Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)

1956-12-20 / 299. szám (297. szám)

2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1956. DECEMBER 20. i szakszervezetek követelései égető gazdasági kérdéseink megoldása érdekében (Folytatás az 1. oldalról) gyelembe kell venni a családok szo­ciális helyzetét, a családtagok számát és jövedelmét. A munkanélküli se­gélynek biztosítania kell a minimá­lis életfeltételek megteremtését. b) Be kell vezetni a kötelező mun­kaközvetítés rendszerét. c) Ahhoz, hogy a dolgozó nők visz- szatérhessenek családjukhoz és a csa­ládok életszínvonala emelkedjék, emelni kell — a lehetőségek figye­lembevételével — a családi pótlék összegét úgy, hogy a sokgyermekes családokban a feleség munkájára ne legyen szükség. d) Az idős dolgozók életviszonyai­nak megjavítására feltétlenül szük­ség van a nyugdíjak emelésére. Ez lehetővé teszi majd, hogy a közigaz­gatásban és a népgazdaság más terü­letén, a nyugdíjkorhatárt elért dolgo­zók megfelelő anyagi ellátás alapján megválhassanak állásuktól és nyug­díjba mehessenek. c) Meg kell keresni az ideiglenes munkaalkalmak lehetőségét is, mint például közmunkák beindítása, külö­nösen Budapesten, a bekövetkezett károk helyreállítása stb. f) Gondoskodni kell a munkanél­külieknek megfelelő kiképzéséről, olyan szakmákra, amelyekre a jövő­ben szükség lesz, vagy már jelenleg is szükség van. g) A szolgáltató vállalatoknál — az egészségügyi intézményeknél — és másutt is igen alacsony a segédsze­mélyzet száma. Az eddiginél reáli­sabb létszámnormák megállapítása itt is számos munkaerő — különösen a nők — foglalkoztatását teszi lehe­tővé. Néhány helyen magas a mun­kaidő, mint például a pedagógusok kötelező óraszáma, itt is csökkenteni kell a munkaidőt. h) A munkaerő-kérdést véglegesen csak a népgazdaság megfelelő ará­nyainak végleges kialakítása oldja meg. Ennek keretében elsősorban azokat a népgazdasági ágakat fej­lesztjük majd, amelyek munkaigé­nyes termékeket állítanak elő. A termékek minőségének emelése is fo­kozza a munkaigényességet. Ezért már most foglalkozni kell ezeknek a népgazdasági ágaknak fejlesztésével és a termékek minőségének emelésé­vel. i) A szakszervezetek korábbi ja­vaslatainak megfelelően néhány nép- gazdasági ágban — különösen ott, ahol sok nő dolgozik — részleges fog­lalkoztatottságot kell bevezetni. j) A kormány az alkalmazottak legmagasabb fizetését 3500 forintban szabja meg. Ez alól — a nyereségré­szesedést nem számítva — csak a különös képzettségű szakembereknél, tudományos dolgozóknál lehet kivé­telt tenni. Ismételten meg kell jegyeznünk, hogy a javasolt intézkedéseket ideig­leneseknek tekintjük és a népgazda­ság jövőbeni helyes arányainak ki­alakítása oda vezet majd, hogy a munkaerőkérdés véglegesen megol­dódjék. Az elhatározott és a még megvalósítandó béremelések A már eddig hozott intézkedések­kel az iparban, építőiparban a mun­kásbéralap 10 százalékos emelkedé­sét, a szénbányászatban ennél is na­gyobb mérvű emelését határozta el a szakszervezetek javaslatára a kor­mány. A minimális kereseteket a je­lenlegi gyakorlat szerint 800 forint­ban állapították meg az eddigi 650 forinttal szemben. A szakszervezetek természetesen nagyon jól tudják, hogy ez a kereset- emelés legkevésbé sem jelenti a dol­gozók valamennyi jogos igényének kielégítését. A szakszervezetek fel­tétlenül szükségesnek tartják, hogy vezessék be a közlekedésnél, és a ke­reskedelemben is — ahol a