Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)

1956-12-21 / 300. szám

í TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1956. DECEMBER 21. Nyugatnémet polgári lap éles támadása a „Szabad Európa Rádió" ellen Berlin, december 19. A Münchener Abend Zeitung „így nem lehet“ címmel a Szabad Európa Rádió szerepével foglalkozik a leg­utóbbi hónapok magyarországi ese­ményeinek kapcsán. A lap megállapítja: A Szabad Eu­rópa Rádió ténykedése ,,most, hét héttel a magyar felkelés után is arra irányul, hogy otromba propagandá­val haszontalan módon felizgassa a magyar lakosságot.“ A lap ezután megírja, hogy „egy müncheni újságíró véleménye szerint a Szabad Európa Rádiója sem a magyar menekültek, sem a segélyin­tézmények, sem pedig az osztrák hatóságok körében semmi bizalmat nem élvez.’“ „A müncheni rádióadó sok hallga­tójában kelthette azt a benyomást, hogy a kommunista rendszer ellen csupán meg kell nyitni a harcot és a szabad világ — melynek előnyeit ez a rádió oly gyakran ecsetelte, majd meg fogja tenni a magáét azért, hogy a nyugati országok mintájára alakítsák át ezt az országot is. A Szabad Európa Rádió nyilvánvalóan azt a benyomást keltette, hogy egy felkelés esetén a szabad világ — élén az Egyesült Államokkal — a felkelők segítségére fog sietni. Ezt a benyo­mást a müncheni rádióadó a már ki­robbant harcok közben is mestersé­gesen táplálta“ — állapítja meg a nyugatnémet polgári lap, majd le­szögezi: „Egy amerikaiak által pénzelt rádióadónak nincs joga ahhoz, hogy a Szabad Európa nevében beszéljen. A Szabad Európa Rádiót München­ben sem szeretik. Ez olyan tény, amit senki sem tagadhat.“ a kérdést a szovjet nagykövetséggel szemben felveti, teljesen indokolat­lan beavatkozást jelent a Szovjet­unió és a Magyar Népköztársaság viszonyába. Magától értetődik, hogy a Budapesten működő külképvise­letek védelme teljes egészében a magyar kormányra tartozik — jelen­tette ki a szovjet ügyvivő. A magyar kormány pedig — mint ismeretes — határozottan elutasít minden olyan kísérletet, amellyel beavatkozni kí­vánnak akár Magyarország belügyei- be, akár pedig a szovjet—magyar kapcsolatokba. Egyesült Államok londoni útlevél­osztályának főnöke kijelentette: ami a hazámat illeti, valóban becsapták őket. J. Eldridge, a munkaügyi miniszté­rium midlandi körzeti ellenőre bir­minghami sajtóértekezletén kijelen- tette; hogy a midlandi iparvidékre érkezett 1400 magyar menekült kö­zül csak 83 számára sikerült munkát találni. A midlandi vidéken a mun­kanélküliek száma november 12-én 20 758 volt és a munkaadóknak nem­csak a magyar menekültekről kell gondoskodniuk, hanem Egyiptomból kiüldözött angol alattvalókról is, akik számára legalább 200 állást és lakást kellene a lehető legsürgőseb­ben előteremteni. a lengyel nép segítsége a magyar népnek A PAP jelenti: A magyar népnek nyújtott segítségképpen tovább fo­lyik a szén és koksz szállítása a szi­léziai bányákból és kokszgyárakból. December eleje óta 22 500 tonna sze­net és mintegy 9000 tonna kokszot szállítottak Magyarországra. Szczeczinből a napokban három te­hergépkocsi kelt útra Csepel lakossá­gának szánt ajándékokkal. A Nemzeti Front wrodawi helyi bizottsága „Segítséget Magyarország­nak“ hetet rendezett, amelynek so­rán a város lakossága 80 000 zlotyt és mintegy 100 kg értékes gyógyszert gyűjtött össze. A magyarok javára rendezett héten sok véradó jelentke­zett, aki így akart segíteni a magyar betegeken. A varsói egyetem magyar nyelvé­szeti tanszéke hallgatóinak kezdemé­nyezésére a közelmúltban megalakult a magyar gyermekeknek téli segélyt nyújtó bizottsága. A bizottság meleg ruhákat és pénzt gyűjt a magyar gyermekeknek. Heves összetűzés japán sztrájkolok és rendőrök között Hirosimában szerdán 200 rendőr, valamint a Posta- és Távíróalkalma­zottak Szövetségének 300 tagja kö­zött heves összetűzésre került sor — jelenti az AFP. Az össze­tűzésben 43 személy megsebesült. A Posta- és Távíróalkalmazottak Szö­vetsége, amelyhez 63 000 ember tar­tozik, az egész ország területén sztrájkban áll. Kisebb jelentőségű in­cidensek történtek Tokióban és más nagyobb városban is. A sztrájk bér- követelés támogatására indult. fl jugoszláv sajtó közli a Pravda kardeli beszédét bíráló cikkét A Borba, a Politika és a többi ju­goszláv napilap szerdai számában tel­jes terjedelemben közli a moszkvai Pravda „Kinek használ ez?’“ című cikkét, amely Edvard Kardelj nem­zetgyűlési beszédét bírálja. Megindul a légi közlekedés a külfölddel A MALÉV értesítette a külföldi légiforgalmi társaságokat a forgalom újrafelvételéről és így a közeli na­pokban ismét megindul a személy­áru és posta légiforgalom Budapest és a külföld között. Fokozatosan, ahogyan a légitársaságok indítják a gépeket, megteremtődik a légi kap­csolat Budapest és Prága, Berlin Varsó, Moszkva, Bukarest, Szófia, Belgrad. Tirana és Bécs között. Szer­dán már közlekedett volna a repülő­gép Moszkva—Budapest—Bécs kö­zött, ezt azonban az erős köd meg­akadályozta. n washingtoni szovjet ügyvivő nyilatkozata a budapesti amerikai követség ügyében A TASZSZ-iroda közli, hogy Murphy amerikai külügyi államtit­kár a napokban magához kérette Sztriganov szovjet ügyvivőt. Murphy tiltakozott amiatt, hogy a budapesti amerikai követség épülete közelében támadt jelentékeny utcai csoportosulás alkalmával fegyveres őrség helyezkedett el és ebben az őr­ségben szovjet katonák is voltak. Sztriganov határozottan elutasítva ezt a tiltakozást, kijelentette: az a tény. hogy a Külügyminisztérium ezt Becsapták őket A News Chronicle 3000 angliai magyar menekültről A News Chronicle írja: Háromezer angliai magyar mene­kült különös sztrájkba lépett. Pa­naszkodnak. hogy csalással csábítot­ták őket Angliába, visszautasítanak minden munkaajánlatot, tekintet nélkül azok feltételeire s tétlenül ődöngenek táboraikban. Azt mond­ják, ha elhagyják a tábort, ezzel el­vesztik azon esélyüket, hogy más­hová vándorolhassanak ki. Azokat, akik Ausztriában maradtak, tegeren túli országokba szállítják. Ha ezt tud ták volna, egy tapodtat sem mozdul­tak volna Ausztriából — mondják el­keseredve. Azt, hogy becsapták őket, bizonyítják az eisenstadti táborban osztogatott röplapok. Redden, az Egy kövér „kacsa66 ravatalánál „Meghaltál. Befejezted földi pálya_ futásod. Az isten nyugosztaljon »égi” palotádban és adjon kegyelmet tel­kednek. Rövid életet éltél, de e rövid pályafutás is megmutatta, hogy mi­lyen népszerű embernek születtél. — Téged mindenki ismert, rólad min­denki beszélt és mégis elhunytál. — Életed tiszavirág életű volt. Meghal­tál, mert meg kellett halnod, mert a születésedkor a népszerűség mellett egy beteg részed is volt, nem volt minden rendben az Igazság tájékán és nem akadt orvos, aki kezelni tu­dott volna, nem volt gyógyír a se­beidre és ezért szállt ki belőled a lé­lek még mielőtt az egész ország előtt kibontatkoztathattad volna nagysá­god. Eltávoztál közülünk, a földi élők sorából, de keress a másvilágon tel­kednek vigasztalást.” A búcsúztatás végéhez ér. A ,jpap” mégegyszer szenteltvizet szór a ko­porsóra. Ezután négy markos legény leereszti a koporsót a mélybe s befe­dik földdel. Ismertem rövid pályafutását. Elő­ször egy nem hivatalos borkimérésnél poharazgatás közben találkoztam ve­le. Azt mondja az egyik ismerősöm: — Hallottad? — Mit? Csak nem érkezett jó béke­beli finánclábas Kossuth a városba? De ellátnám magam tartalékkal... — Á, dehogy, szó sincs róla. Ami tegnap este történt... Itt voltak fegyveres magyarok és elvitték a vért Merd kocsiját soffőrrel és valami két pártemberrel együtt. éjjel a lakásuk­ról. Azóta sem tudni róluk semmit. Még azt megmondták, hogy ma éjjel mást fognak eltüntetni. — Most hallom először. És vajon igaz lehet ez? — Hogy igaz-e? A Csókáné mesélte a feleségemnek, amikor sorba álltak rizsáért. Ami biztos biztos, megkeresem Csókánét. —1 Én annyit tudok, — mondja Csókáné, — hogy fegyverrel elvették azt a szép kocsit és belelőttek a falba, úgyhogy a gyerekek is felriadtak. De ez biztos, mert a Vargáné mondta és az nem mond olyat, amit nem tud biz­tosan. Hogy embert is vittek-e el, vagy nem, azt nem tudom, de valami tehet a dologban, mert nagy csönd van róla. Ami biztos, biztos, felkeresem Var- gánét. — Tudja, hogy ennek fele sem tréfa — szörnyűködik Vargáné. — Egyszerűen elvitték a kocsit. — Azt mondták. hogy vagy az embert, vagy a kocsit, de az a pártember inkább a kocsit adta oda. Lövésről én nem hal­lottam. de ez biztos, mert olyan mondta, aki egy házban lakik azzal az emberrel, akihez bementek. Amint így igyekeztem a dolog vé­gére járni — fő a hitelesség — talál­koztam egy másik ismerősömmel: — Hallottad. hogy a városban a múlt éjszaka összeszedték fegyveres emberek a gépkocsikat? Azért vannak ám még merész emberek, még nincs vége a forradalomnak. Szent ég, hova jutok. Ha véletlenül összetlálkozok egy újabb ismerősöm­mel, akkor már talán néhány halott is lesz. Ki tud itt eligazodni? No, gye­rünk a rendőrségre, azoknak tudni kell, ha tényleg történt valami. Mikor elmesélem, hogy miket hallottam, megkérdezik: — És maga elhitte mindezt? — Hát, hát __Mondták és azt t artja a közmondás, hogy nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. — Az igaz, de most nem a szél zörgeti meg a harasztot. Hát, az tör­tént., hogy négy belügyminisztériumi ember erre járt Merd kocsival, de közben elromlott a motor. Este volt, nem tudtak tovább menni. Beültek az egyik étterembe. ott megittak bizo­nyára egy „fél” pohár bort is és köz­ben meghallották hogy a pártnak van egy Merd kocsija, megtudták az egyik „pártember” címét is, így az­tán felkeresték, hogy hátha kölcsön adnák azt az alkatrészt, ami miatt nem tudnak menni. Tehát ezek vol­tak azok a „fegyveres emberek”. így tehát meghalt szegény „kacsa” pedig hogy hízott... Minden ember hizlalt rajta egy kicsit. Béke poraira. BODA Utóirat egy cikkhez Az „Üzemi pletyka“ című cikkben téves információ alapján hiba csú­szott, ugyanis az említett kártyások nem voltak ittas állapotban. Tehát Sajgó Tibor, Regőczi Zsigmond és Nagy József józan állapotban kár­tyáztak munkaidő alatt. Ez a lénye­gen semmit nem változtat. Sőt! Az ötödik bekezdés első mondata helyesen így hangzik: „Október 27- től december 11-ig terjedő idő alatt a termelés nem volt kiegyensúlyozott.’“ Eljuthatunk-e a bolygókra? 2; Azok az eredmények, melyeket ed­dig rakétagéppel elértek, arra enged­nek következtetni hogy a bolygó­közti repüléshez szükséges sebessé­gek rakétagépekkel elérhetők lesznek A rakétákat jelenleg a magaslégköri kutatásra használják. Élénk kutató­munka folyik a rakéták teljesítmé­nyének fokozására. Ennek egyik ered­ményeként megvalósították az úgy­nevezett többlépcsős rakétákat. Ezek több olyan egymásra épített rakétát jelentenek, melyek egymásután jön­nek működésbe. Amikor az alsó ra­kéta üzemanyaga elfogy, befejezte működését, leválik a gép testéről és a következő, felette levő rakéta lép működésbe. Ilyen módon az utolsó rakéta sebessége rendkívül nagyra nő. Ilyen kétlépcsős rakétával már 1947-ben sikerült 412 km magasságot és 3 km (3000 méter!) másodpercen­kénti sebességet elérni. Azóta már 600 km magasságot és 6 km másod- percenkénti sebességet is elértek! — Ezekben a magasságokban a levegő már olyan ritka, hogy egy-egy levegő részecske 10 km utat tehet meg anél­kül hogy egy másik levegőrészecs­kébe ütközne. Ezeknek a rakétáknak a műszerei tehát gyakorlatilag a lég­körön kívülről hoztak számunkra híreket! Amint láthatjuk, a rakétákkal ed­dig elért sebességek már elég közel vannak ahhoz, mely például egy mesterséges bolygó megvalósításához szükséges (7.9 km/sec). A mesterséges bolygó, a tervek szerint, olyan, esetleg emberi tartóz­kodásra is alkalmas berendezés vol­na, mely kb. 1700 km magasságban a Föld körűi keringene, akárcsak a Hold. Napjában többször is feltűnne az égen, mert keringési ideje sokkal rövidebb volna, mint a Holdé. A mesterséges bolygót egyrészt a magaslégköri és a csillagászati jelen­ségek tudományos megfigyelésére, másrészt, mint a bolygóközi repülés előretolt állomásán tervezik. Itt köt­hetnének ki a légköri rakéták és innen indulnának a bolygóközi gépek. Míg a légkör} rakétáknak áramvona­lasaknak kellene lenniök, a bolygó­közi gépek alakja tetszőleges lehetne, hisz a bolygóközi térben semmifélé ellenállással számolni nem kell. Az eddig elért eredmények azt is igen valószínűvé teszik, hogy egy négy-, vagy ötlépcsős rakéta utolsó lépcsője már elérheti a parabolikus sebességet. Mi a feltétele annak, hogy ember is megkísérelhesse a bolygóközi uta­zást? Az emberi szervezet fejlődése so­rán a Föld felszínének viszonyaihoz alkalmazkodott. Nem élhetünk leve­gő nélkül. Szervezetünk normális működéséhez kb. 1 atmoszféra lég­nyomás megfelelő hőmérséklet, lég- nedvesség de még a nehézségi erő is szükséges. Minderről gondoskodni kellene a mesterséges bolygón is, a bolygóközi gépekben is. A sztratoszféra-repülőgépek utas­fülkéinek berendeléseihez hasonlóan, ezekben biztosítani lehetne az emberi tartózkodás minden feltételét, csak a nehézségi erő hiányát kellene még pótolni. A mesterséges bolygón ugyan is a nehézségi erő és a röpítőerő egyensúlyt tartana, ami a súlytalan­ság állapotát eredményezné. Ugyanez következne a bolygóközi gépeken is, végsebességük elérése után. Ekkor ugyanis a motorok már leállíthatók volnának, mivel a bolygóközi térben ellenállás nincs, és a gép tehetetlen­ségénél fogva haladna tovább. Az orvosok véleménye szerint — akik ezt a kérdést a hangsebességen felüli sebességgel haladó sztratoszféra­gépekkel kapcsolatban tanulmányoz­ták — ez az állapot az ember számá­ra tartósan elviselhetetlen. A bolygó­közi repülésnek ezt a nehéz kérdését úgy szándékoznak megoldani, hogy a nehézségi erőt a röpítőerővel akarják pótolni. Ezért a mesterséges bolygót és a bolygóközi gépet tengelykörüli forgásba kívánják hozni. A bolygóközi gépeknek indulásuk után, igen rövid idő alatt, rendkívül nagy sebességre kell szert tenniök. Ezek a nagy gyorsulások az ember számára igen nagy veszélyt jelente­nek. Úgy hatnak az emberre, mintha a test súlya többszörösen wnegnöve- kednék. Ennek következménye látás­beli zavar, öntudatlanság, esetleg belső vérzés is lehet. A repülőorvosok ezeket a jelenségeket is tanulmá­nyozzák. Megállapították, hogy az emberre a nagy gyorsulások fekvő helyzetbe a legkevésbé veszélyesek. A bolygóközi gépben az utasoknak tehát kezdetben feküdniük kellene. A mesterséges bolygó megvalósítá­sa, a bolygóközi utazás egyelőre terv csupán. Megvalósításához az elméleti alapok tisztázottak, a technikai adott­ságok, eszközeinek kifejlesztésére, legnagyobbrészt szintén megvannak. Az a sok megoldatlan kérdés azon­ban, mely ezzel kapcsolatban még tisztázásra vár — mint például: a raktétagép anyagának kormányzásá­nak, navigációjának, a kozmikus su­gárzások elleni védekezésnek kérdé­se, a meteorit-veszély kiküszöbölése stb. azt mutatja, hogy a bolygóközi utazás ma még a távolabbi jövő tervei közé tartozik. Megjelent az Elet és Tudomány 1945. szeptember 29-i számában.) (Vége.)

Next

/
Thumbnails
Contents