Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)

1956-10-26 / 253. szám

Ál MDP T ÓIN A H E GYE I BIZOTTSÁGA $S A HEGYEI TANÁCS tAP)Á XIH. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1956. OKTÓBER 26. Á Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének közleménye Az MDP Politikai Bizottsága október 25-én megtartott ülé­sén Gerő Ernő elvtársat fel­mentette a KV. első titkárának tiszte alól. A Politikai Bizott­ság a Központi Vezetőség első titkárának tisztségével Kádár János elvtársat bízta meg. Kádár János és Nagy Imre elv­társ. a Politikai Bizottság ülé­sének befejeztével nyilatkoza­tot tett a rádióban. A pesti események margójára A rádió eltért a tervezett műsortól. Kapkodás, ideges­kedés érződött ki a kedd esti bejelentésekből és ezenkívül annyit tudott mindenki, hogy Pesten nagy tüntetés van. A később érkezett szűkszavú hírek sejttettek egyet-mást a pesti eseményekből: a békés tüntetést a provokátorok át­alakították puccskísérletté, Iá zadássá. Fegyverre került a sor, vér folyt Pest utcáin és ez annál is inkább elképesz­tő, mert immár csak a felnőtt nemzedék emlékszik a leg utóbbi véres világháborúra. A békés tüntetők közé provo­kátorok vegyültek, bandita módra felfegyverkezve és vandál módra megrohanták a legfontosabb középületeket, objektumokat. A Szabad Nép és a Rádió előtt felgyújtot­ták, feldöntögették az autó­kat. Már több karhatalmista életét kioltották a támadók, amikor megkapták a paran­csot, hogy ha más megoldás nincs, fegyverrel is védeni kell a középületeket. Gyújto­gattak, öltek, raboltak és a hírek szerint a támadók kő zött nem csak megrögzött bűnözők, megfontolt resta«rá ciós szándékú banditák vol­tak, hanem egyszerű megté­vesztett dolgozók is. Még harckocsi is volt a ban diták oldalán és repülőgépe­ket is bevetettek ellenük. Lak tanyát és fontos objektumo­kat támadtak meg és noha a hősiesen küzdő katonák, ál- lamvédelmisták és tegyük hozzá, a nép államához hű munkások igen sok banditát már szerdán megadásra kény szerítettek, még csütörtökre sem némultak el mindenütt a fegyverek, és amint a tűz­oltóság közölte az országgal, fontos középületeket gyújtot­tak fel a provokátorok, és azok eloltásán most fáradoz­nak. Mindebből nyilvánvaló­an az egyik alapvető követ­keztetés az, hogy itt egy szer vezett, előkészített merénylet történt, a jószándékú dolgozó tömegek jogos követelőzései­be takaródzva és ez államren dünk megdöntését célozta. Az események rövid illuszt­rálása azonban nem lenne tel jes, ha kihagynánk egyik leg­lényegesebbet, azt, hogy vál­tozás történt a párt irányítá- sában. A Központi Vezető­ségbe és a Politikai Bizottság ba olyan elvtársakat válasz­tottak be, akiknek a vezető funkcióba való állítását egy­hangú lelkesedéssel fogadták a dolgozók. Teljesült a dolgo­zó nép két fő követelése: Ká­dár János a KV. első titkára. Nagy Imre elvtárs pedig a Minisztertanács elnöke lett. Nagy megelégedéssel fogad­ták mindenütt ezeket a híre­ket, mert ebben biztosítékot lát minden dolgozó az 1953. júniusi kormányprogram és az 1956 júliusi K. V. határo­zata megvalósítására. Éppen ezért azonosították magukat a dolgozók Nagy Imre elvtárs rádió szózatával is. Még kevés részletes és hi­vatalos közlemény látott napvilágot a budapesti ese­ményekről, tehát kevés adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy teljes értékelést lehetne mon­dani erről a provokációról. Annyi azonban biztos, hogy ez elkerülhető lett volna, ha nem húzódik el a K. V. júli­usi határozatának végrehajtá sa. ha a párt és az állam ve­zetésében előzőleg megtörtén nek ezek a kedvező változá­sok ha előbb megvalósul a dolgozóknak az a követelése, hogy „Nagy Imrének a kor­mányfői székben a helye“, te­hát, ha bátrabban érvényesül országunk minden területén a XX. kongresszus szelleme. Márpedig mindez késett és emiatt nőtt a dolgozók elége­detlensége és ezt a tényt tud ták