak, hogy az ellenforradalom ne tudja becsapni a tömegeket álforradalmi jelszavakkal. Az ország súlyos gazdasági helyzetéről Kádár János miniszterelnök ezután az ország súlyos gazdasági helyzetéről beszélt. Jelenlegi nehézségeink között vannak régebbi keletűek is, függetlenek az október 23-i eseményektől. Az ipar fejlesztése, tervezése, a tervek megvalósítása során nem vették kellően figyelembe az ország gazdasági lehetőségeit, emiatt népgazdaságunk már áz év elején súlyos nyersanyag- és energiahiánnyal küzdött. Egy sor elemi csapás is hozzájárult ehhez: a januári földrengés, a tavaszi árvíz és a nyári szárazság. Az október 23-án kezdődött eseményeket pedig nemzeti tragédiának nevezik, a történteket a legkülönbözőbb módon értékelő emberek is. Rendkívül súlyos gazdasági kihatásuk. Az ország 5—6 heti termelése téljesen kiesett, ami meghatványozta a korábbi bajokat, különösen a szén-, energia- és nyersanyagellátásban. A kormány meggyőződése, hogy az említett körülmények ellenére a nehézségeket le lehet küzdeni. Most a kormánynak az a törekvése — folytatta a miniszterelnök —. hogy az összes időszerű politikai és gazdasági kérdéseket a demokratizálódás továbbfejlesztésével, a tömegek aktivizálásával oldja meg. A kormány elsősorban a munkásosztály tömegeire kíván támaszkodni, továbbá a munkásosztály szövetségesére, a parasztságra és magától értetődően azokra az értelmiségi tömegekre, amelyek őszintén támogatni kívánják a munkásosztály és a parasztság hatalmát, a Magyar Népköztársaságot. — Mi — mondotta Kádár János — továbbra is kérjük a testvéri országok segítségét, de problémáink megoldását elsősorban saját népünk erőinek mozgósításával kívánjuk elérni. Az újságírók — fejezte be nyilatkozatát a miniszterelnök — azzal segíthetnek, hogy megmutatják és védelmezik a magyar nép forradalmi igaz. ságát a világ közvéleménye előtt. A munkástanácsok hasznos szervek as üzemek gazdasági irányításának további demokratizálására Mire várnék e várdomb! gépállomáson?