keresel igen alacsony —, a többi népgazda­sági ágakban megvalósított átlagke­reset-emelést. A szakszervezetek szükségesnek tartják, hogy minél előbb kidolgoz­zák a fontosabb bérezési alapelve­ket, amelyek lehetőséget nyújtanak a munkástanácsoknak arra, hogy a legcélszerűbb bérezési rendszert al­kalmazhassák. A normákról A szakszervezetek helyeslik, hogy a vállalatok munkástanácsai a helyi szakszervezeti szervekkel egyetértés­ben, mindenütt, ahol nincsenek meg a technikai és műszaki feltételek, szüntessék meg a normákat. Javasol­ják azonban, mind a munkástaná­csoknak, mind a szakszervezeteknek, hogy a munka szerinti elosztásnak Ismét megindult a vasúti darabáru-forgalom A vasúti darabáru-forgalmat az októ­ber 23-i események után leállították és ezért igen sok helyen zavarok keletkez­tek az áruellátásban. Leggyakrabban vasúti darabáru-forgalomban továbbítják a vidéki üzletek áruit, fonalat, festéket, textilt. Darabáruként érkezik Budapest­re a vidéki élelmiszerszállítmányok egy része, amelyek megérkezésük után a budapesti piacokra kerülnek. A darab­áru-forgalom leállítása súlyosan érintette a magánosokat is, különösen a termelő­ket, akiknek áruit nem vette fel a vasúi elszállításra. Szerdán, 18-tól kezdve, is­mét megindult a darabáru-forgalom Budapestről vidékre és a vidéki állomá­sokról Budapestre is vesznek fel darab­árus küldeményeket. A szakemberek szerint a közelgő karácsonyi ünnepek miatt igen nagymérvű darabáru-szállí­tásra kell számítani. Az előző évek ta­pasztalatai alapján a vasút felkészült na­ponta 7—8000 tonna darabáru elszállí­tására. A vasutas dolgozók minden fel­kínált darabárut felvesznek és elszállí­tanak, de nem minden budapesti pálya­udvart kapcsoltak be a darabáru-forga­lomba, mert az áruknak gépkocsival való átszállítása még akadályokba üt­közik. A gyors darabárukat Budapest—Jó­zsefváros állomáson veszik fel, a teher- darabárut pedig Budapest—Nyugati­pályaudvaron. Az áruk felvételére vo­natkozóan az állomások kereskedelmi főnöksége ad felvilágosítást. Egyelőre a darabáruk házhoz szállítását csak kor­látozott mennyiségben végzi a MÄV. megfelelően alkalmazzák a teljesít­mény szerinti bérezést ott, ahol en­nek műszaki fetételei megvannak. Áttekinthető bérezést! A szakszervezetek általában helyes­lik a bérezés egyszerűsítésére, átte­kinthetőségére vonatkozó, a vállala­toknál eddig megtett intézkedéseket. Helyesnek tartják például azt, hogy a munkásokat nem az eddigi bonyo­lult tarifarendszer szerint, hanem a régebben kialakult kategóriák sze­rint sorolják be. Azt is helyeslik a szakszervezetek, hogy a múltban be­vált bérezési rendszereket — például a szakmánybérezést — megfelelő he­lyeken alkalmazzák. Dolgozzák ki a természetbeni juttatások rendszerét! A fogyasztási cikkeket gyártó ipar­ágakban a szakszervezetek javasla­tára általában visszatértek a termé­szetbeni juttatások régebben alkal­mazott rendszerére. A szakszerveze­tek általában helyeslik, hogy a mun­kások kedvezményes áron jussanak az általuk előállított termékekhez. Nem lehet azonban helyesnek elis­merni azt, hogy egyes munkástaná­csok aiz egész társadalom érdekeit semmibe véve elherdálják, szétoszto­gatják az üzemükben előállított ter­mékeket. Ahhoz, hogy ezek az álla­potok megszűnjenek, az szükséges, hogy a minisztériumok a szakszerve­zetekkel együtt dolgozzák ki a termé­szetbeni juttatások helyes rendszerét és javaslataikat terjesszék a kor­mány elé. Magyar jegyzék