Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)

1956-12-19 / 296. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1936. DECEMBER 19. Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben... Ez a címe annak a füzetnek, amely a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa Tájékoztatási Hivatala kiadásá­ban jelent meg. A 63 oldalas füzet rögzíti az októberi eseményekéit. Ismerteti, hogy a jogos népi és nemzeti követelések jegyében kibontakozott mozgalmat az ellenforra­dalom sötét erői kezdettől fogva ho­gyan igyekeztek felhasználni a népi ha­talom megdöntésére. A füzetnek nem lehel az a feladata, hogy teljes részle­tességgel rögzítse e napok eseményeinek minden részletét. Csupán néhány nap egyes tényeit ismerteti, amikor Buda­pest utcáin, a vidéki városokban és sok faluban az ellenforradalmi erők garáz­dálkodtak. A fegyveres felkelést az ellenforradal­márok katonailag tervszerűen elkészítet­ték. Erről tanúskodik az, hogy már a tömegtüntetés első estéjén tervszerű tá­madás indult a rádió, a József Telefon- központ nemzetközi részlege, továbbá gépkocsi- és fegyverraktárak ellen. Mindez sok tekintetben meglepően azo­nos módon történt, mint 1919-ben, a Tanácsköztársaság elleni ellenforradalom idején. Az angol Daily Maily tudó­sítója október 25-én, két nappal a fel­kelés megindulása után, a következőket írta: „Az elmúlt napokban együtt ebé­deltem a szabad emberekkel, akik egy egész éven át dolgoztak az e héten ki­robbant felkelés előkészítésén”. Hogy kik és hogyan készítették elő és szer­vezték meg a felkelést, arra e kiadvány folytatása ad majd választ, dokumentá­ciós anyagok alapján. Minden kétséget kizáró az a tény, hogy október 30-án, amikor a kormány tűzszünetet rendelt el, az ellenforradalmi erők nyíltan a po­rondra léptek. Széleskörűvé vált a vé­rengzéseknek az a sorozata, amelyről néhány adatot szemtanúk beszámolóját, fényképfelvételeket közöl a füzet. Nagy Imre kormánya teljesen tehe­tetlen volt. Tevékenysége abban merült ki, hogy szinte naponkint átalakult és egyre jobbra tolódott. Egyetlen szó, egyetlen felhívás sem hangzott el részé­ről, amely az ellenforradalmi veszély elleni harcra szólított volna, miközben az utcákon egyszerű munkás- és paraszt- embereket, kommunistákat, katonatisz­teket, az állami szervek vezetőit, az ál­lamvédelmi hatóság beosztottjait és egy­szerű sorozott katonáit akasztották fel, lőtték agyon, vagy kínozták halálra, pártházakat ostromoltak, lakásokba ha­toltak be, öregeket és gyermekeket gyilkoltak le. Az október 23-i eseményeket felhasz­nálva, részben előre készített tervek sze­rint, részben a közben felszínre került kalandorok kezdeményezésére, egymás­után alakultak különböző ellenforradal­mi különítmények. Budapesten felosz­tották egymás között az egyes területe­ket és megkezdték a hajtóvadászatot a nép fiai ellen. Ezekről az eseményekről ad tájékoz­tatót a füzet, mely néhány tényt, ada­tot, eseményt ismertet. Nem törekedhet arra, hogy teljes képet adjon, csupán elősegíti a történtek megvilágítását, az igazság megismerését, mind Magyar- ország, mind pedig a külföld közvéle­ménye előtt. Figyelem! Figyelem! Figyelem! Magánosok, kisiparosok, üzemek, vállalatok, gépállomások, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, tanácsok — FIGYELEM! Hirdessen a Tolna megyei Népújságban. Bármilyen jellegű hirdetést: házeladást-vételt,földeladást-vételt, kész áruk, ingó és ingatlan vagyontárgyak, halálozás, temetés, köszönetnyilvánítás, gépjavítás vállalása, stb., felvesz a Nép­újság Kiadóhivatala (Mártírok tere 15-17, földszint jobbra.) Telefon : 23—15, 23-16. Á hirdetés olcsó, biztos, megéri! Az apróhirdetés hétköznap szavanként 1, vasár- és ünnepnap 2 Ft. A keretes hirdetés milliméterenként hétköznap 2‘50, vasár- és ünnep­nap 3 forint. Karácsonyi üdvözleteket felveszünk. RÁDIÓ MŰSOR Szerda 4.30: Hírek. 4.35—8.00-ig: Reggeli ze­nés műsor. Közben: 6.0(1; Falurádió. 6.30: Egészségügyi tanácsadó. 7.00: Hí­rek. Színházak és mozik műsora. Idő- járásjelentés. 7.45: Naptár. 8.00: Műsor- ismertetés. 8.08: Operettmuzsika. 9.00: Néhai Vajda János ... A Gyermekrádió műsora. 9.30: Mese a két fenyőről. Me­sejáték. Irta: Harsányi Éva. 10.00: Hí­rek. Lapszemle. Időjárásjelentés.. 10.20: Schubert: Esz-dúr trió. 11.00: Az üveg­diák. Cervantes elbeszélése. Felolvassa: Basa György és Szentpál Mónika. 11.30: Fúvószene. 12.00: Déli harangszó. Utá­na: Hírek. Időjárásjelentés. 12.15: Ma­gyar nóták, csárdások. 13.00: Falurádió. 13.10: Anton Karas és együttese játszik. 13.20: Kis muzsikusoknak. A Gyermek­rádió műsora. 13.40: Olasz dalok. 14.00: Időjárásjelentés. Közlemények. Műsor- ismertetés. 14.15: A rádió szociális szol­gálata. 14.30: Balettzene. 15.00: Hírek. Közlemények. Időjárásjelentés. 15.15: TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja. Szerkeszti a Szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: az MSZMP intézőbizottsága. Szekszárdi Nyomda. Öszikék. Arany János verseiből. 15.45: Beethoven: A távoli kedveshez — dal­ciklus. (Béréi Mária és Arató Pál.) 16.00: A világmindenség titkai. III. Elő­adás. 16.30: Népi táncok. 16.57: Műsor- ismertetés. 17.00: Hírek. Időjárásjelen- tés. 17.10: Sporthíradó. 17.25: Bécsi operettesf. Strauss, Suppe, Millöcker és Zeller operettjeiből. 18.00: Riportműsor. 18.10: Tánczene. 19.00: Mi újság a nagyvilágban? 19.15: Szánkózni jó... Gyermekversek. 19.25: Jóéjszakát gye­rekek! 19.30: Napról napra... Ripor­tok, tudósítások, jegyzetek. 20.00: Hírek. Időjárásjelentés. 20.10: Mozart: Don Juan. Opera két felvonásban. Szövegét írta: Don Ponte. Vezényel: Fritz Bausch. Közben: 21.42: Hírek. Sport. A Rádió holnapi műsoraiból. Időjárásjelentés. 22.02: Az operaközvetítés folytatása. 23.26: Könnyű zene. 24.00: Hírek. Idő­járásjelentés. 0.10: Himnusz. Utána: Műsorzárás. A Petőfi-rádió műsora azonos a Kos- suth-rádióéval. Apróhirdetések A SIÖAGÄRDI Legeltetési Bizottság apaállatgondozót keres azonnali felvé­telre. Időjárás Várható időjárás szerda estig: To­vábbra is felhős, párás, ködös idő, legfeljebb kisebb ködszitálással. Gyenge légáramlás. A hőmérséklet­ben nem lesz lényeges változás. SPORT Átalakulnak a Traktor Sportkörök gyei Bizottságán működő sportszer­vezőinek, felsőfokon pedig a fenti szakszervezet Országos Elnöksége sportosztályának hatáskörébe tartoz­nak. TARTALMILAG MEGVÁLTOZNAK AZ UJ SPORTKLUBOK A Magyar Sport átszervezése foly­tán az átszervezett Hunyadi Sport­klubok élete tartalmilag is megvál­tozik majd. Ezentúl feltétlenül érvé­nyesíteni kell a helyi sajátosságok megvalósítását, és azt, hogy az irá­nyítás nem az országos és megyei szervektől legyen függő, hanem a tag­ság határozza meg az utat, melyen a sportklub haladni fog. Természete­sen a sport lényege az új szerveze­tekben, illetve sportklubokban to­vábbra is a szocialista jelleget kell, hogy viselje. EGYSZERŰSÖDIK AZ ADMINISZTRÁCIÓ Köztudomású, hogy gazdasági vo­nalon eddig bonyolult pénzügyi nyil­A rövidesen sorrakerülő magyar sport átszervezése folytán a mezőgaz­dasági üzemekben fellépő Traktor sportkörök is az eddigi eredmények szilárd megtartása mellett átszerve­zésre kerülnek. A SZOT határozata értelmében — tekintettel arra, hogy a sportegyesületi rendszer megszűnik — megszűnt a Traktor Sportegyesük:! Országos Megyei Elnöksége. MI LESZ A TRAKTOR SPORTKÖRÖKKEL? Mint a MEDOSZ megyei sportszer­vezője közölte, a több helyről beér­kezett javaslatok és kérések alapján a volt Traktor sportkörök előrelátha­tólag a „Hunyadi Sport Klub“ elne­vezését fogják felvenni. Az új nevet felvevő volt Traktor sportkörök 'ter­mészetesen továbbra is a helybeli mezőgazdasági üzemekre épülnek és az üzem szakszervezeti bizottságának ellenőrzése alá tartoznak. Az üzemi bizottságon kívül a Mezőgazdasági Dolgozók Szabad Szakszervezete Me­vántartásokat kellett vezetni. Január 1-től az eddigi pénzügyi nyilvántar­tások megszűnnek és helyette csak egy rovatolás nélküli pénztárkönyvet kell vezetni. A leltárral kapcsolatosan is hasonló a helyzet. Egy egyszerű leltárkönyvet kell vezetni. Egyidejű­leg megszűnnek a negyedéves gaz­dasági jelentések is. LESZ-E ÁLLAMI TÁMOGATÁS A sportklubok bevételei nagyjából azok maradnak, mint az elmúlt évek­ben voltak. Olyan hírek terjednek sportberkekben, hogy a jövőben az allami támogatások megszűnnek. Mint értesültünk, állami támogatás relatív csökkentéssel, a jövőben is lesz. A volt Traktor sportkörök átszer­vezését a MEDOSZ megyei sport- szervezője máris megkezdte. Bővebo tájékoztatót a sportklubok vezetői részére a közeljövőben megrendezésre kerülő megyei értekezleten fogják megkapni. Á szekszárdi úszók tervei Az 1956-os évben a Szekszárdi Me­teor úszói jó eredményeket értek el. De talán az eredmények mellett még fon­tosabb, hogy a szakosztály vezetősége nagy gondot fordított az utánpótlásra. A koratavasszal a szakosztály létszáma megközelítette az ötvenet, amikor még „szárazon” folytak az edzések. Ez a szám még tovább nőtt, amikor az uszo­dában tarthatták az edzéseket és később a versenyeket. A vízilabda csapat is jól szerepelt ez évben és az utánpótlás itt is biztosítva van. A sportkör a körül­ményekhez képest biztosította a szak­osztály működését. A szezon kezdetére valamennyi sportolónak külön melegí­tője és fürdőköpenye volt. A sportkör vezetősége erre a célra hozzávetőleg mintegy 15 000 forintot ruházott be. De nemcsak a karácsony-est megren­dezése foglalkoztatja a vezetőket. Ok már a jövő éven dolgoznak. Tervet dol­goztak ki közösen, amely a következők­ből áll: Megbeszélést folytattak az ille­tékesekkel, hogy 1957. évre a város, il­letve a vízművek a városi strandfürdőt bocsássa rendelkezésükre (állítólag a városi strandfürdő hosszú évek óta de­ficites). Amennyiben a strandfürdőt megkapják, úgy ott társadalmi munká­val maguk a sportolók, a pénztárosi állástól kezdve az úszás oktatásáig, min­dent maguk végeznének el. A sportolók biztosra veszik, hogy amennyiben az ő kezelésükben lenne a strandfürdő, a lá­togatottsága megnőne, ugyanakkor a társadalmi munkában elvégzett mun­káért fennmaradó összegből működtetni Bár az úszóknak és a vízilabdázók­nak holtszezonjuk van, ők mégsem tét­lenkednek. A közelmúlt napokban tar­tottak közös megbeszélést, amelyen töb­bek között úgy döntöttek, hogy kará­csonyi ünnepet rendeznek a szakosztály tagjai és hozzátartozói részvételével. Az ünnepséget vasárnap délután tartják a Széchenyi utca 5. szám alatti helyisé­gükben (volt KPDSZ). A sportolók ní­vós műsort állítottak össze és mindnyá­jan arra törekednek, hogy az estén a megjelentek jól érezzék magukat. XIV. Március 22-én indult útnak a ma­gyar versenyzők első csoportja Athén­be. A nyolctagú csapat Dáni Nándor, Szokolyi Alajos, Manno Leonidas, Kellner Gyula, Wein Dezső és Kakas Gyula versenyzőkből, valamint dr. Kemény Ferenc titkárból és Kertész K. Róbert hírlapíróból állott. — Az elutazásnál fővárosi sportegylete­inknek rendkívül sok tagja jelent meg a pályaudvaron, hogy még egy­szer kezet szorítsanak az indulókkal és szerencsét kívánjanak a nagy küz­delemhez. Március 29-én került sor a máso­dik csoport elutazására, amelynek én is tagja voltam. Saját kérésemre osz­tottak be ide, egyrészt, mert a Mű­egyetemről még egyheti kimaradáso­mat is pótolni igen nehéz lett volna, másrészt tudtam, hogy az olimpiai úszószámok csak az atlétikai verse­nyek után kerülnek lebonyolításra. Nem utolsósorban pedig azért sem indulhattam előbb mert a költség- megtérítésre szánt 300 forinton felül többet egy krajcárral sem költhet- tem. Szegény fiú voltam. Apámat ti­zenhárom éves koromban végzetes baleset következtében elvesztettem. Anyám öt gyermekét tartotta el. Én pedig velem egykorú fiúk tanításait vállaltam s így kerestem meg any- nyit, hogy közép-, majd főiskolai ta­nulmányaim költségeit fedezni tud­tam. A pályaudvaron ezúttal nem volt hivatalos búcsúztatás. Nehéz szívvel Hőgyészen, az elmúlt hetek alatt sem szűnt meg a sportélet. A tornateremben hetenkint kétszer tartanak edzéseket a röplabdás lányok. Ugyancsak szorgal­masan látogatják a tornatermet a labda­rugók és a kosaras fiúk is. A közlekedés javultával a női röplabda csapat és a férfi kosárlabda csapat már mérkőzése­ket szeretne játszani. szálltam fel a vasúti kocsiba, elhe­lyezkedtem s egy lehúzott ablakpe­remre könyökölve vártam az indu­lást. A szolgálatos vasutas már meg­adta a jelt az indulásra, amikor csap­zott hajjal lelkendezve loholt a vo­nat után Stobbe Ferenc, a Sport-Vi­lág szerkesztője, s nemzeti zászlót húzott elő kabátja alól és felnyujtotta nekünk. Egy épületről hozta, ahol bokrétaünnepélyt tartottak, gondolta esetleg szükségünk lesz rá, ha törté­netesen mégis győzni talál valame­lyikünk. Abban ugyanis biztosak le­hettünk, hogy az olimpia rendezői magyar zászlóról nem gondoskodtak, mert hazánkat általában csak, mint osztrák császárság egyik tartományát ismerték. Nagyon meghatott valamennyiün­ket az utolsó percben érkezett aján­dék s újult erővel támadt fel ben­nünk a ki nem mondott vágy: Győzni az olimpián! A budapesti—athéni utazás — va - úton és hajón — több, mint négy napot vett igénybe. Viszonylag za­vartalan, kellemes út után április el­sején futott be hajónk a pireusi ki­kötőbe. A parton az első magyar cso­port tagjai vártak bennünket. Görög részről is szívélyes volt a fogadta­tás. Útközben, szállásunk felé menet, megtudtunk mindent, ami a verse­nyek előkészületeire vonatkozott. Az úszóversenyek színhelyét a magyarok még nem látogatták meg. Másnap tudnák a szakosztályt. Az így nyert pénzből vidéki, távolabbi versenyeken is részt tudnának venni. Természetesen továbbra is rendeznének versenyeket Tolna, Bonyhád, Dombóvár úszóival, azonban ez nem elég, mert a szekszárdi úszókból sokan ezen már „túlnőttek” és így a fejlődés nincs biztosítva. Ezért kell erősebb ellenfelekkel versenyezniök, azonban ilyen a közelben nincs. A Meteor úszóinak és vízilabdázóinak szép terveik vannak, és ahogy mi is­merjük őket, ezek nem maradnak ter­vek, hanem valóra váltják azokat Kü­lönösen akkor sikerül maradéktalanul végrehajtani a tervet, ha a strandfürdő­vel kapcsolatos elgondolásuk valóra vá­lik. Bízunk benne, hogy megértéssel tá­mogatják kérésüket. megkértem Iszer Károlyt, hogy egy görög rendezővel kísérjen el a Zea- öbölbe s figyelje edzésemet. A víz nagyon hideg és hullámos volt s ezért rendes edzésről nem lehetett szó Mindenesetre megismertem a tenger sós vizét s kezdtem hozzászokni a Rudas-fürdő elernyesztő 28 fokos me­leg vize után, az akkor 13 fokra le­hűlt, dermesztő tengervízhez. Közben kézhez vettem az úszóver­senyek programját is. A benevezet­tek között igen sok görög szerepelt. Kívülük francia, dán, svéd, amerikai német és osztrák úszók is neveztek] Az angolok, akik akkor csúcseredmé­nyeik alapján a legkomolyabb ellen­feleim lettek volna, érthetetlen okból távolmaradtak: Williams amerikai úszó képességeiről fogalmam sem volt, az amerikai sportemberek ki­váló teljesítményeire csak a verse­nyek folyamán figyeltünk fel. Á két osztrák úszó: Paul Neumann és Otto Herschmann jóképességű ver­senyző volt, de tőlük nem kellett tartanom. Herschmannf rövid távo­kon többször legyőztem, Neumann pedig az előző évben Becsben rende­zett úszóderby 500 méteres futamá­ban mögöttem a negyedik helyre ke­rült. Ebben a versenyben Deutsch Gyula mögött harmadik lettem, őt viszont az olimpiai próbaversenyen fölényesen legyőztem. „Sajnálatos — állapította meg az egyik újság, — hogy a .legyőzhetetlen’ düsseldorffi Eugen Wolff, Európa többszörös baj­noka üzleti elfoglaltsága miatt nem vehet részt a versenyeken.” Én is na­gyon fájlaltam távollétét, mert Athén ben talán alkalmam lett volna har­madízben is értésére adni, hogy ő sem tartozik a legyőzhetetlenek közé. (Folytatjuk,) Hajós Alfréd: így lettem olimpiai bajnok Készülődés az olimpiára SPORTHÍREK A vasárnap Szekszárdon lejátszott Szekszárdi Petőfi—Dunaföldvári SE mérkőzés alatt és utána történtek miatt — mellyel lapunk holnapi számában foglalkozunk — állítólag több Petőfi- játékos kijelentette, hogy nincs semmi értelme a másik két csapattal való egyesülésnek. Hasonló értelmű, nem hi­vatalos nyilatkozat hangzott el az Épí­tők és a Dózsa játékosainak részéről is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents