Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)

1956-12-01 / 281. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 1956. DECEMBER 1. India kész rés®! venni öthatalmi leszerelési értekezleten Nehru válássá Bulganyin üzenetére Eisenhower scsjtétitScora szerint enyhült a középkeleti feszültség Moszkva (TASZSZ). N. A. Buiga- nyin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke november 29-én fogadta K. P. S. Menont, India moszkvai nagykövetét és megbeszélést folytatott vele. A nagykövet átnyújtotta Bulga- nyinnak Nehru válaszüzenetét arra a levélre, amelyet Bulganyin 1956. no­vember 17-én intézett hozzá a nem­zetközi feszültség enyhítéséről és a leszerelésről. Nehru válaszüzenetében a többi között kijelenti: — Maradéktalanul egyetértek Ön­nel abban, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni egy olyan megegyezés elérésére, amely elhárítaná a háborút és biztosítaná a világ békéjét, örö­münkre szolgál, hogy ön újszerűén közelítette meg a leszerelés nehéz problémáját és úgy érezzük, hogy ez figyelmes tanulmányozást érdemel. — A leszerelés kérdése főképp a nagyhatalmakat érinti, amelyek nagy fegyveres erőkkel és az összes fajta fegyverekkel rendelkeznek. Hatékony Intézkedéseket csakis e nagyhatalmak tehetnek. Ami bennünket illet, mi örömmel fogunk segítséget nyújtani bármilyen, számunkra lehetséges mó­don. A jelenlegi nemzetközi feszült­ség fontosabbá teszi, mint valaha azt, hogy a legközelebbi jövőben tárgya­lások kezdődjenek a hatalmak között leszerelési megállapodás létrehozása ! céljából. Ha India részvétele kívána- j tos a tárgyalásokon a többi tárgyaló j fél szempontjából, mi örömmel ve- : szünk részt. Augusta (AP). James C. Hagerty, a j Fehér Ház sajtótitkára szerdán kijelen- ; tette: véleménye szerint az elmúlt ket- három héten jelentősen enyhült a kö- ! zépkeleti válság miatt támadt feszült- j ség. Hagerty ezt részletezve rámuta- I tott arra, hogy az ENSZ közgyűlésé- | nek beavatkozására fegyverszünet jött \ létre Egyiptomban. Hivatkozott arra í is, hogy az ENSZ karhatalmának első egységei már megérkeztek Egyiptom­ba, Nagy-Britannia és Franciaország pedig bejelentette egyes csapategysé­geinek visszavonását. A sajtótitkár nem volt hajlandó vá­laszolni arra a kérdésre, hogy javult-e egyrészt az Egyesült Államok, más­részt Anglia és Franciaország viszo­nya, amely a szuezi angol-francia ka­land miatt elhidegült. „Talán kérdez­zék meg Londonban” — mondta an­nak az újságírónak, aki arról kért fel­világosítást, hogy Buttler megbízott angol miniszterelnök összehívta a mi­nisztertanácsot, hogy elkerülje az Egyesült Államokkal való nyílt szakí­tást. üeiiru és Gsou En-Laj megbeszélése % Üj Delhi (AP). Nehru indiai minisz­terelnök kétórás megbeszélést folyta­tott Csou En-Laj kínai miniszter- elnökkel Nehru magán dolgozószobá­jában. A kínai nagykövetségről szerzett ér­tesülés szerint a találkozón főleg Csou En-Laj beszélt. Elmondta a dél­kelet-ázsiai utazásán szerzett benyo­másait. Nehru röviden érintette Egyip­tom és Magyarország ügyét, valamint a „rendkívüli komoly világhelyzetet.” E források szerint Csou En-Laj sze­retne újabb ázsiai-afrikai értekezletet összehívni és erről is tanácskozik majd Nehruval. A BBC jelentése szerint Csou En-Laj kínai miniszterelnök csütörtökön be szédet mondott az indiai parlament két Micsimovics moszkvai jugoszláv nagykövet csütörtökön fogadást ren­dezett a jugoszláv nemzeti ünnep al­kalmából. A fogadáson szovjet vezetők közül jelen volt Hruscsov, Bulganyin. Mo­lotov, Mikojan, Kaganovics, Zsukov és Szokolovszki marsall, számos mi­niszter és más szovjet vezető szemé­lyiség, valamint a diplomáciai kép­viseletek vezetői. Azoknak a szovjet vezetőknek a jelenléte, akiket a nyugati diploma­ták „aktív magnak” neveznek, baráti magatartásuk a jugoszláv vendégek iránt, végül pedig az a tény, hogy a szovjet hatóságok felkérték a jugo­szláv nagykövetet, hogy csütörtökön este, a nemzeti ünnep alkalmából mondjon rádióbeszédet és jeleljék meg a szovjet televízió előtt, kétség­telenül megerősíti azt a kijelentést, amelyet Hruscsov szerda este az al­házának együttes ülésén. A többi kö­zött kijelentette: — A kínai kormány hajlandó egye­síteni erőfeszítéseit az indiai kormá­nyéval annak elérésére, hogy „az in- váziós erők mielőbb kivonuljanak Egyiptom területéről.” A Kínai Nép- köztársaság és az Indiai Köztársaság nem állnak egyedül béketörekvéseik­kel. A bandungi értekezlet megmutat­ta, hogy egész sor ázsiai és afrikai ország, amelyeknek lakossága összesen 1600 millió, szintén osztja ezt a kö­zös törekvést. A pekingi korín ány — fűzte hozzá — sohasem fogja elfelej­teni, hogy az indiai kormány volt az első, amely síkra szállt a Kínai Nép- köztársaság ENSZ-tagságának elisme­réséért. bán fogadáson a jugoszláv nagykövet előtt tett, nevezetesen: „Az bizonyos, hogy véleményünk nem mindig azo­nos, de azért barátok vagyunk.“ Szembetűnő volt csütörtökön este a szovjet vezetőknek az az igyekezete, hogy egyetértés jöjjön létre Belgrád- dal. Ugyanez a tendencia érvényesült a nyugati diplomatákkal szembeni magatartásukban is. Maurice Dejean francia nagykövet, aki szerda este már hosszas beszélgetést folytatott Bulganyinnal, csütörtökön este is jó ideig beszélgetett a szovjet kormány­fővel. A szovjet—jugoszláv estély Micsu- novics televíziós beszédével fejező­dött be. A nagykövet örömmel állapi tóttá meg, hogy milyen kedvező ha­tással van az általános helyzetre a szovjet—jugoszláv kapcsolatok nor­malizálása és hangsúlyozta, hogy a kölcsönös kapcsolatokat az őszinteség elvének kell jellemeznie. (MTI) Franciaország (lejelentette, további egységeket von hi Egyiptomból New-York (MTI). Franciaország szer­dán bejelentette, hogy miután a múlt héten kivonta Egyiptomban tartózkodó csapatainak egy további zászlóalját, i felkészült arra, hogy más egységeket > is kivezényeljen Egyiptomból. Ezt a j bejelentését az ENSZ közgyűlésének j ülésén Vincent Broustra francia kül- i dött tette meg, ugyanakkor erélyesen cáfolta azokat a jelentéseket, amelyek ! szerint Franciaország ugyanakkor újabb páncélos egységeket küldött Port-Szaid térségébe. ft francia külügyminiszter Londonban London (AFP). Mértékadó forrásból közölték, hogy Christian Pineau fran­cia külügyminiszter péntek délután Londonba érkezett, ahol a középkeleti helyzetről tárgyal Selwyn Lioyd an­gol külügyminiszterrel. Árleszállítás Csehszlovákiában Prága (Reuter). A csehszlovák kor­mány közölte, hogy december 3-tól több mint 200 különböző élelmiszer^ és háztartási cikk árát 4—45 százalék­kal leszállítja. Az árleszállítást az 1953 óta az ipari és mezőgazdasági terme­lésben mutatkozó állandó fejlődés tette lehetővé. Jugoszláv—lengyel kereskedelmi megállapodás November 27-én Belgrádban aláír­ták az 1957-re szóló jugoszláv—len­gyel kereskedelmi egyezmény jegyző­könyvét. A lengyel küldöttség szóvivője hangsúlyozta, hogy ez a kereskedelmi egyezmény nagymértékben hozzájárul a lengyel—jugoszláv kapcsolatok ki- szélesítéséhez, valamint elősegíti Len­gyelország gazdasági életének feilen­Ünnepi fogadás a moszkvai jugoszláv nagykövetségen A jugoszláv nagykövet beszéde a moszkvai televízióban Moszkva, nov. 29. (AFP) ÚTKÖZBEN Irta: CSANYI LÁSZLÓ Hosszú éveken át nemcsak hiábavaló, de feltétlenül gyanús vágynak is tűnt, ha valaki át akarta lépni az országhatárt. A helyzet sokat javult a közelmúltban, de még van tennivaló ezen a téren is, amit legjobban az mutat, hogy a külföldről hazaérkezett utas egy kicsit eseményszámba megy ma is, s száz és száz kérdésre kell válaszolnia. Ezek a feljegyzések egyáltalán nem tartoznak az izgalmasan felületes útirajzok közé, melyekkel mind sűrűbben találkozhat napjainkban az ol­vasó. De miután a szerzőnek szokásává vált, hogy lehetőleg pontosan és hűségesen lejegyezze gondolatait, ezt Csehszlovákiában töltött időzése során sem mulasztotta el. Óvakodott azonban attól, hogy útirajzot írjon, amihez, úgy véli, sem elegendő tapasztalattal, sem a szükséges felületességgel nem rendelkezik. Amit írt, útközben írta, s egyetlen becsvágya a tanúságtétel volt. 'VT ác után hirtelen megelevenedik " a táj; hegyek között robogunk a Duna vonalán, át a díszletszerű vi­déken, Az utasok az ablakoknál tolon­ganak; a búcsú pillanata ünnepélyes, Magyarország a visegrádi Duna­kanyar pompáját tartogatta utolsó em­lékül. De Szobnál megtörik a varázs; az Orient-expressz két órát vesztegel, amíg mindenféle szempontból ellen­őrzik az utast és a vonatot. Egyelőre mindenki türelmes, az egyébként iz- gékony berlini útitárs^k is, mert még fogalmunk sincs arról, hogy Sturovo- ban majd ugyanilyen sokat kell feles­legesen várakoznunk. A vonatot nem szabad elhagynunk, ebben a józan és érthetetlen fegyelemben egy pohár sör is szabálysértést jelentene, vegyük hát elő az útravalónak szánt olvas­mányt. Az utas Arany Toldiját hozta magával s a könyv klasszikus nyu­galma jól ellensúlyozza azt a megfon­tolt hivatalos lassúságot, amellyel cso­magjaink, útlevelünk és továbbjutá­sunk ügyét intézik. Az igazi művészet így siet segítségünkre a váratlanul bo­nyolult idegállapotok idején, kárpótol­va és ellensúlyozva mindazt, amit sa­ját hibánkból és mások közönyéből elvesztegettünk. De Arany sorai most, néhány kilométerre a határtól, más értelmet és jelentőséget Is kapnak, mert az utas tudja, hogy bárhová vet­né is a sors, ezt az egyet mindig meg­őrizné, Arany nyelvét, >zavainak má­giáját. Talán nem is arról van szó, hogy olvasson az utas, szórakozásul és időtöltésül, hanem inkább arról, hogy idegenben se maradjon hontalan, érezni akarja, hogy tartozik valahová. Alig akarjuk elhinni ,hogy végre megindult a vonat; a hosszú várako­zás okozta kételyből még akkor is marad! bennünk valami, amikor teljes sebességgel vágtatunk. Igen-igen, most van szükség Aranyra, amikor egyre jobban távolodunk a földtől, amely otthon és haza, remény és végső me­nedék s amelytől végképp elszakadni soha nem lehet. Visegrádot már el­nyelte a távolság, de a Duna tűh’ő partján a dorogi dombok kísérnek s feltűnik Esztergom is, kupolás temp­lomával és Babits emlékével. De hiá­ba távolodunk a térben, a Toldi Iső sorai visszarepítenek az egyre jobban elmaradó hazába, s ha most Dél-Ame- rikában, vagy Ausztráliában szágul- dana velem a vonat, akkor is ugyan­úgy érezném az első sor otthonias va­rázsát!; „Mirttiha pásztortűz ég őszi éjszakákon .. .” Ha lefordítanám úti­társaimnak, nyilván értetlenül néznék lelkesedésemet; nekik ez a sor csak egy mondat, amit megértenének, de nem tudnának mihez kezdeni vele. S talán itt van a nagy költészet remény­telensége is; csak szavakat tudunk át ültetni, de az asszociációk megreked nek az „általános emberi” határán Ezt érezte Lessing is, amikor arról írt hogy a sző alkalmatlan a szépség áb rázolására, mert csak érzékeltetni tud valamit, aminek teljes felfogásához ki törö’hetetlen emlékek kellenek, tapasz tálát és élmény, s minden, amit át éltünk és megértettünk. A költészet tulajdonképpen tapasztalás eredményi s ezért marad reménytelenül ross költő, aki csak a szívére tud hallgatn (Folytatjuk) A kelet-európai országokban nem lehet többé visszatérés a régihez A jugoszláv külügyi államtitkár felszólalása az EI^ISZ közgyűlésén A belgrádi rádió New York-i tudósí­tója jelenti; Az ENSZ közgyűlésének általános vitájában felszólalt Kocsa Popovics, a jugoszláv küldöttség veze­tője is. — Nyilvánvaló — mondotta' —, hogy most a nemzetközi viszonyokban bekövetkezett válságon megyünk ke­resztül. E válság fő gyújtópontját a közép-keleti és magyarországi esemé­nyek jelentik: Erre a válságra olyan időszak után került sor, amikor már a nemzetközi viszonyok pozitív irányban fejlődtek. Ez indított bennünket arra, hogy e viszonyok jövőjére több re­ménnyel és nagyobb derűlátással te­kintsünk. Már látni véltük annak le­hetőségét, hogy a „hidegháború” vég­legesen befejeződik. — Bár a nemzetközi viszonyban válság állott be — hangoztatta a továbbiakban 1 Kocsa Popovics —, mégsem szabad elfelejtenünk azt, hogy ugyanakkor válságba került az a politika is, amely az újabb feszült­séghez vezetett. Ez pedig — minden­nek ellenére — pozitív tényező. Az Egyiptom elleni agresszióval kapcsolatban Kocsa Popovics kétség­be vonta azt az indokolást, amely sze­rint az Egyiptom elleni invázióra egy általános összetűzés megelőzése miatt volt szükség. A magyarországi eseményekről szól­va Kocsa Popovics megjegyezte, szi­lárdan hiszi, hogy ebben az országban lehetséges a pozitív irányú fejlődés. — Meggyőződésünk — folytatta —, hogy a kelet-európai országokban nem lehet többé visszatérés a régihez, te­kintet nélkül arra, hogy olyan vissza­térésről van-e szó, amit általában „sztálinizmusnak” neveznek — kivéve a nemzetközi viszonyok komoly meg­romlásának esetét —, vagy pedig olyanról, amely a régi rendszert hozza vissza. Hiszen éppen azt kell meg­érteni, hogy ezen országok népei a teljes nemzeti függetlenséget követe­lik. —- Nyilvánvalóak a gyengéi és hiá­nyosságai annak, amit „szabad világ­nak” neveznek. De a „szocialista tá­borban" is ugyanúgy megnyilvánultak a hibák és a hiányosságok. Kocsa Popovics azzal a megállapí­tással fejezte be beszédét, hogy az ENSZ megnövekedett tekintéllyel és jelentőséggel Ikerült ki a legutóbbi megpróbáltatásokból. OLIMPIAI HÍREK Megszületett az első magyar olimpiai győzelem A pénteki kajakversenyek során a tízezer méteres távon megszületett az első magyar olimpiai győzelem. Urá- nyi János és Fábián János hajója ért az elsőnek céiba, megelőzve német és angol ellenfeleit. Tízezer méteres távon — egyesben — a svéd Frederikson megismételte helsinki győzelmét és megnyerte a versenyt. A magyar Hatlaczki ebben a versenyszámban második helyen végzett és ezüstérmet szerzett Ma­gyarországnak. * A melbournei központi stadionban négy futamban bonyolították le a 4x100 méteres férfi váltófutást. Az első három helyezett jutott tovább a középfutamokban. A Varasdi—Csányi —Goldoványi—Jakabfi összeállítású magyar váltó a negyedik előfutam­ban 41,5 másodperces idővel második lett Lengyelország mögött és így to­vábbjutott. EREDMÉNYEK: Atlétika 3090 m akadályfutás olimpiai baj­noka: Chris Brasher (Anglia) 8:41,2 p, úimpiai csúcs; 2. Rozsnyói (Magyar- ország) 8:43,6; 3. Larsen (Norvégia) S:44,0; 4. Läufer (Németország) 1:44,4; 5. Rzsiscsin (Szovjetunió) 1:44,6; 6. Disley (Anglia) 8:44,6. 400 m síkfutás olimpiai bajnoka: Jharles Jenkins (USA) 46,7 mp; 2. laas (Németország) 46,8; 3. holtver- enyben Ignatyev (Szovjetunió) és lellsten (Finnország) 47; 5. Jones USA) 48,1; 6. Spence (Dél-Afrika) 3,3. Tízpróba: 100 m síkfutás: 1. M. "ampbell (USA) 10,8, 2. J. Cann Vusztrália) és R. Johnson (USA'1 1,9, 4. M. Lauer (Németország), 5 uang Wu (Taivan) és V. Kuznyecov zovjetunió) 11,2; távólugrás: 1. E ohnson 734, 2. M. Campbell 733, 3 /. Kuznyecov 704, 4. Kuang Wu 690, 5. M. Lauer 683, 6. W. Meier (Német­ország) 680; súlylökés: 1. Campbell 14,76, 2. Kuznyecov 14,48, 3. Johnson 14,48, 4. Kucenko (Szovjetunió) 14,46, 5. Lassenius (Finnország) 13,35, 6. Palcu (Szovjetunió) 13,39; magasug­rás: 1. Csuan Kuang jang (Kuomin­tang Kína) 1,95, 2. Campbell 1,89, 3. Palcu 1,89, 4. Leane (Ausztrália) 1,86, 5. Meier 1,86, 6. Johnson 1,83, 7. Lauer 1,83; 400 m síkfutás: 1. Lauer 48,2, 2. Campbell 48,8, 3. Johnson 49,3, 4. Meier 49,4, 5. Comm (Ausztrália) 49,4, 6. Kuznyecov 50,2. Az első öt szám után az összetett verseny állása: 1. Campbell 4564 pont, 2. Johnson 4375, 3. Lauer 4064, 4. Kuznyecov 3991, 5. Meier 3933, 6. Csuan Kuang-jang 3860. VÍVÁS Párbajtőrvívásban olimpiai csapat- bajnok: Olaszország, 2. Magyarország, 3. Franciaország, 4. Anglia. KOSÁRLABDA A-csoport: Chile—Fülöp-szigetek 88:69 (42:22), Franciaország—Uruguay 66:62 (38:31); B-csoport: Egyesült Ál­lamok—Szovjetunió 85:55 (39:32). Bulgária—Brazília 82:70 (38:36). SPORTLÖVÉSZET Agyaggalamblövés, első sorozat: 1. Rossini (Olaszország) 74 p, 2. Mogul- jevszkij (Szovjetunió) 73, 3. Nyikan- drov (Szovjetunió) 71, 4. Ciceri (Olasz ország) 71, 5. Smelczynski (Lengyelor­szág) 78, 6. Capek (Csehszlovákia) 70 p. VÍZILABDA A-csoport: Szovjetunió—Románia 4:3, Jugoszlávia—Ausztrália 9:1, B- soport: Magyarország—Anglia 6:1 4:0); C-csoporí: Olaszország—Szin- ;apué 7:1. GYEPLABDA Németország—Pakisztán 0:0. Üj- Zéland—Belgium 3:0 (1:0).

Next

/
Thumbnails
Contents