az osztrák követséghez: Rendezzék az Ausztriából hazatérni kívánó magyar állampolgárok ügyét! A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma 1956. december 18-án az Osztrák Köztársaság budapesti követségéhez jegyzéket juttatott el. A Kül­ügyminisztérium sürgette a Magyarországra visszatérni kívánó magyar állam­polgárok ügyének rendezését. A jegyzék részletesen ismerteti a magyar kormány eddig tett lépéseit (amnesztia-rendelet, vizum-kérés a hazatelepítést intéző bi­zottság részére, jegyzék a 18 éven aluli magyar állampolgárok hazasegítése ügyében), majd leszögezi: A Magyar Népköztársaság Kül­ügyminisztériuma mély sajnálattal állapítja meg, hogy a fent említett kérdésekben az Osztrák Köztársaság kormánya és az osztrák hatóságok részéről mindezideig semmiféle intéz­kedés nem történt. Ez érthetetlen mind a hivatalos magyar szervek, mind a magyar közvélemény számá­ra, annál is inkább, mivel más álla­mok szerveinek megbízottai az osztrák hatóságok támogatásával min den nehézség nélkül hathatós tevé­kenységet fejthetnek ki Ausztria egész területén, hogy szülőföldjük­től távol eső országokban továbbván­dorlásra bírják a magyarok ezreit akiknek jelentős része az osztrák sajtó megállapítása szerint is visz- szakíván térni hazájába. A magyar Külügyminisztérium teljes mérték­ben indokolatlannak tartja az osztrák hivatalos szervek magatartását, amely lehetetlenné teszi a bécsi magyar követség beosztottai részére a különböző táborokban élő és haza­térni kívánó magyar állampolgárok hazautazásának elősegítését, vala­mint a magyarok hazatérését intéző bizottság ausztriai működését. A Magyar Külügyminisztérium kénytelen feltételezni, hogy ennek az eljárásnak csak az lehet a célja, hogy elodázzák és meghiúsítsák az Oszt­rák Köztársaság területére távozott magyar állampolgárok fontos tájé­koztatását a hazatérés akadálymen­tes és büntetőjogi eljárás nélküli le­hetőségéről. A magyar külügyminisztérium nem hagyhatja szó nélkül azon körül­ményt sem. hogy az utóbbi időben Karácsony háromnapos, újév kétnapos ünnep A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a december 25—26-i munka­szüneti napokat megelőző szombatot, de­cember 22-ét rendes munkanappá, a va­sárnapot, december 23-át munkanappá, a szokásos szombati munkaidővel, de­cember 24-ét, hétfőt pedig heti pihenő­nappá nyilvánítja. Az újév előtti szombatot, december 29-ét, rendes munkanappá, vasárnapot, december 30-át szokásos szombati mun­kanappá és december 31-ét, hétfőt heti pihenőnappá nyilvánítja. Amennyiben a gazdaságossági szem­pontok e fentiektől eltérő szabályozást tesznek szükségessé, a szakminiszter kü­lön intézkedik. Azokban az üzemekben, ahol a mi­nisztérium irányításával megbízott ve­zető december 27. és december 30. kö­zött munkaszünetet rendel el, ott fize­tett szabadságra kell küldeni azokat a dolgozókat, akik ez évi szabadságukat még nem vették igénybe. Az ilyen üze­mek többi dolgozójának átlagkeresetük 50 százalékát kell folyósítani a szak- miniszter által elrendelt munkaszüneti napokon. A nyílt árusítási üzeletek nyitvatar- tásának szabályozásáról a Belkereske­delmi Minisztérium vezetője gondosko­dik. (MTI) a hivatalos osztrák szervek által be­vezetett adminisztratív intézkedések (kihallgatások, belügyminiszteri en­gedélyezés, újlenyomatok stb.) na­gyon megnehezítik és meghosszabbít­ják a hazatérni kívánók akaratának teljesülését. A Magyar Népköztársaság Kül­ügyminisztériuma a