Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)
1956-12-20 / 299. szám (297. szám)
2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1956. DECEMBER 20. i szakszervezetek követelései égető gazdasági kérdéseink megoldása érdekében (Folytatás az 1. oldalról) gyelembe kell venni a családok szociális helyzetét, a családtagok számát és jövedelmét. A munkanélküli segélynek biztosítania kell a minimális életfeltételek megteremtését. b) Be kell vezetni a kötelező munkaközvetítés rendszerét. c) Ahhoz, hogy a dolgozó nők visz- szatérhessenek családjukhoz és a családok életszínvonala emelkedjék, emelni kell — a lehetőségek figyelembevételével — a családi pótlék összegét úgy, hogy a sokgyermekes családokban a feleség munkájára ne legyen szükség. d) Az idős dolgozók életviszonyainak megjavítására feltétlenül szükség van a nyugdíjak emelésére. Ez lehetővé teszi majd, hogy a közigazgatásban és a népgazdaság más területén, a nyugdíjkorhatárt elért dolgozók megfelelő anyagi ellátás alapján megválhassanak állásuktól és nyugdíjba mehessenek. c) Meg kell keresni az ideiglenes munkaalkalmak lehetőségét is, mint például közmunkák beindítása, különösen Budapesten, a bekövetkezett károk helyreállítása stb. f) Gondoskodni kell a munkanélkülieknek megfelelő kiképzéséről, olyan szakmákra, amelyekre a jövőben szükség lesz, vagy már jelenleg is szükség van. g) A szolgáltató vállalatoknál — az egészségügyi intézményeknél — és másutt is igen alacsony a segédszemélyzet száma. Az eddiginél reálisabb létszámnormák megállapítása itt is számos munkaerő — különösen a nők — foglalkoztatását teszi lehetővé. Néhány helyen magas a munkaidő, mint például a pedagógusok kötelező óraszáma, itt is csökkenteni kell a munkaidőt. h) A munkaerő-kérdést véglegesen csak a népgazdaság megfelelő arányainak végleges kialakítása oldja meg. Ennek keretében elsősorban azokat a népgazdasági ágakat fejlesztjük majd, amelyek munkaigényes termékeket állítanak elő. A termékek minőségének emelése is fokozza a munkaigényességet. Ezért már most foglalkozni kell ezeknek a népgazdasági ágaknak fejlesztésével és a termékek minőségének emelésével. i) A szakszervezetek korábbi javaslatainak megfelelően néhány nép- gazdasági ágban — különösen ott, ahol sok nő dolgozik — részleges foglalkoztatottságot kell bevezetni. j) A kormány az alkalmazottak legmagasabb fizetését 3500 forintban szabja meg. Ez alól — a nyereségrészesedést nem számítva — csak a különös képzettségű szakembereknél, tudományos dolgozóknál lehet kivételt tenni. Ismételten meg kell jegyeznünk, hogy a javasolt intézkedéseket ideigleneseknek tekintjük és a népgazdaság jövőbeni helyes arányainak kialakítása oda vezet majd, hogy a munkaerőkérdés véglegesen megoldódjék. Az elhatározott és a még megvalósítandó béremelések A már eddig hozott intézkedésekkel az iparban, építőiparban a munkásbéralap 10 százalékos emelkedését, a szénbányászatban ennél is nagyobb mérvű emelését határozta el a szakszervezetek javaslatára a kormány. A minimális kereseteket a jelenlegi gyakorlat szerint 800 forintban állapították meg az eddigi 650 forinttal szemben. A szakszervezetek természetesen nagyon jól tudják, hogy ez a kereset- emelés legkevésbé sem jelenti a dolgozók valamennyi jogos igényének kielégítését. A szakszervezetek feltétlenül szükségesnek tartják, hogy vezessék be a közlekedésnél, és a kereskedelemben is — ahol a keresel igen alacsony —, a többi népgazdasági ágakban megvalósított átlagkereset-emelést. A szakszervezetek szükségesnek tartják, hogy minél előbb kidolgozzák a fontosabb bérezési alapelveket, amelyek lehetőséget nyújtanak a munkástanácsoknak arra, hogy a legcélszerűbb bérezési rendszert alkalmazhassák. A normákról A szakszervezetek helyeslik, hogy a vállalatok munkástanácsai a helyi szakszervezeti szervekkel egyetértésben, mindenütt, ahol nincsenek meg a technikai és műszaki feltételek, szüntessék meg a normákat. Javasolják azonban, mind a munkástanácsoknak, mind a szakszervezeteknek, hogy a munka szerinti elosztásnak Ismét megindult a vasúti darabáru-forgalom A vasúti darabáru-forgalmat az október 23-i események után leállították és ezért igen sok helyen zavarok keletkeztek az áruellátásban. Leggyakrabban vasúti darabáru-forgalomban továbbítják a vidéki üzletek áruit, fonalat, festéket, textilt. Darabáruként érkezik Budapestre a vidéki élelmiszerszállítmányok egy része, amelyek megérkezésük után a budapesti piacokra kerülnek. A darabáru-forgalom leállítása súlyosan érintette a magánosokat is, különösen a termelőket, akiknek áruit nem vette fel a vasúi elszállításra. Szerdán, 18-tól kezdve, ismét megindult a darabáru-forgalom Budapestről vidékre és a vidéki állomásokról Budapestre is vesznek fel darabárus küldeményeket. A szakemberek szerint a közelgő karácsonyi ünnepek miatt igen nagymérvű darabáru-szállításra kell számítani. Az előző évek tapasztalatai alapján a vasút felkészült naponta 7—8000 tonna darabáru elszállítására. A vasutas dolgozók minden felkínált darabárut felvesznek és elszállítanak, de nem minden budapesti pályaudvart kapcsoltak be a darabáru-forgalomba, mert az áruknak gépkocsival való átszállítása még akadályokba ütközik. A gyors darabárukat Budapest—Józsefváros állomáson veszik fel, a teher- darabárut pedig Budapest—Nyugatipályaudvaron. Az áruk felvételére vonatkozóan az állomások kereskedelmi főnöksége ad felvilágosítást. Egyelőre a darabáruk házhoz szállítását csak korlátozott mennyiségben végzi a MÄV. megfelelően alkalmazzák a teljesítmény szerinti bérezést ott, ahol ennek műszaki fetételei megvannak. Áttekinthető bérezést! A szakszervezetek általában helyeslik a bérezés egyszerűsítésére, áttekinthetőségére vonatkozó, a vállalatoknál eddig megtett intézkedéseket. Helyesnek tartják például azt, hogy a munkásokat nem az eddigi bonyolult tarifarendszer szerint, hanem a régebben kialakult kategóriák szerint sorolják be. Azt is helyeslik a szakszervezetek, hogy a múltban bevált bérezési rendszereket — például a szakmánybérezést — megfelelő helyeken alkalmazzák. Dolgozzák ki a természetbeni juttatások rendszerét! A fogyasztási cikkeket gyártó iparágakban a szakszervezetek javaslatára általában visszatértek a természetbeni juttatások régebben alkalmazott rendszerére. A szakszervezetek általában helyeslik, hogy a munkások kedvezményes áron jussanak az általuk előállított termékekhez. Nem lehet azonban helyesnek elismerni azt, hogy egyes munkástanácsok aiz egész társadalom érdekeit semmibe véve elherdálják, szétosztogatják az üzemükben előállított termékeket. Ahhoz, hogy ezek az állapotok megszűnjenek, az szükséges, hogy a minisztériumok a szakszervezetekkel együtt dolgozzák ki a természetbeni juttatások helyes rendszerét és javaslataikat terjesszék a kormány elé. Magyar jegyzék az osztrák követséghez: Rendezzék az Ausztriából hazatérni kívánó magyar állampolgárok ügyét! A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma 1956. december 18-án az Osztrák Köztársaság budapesti követségéhez jegyzéket juttatott el. A Külügyminisztérium sürgette a Magyarországra visszatérni kívánó magyar állampolgárok ügyének rendezését. A jegyzék részletesen ismerteti a magyar kormány eddig tett lépéseit (amnesztia-rendelet, vizum-kérés a hazatelepítést intéző bizottság részére, jegyzék a 18 éven aluli magyar állampolgárok hazasegítése ügyében), majd leszögezi: A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma mély sajnálattal állapítja meg, hogy a fent említett kérdésekben az Osztrák Köztársaság kormánya és az osztrák hatóságok részéről mindezideig semmiféle intézkedés nem történt. Ez érthetetlen mind a hivatalos magyar szervek, mind a magyar közvélemény számára, annál is inkább, mivel más államok szerveinek megbízottai az osztrák hatóságok támogatásával min den nehézség nélkül hathatós tevékenységet fejthetnek ki Ausztria egész területén, hogy szülőföldjüktől távol eső országokban továbbvándorlásra bírják a magyarok ezreit akiknek jelentős része az osztrák sajtó megállapítása szerint is visz- szakíván térni hazájába. A magyar Külügyminisztérium teljes mértékben indokolatlannak tartja az osztrák hivatalos szervek magatartását, amely lehetetlenné teszi a bécsi magyar követség beosztottai részére a különböző táborokban élő és hazatérni kívánó magyar állampolgárok hazautazásának elősegítését, valamint a magyarok hazatérését intéző bizottság ausztriai működését. A Magyar Külügyminisztérium kénytelen feltételezni, hogy ennek az eljárásnak csak az lehet a célja, hogy elodázzák és meghiúsítsák az Osztrák Köztársaság területére távozott magyar állampolgárok fontos tájékoztatását a hazatérés akadálymentes és büntetőjogi eljárás nélküli lehetőségéről. A magyar külügyminisztérium nem hagyhatja szó nélkül azon körülményt sem. hogy az utóbbi időben Karácsony háromnapos, újév kétnapos ünnep A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a december 25—26-i munkaszüneti napokat megelőző szombatot, december 22-ét rendes munkanappá, a vasárnapot, december 23-át munkanappá, a szokásos szombati munkaidővel, december 24-ét, hétfőt pedig heti pihenőnappá nyilvánítja. Az újév előtti szombatot, december 29-ét, rendes munkanappá, vasárnapot, december 30-át szokásos szombati munkanappá és december 31-ét, hétfőt heti pihenőnappá nyilvánítja. Amennyiben a gazdaságossági szempontok e fentiektől eltérő szabályozást tesznek szükségessé, a szakminiszter külön intézkedik. Azokban az üzemekben, ahol a minisztérium irányításával megbízott vezető december 27. és december 30. között munkaszünetet rendel el, ott fizetett szabadságra kell küldeni azokat a dolgozókat, akik ez évi szabadságukat még nem vették igénybe. Az ilyen üzemek többi dolgozójának átlagkeresetük 50 százalékát kell folyósítani a szak- miniszter által elrendelt munkaszüneti napokon. A nyílt árusítási üzeletek nyitvatar- tásának szabályozásáról a Belkereskedelmi Minisztérium vezetője gondoskodik. (MTI) a hivatalos osztrák szervek által bevezetett adminisztratív intézkedések (kihallgatások, belügyminiszteri engedélyezés, újlenyomatok stb.) nagyon megnehezítik és meghosszabbítják a hazatérni kívánók akaratának teljesülését. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma a legnyomatékosabban felhívja az igen tisztelt követség útján az osztrák kormány figyelmét a 18 éven aluli gyermekek és ifjak helyzetére. Az 1956. október 23-át követő magyarországi események következtében az Osztrák Köztársaság területére távozott gyermekek és ifjak túlnyomó többsége a szülők megkérdezése, szülői engedély nélkül, leginkább kalandvágyból hagyta el a családi otthont, mint erre a magyar Külügyminisztérium 1956. november 28-án átnyújtott jegyzéke már utalt. Sajnálatos, hogy ez a jegyzék, mint a már eddig említettek is, osztrák részről ezideig érdemben megválaszolatlanul maradt. Az érintett családok ezrei türelmetlenül várják az osztrák kormány álláspontjának ismertetését, mert tudják, hogy kizárólag az osztrák kormányon és annak hatóságain múlik a fiatalkorúak gyors hazatelepitése és meggyőződésük, hogy ezeket a gyermekeket nem tekinthetik politikai menekülteknek. A magyar Külügyminisztérium ismételten kijelenti, hogy magyar részről a fiatalkorúak hazahozatala érdeké, ben mindent megtesznek és nyomatékosan követeli: osztrák részről sürgősen nyújtsanak lehetőséget a fiatal korúak csoportos vagy egyénenkénti hazahozatalára, amelyet szülők százai megrázó írásokban sürgetnek az illetékes magyar hatóságoknál. A Külügyminisztérium jegyzékében felkérte az osztrák követséget, hogy nyomatékosan hívja fel kormán nya figyelmét az említett kérdések fontosságára, mert ezeknek gyors és pozitív megoldása megfelel a nemzetközi jog és a humanitás elveinek és elősegítheti a két szomszédos ország kapcsolatainak egészséges fejlődését. (MTI) Eljuthatunk-e a bolygókra? 1; A csillagos égbolt már a legrégibb időkben is foglalkoztatta az emberek képzeletét, azonban csak a természet- tudományok elég magas fejlettségi fokán merülhetett fel a bolygóközi utazás gondolata. Az embert először az írók képzelete vitte el a bolygókra. Az írók képzelete nyomán a bolygók óriásokkal, törpékkel bizarr élőlényekkel népesültek be. így születtek a titokzatos Mars-lakók is. A képzeletnek ez a csapongása az írók számára megengedett, ha ennek segítségével művészi formában, mélységes igazságok ismeretére tanítanak. Az íróknak a képzelőerőre művészi munkájukhoz szükségük van. Nem nélkülözhetik azonban ezt a tudomány művelői sem. A tudóst a képzelet a valóság mélyebb megismerésében segíti. A tudós képzeletének minden lépését azonban a legszigorúbb matematikai számítások, a legszigorúbb bírálat alapján megválogatott tények vezérlik. A megfigyelések, a mérések, a valóság számszerű adatai alapján a képzelet erejével kell a tudósnak a valóságos viszonyokra, a folyamatok várható eredményeire következtetni. A tapasztalati adatok, a mennyiségi viszonyok gondos mérlegelése alapján a tudomány távolabbi terveket is sző. Ezek közé tartozik ma már — amivel régebben csak az írók képzelete játszott — a bolygóközi közlekedés kérdése is. A Föld parányi égitest a végtelen csillagvilágban. S e parányi égitest lakójának kezében mérhetetlen erő van: a tudomány. Ez az ember számára feltárja a csillagvilág sok-sok titkát, megállapítja a bolygók és csillagok távolságát, mozgását, kölcsönös helyzetét, felszíni állapotát, anyagát, hőmérsékletét, légkörét, a csillagok születésének és elmúlásának folyamatát és így tovább. A tudomány eredményei nyomában olyan technikai eszközök születtek, amelyek segítségével az ember, úgy látszik, valóban el tudja majd hagyni saját bolygóját és egy másik bolygó meglátogatására lesz képes. Vizsgáljuk meg ennek alapvető feltételeit: Mi a feltétele annak hogy egy test el tudja hagyni a Földet? A Föld felületén és közelében levő minden testre a nehézségi erő hat. Ez az általános tömegvonzás következménye, melynek törvényét, a hatóerők mennyiségi kapcsolatát már Newton megállapította. Az ebből kiinduló megfontolások alapján kimutatható, hogy a Föld erőterében moz- gásbahozott test pályájának alakja attól függ, hogy mekkora a kezdő- sebesség. A tapasztalat azt mutatja, hogy a Föld felületén elhajított test, még a legnagyobb ágyúk lövedéke is, a Föld felületére zúhannak vissza. Kiszámították hogyha egy test kezdősebessége 7.9 km másodpercenkénti sebességnél kisebb, akkor az egy ellipszisalakú pálya befutása után mindig visszatér a Föld felületére. Ha azonban a kezdősebesség ezt eléri (a 7.9 km másodpercenkénti sebességet), akkor a test többé már nem jön visz. sza, hanem a Föld körül, köralakú pályán fog keringeni. Annak a testnek pedig, amely végkép el akarja hagyni a Föld erőterét, 11.2 km másodpercenkénti kezdősebességgel kell rendelkeznie. Ebben az esetben ugyanis ez a test egy, a Földtől elirányuló pályán, — parabola-pályán fog mozogni. Ez a sebesség tehát a bolygóközi térbe való kijutás sebessége, amit néha „parabolikus sebességnek” is szoktak nevezni. Milyen pályán kell mozognia a Földet elhagyó testnek hogy egy másik bolygóra jusson? Ha egy test a Föld felületéről már elég nagy távolságra (1800—2000 km-re) kirepül .akkor már a Nap és a közelben levő bolygók vonzását is figyelembe kell venni a pálya és a szükséges sebességek keszámításánál. Természetesen ezeknél a számításoknál elsősorban a Nap vonzó hatását kell tekintetbe venni. Ez olyan hatalmas, hogyha a bolygóközi térbe kijutó test nem rendelkezik elegendő sebességgel ahhoz_ hogy a Nap erőterének hatása alatt az elipszis- vagy parabola-pályán mozogjon, akkor feltétlenül a Napba zuhan. Kiszámították, hogy valamely bolygó eléréséhez, a bolygók néhány kedvező kölcsönös helyzetében, figyelembe véve a Föld keringését és tengely körüli forgását is a parabolikus 11.2 km másodpercenkénti sebességnél nagyobb, de 16.2 km másodpercenkéntinél kisebb sebesség elegendő. Ekkor a bolygóközti térbe kerülő test ellipszis alakú pályán mozogna' a Föld és a kiszemelt bolygó között. Ezek a kedvező bolygó közti helyzetek azonban elég ritkán következnek be. A számítások szerint például egy Mars-utazás esetén 449 napig kellene a Marson erre várakozni. Megvannak-e a technikai alapjai annak, hogy a fejlődés során bolygóközi utazásra alkalmas gépet szerkesz- szenek? Földünk felületét hatalmas, kb. 1200 km magas légóceán veszi körüL A levegő a benne mozgó testekkel szemben olyan ellenállást jelent, mely a sebességgel négyzetes arányban növekszik. Ezért a bolygóközi repüléshez szükséges rendkívüli nagy sebességek esetén ez igen nagy lenne. E sebességek mellett a súrlódások következtében a gép falának erős felmelegedésével is számolni kell. Ezért olyan gépre volna szükség, mely a légkörön kívül vehetné fel a bolygóközi repüléshez szükséges végsebességet. Ennek a gépnek tehát olyannak kell lennie, melynek működése nincs a légkörhöz kötve. Ilyen a rakéta gép. Ez magával viszi a rakétamotor működtetéséhez szüksége oxigént. Ez a légkömélküli bolygó felületéről is elindítható volna. (Folytatjuk.)
