Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)

1956-12-20 / 299. szám (297. szám)

TOLNA ^MEGYEI ife J 9 AEA: 50 FILLÉR. 4 iplnai í'\í ■^syoteiaí Könyvtár PfiCS^ 'm# A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM. 299. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1956. DECEMBER 20. r----------------------------------------^ A MAI SZAMBÁN: Hagyar jegyzék az osztrák követséghez (2. o.) Ismerősök, ha találkoznak... (3. o.) V_______________________J Helyzetkép az áramellátásról Napjaink egyik legjelentősebb problémája az energiahiány. Akado­zik, sokszor szünetel az áramszolgál­tatás, a lakásokban nincs villany, az üzemekben nem tudnak termelni áramhiány miatt. Munkatársunk fel­kereste a Déldunántúli Áramszolgál­tató Vállalat szekszárdi üzletigazga­tóságát, ahol az üzemviteli osztály vezetőjétől a következő felvilágosí­tást kapta: A megye az országos hálózatból kapja az áramot, és így az ország energia helyzete szabja meg, mennyi villanyáramot kapunk. A közelben lévő erőművek, mint a komlói, a má- za-szászvári, pécsi viszonylag ala­csony teljesítőképességűek és áram- termelésüknek majdnem egészét a bányák használják fel. Értesülésünk szerint az ország erőművei jelenleg mintegy negyedét termelik annak az energiának, amit az október 23-i ese­mények előtt. Megyénk körülbelül 10 százalékát kapja annak az áram­mennyiségnek, mint amit korábban felhasznált. — Kiknek biztosítanak elsősorban villanyáramot? — Elsősorban az élelmiszerüze­meknek, malmoknak. Két malom — a szekszárdi és a bonyhádi — nappal is tud dolgozni, a többieknek csak éj­szaka tudunk áramot biztosítani. Ke­vés energiát tudunk adni más üze­meknek is, így például a Bonyhádi Cipőgyár egy, a Zománcgyár félmű­szakban dolgozhat — csökkentett energiafelhasználással. Rendkívüli fontos, hogy az üzemek betartsák a menetrendet, mert a keret túllépése esetén veszélyeztetik nem csak a sa­ját, hanem a többi üzem áramellátá­sát is. Nagyon fossz a helyzet a me­gye községeiben, ahol néha napokig sincs áram. — Milyenek a további kilátások? — Egyelőre nem kaptunk semmi biztatást az energiaellátás javulá­sára. Az erőművek tartalék szénkész­letei kimerültek, így csak annyi ára­mot tudnak termelni, amennyihez folyamatosan kapják a bányáktól a szenet. Az ország erőműveit az el­múlt események során károsodás, sé­rülés nem érte, így teljesítményük fokozása lehetséges egészen az októ­ber előtti színvonalig, ez kizárólag a szénellátástól függ. Lesz-e kenyér Dunaföldváron és környékén ? Napok óta ez a kérdés foglalkoztatja a felelős embereket Dunaföldváron. Az áramkorlátozás aggasztóvá teszi a ke­nyérellátást a következő napokban. A dunaföldvári malomhoz nagy körzet tar­tozik. Mintegy 40 kilométeres körzetből járnak a malomhoz lisztet cserélni. Több mint 80 ezer ember kenyér-, illetve lisztszükségletét elégítik ki. Sajnos, az utóbbi napokban az áramkorlátozás már a szokásos mértéket is túllépte. Már megszűnt az éjjeli áramszolgáltatás. Az őrlést leállították. Mikor a malomban érdeklődtünk a dolgozóktól, hogy eddig hogyan tudták kielégíteni a szükségletet, azt a választ kaptuk, hogy éjjel-nappal dolgoztak, sőt vasárnapokon is végeztek kereske­delmi és vámőrlést, de az utóbbi napok­ban már leálltak. Számos termelőt kény­telenek hazaküldeni, a gabonát nem tudják átvenni. Sőt, kedden délelőtt vit­ték el az utolsó 26 zsák lisztet a duna­földvári pékeknek. A paksi pékeknek már kedden nem tudtak lisztet adni. Volt készlet, de ez már a múlté, olyan tartalékkal nem tudnak rendelkezni, hogy huzamosabb ideig abból lássák el a fogyasztókat. Ha a legközelebbi na­pokban az áramszükségletet nem tudják biztosítani, akkor az lesz a helyzet, hogy kenyér és liszt nélkül maradnak a duna- földváriak. Ezt pedig nem szeretnék. Nem sok energia kellene a malom üze­meltetéséhez. Mindössze 80—90 kilo­wattóra áram, hogy a malomban újból beinduljon a termelés, hogy újból za­vartalanná tudják tenni a közellátást. Az Áramszolgáltató Vállalat sem tud biztosat. Azt sem tudják, hogy a kö­zeljövőben van-e remény arra, hogy ja­vul az áramellátás. Csupán annyit tud­nak, hogy azért nem tudnak megfelelő mennyiségű energiát biztosítani, mert a mostani áramtermelés kell a bányáknak a víz szivattyúzásához. Kilátástalan a helyzet pillanatnyilag, de bíznak a ma­lom vezetői és dolgozói abban, hogy a legrövidebb idő alatt valami megoldást találnak az áramszolgáltató vezetői és a szükséges energiát biztosítják, s akkor lesz majd kenyér és liszt Dunaföldvá­ron. A malom gépei és dolgozói várják, hogy mielőbb munkához lássanak. Biz­tosak abban is, hogy a bányáit tudnak majd annyi szenet adni az erőművek­nek, hogy nem lesz fennakadás a za­vartalan termelésben. A „szabad csapatok66 vezetője Letartóztatta a dombóvári járási rendőrkapitányság Bíró Gábor tamási lakost, aki ellen többrendbeli csalás és sikkasztás miatt eljárást folytattak. Az októberi események után megjelent Tolna és Baranya megye több községé­ben és ott valamiféle szabadcsapatok vezetőjének adta ki magát. Felkeresett olyan embereket, akiknek hozzátartozóik börtönben voltak. Így került ismeret­ségbe Reisch Béla hosszúhetényi lakos­sal, akinek az apósát 1950-ben gyilkos­ság miatt életfogytiglani börtönre ítél­ték. Bíró megígérte, hogy kiszabadítja Reisch Béla apósát — de természetesen nem ingyen, hanem pénzért. így aztán fel is vett egy bizonyos összeget Reisch- től. Akik dolgozni mentek, azokat meg­félemlítette és hazazavarta. Pécsett azt híresztelte a fiatalság között, hogy neki a Mecsekben több zászlóalja van és aki beáll a csapatába, az fegyvert kap. így aztán magával csalt a Mecsekbe több fiatalt. Toborzási módszerei között termé­szetesen első helyet foglaltak el az olyan érvek, hogy ki kell vívni az ország sza­badságát, demokráciát akarunk, és így tovább. De hogy hogyan képzeli az ország szabadságát és a demokráciát, nehéz lenne megállapítani, mert a dol­gozóknak valóban ilyen követeléseik voltak — jogosan —, de őt semmi­esetre sem lehet a becsületes dolgozók közé sorolni annál is inkább, mert ed­dig hat esetben volt büntetve és több, mint tíz évet ült börtönben különféle bűncselekmények miatt. Éppen ezért furcsa „szabadság” és „demokrácia” le­hetett az, amit ő elképzelt. Szerencsére az nem valósidt meg, sőt, még a sze­mélyi szabadságától is megfosztották. 8 szakszervezetek követelései égető gazdasági kérdéseink megoldása érdekében Átfogó javaslatok az inflációs veszély elhárítására, a népgazdaság gyökeres átszervezésére — Vizsgálják felül a külkereskedelmi szerződéseket, csökkentsék az államapparátust — Több fo­gyasztási cikket! — Emeljék fel a családi pótlékot és a nyugdíjakat — Munkaközvetítést és munkanélküli segélyt — Átlagkeresetemelést a közlekedésben és a kereskedelemben — Rendezzék a természetbeni juttatások és a normák kérdését Gáspár Sándornak, a Szaktanács főtitkárának nagyjelentőségű nyilatkozata pen — ne csökkenjék átmenetileg sem a dolgozók életszínvonala, sőt, a szakszervezetek már régebben han­A kormány tegyen sürgős intézkedéseket a folyamatos termelés biztosítására A szakszervezetek véleménye sze­rint ez elérhető, ha két alapvető kö­vetelményt teljesíteni tudunk: Az első és legfontosabb a termelő- munka megindítása a népgazdaság valamennyi ágában, a termelékeny­sége növelése, a gazdaságos termelés. A fő kérdés az ország energiaellátá­sának megjavítása. Az energia leg­főbb forrása nálunk a szén. Ezért sür gősen növelni kell a szénbányászat­ban jelenleg dolgozók létszámát. Ha időlegesen is, csökkenteni kell a leg­jelentősebb szénfogyasztású népgaz­dasági ágak termelését. A másik követelmény, hogy a kor­mány sürgős intézkedéseket tegyen a termelés folyamatos biztosítására az anyag és az energia elosztására stb. Mit kell tenni az infláció elkerülésére a) Az 1957. évi költségvetés össze­állításánál jelentősen csökkenteni kell az államigazgatási kiadásokat, elsősorban az államapparátus és a honvédelem terén. b) 1957-ben csökkenteni kell a ter­melő beruházásokat, illetőleg csak azokat a beruházásokat kell folytat­ni, amelyek viszonylag kis költséggel fejezhetők be és amelyek elősegítik a fogyasztási alap növelését. c) Felül kell vizsgálni a külkeres­kedelmi szerződéseket. Fogyasztási cikkből kivitelt csak olyan mérték­ben tartsunk fenn, amely a gazdasági élet folyamatosságának biztosításához szükséges importcikkek beszerzésé­hez nélkülözhetetlen. d) A nehéziparban nagyobb mér­tékben kell előállítani a lakosság szá­mára szükséges fogyasztási cikkeket, valamint olyan exportcikkeket, ame­lyek az előbbi célok megvalósításához szükségesek. Az ipar ilyen irányú át­állítására lehetőséget nyújt a termelő beruházásoknak az 1957. évre javasolt szüneteltetése. e) A kormány haladéktalanul dol­gozza ki a vállalatok pénzügyi ellátá­si szakszervezetek javaslatai a munkanélküliség problérnájának'lmegoldtísára goztátott követeléseinek megfelelően, a hozott intézkedések alapján még emelkedjék is. Ha el is kerüljük az életszínvonal időleges csökkentését, akkor is jó ideig — ez is a normális ütemű ter­melés megindításának mértékétől függ — sok iparcikket nem lehet majd rendszeresen megvásárolni a boltokban, néhány cikkre hosszabb ideig kell majd várni, amíg beszerez_ hető lesz. Ahhoz, hogy megfelelő vá­laszték álljon rendelkezésre a keres­kedelemnek a szükséges készletekkel kell rendelkeznie. Ez azonban attól függ, hogy az ipar milyen mértékben tudja ezeket az igényeket kielégí­teni. A szakszervezetek e feladatok meg­oldása érdekében .véleményünk sze. rint, a legfontosabb gazdasági kér­désekben a következő javaslatokat te­szik a kormánynak: sónak ideiglenes rendszerét. Feltét­lenül szükség van arra, hogy a vál­lalatok munkástanácsai a reájuk bí­zott anyagi eszközökkel felelősséggel gazdálkodjanak. Tűrhetetlennek kell tekinteni azt a helyzetet, hogy a dol­gozó nép vagyonát felelőtlen elemek elherdálják és például Budapesten olyan mértékben fizessenek ki bére­ket — a törvényes rendelkezések semmibevételével — mintha a terme­lés 20—30 százalékkal növekedett volna. f) Jelenleg különösen szükséges, hogy a szűkös anyag- és energiakész­letekkel a leggondosabban gazdálkod­junk és úgy osszuk el, hogy az a leg­fontosabb helyekre kerüljön. En­nek érdekében a kormánynak meg kell bíznia valamilyen szervet e gyors intézkedések végrehajtására. A javasolt intézkedések ideiglene­sek és a jelenlegi rendkívüli helyzet teszi többségüket indokolttá. Meg­valósításuk azonban feltétlenül szük­séges ahhoz, hogy az infláció elkerü­lésének, az életszínvonal fenntartá­sának anyagi feltételeit megteremt­sük. A magyar szakszervezetek szüksé­gesnek tartják, hogy néhány, gazda­sági és társadalmi életünket érintő kérdésben kifejtsék nézeteiket és ja­vaslatot tegyenek a kormánynak a problémák megoldására. Ahhoz, hogy a következő időszak feladataival foglalkozzunk, elenged, hetetlenül szükséges, hogy