legnyomatéko­sabban felhívja az igen tisztelt kö­vetség útján az osztrák kormány fi­gyelmét a 18 éven aluli gyermekek és ifjak helyzetére. Az 1956. október 23-át követő magyarországi események következ­tében az Osztrák Köztársaság terüle­tére távozott gyermekek és ifjak túlnyomó többsége a szülők meg­kérdezése, szülői engedély nélkül, leginkább kalandvágyból hagyta el a családi otthont, mint erre a magyar Külügyminisztérium 1956. november 28-án átnyújtott jegyzéke már utalt. Sajnálatos, hogy ez a jegyzék, mint a már eddig említettek is, osztrák részről ezideig érdemben megválaszo­latlanul maradt. Az érintett családok ezrei türelmetlenül várják az oszt­rák kormány álláspontjának ismerte­tését, mert tudják, hogy kizárólag az osztrák kormányon és annak hatósá­gain múlik a fiatalkorúak gyors hazatelepitése és meggyőződésük, hogy ezeket a gyermekeket nem te­kinthetik politikai menekülteknek. A magyar Külügyminisztérium ismétel­ten kijelenti, hogy magyar részről a fiatalkorúak hazahozatala érdeké, ben mindent megtesznek és nyomaté­kosan követeli: osztrák részről sür­gősen nyújtsanak lehetőséget a fiatal korúak csoportos vagy egyénenkénti hazahozatalára, amelyet szülők szá­zai megrázó írásokban sürgetnek az illetékes magyar hatóságoknál. A Külügyminisztérium jegyzéké­ben felkérte az osztrák követséget, hogy nyomatékosan hívja fel kormán nya figyelmét az említett kérdések fontosságára, mert ezeknek gyors és pozitív megoldása megfelel a nemzet­közi jog és a humanitás elveinek és elősegítheti a két szomszédos ország kapcsolatainak egészséges fejlődését. (MTI) Eljuthatunk-e a bolygókra? 1; A csillagos égbolt már a legrégibb időkben is foglalkoztatta az emberek képzeletét, azonban csak a természet- tudományok elég magas fejlettségi fokán merülhetett fel a bolygóközi utazás gondolata. Az embert először az írók képze­lete vitte el a bolygókra. Az írók kép­zelete nyomán a bolygók óriásokkal, törpékkel bizarr élőlényekkel népe­sültek be. így születtek a titokzatos Mars-lakók is. A képzeletnek ez a csapongása az írók számára megengedett, ha ennek segítségével művészi formában, mély­séges igazságok ismeretére tanítanak. Az íróknak a képzelőerőre művészi munkájukhoz szükségük van. Nem nélkülözhetik azonban ezt a tudo­mány művelői sem. A tudóst a képze­let a valóság mélyebb megismerésé­ben segíti. A tudós képzeletének min­den lépését azonban a legszigorúbb matematikai számítások, a legszigo­rúbb bírálat alapján megválogatott tények vezérlik. A megfigyelések, a mérések, a valóság számszerű adatai alapján a képzelet erejével kell a tudósnak a valóságos viszonyokra, a folyamatok várható eredményeire következtetni. A tapasztalati adatok, a mennyiségi viszonyok gondos mér­legelése alapján a tudomány távolab­bi terveket is sző. Ezek közé tartozik ma már — amivel régebben csak az írók képzelete játszott — a bolygó­közi közlekedés kérdése is. A Föld parányi égitest a végtelen csillagvilágban. S e parányi égitest lakójának kezében mérhetetlen erő van: a tudomány. Ez az ember számá­ra feltárja a csillagvilág sok-sok titkát, megállapítja a bolygók és csillagok távolságát, mozgását, kölcsönös hely­zetét, felszíni állapotát, anyagát, hő­mérsékletét, légkörét, a csillagok szü­letésének és elmúlásának folyamatát és így tovább. A tudomány eredmé­nyei nyomában olyan technikai esz­közök születtek, amelyek segítségével az ember, úgy látszik, valóban el tudja majd hagyni saját bolygóját és