megnyergelni a restaurá- ciós szándékú banditák is, ezért tudtak a provokáció oldalára állítani egy egész sor becsületes fiatalt és munkást. Mindez nem következett volna be — véleményünk sze rint —, még akkor sem, ha ezek a létfontosságú változá­sok 4—5 nappal ezelőtt tör­ténnek meg, mert akkor nincs lepel, nincs „érv" a provokációra. Természetesen ettől függet­lenül is, minden körülmények között elítéljük ezt a provo­kációt, az ilyen módszereket és most a legdöntőbb feladat a rend helyreállítása. A meg- újhodott pártvezetés és a kor mány válságos helyzetben vette át az irányítást és a kor mány nyilván nem is tehetett mást, mint kihirdette a sta­táriumot és minden erőfeszí­tést megtett és megtesz a lázadás visszaverésére, a provokátorok megsemmisíté­sére. A dolgozók mindenütt köve telik a provokátorok méltó megbüntetését, de ezzel pár­huzamosan nem szabad meg­feledkezni a dolog másik ol­daláról sem: a dolgozó töme­gek jogos követeléseinek ki­elégítéséről. A dolgozók — a munkások, parasztok, ér­telmiségiek — követelésének jórésze olyan, amely meg­valósítása a kormányon és a pártvezetésen múlik. A kéré­sek eléggé tisztázottak, az el­múlt hónapokban megszám- lálhatatlanszor elhangzottak és most . már nem szabad késlekedni a megvalósítással sem. A pesti eseményeknek egyik tanulsága az, hogy bát rabban kell haladnunk a jú­liusban meghirdetett úton. Természetesen a dolgozó­kon. a parasztságon is mú­lik, hogy a kormány helyes intézkedései, amelyek az élet színvonal növelését célozzák, megvalósuljanak. Áldozatkész munkájuk szükséges ahhoz, hogy a termelés állandóan fokozódjék és mondjuk meg nyíltan: a pártvezetés Nagy Imre elvtárs és a kormány melletti kiállás igazi fokmé­rője, kifejezője a munkában, a rend helyreállításában való helytállás. Bízunk abban, hogy a kormány intézkedései nyomán a rend hamarosan helyreáll és megteremtődik a a békés építőmunka feltétele és a dolgozók megnövekedett kedvvel látnak munkához. Induljunk meg népünk szebb, szocialista jövőjét építő alkotó munka új útján Kádár János és Nagy Imre elvtárs rádióbeszéde Kádár János, a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezető­sége első titkára a következő beszédet mondta: Magyar dolgozók, kedves elvtársak! Pártunk Politikai Bizottsá ga nehéz és súlyos helyzetben bízott meg a Központi Vezető­ség első titkári tisztségével. Sok idő a beszédre ma nincs, ezért egész röviden kí­vánok szólni néhány kérdésről. A súlyos helyzetnek, amibe kerültünk, az a jellemzője, hogy különböző elemek keve­rednek benne. Ifjúságunk egy része békésnek indult és a résztvevők nagy többségének céljaiban becsületes felvonulá­sa néhány óra múltán a be­kapcsolódott népellenes ellen- forradalmi erők szándékai szerint a népi demokrácia allamhatalma ellen irányuló fegyveres támadássá fajult. Eb ben a súlyos helyzetben kellett döntenie. Pártunk vezetősége teljes egységben állást foglalt amel­lett, hogy a Népköztársasá­gunk államhatalma ellen irá­nyuló fegyveres támadást min den lehetséges eszközzel vissza kell verni. A dolgozó nép, a munkásosztály. a parasztság Népköztársaságunkban meg­testesült hatalma számunkra sze;nt és szent kell, hogy le­gyen mindenki számára, aki nem kívánja vissza népünk nyakára a régi igát, a tőkése­ket, a bankárok, a nagybirto­kosok uralmát. Ez a fegyveres támadás vérontást, pusztítást és súlyos anyagi károkat oko­zott és fog okozni mindaddig, amíg egész dolgozó népünk se­gítségével teljesen véget nem vetünk neki. Mivel mindenki számára láthatóan most a rend a békés építő munka feltételei­nek azonnali helyreállítása eb­ben az órában a legfőbb érdek, pártunk Központi Vezetősége az egész néphez fordul, külö­nösen fővárosunk népéhez, támogatását kérve e feladat megoldásához. E feladat megoldásában elsősorban pártunk egész tagsá gának és a munkásosztálynak egységes, határozott állásfogla­lása a fő erő, minden munkás, paraszt és értelmiségi dolgozó minden becsületes hazafi közös egyetértő fellépésében bízom. Kérem az ifjúságot is, vonja meg támogatását a rend megbontói- tól és. bízzon abban, hogy ja­vaslataikat a párt vezetősége az egész nép érdekeivel össz­hangban megvizsgálja és meg fogja oldani. Ezen túl legyenek tudatában az elvtársak, meny­nyire fontos, hogy minden kom munista, az egész munkásosz­tály megingathatatlan egység­ben cselekedjék e nehéz órák­ban. A párt vezetését az az eltökélt szándék hatja át, hogy kerülgetés nélkül, nyíltan szembenézzen mindazokkal az égető kérdésekkel. amelyek megoldása halaszthatatlanná vált. Mindezeket a feladatokat a párt, állami és társadalmi életünk demokratizmusának el mélyítése útján, a reális lehető ségek figyelembevételével és késlekedés nélkül akarjuk meg oldani. Elvtársak! a párt Központi Vezetősége javasolja a kor­mánynak, hogy a re,nd helyre­állítása után a Szovjetunió és Magyarország között a teljes egyenjogúság, baráti együttmű ködés és az internacionaliz­mus szellemében folytasson tár gyalásokat a szovjet kormány- nyál a két szocialista ország közötti kérdések mindkét fél számára méltányos és igazsá­gos rendezésére. Munkások! Kommunista elvtársak! Legyetek álhatato- sak és szilárdak, védjétek meg a népi hatalom rendjét, szo­cialista országunkat, a dolgozó nép jövőjét. Nagy Imre elvtárs beszéde Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke a következő rádióbeszé­det mondotta: Az elmúlt napok során ha­zánk tragikus eseményeket élt át. Kisszámú ellenforradalmár felbujtók Népköztársaságunk rendje ellen fegyveres táma­dást indítottak, amelyet Buda­pest dolgozóinak egy része az ország helyzete felett érzett el­keseredése következtében tá­mogatott. Ezt az elkeseredést fokozták a múlt súlyos politi­kai és gazdasági hibái, amelyek helyrehozatalát az ország hely­zete és a nép általános óhaja feltétlenül megkövetelte. A párt új vezetősége és az új vezetés alatt álló kormány el van szánva arra, hogy a tra­gikus események tanulságait a legmesszebbmenően levonja. A rend helyreállítása után rövi­desen összeül az országgyűlés. Ezen az országgyűlésen min­denre kiterjedő és megalapo­zott reformprogramot fogok benyújtani, amely felöleli nem­zeti életünk összes fontos kér­déseit. E program megvalósí­tása megköveteli a kormány­nak a megújuló Hazafias Nép­front legszélesebb demokra­tikus nemzeti erők összefogása alapján való átalakítását. E program megvalósításához el­engedhetetlenül szükséges a harc azonnali beszüntetése, a rend és nyugalom helyreállí­tása és a termelés folyamatos­sága. Felhívom az ország dolgozó népét, minden igaz hazafit, hogy ezt minden erővel segítse elő. Mint a Minisztertanács elnö­ke bejelentem, hogy a magyar kormány tárgyalásokat kezdetné nyez a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti kap­csolatokról, többek között a Magyarországon állomásozó szovjet haderők visszavonásá­ról, a magyar—szovjet barát­ság, a proletár internacionaliz­mus, valamint a kommunista pártok és a szocialista orszá­gok közötti egyenjogúság és a nemzeti függetlenség alapján. Meggyőződésem, hogy az ezen az alapon felépülő magyar— szovjet viszony szilárd alapja levsz népeink őszinte, igaz barát ságának, nemzeti fejlődésünk­nek és szocialista jövőnknek. Azoknak a szovjet csapatoknak a visszarendelése, amelyeknek a harcokba való beavatkozását szocialista rendünk létérdeke tette szükségessé, a béke és a rend helyreállításával haladék­talanul meg fog történni. Mindazokkal szemben, akik nem népi demokratikus ren­dünk megdöntése szándékával fogtak fegyvert, ha a harcot haladéktalanul beszüntetik. fegyvereiket beszolgáltatják, mindazokkal az if jakkal, munkásokkal, honvédségi személyekkel szemben, akik ezt teszik, a kormány ki- engesztelődés és megbékélés szellemében messzemenő nagy­lelkűséget fog tanúsítani, ve­lük szemben nem alkalmazzuk a statáriális eljárást. Ugyanakkor a békét és ren­det óhajtó dolgozó nép érdeké­ben népi demokratikus állam- rendünk védelmében a törvény szigorát fogjuk alkalmazni azok ellen, akik továbbra is fegyverrel támadnak, felbújta- nak és fosztogatnak. Szakasits Árpád volt köztár­sasági elnök a következő felhí­vással fordult az ország népé­hez: Barátaim!/ Elvtárfcaim! Régi harcostársaim! Mélységes megrendüléssel élem át veletek együtt hosszú és nehéz harcokkal kivívott népi demokráciánk tragikus óráit. Ezek a szívfájdítóan ne­héz órák nem alkalmasak arra, hogy arról beszéljünk, .mi idáig vezetett: a politikai és gazdasági életünk területén el­követett súlyos hibákról. Hiszen pártunk és egész dolgozó né­pünk készen áll arra, hogy az elkövetett hibákat Jóvátegye 8 ha volt is fájdalmas és néha érthetetlen huzavona a júliusi párthatározatok végrehajtása során, senki sem kételkedhetett abban, hogy ha ezeknek szelle­me érvényesül életünk min­den területén, dolgozó népünk, a szocialista demokrácia fényes útján a boldogabb jövőbe érke­zik. Annál kétségbeejtőbb, hogy a keddi, békésnek indult és lelkes, az ifjúság s a dolgozó nép bizakodásától sugárzó tün­tetést sikerült a régi világot visszasíró, népellenes és fele­lőtlen elemeknek tulajdon szo­cializmus el lein es céljaira (fel­használni. hogy azután a méltó­ságteljes tüntetés vérontásba torkolják és megzavarja az amúgyis súlyos helyzetből való kibontakozást Bizonyos, hogy pártunk és kormányunk úrrá lesz a dol­gozó népet aggasztó súlyos gondok, nehézségek felett, mert hiszek és bízom a szervezett magyar munkásság hatalmas al­kotóerejében, öntudatában és szocialista meggyőződésében: parasztságunk nagyszerű tulaj­donságaiban, munkakészségé­ben és hazafias értelmiségünk Különös gonddal óvom dől gozó népünket a felelőtlen za- vartkeltő, rémhírterjesztőktől, akiknek káros munkája a béke és a nyugalom helyreállításá­nak egyik legfőbb akadálya. Mélységes fájdalommal tölt el e tragikus napok során ál­dozatul esett ártatlan dolgozó emberek minden csepp kiöm­lött vére. Legyen vége a tra­gikus harcoknak és a hiába­való vérontásnak. Magyarok! Barátaim! Elvtársaim! Indul­junk meg hát a párt vezetésé­vel népünk szebb, jobb. szo­cialista jövőjét építő békés alkotó munka új útján! tehetségében, felelősségérzeté­ben. A régi rend visszaálmodóinak és politikai gengsztereinek min­den próbálkozása hajótörést szenved a dolgozó magyar nép elszánt akaratán .hogy ezt a so­kat szenvedett országot minde­nek ellenére szocialista ország­gá, a nép országává, minden dolgozó ember független, sza­bad hazájává építi. Hozzátok fordulok dolgozó társaim, elvtársaim! Segítsetek abban, hogy minél gyorsabban helyreálljon a rend és nyuga­lom, s a belső béke. Fontos, hogy az üzemekben forró szen­vedéllyel folyjék a# országot építő, szocializmust teremtő munka. Ezek a feltételek is szükségesek ahhoz, hogy népi demokratikus rendszerünkben ne érvényesülhessen olyan poli­tika, amely dolgozó népünk jo­gos kritikáját válthatja ki. Meggyőződésem, hogy erre nem is kerülhet sor többé. Ennek biztosítéka dolgozó népünk egyre fokozódó öntudatos poli­tikai aktivitása. Tudnunk kell azt, hogy most minden óra, amit elvesztettünk, kenyerün­ket, életlehetőségeinket kurtítja meg. Vessünk véget a véres nyugtalanságnak, országot sor­vasztó belső harcoknak! Tömö­rüljünk szilárdan pártunk és kormányunk mögé! Bizzunk mindig, amint én is bízom ab­ban, hogy pártunk új vezetése és Nagy Imre elvtárs szemé­lye, akit jelenlegi posztjára a nép őszinte és elemi erővel megnyilvánuló bizalma állított, megvalósítja népünk jogos kö­veteléseit, bízzunk abban, hogy országunkban, — ha óriási erő­feszítések és sok szenvedés árán is, — de felépítjük a szó ciaHsta demokrácia Segítségé­vel a dolgozó nép erkölcsös ál­lamát! Szakasits Árpád Szakasits elvtárs nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents