Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)
1956-12-20 / 299. szám (297. szám)
TOLNA ^MEGYEI ife J 9 AEA: 50 FILLÉR. 4 iplnai í'\í ■^syoteiaí Könyvtár PfiCS^ 'm# A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM. 299. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1956. DECEMBER 20. r----------------------------------------^ A MAI SZAMBÁN: Hagyar jegyzék az osztrák követséghez (2. o.) Ismerősök, ha találkoznak... (3. o.) V_______________________J Helyzetkép az áramellátásról Napjaink egyik legjelentősebb problémája az energiahiány. Akadozik, sokszor szünetel az áramszolgáltatás, a lakásokban nincs villany, az üzemekben nem tudnak termelni áramhiány miatt. Munkatársunk felkereste a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat szekszárdi üzletigazgatóságát, ahol az üzemviteli osztály vezetőjétől a következő felvilágosítást kapta: A megye az országos hálózatból kapja az áramot, és így az ország energia helyzete szabja meg, mennyi villanyáramot kapunk. A közelben lévő erőművek, mint a komlói, a má- za-szászvári, pécsi viszonylag alacsony teljesítőképességűek és áram- termelésüknek majdnem egészét a bányák használják fel. Értesülésünk szerint az ország erőművei jelenleg mintegy negyedét termelik annak az energiának, amit az október 23-i események előtt. Megyénk körülbelül 10 százalékát kapja annak az árammennyiségnek, mint amit korábban felhasznált. — Kiknek biztosítanak elsősorban villanyáramot? — Elsősorban az élelmiszerüzemeknek, malmoknak. Két malom — a szekszárdi és a bonyhádi — nappal is tud dolgozni, a többieknek csak éjszaka tudunk áramot biztosítani. Kevés energiát tudunk adni más üzemeknek is, így például a Bonyhádi Cipőgyár egy, a Zománcgyár félműszakban dolgozhat — csökkentett energiafelhasználással. Rendkívüli fontos, hogy az üzemek betartsák a menetrendet, mert a keret túllépése esetén veszélyeztetik nem csak a saját, hanem a többi üzem áramellátását is. Nagyon fossz a helyzet a megye községeiben, ahol néha napokig sincs áram. — Milyenek a további kilátások? — Egyelőre nem kaptunk semmi biztatást az energiaellátás javulására. Az erőművek tartalék szénkészletei kimerültek, így csak annyi áramot tudnak termelni, amennyihez folyamatosan kapják a bányáktól a szenet. Az ország erőműveit az elmúlt események során károsodás, sérülés nem érte, így teljesítményük fokozása lehetséges egészen az október előtti színvonalig, ez kizárólag a szénellátástól függ. Lesz-e kenyér Dunaföldváron és környékén ? Napok óta ez a kérdés foglalkoztatja a felelős embereket Dunaföldváron. Az áramkorlátozás aggasztóvá teszi a kenyérellátást a következő napokban. A dunaföldvári malomhoz nagy körzet tartozik. Mintegy 40 kilométeres körzetből járnak a malomhoz lisztet cserélni. Több mint 80 ezer ember kenyér-, illetve lisztszükségletét elégítik ki. Sajnos, az utóbbi napokban az áramkorlátozás már a szokásos mértéket is túllépte. Már megszűnt az éjjeli áramszolgáltatás. Az őrlést leállították. Mikor a malomban érdeklődtünk a dolgozóktól, hogy eddig hogyan tudták kielégíteni a szükségletet, azt a választ kaptuk, hogy éjjel-nappal dolgoztak, sőt vasárnapokon is végeztek kereskedelmi és vámőrlést, de az utóbbi napokban már leálltak. Számos termelőt kénytelenek hazaküldeni, a gabonát nem tudják átvenni. Sőt, kedden délelőtt vitték el az utolsó 26 zsák lisztet a dunaföldvári pékeknek. A paksi pékeknek már kedden nem tudtak lisztet adni. Volt készlet, de ez már a múlté, olyan tartalékkal nem tudnak rendelkezni, hogy huzamosabb ideig abból lássák el a fogyasztókat. Ha a legközelebbi napokban az áramszükségletet nem tudják biztosítani, akkor az lesz a helyzet, hogy kenyér és liszt nélkül maradnak a duna- földváriak. Ezt pedig nem szeretnék. Nem sok energia kellene a malom üzemeltetéséhez. Mindössze 80—90 kilowattóra áram, hogy a malomban újból beinduljon a termelés, hogy újból zavartalanná tudják tenni a közellátást. Az Áramszolgáltató Vállalat sem tud biztosat. Azt sem tudják, hogy a közeljövőben van-e remény arra, hogy javul az áramellátás. Csupán annyit tudnak, hogy azért nem tudnak megfelelő mennyiségű energiát biztosítani, mert a mostani áramtermelés kell a bányáknak a víz szivattyúzásához. Kilátástalan a helyzet pillanatnyilag, de bíznak a malom vezetői és dolgozói abban, hogy a legrövidebb idő alatt valami megoldást találnak az áramszolgáltató vezetői és a szükséges energiát biztosítják, s akkor lesz majd kenyér és liszt Dunaföldváron. A malom gépei és dolgozói várják, hogy mielőbb munkához lássanak. Biztosak abban is, hogy a bányáit tudnak majd annyi szenet adni az erőműveknek, hogy nem lesz fennakadás a zavartalan termelésben. A „szabad csapatok66 vezetője Letartóztatta a dombóvári járási rendőrkapitányság Bíró Gábor tamási lakost, aki ellen többrendbeli csalás és sikkasztás miatt eljárást folytattak. Az októberi események után megjelent Tolna és Baranya megye több községében és ott valamiféle szabadcsapatok vezetőjének adta ki magát. Felkeresett olyan embereket, akiknek hozzátartozóik börtönben voltak. Így került ismeretségbe Reisch Béla hosszúhetényi lakossal, akinek az apósát 1950-ben gyilkosság miatt életfogytiglani börtönre ítélték. Bíró megígérte, hogy kiszabadítja Reisch Béla apósát — de természetesen nem ingyen, hanem pénzért. így aztán fel is vett egy bizonyos összeget Reisch- től. Akik dolgozni mentek, azokat megfélemlítette és hazazavarta. Pécsett azt híresztelte a fiatalság között, hogy neki a Mecsekben több zászlóalja van és aki beáll a csapatába, az fegyvert kap. így aztán magával csalt a Mecsekbe több fiatalt. Toborzási módszerei között természetesen első helyet foglaltak el az olyan érvek, hogy ki kell vívni az ország szabadságát, demokráciát akarunk, és így tovább. De hogy hogyan képzeli az ország szabadságát és a demokráciát, nehéz lenne megállapítani, mert a dolgozóknak valóban ilyen követeléseik voltak — jogosan —, de őt semmiesetre sem lehet a becsületes dolgozók közé sorolni annál is inkább, mert eddig hat esetben volt büntetve és több, mint tíz évet ült börtönben különféle bűncselekmények miatt. Éppen ezért furcsa „szabadság” és „demokrácia” lehetett az, amit ő elképzelt. Szerencsére az nem valósidt meg, sőt, még a személyi szabadságától is megfosztották. 8 szakszervezetek követelései égető gazdasági kérdéseink megoldása érdekében Átfogó javaslatok az inflációs veszély elhárítására, a népgazdaság gyökeres átszervezésére — Vizsgálják felül a külkereskedelmi szerződéseket, csökkentsék az államapparátust — Több fogyasztási cikket! — Emeljék fel a családi pótlékot és a nyugdíjakat — Munkaközvetítést és munkanélküli segélyt — Átlagkeresetemelést a közlekedésben és a kereskedelemben — Rendezzék a természetbeni juttatások és a normák kérdését Gáspár Sándornak, a Szaktanács főtitkárának nagyjelentőségű nyilatkozata pen — ne csökkenjék átmenetileg sem a dolgozók életszínvonala, sőt, a szakszervezetek már régebben hanA kormány tegyen sürgős intézkedéseket a folyamatos termelés biztosítására A szakszervezetek véleménye szerint ez elérhető, ha két alapvető követelményt teljesíteni tudunk: Az első és legfontosabb a termelő- munka megindítása a népgazdaság valamennyi ágában, a termelékenysége növelése, a gazdaságos termelés. A fő kérdés az ország energiaellátásának megjavítása. Az energia legfőbb forrása nálunk a szén. Ezért sür gősen növelni kell a szénbányászatban jelenleg dolgozók létszámát. Ha időlegesen is, csökkenteni kell a legjelentősebb szénfogyasztású népgazdasági ágak termelését. A másik követelmény, hogy a kormány sürgős intézkedéseket tegyen a termelés folyamatos biztosítására az anyag és az energia elosztására stb. Mit kell tenni az infláció elkerülésére a) Az 1957. évi költségvetés összeállításánál jelentősen csökkenteni kell az államigazgatási kiadásokat, elsősorban az államapparátus és a honvédelem terén. b) 1957-ben csökkenteni kell a termelő beruházásokat, illetőleg csak azokat a beruházásokat kell folytatni, amelyek viszonylag kis költséggel fejezhetők be és amelyek elősegítik a fogyasztási alap növelését. c) Felül kell vizsgálni a külkereskedelmi szerződéseket. Fogyasztási cikkből kivitelt csak olyan mértékben tartsunk fenn, amely a gazdasági élet folyamatosságának biztosításához szükséges importcikkek beszerzéséhez nélkülözhetetlen. d) A nehéziparban nagyobb mértékben kell előállítani a lakosság számára szükséges fogyasztási cikkeket, valamint olyan exportcikkeket, amelyek az előbbi célok megvalósításához szükségesek. Az ipar ilyen irányú átállítására lehetőséget nyújt a termelő beruházásoknak az 1957. évre javasolt szüneteltetése. e) A kormány haladéktalanul dolgozza ki a vállalatok pénzügyi ellátási szakszervezetek javaslatai a munkanélküliség problérnájának'lmegoldtísára goztátott követeléseinek megfelelően, a hozott intézkedések alapján még emelkedjék is. Ha el is kerüljük az életszínvonal időleges csökkentését, akkor is jó ideig — ez is a normális ütemű termelés megindításának mértékétől függ — sok iparcikket nem lehet majd rendszeresen megvásárolni a boltokban, néhány cikkre hosszabb ideig kell majd várni, amíg beszerez_ hető lesz. Ahhoz, hogy megfelelő választék álljon rendelkezésre a kereskedelemnek a szükséges készletekkel kell rendelkeznie. Ez azonban attól függ, hogy az ipar milyen mértékben tudja ezeket az igényeket kielégíteni. A szakszervezetek e feladatok megoldása érdekében .véleményünk sze. rint, a legfontosabb gazdasági kérdésekben a következő javaslatokat teszik a kormánynak: sónak ideiglenes rendszerét. Feltétlenül szükség van arra, hogy a vállalatok munkástanácsai a reájuk bízott anyagi eszközökkel felelősséggel gazdálkodjanak. Tűrhetetlennek kell tekinteni azt a helyzetet, hogy a dolgozó nép vagyonát felelőtlen elemek elherdálják és például Budapesten olyan mértékben fizessenek ki béreket — a törvényes rendelkezések semmibevételével — mintha a termelés 20—30 százalékkal növekedett volna. f) Jelenleg különösen szükséges, hogy a szűkös anyag- és energiakészletekkel a leggondosabban gazdálkodjunk és úgy osszuk el, hogy az a legfontosabb helyekre kerüljön. Ennek érdekében a kormánynak meg kell bíznia valamilyen szervet e gyors intézkedések végrehajtására. A javasolt intézkedések ideiglenesek és a jelenlegi rendkívüli helyzet teszi többségüket indokolttá. Megvalósításuk azonban feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az infláció elkerülésének, az életszínvonal fenntartásának anyagi feltételeit megteremtsük. A magyar szakszervezetek szükségesnek tartják, hogy néhány, gazdasági és társadalmi életünket érintő kérdésben kifejtsék nézeteiket és javaslatot tegyenek a kormánynak a problémák megoldására. Ahhoz, hogy a következő időszak feladataival foglalkozzunk, elenged, hetetlenül szükséges, hogy világosan feltárjuk hazánk gazdasági helyzetét a dolgozók előtt. Az ország gazdasági élete az elmúlt időszak súlyos politikai hibáinak következtében nem fejlődött egészségesen. A dolgozók élet. és munkakörülményei nem javultak a szükségesnek megfelelő mértékben, a népgazdaság különböző ágai között súlyos aránytalanságok voltak, nem rendelkeztünk a folyamatos termeléshez szükséges anyag- készletekkel, külföldi adósságaink pedig az utóbbi időszakban alig csökkentek. E kérdéseknél igen behatóan foglalkozott a SZOT ez év szeptemberében tartott IX. teljes ülése. Az ebben a helyzetben bekövetkezett október 23-i események és az ezt követő több mint egyhónapos sztrájk, majd az utóbbi napokban történt több napos munkabeszüntetés súlyos hely. zetbe hozta országunk gazdaságát. Az ipar — az élelmezési ipar kivételével — az eddigi átlagos termelés jelentéktelen hányadát állítja elő. Megszakadt az egész népgazdaság termelésének összefüggő folyamata: alig van szén, energia, hiányoznak az alap vető nyersanyagok, nincsenek meg a termelés anyagi feltételei. Ha az utolsó két hónapban csak azt osztottuk volna el, amit ez idő alatt termel, tünk, életszínvonalunk egy kis hányada lehetett volna az október 23-át megelőző időszaknak. A fogyasztás azonban nem csökkent hanem éppen ellenkezőleg, emelkedett. A lakosság felvásárolta a kereskedelem készleteinek több, mint felét. A gyárak szállításai jelen, téktelenek. A baráti országokból és a máshonnan érkezett segítség az ebben az időszakban bekövetkezett termeléskiesés legfeljebb ha egynegye dét pótolja. Figyelembe kell még vennünk azt is, hogy a harci események során — elsősorban a lakóházakban és a közlekedésben — keletkezett károkat sürgősen pótolni kell. A rendelkezésre álló szűkös fogyasztási cikk-készlettel szemben a legutóbbi idők adatai szerint, mintegy 20 százalékkal megnövekedett a pénz- forgalom. A megnövekedett pénz- mennyiség tehát csökkent árualappal, fogyasztási alappal áll szemben. A rossz energia- és anyagellátás miatt üzemeink egy részében hiányoz nak a termelés anyagi feltételei és nemsokára arra kényszerülnek, hogy kapuikat bezárják. Hazánk dolgozói előtt két igen súlyos veszély áll tehát: az infláció és a nagyméretű munkanélküliség. A SZOT IX. teljes ülése már érintette a munkanélküliség kérdését. Már abban az időszakban is több tízezer nő, fiatal és csökkent munka- képességű volt hazánkban, akiket nem tudtunk megfelelő munkalehetőséggel ellátni, elsősorban a helytelen gazdasági szabályok miatt . Az ország jelenlegi gazdasági helyzetében a munkanélküliség további növekedésére lehet számítani, az államigazgatás egyszerűsítése és demokratizálása, az üzemek önállóságának növelése, a vállalati ügyvitel egyszerűsítése, a beruházások leállítása, valamint a fegyveres alakulatok létszámának csökkentése következtében. Számítani kell ezenkívül arra, hogy anyag- és energiahiány miatt több üzem működését ideiglenesen le kell állítani. A szakszervezetek szükségesnek tartják, hogy a kormány sürgősen dolgozzon ki olyan gondosan összehangolt intézkedéseket, amelyek lehetőséget nyújtanak a munkanélküliek foglalkoztatására, vagy ha ez nem lehetséges, megfelelő anyagi ellátására. Munkanélküli segély, munkaközvetítés, családi pótlék, nyugdíj... Vajon lehet-e gazdasági életünket úgy helyreállítani, hogy e közben — a súlyos helyzet következményeképA szakszervezetek a következőket javasolják: a) A munkanélkülivé vált dolgozók számára munkanélküli segélyt kel! fizetni. A segély megállapításánál fi- (Folytatás a 2. oldalon) %