egy másik bolygó meglátogatására lesz képes. Vizsgáljuk meg ennek alapvető feltételeit: Mi a feltétele annak hogy egy test el tudja hagyni a Földet? A Föld felületén és közelében levő minden testre a nehézségi erő hat. Ez az általános tömegvonzás következ­ménye, melynek törvényét, a ható­erők mennyiségi kapcsolatát már Newton megállapította. Az ebből ki­induló megfontolások alapján kimu­tatható, hogy a Föld erőterében moz- gásbahozott test pályájának alakja attól függ, hogy mekkora a kezdő- sebesség. A tapasztalat azt mutatja, hogy a Föld felületén elhajított test, még a legnagyobb ágyúk lövedéke is, a Föld felületére zúhannak vissza. Kiszámí­tották hogyha egy test kezdősebes­sége 7.9 km másodpercenkénti sebes­ségnél kisebb, akkor az egy ellipszis­alakú pálya befutása után mindig visszatér a Föld felületére. Ha azon­ban a kezdősebesség ezt eléri (a 7.9 km másodpercenkénti sebességet), akkor a test többé már nem jön visz. sza, hanem a Föld körül, köralakú pályán fog keringeni. Annak a test­nek pedig, amely végkép el akarja hagyni a Föld erőterét, 11.2 km má­sodpercenkénti kezdősebességgel kell rendelkeznie. Ebben az esetben ugyanis ez a test egy, a Földtől elirá­nyuló pályán, — parabola-pályán fog mozogni. Ez a sebesség tehát a boly­góközi térbe való kijutás sebessége, amit néha „parabolikus sebességnek” is szoktak nevezni. Milyen pályán kell mozognia a Föl­det elhagyó testnek hogy egy másik bolygóra jusson? Ha egy test a Föld felületéről már elég nagy távolságra (1800—2000 km-re) kirepül .akkor már a Nap és a közelben levő bolygók vonzását is figyelembe kell venni a pálya és a szükséges sebességek keszámításánál. Természetesen ezeknél a számítások­nál elsősorban a Nap vonzó hatását kell tekintetbe venni. Ez olyan ha­talmas, hogyha a bolygóközi térbe ki­jutó test nem rendelkezik elegendő sebességgel ahhoz_ hogy a Nap erő­terének hatása alatt az elipszis- vagy parabola-pályán mozogjon, akkor fel­tétlenül a Napba zuhan. Kiszámítot­ták, hogy valamely bolygó eléréséhez, a bolygók néhány kedvező kölcsönös helyzetében, figyelembe véve a Föld keringését és tengely körüli forgását is a parabolikus 11.2 km másodper­cenkénti sebességnél nagyobb, de 16.2 km másodpercenkéntinél kisebb se­besség elegendő. Ekkor a bolygóközti térbe kerülő test ellipszis alakú pá­lyán mozogna' a Föld és a kiszemelt bolygó között. Ezek a kedvező bolygó közti helyzetek azonban elég ritkán következnek be. A számítások szerint például egy Mars-utazás esetén 449 napig kellene a Marson erre vára­kozni. Megvannak-e a technikai alapjai annak, hogy a fejlődés során bolygó­közi utazásra alkalmas gépet szerkesz- szenek? Földünk felületét hatalmas, kb. 1200 km magas légóceán veszi körüL A levegő a benne mozgó testekkel szemben olyan ellenállást jelent, mely a sebességgel négyzetes arány­ban növekszik. Ezért a bolygóközi repüléshez szükséges rendkívüli nagy sebességek esetén ez igen nagy lenne. E sebességek mellett a súrlódások kö­vetkeztében a gép falának erős felme­legedésével is számolni kell. Ezért olyan gépre volna szükség, mely a légkörön kívül vehetné fel a bolygó­közi repüléshez szükséges végsebes­séget. Ennek a gépnek tehát olyan­nak kell lennie, melynek működése nincs a légkörhöz kötve. Ilyen a rakéta gép. Ez magával viszi a rakétamotor működtetéséhez szüksége oxigént. Ez a légkömélküli bolygó felületéről is elindítható volna. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents