Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)
1956-12-02 / 282. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1956. DECEMBER 2. Min rszágnak el kell fogadnia a 1 ‘gymás mellett élés elveit Csou En-l iniszterelnök beszéde az indiai parlamentben Csou En-laj kínai i indiai parlamentben Beszédében a többi : — Most, hogy k i ismét Indiába jöttüi* 1 tapasztaljuk, hogy nak az öt alapelven i jelentős fejlődésen Gazdasági és kultur mértékben fokozódo sünk a béke fenntai i vált. A kínai minisztert országnak a gyarmati rendszer elleni győzedelmes harcáról beszélt, |majd megállapította: Kína és India egyaránt kivívta politikai függetlenségét és most az országépítés hatalmas feladata előtt áll. Reméljük, hogy három ötéves terv során, vagy valamivel hosszabb idő alatt, lényegében kiépíthetünk egy teljes ipari rendszert. — A kínai forradalom győzelmének eredményeként Kína olyan rendszert hozott létre, mely a népre támaszkodik, azaz népi demokráciát. Kínában a kisebbség nem tud kipro- vckálni egy olyan háborút, amely elkerülhetetlen szerencsétlenséget hozna a többségre. Ugyanakkor Kínában senki sem számíthat arra. hogy hasznot húzhat a háborúból. Ellenkezőleg, a kínai nép saját és mások történelmi tapasztalatai alapján felismerte, hogy vereség vár mjnden agresszorra es nem lehet szabad az a nemzet, amely elnyom másokat. Mi kínaiak lefektettük alkotmányunkban, hogy a nemzetközi ügyekben szilárd és állhatatos politikánk arra irányul, hogy a világ- béke nemes ügyéért és az emberiség haladásáért küzdjünk. Csou En-laj ezután éles szavakkal bélyegezte meg az Egyiptom elleni agressziót, majd kijelentette: , — Az egyiptomellenes agresszió miatt támadt egyetems felháborodás és az ezzel szembeni ellenállás azt bizonyítja, hogy ma a gyarmati rendszer elszigetelődött a világban. Ha India és Kína népe kitartó harcok révén győzelmet tudott aratni, egy olyan időben, amikor a gyarmati rendszer sokkal hatalmasabb volt, mint manapság, úgy az egyiptomi nép a világ békeszerető erőinek támogatásával bizonyára ki fogja vívni a végső győzelmet kitartó harcában. Kína hajlandó együttműködni Indiával annak érdekében, hogy megtörténjék *> behatoló csapatok teljes visszavonása Egyiptomból. — Noha a nemzetközi viták megoldására ismét nyíltan az erő alkalmazásához folyamodna — mondotta Csou En-laj —, újólag kifejezést kell adnunk azon szilárd meggyőződéKöltői fogás lenne? Aligha. Arany aki mindig népköltőnek vallotta magát s az Akadémia palotájából is a szalontai kertes ház független nyugalma Után sóvárgott, a népköltészetben nem a Kisfaludy és Czuczor féle utánérzéseket kereste, hanem a monda és történelem, a mese és valóság egybekapcsolását. Toldi legendából és történelemből emelkedik ki, a valósághoz köti ugyan néhány gyér történelmi adat, de ami fontosabb ennél, a meseszerűen válik elérhetetlen eszményképpé. Meghatározott korban, történelmi személyek között él, de tulajdonságai túlnőnek a valóságon: rettenetes ereje van. nyíltszívű, jóságos, fáradhatatlan, remek táncos és pompás mulatótárs, aki „öreg kannából” nyakalja a bort s „majd félig félhajtja az ötpintes pohárt.” Irigylésre méltó tulajdonságok. Galántán csak egy percet áll a vonat, aztán vágtatunk is Pozsony felé. sünknek, hogy minden országnak, a társadalmi és politikai rendszerek különbözősége ellenére el kell fogadnia a területi sértetlenség és szuve- rénitás kölcsönös tiszteletben tartásának, az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak, az egyenlőségnek és kölcsönös előnyöknek, valamint a békés egymás mellett élésnek az elvét. Csou En-laj és Nehru megbeszélései Csou En-laj pénteken háromórás megbeszélést folytatott Nehru indiai Louis St. Laurent kanadai miniszterelnök november 13-án N. A. Bul- ganyinnak, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének címére üzenetet nyújtott át a Szovjetunió kanadai nagykövetének. Az üzenet a magyar- országi eseményekről, valamint a kanadai kormánynak ebben elfoglalt álláspontjáról szól. Az üzenet ezenkívül arra leéri a szovjet kormányt, használja fel befolyását arra, hogy a nemzetközi ügynökségek és szervezetek számára lehetőség nyíljék élelmiszert és orvosi segélyt nyújtani a magyar népnek. A. V. Zaharov, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese átnyújtotta a kanadai moszkvai nagykövetnek N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének válaszüzenetét. Bulganyin válaszában a többi között megjegyzi, hogy ..a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozataiban bebizonyította, hogy a magyarországi belső reakciós erők bizonyos külső körök aktív támogatásával az ország népi demokratikus rendszerének megdöntésére és Horthyfasiszta rezsim megteremtésére törekedtek. Magyarország belső hazafias erői a varsói szerződés értelmében Magyarországon tartózkodó szovjet csapatokat segítségül híva a népi demokratikus rendszer védelmére keltek.“ Ami a szovjet kormánynak a Szovjetunió és Magyarország kölcsönös Még annyi időnk van, hogy befejezzük az első részt, a mesének ezt a könnyed és derűs lezárását, amikor váratlanul minden jóra fordul, a derék jutalmat kap, a gonoszság pedig meglakol. A kép teljes: az ünneplők közé toppan Toldi anyja és itt van Bence is, aki „rítt a hátok megett”. Varázsa talán épp abban van, hogy valóra váltja az olvasó titkos reményét, mert mindvégig együtt aggódtunk a költővel Toldiért, s együtt örülünk sikerének is. A népmese derűs idillije ez. a mindent feloldó tiszta költészet, amely nem fél a teljességtől, amelynek épp a boldog befejezésre van szüksége. Történelem és legenda, nép költészet és egyéni invenció itt válik eggyé; Toldival nemcsak a hőst árjuk szívünkbe, hanem a költészet mindent kibékítő varázsát is. S amikor becsukjuk a könyvet, a megérkezés két tős izgalmát érezzük; nemcsak Toldi ért révbe, hanem az olvasó is, aki ott miniszterelnökkel. Az AP amerikai hírügynökség Űj-Delhiből származó értesülése szerint áttekintették az egész világhelyzetet; és a megbeszélések kapcsolatban állnak Nehru és Eisenhower küszöbönálló washingtoni tárgyalásaival. Indiai szóvivő szerint Nehru és Csou En-laj közös nyilatkozatot ad ki „lehetséges, hogy már holnap, de még valószínűbb, hogy december második felében", amikor Nehru visszatérése után a két miniszterelnök újból megbeszélést tart. kapcsolatai kérdésében elfoglalt álláspontját illeti — folytatja Bulganyin válaszában — ezt az álláspontot kimerítő teljességgel fogalmazza meg ez 1956. október 31-én nyilvánosságra hozott ,,a Szovjetunió kormányának deklarációja a Szovjetunió és a többi szocialista állam közti barátság és együttműködés fejlődésének és további megszilárdításának alapjairól.“ „Levelében, Miniszterelnök Ur, kérdést tett fel arról, hogy a szovjet kormány támogassa a nemzetközi szervezeteket abban, hogy lehetőséget kapjanak a magyar nép számára élelmiszer és gyógyszersegély nyúj tására. E kérdés teljes egészében a magyar kormány hatáskörébe tartozik. Amennyire ismeretes előttünk, a Magyar Népköztársaság kormánya kérdést már kedvezően oldotta mer, s erről a magyar kormány hivatalosan tájékoztatta az Egyesült Nemzetek főtitkárát" -— fejeződik be Bulganyin nyilatkozata. Mindszenty 250.900 dolláros üzlete A Reuter hírügynökség budapesti Jelentése nyomán a Scotsman című angol lap beszámolt arról, hogy Mindszenty, mielőtt menedéket keresett az Egyesült Államok budapesti követségén, eladta fogsága történetét egy amerikai magazinnak negyedmillió dollárért. szorong a viadal utáni ünnepi tömegben, szívében a hős, a költő és a kök tészet iránti elfogódottsággal. A pillanat valóban ünnepélyes: a vonat lassítani kezd, külvárosi építke: zések mellett haladunk, s a távolból feltűnik a pozsonyi vár. * Mit ad az utasnak az idegen város, ahova tájékozatlanul, nyelvismeret híján érkezik? Milyen kalandok vár nak itt rá, ahol egyelőre nem ismer senkit $ mit visz majd magával haza, emlékül és útravalóul? Amikor leszáll a vonatról, szívében a megérkezés és az úti- olvasmány izgalmával, szeretne minderre választ adni, megnyugtatva önmagát és tompítva ezt a diákos kalandot. De egyelőre zavartan ácsorog a villamosmegállónál s figyel, hogy nem hall-e valami ismerős szót? Az tán feltűri a kabátgallérját s szégyenkezve, mintha egy nyilvánosházba osonna be, fellép az első villamosra. Átveszi a jegyét, de a kalauznő nem tud visszaadni a százkoronásból. Beszélnek hozzá, de ő csak a vállát vo- nogatja, motyog valamit, aminek semmiféle nyelven sincs értelme és zavarban van- A kalauznő visszateszi táskájába a jegyet s áz utast most kínzó aggodalom fogjs el, szánalmas potyautasnak érzi magát s arra gondol, hogy valószínűleg elhibázta az életét. Es ekkor, mintha még mindig c. Toldi elvarázsolt világában élne, melyben a mese mindent feloldó hatalma kormányoz, odalép hozzá egy nő és átadja jegyét. A segélythozó útitárs mosolyog, az utas azonban szabó dik és a pénzét mutatja. Csak a szemek és a kezek beszélnek, de ebben a néma játékban az egész villamos résztvesz, biztatva és örvendezve. Az utas végre megértett valamit, boldogan mosolyog már, zsebre teszi í.z ajándékba kapott jegyet s tudja, hogy valójában most érkfezett meg. S amikor leszáll a villamosról, gondtalanul és fütyörészve vág neki sz idegen városnak. (Folytatjuk) Táviratváltás a kanadai miniszterelnök és N. Á. Bulganyin l^zött ÚTKÖZBEN írta: CSANYI LASZLÖ II. Sturovó után a táj egyhangú lesz és eseménytelen. Szelíd1 lankák között haladunk, fával szegélyezett utak iza- ladnak a láthatár széléig, s a távolból apró faluk kéményei látszanak; akár Somogybán is járhatnánk. A vonat eszeveszett száguldásba kezd, mintha be akarná hozni a haszontalan várakozásban eltöltött órákat; forduljunk csak vissza Aranyhoz! Az a nyugalom és ódái fenség, amely az első porból zeng felénk, mindvégig megmarad: egy bölcs parasztember mesél a körülötte ülőknek. S Arany vigyáz is arra, hogy az elbeszélő személyét soha ne kapcsolja ki, váratlan közbeszólások, megjegyzések tarkítják a mese menetét. A farkaskaland leírásánál nem állhat ellent egy aggodalmas közbekiáltásnak: Pusztítsa el Isten a kegyetlen férgét! Máskor egy sóhajnyi mentegetőzést hallunk tőle: Ezt mondotta Bence s ezenkívül mennyit! Ki győzné azt versbe szedni valamennyit! Néha úgy érzi, biztatnia kell hallgatóságát: Mi történt ezalatt a budai szélen? Hallgassatok rá, csak azt is elbeszélem. Lengyel lap a lengyel és a jigsszláv fejlődés eltérő sajátosságairól A Zycie Warszawy „Lengyelország 1 és Jugoszlávia" címmel közölt cikké- | ben utal egyes nyugati lapok cikkeire és egyes nyugati kommunista pártok vezető szerveinek olyan megállapításaira, amelyek felületesen vagy gépiesen mérik fel a lengyelországi események alakulását és ezeket az eseményeket a jugoszláv példa másolásának minősítik. A lap ezután visszatér a VIII. plé- num előtt kialakult politikai helyzetre és megállapítja: A lengyel kommunisták nem akarták beérni a „Benja- féle banda" és a „személyi kultusz“ elítélésével. Másrészt viszont a konzervatív elemek kezdtek megerősödni, lármát csapva arról, hogy a bíráló támadások nem a kompromittált sztálinista rendszert, hanem állítólag magát a szocializmus eszméjét érték. A lap a továbbiakban azt fejtegeti: egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy aligha lehet érvényesíteni bármilyen önálló felfogást, ha előzőleg nem valósítják meg a népek igazi szuverenitását és egyenjogúságát. A lap határozottan cáfolja, hogy az, ami Lengyelországban történik, gépies másoI lása a „titoizmusnak“. Lengyel föl- J dünkre — írja — igen jelentős pillanatban a testvéri jugoszláv munkásmozgalom bizonyos gondolatainak és eszméinek magvai hullottak, amelyek ténylegesen és kétségkívül pozitív befolyást gyakoroltak az események alakulására. Egyébként ugyanilyen nagy befolyást gyakorolt a lengyel változásokra az SZKP XX. kongresz- szusa, valamint — természetesen más mértékben — a VIII. kínai pártkongresszus is. A befolyások kölcsöne s kereszteződése a munkásmozgalmakon belül, különösen a szocialista elvek megújhodásának mostani pil’a- natában, általános világjelentőségű és elválaszthatatlan az internacionalizmus elvétől. A Zycie Warszawy ezután hangsúlyozza, hogy Jugoszlávia nagy lengyelországi népszerűsége nem jelenti az összes jugoszláv politikai felfogások bírálatmentes helyeslését. A lan azt a véleményt fejti ki, hogy Lengyelország egyes szakaszokon tovább is ment Jugoszláviánál és hogy a lengyel fejlődés nagy érdeklődést kelt Jugoszláviában. Támadás esetén Szíria külföldi segítséget kér A Közép-Keletről érkező hírek közül változatlanul a szíriai helyzettel kapcsolatos jelentések emelkednek ki. Az ENSZ-ben Hammarskjöld főtitkár több küldöttség vezetőjével megbeszéléseket folytatott azokról a veszélyekről, amelyeket a szíriai helyzet rejt magában. Figyelemre méltó az amerikai külügyminisztérium hivatalos közleménye, amely szerint az Egyesült Államok „rendkívül súlyosnak tekint minden fenyegetést", amely a bagdadi szerződés tagállamai ellen irányul. Ebben a helyzetben nagyfontosságú a szíriai külügyminiszter nyilatkozata, aki propaganda-rémhírként visszautasított minden olyan jelentést, hogy Szíria szovjet támaszponttá vált. Arra a kérdésre, hogy miként fogadná Szíria önkéntesek felajánlását, a külügyminiszter azt válaszolta: „Támadás esetén a jogos önvédelem állapotában volnánk. Elsősorban saját arab fegyveres erőinkre támaszkodnánk, de mindenféle politikai és katonai segítséget kérnénk minden államtól.” Kádár fée@s látogatása Tatabányán A tatabányai bányászok már többször kifejezték azt az óhajukat, hogy személyesen Kádár Jánossal beszéljék meg problémájukat. Ezért pénteken Kádár János Tatabányán mintegy négyórás tanácskozást folytatott a bányaüzemek munkástanácsainak képviselőivel a Szénbányászati Tröszt tanácstermében. A megbeszélésen először Kádár János ismertette a múlt hetek eseményeit, a pártnak és a) kormánynak ezekről alkotott véleményét. Ezután a munkástanácsok tagjai fejtették ki őszintén és szókimondóan álláspontjukat. Végül Kádár János válaszolt a felszólalóknak. A többi között beszélt arról, hogy az MSZMP-nek újfajta módon kell dolgoznia az üzemekben és elsősorban politikai nevelőmunkát kell végeznie. A termelés irányítása a gazdasági szervek feladata és a munkásságé, amely a munkástanácsok útján maga is részt vesz a termelés vezetésében. Az üzemekben ezentúl mindig a munkástanácsokra kell támaszkodnia a kormánynak. Kádár János elmondta még: a karhatalomra vonatkozóan a kormánynak az a terve, hogy a rendőrséget munkásokkal erősíti meg és az üzemekben munkásőrséget állít fel, amelynek tagjai — azonkívül, hogy dolgoznak — az üzemi és a közrendet is védik. Végül Kádár János kijelentette: a rend helyreállt, most már elérkeztünk rda, hogy a kormány olyan programot adjon, amely tisztázza a további politikai fejlődés útját. OLIMPIÁI HÍREK ATLÉTIKA Női súlylökés. Olimpiai bajnok: Tamara Tiskevics (Szovjetunió) 16,59 m (olimpiai csúcs), 2. Zibina (Szovjetunió) 16.53, 3. Werner (Németország) 15,61, 4. Dojnikova (Szovjetunió) 15,54 5. Sloper (Üj-Zéland), 6. Brown (USA) 15,12. 200 méteres női síkfutás. Olimpiai bajnok: Batty Cuthbert (Ausztrália) 23.4 mp (világ- és olimpiai csúcsbeállítás), 2. Stubnick (Németország) 23,7, 3. Matthews (Ausztrália) 23.8 4. Croker (Ausztrália) 24, 5. Paul (Anglia) 24.3, 6. Köhler (Németország) 24.3. Tízpróba. Olimpiai bajnok: Milton Campbell (USA) 7937 pont (olimpiai csúcs). 110 gát: 11 mp, diszkosz: 44,98 m rúd: 3.40 m, gerely: 57,08 m, 1500 m: 4:50.6 p, 2. Johnson (USA) 7587, 3. Kuznyecov (Szovjetunió) 7465, 4. Pa!u (Szovjetunió) 6^30, 5. Lauer (Németország) 6853, 6. Meier (Németország) 6773. Kajak egyes (10 000 m). Olimpiai bajnok: Gert“ Fredriksson (Svédország) 47:43.4, 2. Hatlaczky (Magyarország) 47:53,3, 3. Scheuer (Németország), 4. Strömberg (Svédország), 5. Piszarjev (Szovjetunió), 6. Cepciansky (Csehszlovákia). Kajak kettes (10 000 m). Olimpiai bajnok: Urányi János—Fábián László (Magyarország) 43:37, 2. Briel— Kleine (Németország) 43:40.6, 3. Green —Walter (Ausztrália), 4. Wettertröm —Sundin (Svédország), 5. Japisnyen- ko—Klimov (Szovjetunió), 6. Jemelka —Klabouch (Csehszlovákia). VÍVÁS Női egyéni tőrvívás. Olimpiai bajnok: Gillian Sheen (Anglia) 2. Orbán (Románia), 3. Garilhe (Franciaország), 4. Romary (USA), 5. Delbarre (Franciaország), 6. Lachman (Dánia), 7. Müller-Preiss (Ausztria), 8. Colom- betti (Olaszország). SPORTLÖVÉSZET Sportpisztoly. Olimpiai bajnok: Pentti Linnesvuo (Finnország) 556 kör (26 belső tizes), 2. Umarov (Szovjetunió) 556 (24), 3. Pinion (USA) 551, 4. Kosaka (Japán) 550, 5. Jassinszkij (Szovjetunió) 550, 6. T. Uumann (Svédország) 550. KAJAK—KENU Kenu kettes (10 000 m). Olimpiai bajnok: Karine—Botev (Szovjetunió) 54:02.4, 2. Dransard—Renaud (Franciaország) 54:48,3, 3. Farkas—Hunics Magyarország), 4. Drews—Soltau 'Németország), 5. Dumitru—Ismailci- jc (Románia), 6. Duuhn—Haunstoff (Dánia). ÚSZÁS 100 méteres férfi gyorsúszás. Olimpiai bajnok: John Henricks (Ausztrália) 55.4 (olimpiai csúcs), 2. Devitt (Ausztrália) 55.8, 3. Champman (Ausztrália) 56.7, 4. Patterson (USA) 57.2, Hanley (USA) 57.6, 6. Woolsey (USA) 57.6, 7. Tani (Japán) 58, 8. Eminente (Franciaország) 58.1. 200 méteres női mellúszás. Olimpiai bajnok: Ursula Happe (Németország) 2:53,1 (olimpiai csúcs), 2. Székely Éva (Magyarország) 2:54.8, 3. Elsen (Németország) 2:55,1, 4. Jericevics (Jugoszlávia) 2:55,8, 5. Killermann (Magyar ország) 2:56.1, 6. Gordon (Anglia) 2:56.1, 7. Sears (USA) 2:57.2, 8. Gos- den (Anglia) 2:59.2. I
