Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)
1956-12-16 / 294. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. DECEMBER 16. így gondolja egy kisiparos . . . SPORT Megalakult a Tolna megyei Kosárlabda Szövetség ideiglenes bizottsága Hiába- az elnyűhetetlen cipőtalpat még nem találták fel, így kénytelen voltam elvinni az ..orvoshoz.‘‘ Amikor arravisz az utam be-benézek. vajon elkészült e. Ilyenkor aztán szóbake- rülnek az ország, világ eseményei is. A cipész tegnap ezzel fogad: — Hallgatta az este a rádiót? Nem tudom, hova érünk majd ki, ha továbbra sem javul az ország helyzete. Munkanélküliség lesz. Ide juttatta az országot a Rákosi meg a Gerő. Pedig 1947—48-ban bíztunk abban, hogy jól csinálják. És most? Egyáltalán rendet tud-e teremteni a kormány? A munkásság egy része nincs megelégedve Kádárral, de egyáltalán merné-e valaki vállalni a kormány vezetését. ilyen körülmények között? — Hát igen — vetem közbe — de például mi a véleménye, hogyan lehetne elkerülni, hogy még rosszabbra forduljon a helyzet? Most mindenki találgat, mindenkinek van valami elképzelése. de senki nem tud biztosat mondani. — Én azt mondom, ha az oroszok kimennek, hamarosan helyreáll a rend — válaszol. — Akkor mindenki munkához lát, nem kell sok idő és rendbehozzák Budapestet, akkor majd dolgoznak a bányászok is. Legalább a tárgyalásokat kezdje meg a kormány ... Lássuk azt, hogy nem csak ígérgetnek. A szovjet vezetők váltsák be valóban a szavukat. — És ha történetesen kimennek az országból a szovjet csapatok, lesz kiEgyre több helyről kapunk értesítést, hogy az üzemekben, vállalatoknál a dolgozók megkezdték a munkát, s e munka megkezdésénél már gondolnak a jövőre is, terveikben szerepelnek az elkövetkező idők tennivalói. Ilyen értesítést kaptunk a vá_ rosi kultúrháztól, ahol különösen szükség van az előrelátásra, a tervezésre, hisz egy munka megkezdése azt jelenti, hogy annak értelmét a nagy nyilvánosság csak hetek, esetleg hónapok múlva látja és dönti el a közönség, hogy milyen munkát végzett az együttes. A Központi Művészegyüttes színjátszócsoportja a napokban megbeszélést tartott, melyen arról beszélgettek az együttes tagjai és vezetői, hogy milyen előkészületeket kell tenniök, milyen munkát akarnak és tudnak végezni, hogy a jövőben az eddiginél jobban megnyerjék művészetüknek, — s ezzel párhuzamosan az általános művészetnek, — a város lakosságát. A színjátszócsoport tagjai úgy határoztak, hogy közeljövőben megkezdik Huszka Jenő „Mária főhadnagy’’ című háromfelvonásos nagyoperettjének tanulását. A tervek szerint a darabot 1957. március 15-én Hőgyészen is több olyan tényleges idejét töltő katona tartózkodik otthon a családi körben, ak: az októberi események következtében elszakadt egységétől. A hőgyészi katonákat az elmúlt napokban több alkalommal hívták Gyönkre a járási katonai kiegészítő parancsnokságra. A katonák egyszer a hívásnak eleget téve, jelentkeztek Gyönkön, ott felvették adataikat és azzal indították őket út_ nak, hogy haladék nélkül jelentkezzenek Tolnán a laktanyában, mindenkit visszaszállítanak egységéhez. A hőgyészi katonák nem hitték el, hogy a Tolnára bevonulókat egység geikhez szállítják, mert elterjedt az a hír, — nyugodtan lehet mondani, A pincehelyi Kossuth Termelőszövetkezeti csoport már az ősszel felbomlóban volt. Elhatározásukat bizonyos ellentétek váltották ki, s úgy látszott ,hogy a forradalmi események hatására tovább folytatódik e folyamat. A tagság egy jórésze azonban úgy látta, hogy a táblákban elvetett őszi kalászosok szétdarabolása nehézségeket okozna, viszont a fennálló ellentéteket meg lehet oldani. — állás a munkásságban- hogy megakadályozzák a régi rendszer visszaállítását? Mert Mindszenthy fellépése ellen nem emelt szót senki és Nagy Ferenc is szervezkedett már. hogy kezébe vegye a hatalmat. — Egyik éppen olyan gazember, mint a másik. Nekünk nem kell sem Mindszenthy, sem Nagy Ferenc. Adjanak a munkásságnak megfelelő hatalmat, és majd gondoskodik arról. hegy ne jöjjön vissza a régi rend. És az- hogy Mindszenthy elkezdett prédikálni ... ? Azt hiszem, nem sokáig tehette volna... Nem tudni. Lehet, hogy őt igazolták volna az események, de az események akkori alakulása mást mutatott. Aztán másfelé terelődik a beszéd, szóbakerülnek a kisiparosokra vonatkozó kormányintézkedések, többek kö zött az is- hogy megszűnt a tanoncok utáni forgalmi adó. — Azt csak helyeselhetjük — mondja —• mert komoly tehertől szabadultak meg a kisiparosok. Habár voltak- akik beadták az iparengedélyt, aztán a szövetkezetekben igyekeztek vezető pozícióhoz jutni. Azelőtt sosem dolgoztak — kevés kivétellel — és a KTSZ-ben is csak a fizetést vették fel. Aztán ők magyaráztak. hogy lépjünk be a szövetkezetbe, mert ott a fizetés mellett a nyereségből jutalékot is kapnak a tagok. Tudja- mennyit? öt százalékot. mutatják be. Ezt megelőzően február közepén egy prózai vígjátékot akarnak bemutatni. A színjátszóegyüttes új tagokkal bővült, akik a jövőben szintén részt kívánnak venni a munkában, s e tagok résztvételével előreláthatólag megoldódik az együttes régi problémája, az a hátráltató körülmény, hogy nem voltak megfelelő énekeseik. * A városi kultúrházban megkezdődött a balettoktatás is. A hetenkint kétszeri foglalkozások a téli szünet alatt is folynak majd. Dolgozik a fotó_ és képzőművész szakkör is. — A fotószakkör munkáját Ottófi József, a képzőművész szakkörét pedig Lázár Pál gimnáziumi tanár irányítja. A városi kultúrház vezetősége érte. siti azokat az érdeklődőket, akik a kultúrház által indított nyelvtanfolyamon részt kívánnak venni (akik jelentkeztek már, vagy ezután jelentkeznek), hogy a nyelvtanfolyam január 2-án indul. Az eddigi jelentkezőket írásban is értesíteni fogja a kultúrház vezetősége. rémhír —, mely szerint a Tolnára be_ vonuló katonákat munkára, főleg bányába viszik. Ezzel kapcsolatban kérdést intéztünk Misetits Sándor honvéd századoshoz, a megyei katonai kiegészítő parancsnokság vezetőjéhee, aki a következőket mondotta: „Isrné. telten közlöm, hogy minden alapot nélkülöznek azok a hírek, hogy munkára kényszerítik a tolnai laktanyába bevonuló katonákat. Alii legkésőbb vasárnap estig önként jelentkezik Tolnán, az nyugodt lehet abban, hogy egységéhez visszaviszik, erről gondoskodom. Aki viszont az említett időpontig nem jelentkezik, azt elfogják, hadbíróság elé állítják és csakugyan munkára viszik.” Katona János személyében új elnököt választottak, s azóta is együttműködnek, sőt, a 23-i események óta két új tagot vettek fel. A község másik termelőszövetkezetéből, a Rákóczi Tsz-ből néhány tag kilépett, a többség azonban a közös gazdálkodás mellett van, s elhatározták, hogy a Mandl-tanyán tovább működnek. Miért nem lehetett volna zétosztani a tagság között a jövedelem nagyobbik részét? Akkor belementem volna, de így nem. Arról persze, nem is kell beszélni, hogy eddig alig tudott anyaghoz jutni a kisiparos. Csak kiutalásra volt, és ha az elfogyott...? Erre is kellene intézkedést hozni a kormánynak. — És tudja, mi a sérelme még a szekszárdi kisiparosságnak? — folytatja. — Az ipartestület székháza. Valami 15 éven keresztül viseltük az adósság terheit. Annakidején valami hetvenezer pengőbe került az építése. Azért is volt ott mozi sok ideig, hogy könnyebben kifizethessük. A háború után újból rendbehoztuk, teljesen rendben adtuk át. amikor elvették tőlünk. Milyen szép mulatságok voltak ott azelőtt... ott voltak a sportbálok ... — Tudja, legyen ott a kultúrház továbbra is. de legyen az ipartestület tulajdona. Legyen ott egy söntés, ahol összejöhetne az ember vasárnap délután beszélgetni. Úgy. ahogyan azelőtt volt. Ott volt a söntés a jobboldali helyiségben, volt billiárdasztal, aztán bejöhetett aki akart, iparos, tisztviselő, paraszt... Ahogyan ezeket a dolgokat elmondotta — úgy gondolom — sokban egyetért Prantner József cipésszel még jónéhány szekszárdi kisiparos. B. I. Rendőrségi hír Ismeretlen tettesek betörtek a Zom bai Földművesszövetkezet főboltjába és onnan mintegy 54.000 forint értékű árut vittek el. A rendőrség megindított a nyomozást a tettesek kézreke- rítésére. ÍJjból lehet állathizlalási szerződést kötni Az árak magasabbak, mint a szabadpiacon Az eddigi kedvező feltételű állatnevelési és hizlalási szerződések rendszere a jövőben is megmarad- sőt tovább bővítik azt. A beadási kötelezettség eltörlésével az egyéni, termelőszövetkezeti gazdaságokban a megtermelt takarmányok értékesítése újból az állattartás, illetve az állatnevclés és hizlalás révén válik a legkedvezőbbé. Az állatnevelési és hizlalási szerződés — minden körülmények között — biztos értékesítési lehetőséget, előleget, magas árat jelent. A szerződéses árak függetlenek a szabadpiaci árak ingadozásától és azoknál jelenleg is magasabbak. Egyéni gazdák termelőszövetkezetek és egyéb állattartók szerződést köthetnek sertés, bika és üsző hizlalására az állatforgalmi vállalat felvásárlóinál és járási kirendeltségeinél Felhívás A Délnyugatmagyarországi Labdarúgók Szövetsége 1956. évi december 23-án Pécsett, Széchenyi tér 1. sz. (Városi Tanács kultúrterme) tartja alakuló és vezetőségválasztó értekezletét. Az értekezlet délelőtt 10 órától délután 4 óráig tart. Az értekezletre a meghívókat kiküldték. Az értekezle ten Somogy, Tolna, Baranya, valamint dél Zala megye és járás labdarúgó társadalmi szövetségei, valamint a megyei I .osztályú sportkörök képviselőinek megjelenését kérik. — Egyébként bármelyik egyéb sportkör és sportszerv is képviseltetheti magát. A Tolna megyei Kosárlabda Szövetség ideiglenes bizottságának megválasztására jöttek össze az MTSB helyiségében: Lépő László MTSB elnök. Mozolai János, Nyárs Sándor, Csapó Jenő, Horvai Árpád. Kardos György. Csáklyás Lajos. Fogarassy János és Péterffi Géza. A felsoroltak megtárgyalták Tolna megye kosárlabda sportjának helyzetét, valamint az ezzel kapcsolatos összes problémákat. Ugyanakkor az ideiglenes bizottságba a következőket választották: elnök Nyárs Sándor. Tagok: Horvai Árpád, Fogarassy János. Kardos György, Csáklyás Lajos. A Tolna megyei Kosárlabda Szövetség ideiglenes intéző bizottsága a következő határozatot hozta, melyet eljuttatott a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének Budapestre. 1. Az 1956. évi bajnokságot a megyében befejezettnek tekinti abban az esetben, ha az 1957. évi bajnokság tavasszal kezdődik. Amennyiben pedig 1957 őszén indul a bajnokság, abban az esetben az 1956-os bajnokságot 1957 tavaszán befejezzük. 2. Javasoljuk az OB. II. beindítását. megyénként 2—2 és 10 budapesti XII. A kiküldetés kérdésének elintézése után az érdekelt egyesületek képviselői bejelentették, hogy kísérőként saját költségükön a következők mennek Athénbe: Iszer Károly, a Budapesti Torna Club, Oherolly Já. nos, a Nemzeti Torna Egylet, Kertész K. Róbert és Manno Miltiades, a Magyar Athlétikai Club képviseletében, az előbbi mint sajtótudósító, az utóbbi mint görög tolmács, végül Kemény Ferenc igazgató, a magyar és a nemzetközi olimpiai bizottság tagja, mint Magyarország hivatalos képviselője. Az elvi ellentétek kiküszöbölése után mindenki azt hitte, hogy mi sem áll útjába annak, hogy a versenyzők az elutazásra felkészüljenek. A bizottság nagy megrökönyödésére azonban az elnök közölte, hogy az ország- gyűlés még nem szavazta meg a kilátásba helyezett 1000 forintot s azt ajánlotta, hogy az egyesületek előlegezzék a költségeket. Az ügy sürgősségére való tekintettel tehát az elnök azonnal érintkezésbe lépett a pénzügyminiszterrel, aki meg is ígérte, hogy soron kívül — előlegként — kiutalja a kiküldetés költségeit. Az egyesületek közötti féltékenykedés s az elvi ellentétek hullámai érezhetők voltak a sajtó berkeiben is. A sajtó is kiásta a harci bárdot az atlétika és torna hívei riadót fújtak s megindult a mérges viták áradata, amely a személyes ellentétek kiéleződéséhez vezetett. Az 1896 elején megjelent Sport-Élet című lap, amely kéz detben szinte kizárólag lósporttal és fogadásokkal foglalkozott, ahelyett hogy buzdította volna az olimpiára készülődőket, március 15-i számában olimpiaellenes, támadó cikket írt: „Még egy hónap és elválik, hogy a magyar tornászat és atlétika mily ala csony fokon áll a külföldihez képest — olvastuk. — Egy hónap és a magyar sportközönség meg lesz győződve hogy a mi testgyakorlásunk alig bujt ki még a gyermekruhából, hogy nincsen még semmi versenyjogosultsága. De ez nem csoda! A magyar tornászoknak csak csekély része dolgozik igazán, csak néhányan iparkodnak előrevinni a testgyakorlás ügyét, a többi beéri azzal hogy tagja valamely sportegyesületnek, hogy nyakkendő nélkül használhatja egyesületének monogramját. A rendes tavaszi és őszi versenyeknek fnegvannak a maguk emberei, akik már évek óta versenyeznek és versenyről versenycsapattal mind női. mind férfi vonalon, alatta pedig megyei, illetve ahol nincs megfelelő létszám, ott nlegyei összevont bajnokságot rendezzenek (egymás melletti megyék). 3. Javasoljuk továbbá, az osztályozok megszüntetését, miután megállapítást nyert, hogy ezek legtöbbször irreális eredményeket hoztak. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az OB. I-ből négy csapat esik ki és felkerül az OB Ilből a 4 csoport I—I. helyezettje. Az OB II-ből a kiesők lét számát attól kell függővé tenni, hogy hány megfelelő létszámú megyei, illetve összevont megyei bajnokságot lehet létrehozni. A megyei, illetve összevont megyei bajnokságok látszana 8—10 csapat legyen. 4. Az Ideiglenes Kosárlabda Bizottság kéri. hogy a vidéki csapatok helyzetén nagyot segítő 50 százalékos vasúti kedvezményt állítsák vissza. 5. A sportkörök nevét jelen esetben közölni nem tudjuk, mivel a sportkörök átszervezéséről ezideig nem tudunk. Az 1956. évi bajnokságban 9 női és 9 férfi csapat vesz részt. re ugyanazok az alakok küzdenek egymással, mindig egyforma eredménnyel.” — így is nagyon jó! — Még nem gyakoroltak eleget!... lehetett hallani mindenfelől. Egy hónap múlva belejönnek s leverik a külföldieket. Nagyon csalódnak, akik így beszélnek, az eredmény sokkal gyengébb, semhogy egyhónapi tréning azt kipótolhassa. És kiket vettek alapul, kiket akarnak leverni? A görögöket? Hát elfelejtik, tisztelt biztatók, hogy vannak angolok, németek, franciák, amerikaiak, sőt, ausztráliaiak is, akik a görög rekordokat messze túlszárnyalták s akik mellett a görögök éppen olyan szerepet játszanak, mint mi a görögök mellett. Vagy azt hiszik, hogy 5 m 30 cm-es távolugrást egy hónap alatt 6 m 30 cm-re, hogy a 100 méteres síkfutás 12 mp-es eredményét kijavítják 10 mp-re? Adjon nekik valamely felsőbb hatalom erőt, hogy ezt megtegyék, de én nagyon félek, hogy az athéni versenyzők „gyászmagyarkák” lesznek, akik teljes vereséggel, tiszta kudarccal fognak hazánkba visszatérni. Nem akarom mondani hogy ne menjenek ki,, hogy a rendelkezésre álló 2000 forintot (ebből 1000 forintot a kormány adott, 1000 forintot társadalmi úton gyűjtöttek a kiküldetés céljaira) hasz nálják inkább fel a milleneumi versenyekre inkább azt ajánlom, hogy csak menjenek Athénba és nézzék meg, hogy mennyire előbbre vannak a külföldiek, mint mi! (Folytatjuk.) Folyóiratok, nyomtatványok, könyvkötészeti munkák ízléses kivitelben készülnek a SZEKSZÁRDI kyomdíbrn TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja. Szerkeszti a Szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: az MSZMP intézőbizottsága. Szekszárdi Nyomda. Hírek a kultúrház életéből Nem igaz, hogy munkára viszik a Tolnára behívott katonákat Együttmcirodnok Hajós Alfréd s így lellem olimpiai bajnok Készülődés az olimpiára