világosan feltárjuk hazánk gazdasági helyzetét a dolgozók előtt. Az ország gazdasági élete az elmúlt időszak súlyos poli­tikai hibáinak következtében nem fejlődött egészségesen. A dolgozók élet. és munkakörülményei nem ja­vultak a szükségesnek megfelelő mértékben, a népgazdaság különböző ágai között súlyos aránytalanságok voltak, nem rendelkeztünk a folya­matos termeléshez szükséges anyag- készletekkel, külföldi adósságaink pedig az utóbbi időszakban alig csök­kentek. E kérdéseknél igen behatóan foglalkozott a SZOT ez év szeptem­berében tartott IX. teljes ülése. Az ebben a helyzetben bekövetke­zett október 23-i események és az ezt követő több mint egyhónapos sztrájk, majd az utóbbi napokban történt több napos munkabeszüntetés súlyos hely. zetbe hozta országunk gazdaságát. Az ipar — az élelmezési ipar kivételé­vel — az eddigi átlagos termelés je­lentéktelen hányadát állítja elő. Meg­szakadt az egész népgazdaság terme­lésének összefüggő folyamata: alig van szén, energia, hiányoznak az alap vető nyersanyagok, nincsenek meg a termelés anyagi feltételei. Ha az utolsó két hónapban csak azt osztot­tuk volna el, amit ez idő alatt termel, tünk, életszínvonalunk egy kis há­nyada lehetett volna az október 23-át megelőző időszaknak. A fogyasztás azonban nem csök­kent hanem éppen ellenkezőleg, emelkedett. A lakosság felvásárolta a kereskedelem készleteinek több, mint felét. A gyárak szállításai jelen, téktelenek. A baráti országokból és a máshonnan érkezett segítség az eb­ben az időszakban bekövetkezett termeléskiesés legfeljebb ha egynegye dét pótolja. Figyelembe kell még ven­nünk azt is, hogy a harci események során — elsősorban a lakóházakban és a közlekedésben — keletkezett károkat sürgősen pótolni kell. A rendelkezésre álló szűkös fo­gyasztási cikk-készlettel szemben a legutóbbi idők adatai szerint, mintegy 20 százalékkal megnövekedett a pénz- forgalom. A megnövekedett pénz- mennyiség tehát csökkent árualappal, fogyasztási alappal áll szemben. A rossz energia- és anyagellátás miatt üzemeink egy részében hiányoz nak a termelés anyagi feltételei és nemsokára arra kényszerülnek, hogy kapuikat bezárják. Hazánk dolgozói előtt két igen sú­lyos veszély áll tehát: az infláció és a nagyméretű munkanélküliség. A SZOT IX. teljes ülése már érin­tette a munkanélküliség kérdését. Már abban az időszakban is több tízezer nő, fiatal és csökkent munka- képességű volt hazánkban, akiket nem tudtunk megfelelő munkalehe­tőséggel ellátni, elsősorban a helyte­len gazdasági szabályok miatt . Az ország jelenlegi gazdasági hely­zetében a munkanélküliség további növekedésére lehet számítani, az ál­lamigazgatás egyszerűsítése és de­mokratizálása, az üzemek önállóságá­nak növelése, a vállalati ügyvitel egyszerűsítése, a beruházások leállí­tása, valamint a fegyveres alakulatok létszámának csökkentése következté­ben. Számítani kell ezenkívül arra, hogy anyag- és energiahiány miatt több üzem működését ideiglenesen le kell állítani. A szakszervezetek szükségesnek tartják, hogy a kormány sürgősen dolgozzon ki olyan gondosan össze­hangolt intézkedéseket, amelyek le­hetőséget nyújtanak a munkanélkü­liek foglalkoztatására, vagy ha ez nem lehetséges, megfelelő anyagi el­látására. Munkanélküli segély, munkaközvetítés, családi pótlék, nyugdíj... Vajon lehet-e gazdasági életünket úgy helyreállítani, hogy e közben — a súlyos helyzet következményekép­A szakszervezetek a következőket javasolják: a) A munkanélkülivé vált dolgozók számára munkanélküli segélyt kel! fizetni. A segély megállapításánál fi- (Folytatás a 2. oldalon) %

Next

/
Thumbnails
Contents