Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)
1956-12-16 / 294. szám
1S5S. DECEMBER 16. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 3 Á céltalan fegyveres kalandozástól a rendőrségig Az újságírónak megadatott, hogy részt vegyen egy rendőrségi kihallgatáson, mégpedig a Sötétvölgyben és a környékbeli hegyekben bujkáló fegyveres társaság egyik tagjának a kihallgatásán. Úgy képzeltem el az egész kihallgatást. hogy behoznak majd szuronyos rendőrök egy gúzsbakötözött embert, az ajtónál megmutatnak neki egy markos gumibotot és még néhány ilyen „biztató’“ szerszámot. Maga. a tulajdonképpeni .,vallatás“ pedig úgy történik, hogy felteszik a kérdést és ha két percen belül nem válaszol, nem vall, akkor a vallató egyszerűen int néhány szálas legénynek- akik majd gumibottal kiszedik belőle a szót. E hiedelemhez minden bizonnyal az is hozzájárult egy pillanatig, hogy elfeledkeztem arról, hogy már nem a Rákosi rezsimben élünk, hogy már megszűnt a hírhedt ÁVH. hogy rendőrségünkben is nagy változásokat hozott október 23 — mindenekelőtt nem csak „joguk“, hanem kötelességük emberi módon biztosítani a közrendet. ami azelőtt sok esetben csak elv volt és többnyire az ÁVH akarata érvényesült módszereinél. Kellemes csalódás ért. A kihallgatást végző nyomozó rendőr mindenekelőtt beszélgetett- vitatkozott N. M-el és az érthető, hiszen nem gyilkosról, vagy notórius betörőről volt szó. hanem egy olyan emberről, akit a forradalom idején megtévesztettek és december 4-e utón egy fegyeveres csoport tagjaként a hegyekben bujkáltak. A kihallgató a forradalomra tereli a szót. vitatkozik vele. — Mi volt a maguk célja? — Hát... Hát... — elakad N. M. szava, gondolkodik: — Én megmondom őszintén, azt akartuk, hogy szabad legyen Magyarország. — Miért kellett ehhez fegyver? — Azt mondták, hogy csak így lehet megvédeni a függetlenséget. — És ki volt a vezetőjük? Kinek a parancsnoksága alatt harcoltak az ország függetlenségéért? — Hát a gróf úr vezetésével... Gróf Thököly Imre ... Ha nem hallom, nem hiszem el ezt a kijelentést. A nyomozó rendőr bizonygatni kezdi, hogy ő is. meg minden rendőr független Magyarországot akar, nem olyant- mint eddig volt és nem akad ember, aki ne követelné, hogy örökre elvessük Rákosi .,demokráciáját“‘, dehát azt sem akarja senki sem- hogy visszajöjjenek a grófi birtokok- meg a Horthy-rendszer. —■ Erről szó sem volt — vág közbe N. M. — Hát, dehogynem ... Hiszen gróf irányitása alatt „harcoltak“ fegyverrel. Mit gondol, a gróf talán a földreform megerősítését akarta? — Lehet, hogy ő nem azt akarta, de mi, csak szabadságot akartunk. Ha a gróf a régi világot is akarta, mi nem egyeztünk volna bele, mert a munkáshatalomból mi nem akartunk engedni. Itt megfeneklik a vita. N. M. egyszerűen nem érti meg. hogy ők akarva, akaratlanul az ellen- forradalmat. a grófokat segítettek azzal, hogy akkor is fegyvert fogtak, amikor legnagyobb szükség lett volna a rendre, a békés élet visszaállítására és megindulni a függetlenség, a demokrácia igazi útján s fokozatosan megerősíthettük volna a munkáshatalmat. N. M. nézetét nagyon sokan vallják — mind jóhiszemű emberek, nem tudják elképzelni, hogy a régi rend visszaállításáról volt szó már ezekben az időkben, elkápráztatták őket a hangzatos nemzeti jelszavak, amelyek ugyan a nép jogos követelései közé tartoztak és nem vették észre. hogy sok ember a szép szavak mögül a régi világ visszaállítását szervezte. A szép szavak csak arra valók voltak, hogy munkásokat toborozzanak. Ebben a kérdésben elvi eltérés van. arról azonban meggyőződik, hogy elvi különbségeket nem fegyverrel kell ..áthidalni“, hanem vitával és mindenekelőtt munka kell ahhoz, hogy élni tudjon az ország, közben pedig vitával, a munkások véleménye alapján eldönteni, hogy milyen formában biztosítsuk függetlenségünket és a munkáshatalom megszilárdítását. Később N. M. elmeséli azt is, hogy merre jártak, mit csináltak. A szekszárdi Sötétvölgy, a szálkai erdő volt a fő terület. Egyszer két emberüktől elvették a rendőrök a fegyvert. Éjszaka visszaszerezték. Egy szovjet felderítőgép felfedezte őket az erdőben. Utána harckocsival megtámadták őket, szétverték csapatukat. Elszórták a fegyverek egy részét is. Sok fegyver és lőszer azonban előkerült. Thökölynek olyan tervei vannak, hogy menjenek ki Nyugatra ... Nem akadt útitársra, erre egyedül vágott útnak... N. M. visszajön a városba — elfogják. A kihallgatás és a fegyverek előadása után azonban szabadon bocsájtják. Megígérte, hogy éj életet akar kezdeni, dolgozni akar, rendezni szeretné összekúszált családi életét is. A rendőrség bízik ígéretében. Nem főben járó „bűnös“ — jóhiszeműen tévedett, kár lenne elvágni előtte az élet útját. Boda Önállóan jobban lehet gazdálkodni • • Egy percig sem vitatható az a tény, hogy 1957. január 1-ével jelentős változás fog bekövetkezni gépállomásaink életében. Ettől a naptól kezdve ugyanis önállóan gazdálkodnak, terveznek és nemcsak szántóvető vállalatok lesznek, hanem minden olyan egyéb dologgal foglalkoznak majd, amit az egyéni és termelőszövetkezeti gazdálkodás megkíván és természetesen, ha az jövedelmező a gépállomásnak. A napokban összeült a Dunaszent- györgyi gépállomás munkástanácsa, hogy számbavegyék hány fővel tudják a dolgozók létszámát csökkenteni. A munkástanács tagjai egyöntetű ha. tározata volt, hogy sok az a 8 fő, akik eddig az adminisztrációs tennivalókat látták el. A határozat és a gépállomás főkönyvelőjének véleménye alapján 5 dolgozó is el tudja végezni a munkát. A traktorosok létszámának megállapításánál azt a határozatot hozta a munkástanács, hogy traktoronként egy főt, a DT lánctalpashoz 2, gépkocsihoz 2, a vontatóhoz és darálóhoz 2—2 főt fognak beállítani. Ezek után arra kértük Búzás Jánost, a gépállomás munkástanácsának elnökét, hogy mondja el, mi a tervük az 1957-es évben: —Mivel január 1-től önállóak leszünk, tervünk az, hogy vertikálissá tegyük gépállomásunkat és nemcsak talajmunkával, szántással, vetéssel és szállítással foglalkozunk, hanem beállítunk egy kalapácsos darálót, azonkívül kovácsműhelyünk is lesz, ahol nemcsak saját gépeinket fogjuk kijavítani, hanem az egyéni parasztok és a termelőszövetkezetek is hozhatnak különböző javítanivalót. Később majd bognárműhelyt is berendezünk. — Természetesen — szólt közbe Faludi Imre, a gépállomás igazgatója, — azokat a különböző ágakat fog_ juk növelni, bővíteni, amelyek a leg- j övedelmezőbbek. — Az elmúlt évben is például éppen azért, mert nem voltunk önállóak, nem tudtuk megfizetni az esztergályosnak azt az órabért, amit kért, így kénytelenek voltunk a jó munkaerőt elengedni, — folytatta tovább a munkástanács elnöke. — Ügyes ember Heisler János, két esztergapadon is dolgozott egyszerre és szükségünk lett volna munkájára, de mivel nem tudtuk megadni az 5.01 forintot óránként, így máshol keresett munkát. Ma már más a helyzet. Január 1-től ő is nálunk munkálkodik és biztosítani tudjuk számára a 7 forintos órabért. —- Az a véleménynük, ha egy kicsit is jól gazdálkodunk, akkor mondhatjuk majd, hogy 1957. év végére félmillió forint a nyereségünk. Ésszerűen A jó multkorában két olyan cikk jelent meg a Tolna megyei Népújságban, amelyek még jobban felkavarták a már amúgy is fejtetőre állított kultúrmunkát a megyében. Az egyik — és ez jelent meg előbb — a Szabad Föld című hetilap munkatársának írása, amely a Népújságban ..Gazdakört minden falunak!“ címmel látott napvilágot, a másik ..Kétségbeejtő? “ címen került az olvasóközönség elé. Az előbbi cikk írója követelte írásában. adják vissza a falvakban mindazokat az épületeket a parasztoknak, melyek régen gazdakörök voltak, az utóbbi cikk pedig felvetette: a megyei tanács népművelési osztálya és a hivatott országos szervek tisztázzák a problémát, amely mind sűrűbben merül fel megyénkben és minden bizonyossággal máshol is, hogy maradjon-e a művelődési házak országos hálózata, vagy pedig a kisiparosság kapja-e meg ezeket az épületeket a nagyobb községekben és a járási szék helyeken. Vizsgáljuk meg e kérések és követelések mindkét oldalát. Az első szerint minden faluban meg kell szüntetni a művelődési házakat és azok legyenek gazdakörök. Mit jelentene ez? Megszűnne a művelődési házak országos hálózata, amelyek pedig — esetleges hibáik ellenére is — népi demokráciánk vívmánya. A teendő szerintünk most nem ez: ne gazdakör legyen, hanem maradjon a művelődési ház. s ezeket olyan tartalommal kell megtölteni. hogy ott feltalálja magát fiatal, idős, paraszt és értelmiségi egyaránt. Arra kell törekedni- amire már törekedtek a népművelés emberei 1953-ban, hogy a gazdák a művelődési házba menjenek és ott találják fel magukat. Vagyis ne legyenek gazdakörök külön, hanem legyenek gazdakörök a művelődési házakon belül. Az ifjúság részvétele mellett szükség van — és döntő mértékben — a felnőtt lakosság részvételére. Számoljuk fel azt a káros múltat, amely szerint a kultúrház csak az ifjúságé. Legyen a kultúrház mindenkié, az egész falué. A pedagógusok az egész falura támaszkodjanak munkájukban. A kulturális munka ne hivatali jellegű legyen és főleg ne papíron szerepeljen a munka. Mi mindennek szervezeti jelleget adtunk. Még a szakköröknek is. Ez bebizonyosodott, hogy nem jó. Az emberek nem szívesen jártak el. önkéntessé kell tenni ezt is, olyanná a művelődési házat, hogy ott mindenki megtalálja a maga szórakozását és a maga elfoglaltságát. Mondjuk, hogy a gazdakörök megkapnák a művelődési házakat. Mi lenne ekkor? Lenne egy helyiségük a gazdáknak, de nem tudna hova menni a fiatalság és az értelmiség. A jövő célja — szerintünk — nem ez. A művelődési háznak minden ember- csoport érdekét képviselnie kell falun. Csak így töltheti be feladatát a művelődési ház, amelyre hivatva lesz a jövőben. Ésszerűen kell megoldani ezt a feladatot. A másik probléma: ha a nagyobb községekben és a járási székhelyeken a kisiparosság venné kezébe a művelődési házak irányítását, mi következnék be? Tudjuk nagyon jól a múltból, hogy nyitnának egy italboltot benne és lenne egy helyiség, ahol szórakozhatna a közönség. Ez sem megoldás. A művelődési házakat nem kocsmák céljaira akarjuk. Ennél szebb hivatásuk van: legyenek a műveltség házai ezek az épületek, ahol megnézhetnek az emberek színműve^ két, operetteket és okos dolgokat hallhatnak... A kisiparosság részéről ez a követelés a legerősebben Pakson, Bátaszéken és állítólag Tolnán nyilvánult meg, hivatkozva arra, hogy Szekszárdon már megkapták a kultúrházat. Hát ez nem igaz! Szekszárdon a kisiparosság egy szobát kapott a művelődési házban. Többet nem. Erre még intézkedés nem történt, s mindaddig, amíg újabb rendelkezés nem lát napvilágot, a művelődési házak nem szűntek meg művelődési házak lenni. /#: 5 i Egy másik probléma. Egyre gyakrabban felvetődik ma a „hogyan tovább?“ kérdése, értve alatta a színművek megválasztását. E kérdésben nem lehet sablont adni. A népművelési osztálynak az a javaslata, hogy a színjátszó csoportok jobban fordítsák figyelmüket a klasszikusok felé: Persze csak az olyan nagyobb és képzettebb csoportok, amelyek meg tudnak birkózni a komolyabb színművekkel és az operettekkel. A falusi színjátszó csoportoknak ajánlják a haladó népi színműírókat. De a klasz- szikusoknak és a népi színműíróknak is csak az olyan darabjaikat, amelyek nek van mondanivalójuk a ma emberének is. Tartalmatlan darabot játszani nem érdemes. Ajánlja még a népművelési osztály a mai írók színművei közül azokat, amelyeknek a lejátszásához kedvük van és amelyek nem haladják meg az erejüket. De mindjárt megkérdezhetné bárki: honnan vegyük a színműveket? Sajnos, a pesti kiadók jó ideig nem tudnak kiadni színműveket és operetteket. Ezért nagy szükség van a színjátszó csoportok egymásközti segítségére. Végeredményben tehát megállapíthatjuk: szükséges a kultúrmunka új formája. A színjátszó csoportok bátran nyúljanak a klasszikus, a régi haladó magyar és mai haladó nyugati írók színműveihez. A művelődési házak a körülményekhez képest folytassák munkájukat. Kovács József A gazda felelősségével A Paksi Konzervgyár munkástanácsának tervei Nem ereszt sűrű füstöt a gyárké- mény, nem zakatolnak a gépek a gyárban. A szén- és áramhiány érezteti hatását a Paksi Konzervgyáriján is. Éjszaka el tudnak készíteni egy-két főzet vegyesízt, utána várják, mikor lesz megint áram. Várják, mikor adnak a bányászok több szenet, mikor dolgozhat újra teljes kapacitással az üzem. Mert nemcsak a mai problémák foglalkoztatják a gyár dolgozóit, elsősorban az általuk választott munkás- tanács tagjai. A munkások élni akar. mák, nemcsak ma, holnap, hanem jövőre is. És egyre jobban élni. Míg most nagy nehézségekkel küzd az üzem, a munkástanács a jelenlegi fel adatok mellett a jövő évi tervekkel foglalkozik. „A fő célkitűzésünk — mondja Szederkényi Ferenc, a munkástanács elnöke — gazdaságosan termelni, javítani a minőséget, csökkenteni az önköltséget, meghosszabbítani a gyártási idényt, olyan cikkeket gyártani, amelyekhez leginkább megvannak az adottságok, minél jövedelmezőbben gazdálkodni. Mert ez. zel segíthetünk csak talpraállítani az országot, ezzei jutunk több vállalati nyereséghez, aminek egy részét a dolgozók fogják megkapni.” Már elkészült a gyárban a jövő évi terv, ami a munkástanács teljes ülése elé kerül megvitatásra. Ebben olyan cikkek termelése szerepel amihez a gyárhoz közel lehet biztosítani a nyersanyagot. A zöldborsónál egyelőre a minőség javítását tűzték ki célul, a feldolgozó kapacitás emelésért: majd később kerül sor. Az országban és külföldön egyaránt kelendő csemege uborka gyártását fokozzák. — Nem fognak viszont gyártani prita- mint (a régi tervekben ez szerepel), mert ehhez a környéken nem lehet megfelelő nyersanyagot biztosítani. A munkástanács vezetői számolnak azzal is, hogy a jövőben verseny alakul ki az iparágon belül, az a gyár érvényesül jobban, amelyik olcsóbb, jobbminőségű tetszetősebb kivitelű, csomagolású árut tud adni a kereskedelemnek. A gyár főkönyvelője, Hantos István, nemrég Csehszolvákiában járt tanulmányúton. Amikor beszámolt tapasztalatairól elmondta, hogy látott ott különböző konzervárukat — amiket nálunk üvegbe csomagolnak — impregnált karton- papirba kiszerelve. Ha ezt itt is bevezetnék, lényegesen csökkenteni lehetne az önköltséget, a fogyasztói árat is. Hiszen az üveg drága és a legtöbb baj van a kereskedelemtől visszakapott — korábban betétösszeg ellenében átadott — üvegekkel. Még az azonos gyárból származó üvegek mérete sem egyforma, az szériáról-szé. riára változik. A legkisebb méreteltérés is törést okoz a teletöltött üveg lezárásánál. Ez sok kárt okoz — amellett, hogy az üveges áru drága. Megállapodtak abban, hogy mintegy hat-nyolc féle cikket, főként gyümölcsízeket, dzsemeket lehetne így csomagolni. A munkástanács kezdeményezésére kidolgozták a gyárban a javaslatot az új bérezés bevezetésére. A bérrendszer kialakításában szinte minden dolgozó résztvesz. Részlegenként hat. nyolc dolgozót bíztak meg munka, társaik, hogy a tervezetet előkészítő bizottságban képviseljék őket. Bár az elmúlt évek során általánosan gyű- löltté vált a dolgozók között a norma- rendszer, mégis, sokan kérik, hogy teljesítménybérben dolgozhassanak. A ládaszögezőknek például az a véleménye ,hogy láda javításokat órabér, ben akarják végezni, de az új ládák készítésére állapítsanak meg darabbért. Hasonló a helyzet a többi részlegnél is. Ott, ahol világosan meg lehet határozni a teljesítményt ,ahol a munkaidő leteltével a dolgozó maga is könnyen kiszámíthatja, mit keresett, ott helyesebbnek tartják a darabbért. A karbantartók az órabér mellett döntöttek, olyanformán, hogy mindenki a szakmai képességének és munkájának megfelelő órabért kapjon. Hogyan lesz így biztosítva a munkafegyelem? — Bízzanak ben. nünk. — Ezt válaszolták a karbantartók. — Majd mi gondoskodunk róla, hogy ne lehessen köztünk lógós, munkakerülő És ebben kimondták a munkásigazgatás lényegét: Jobban bízni a munkásokban, azok öntudatában, akik most igazán gazdáivá vál tak az üzemnek. Az üzletek karácsony előtti nyitvatartása A Belkereskedelmi Minisztérium az üzletek karácsony előtti nyitvatartá- jisát a hagyományos szokásokat figyelmembe véve, az alábbiak szerint sza- ibályozta: december 16-án ezüstvasár- dnap, az élelmiszerüzletek zárva van- !*nak, a játék-, ajándék-, hangszer-, illatszer-, könyv-, virág-, óra-ékszerüzletek a szokásos hétköznapi nyitva- tartás szerint tartanak nyitva. Az egyéb iparcikküzletek és az áruházak zárva lesznek. December 23-án arany vasárnap, az élelmiszerüzletek 8—12 óráig ,az összes iparcikk, és virág_ üzletek, valamint az áruházak a szokásos hétköznapi nyitvatartás szerint árusítanak. Megalakult íaz MSZMP Varsádon Az elmúlt hetekben arról már hírt 'adtunk, hogy a varsádi gépállomáson 23 taggal megalakult az MSZMP szer vezet. Most hírt kaptunk arról, hogy a községi pártszervezetet is megalakították 11 taggal. A pártszervezet elnökévé Kiss József elvtársat vá_ Riasztották, aki mint volt MDP tag \ közmegbecsülésnek örvend nemcsak Ja párttagok, hanem a pártonkívüliek i körében is.
